Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-11-20 / 93. szám

A zöldség-vetőmag termesztésének szervezése A zöldségtermesztő üzemek feladata, hogy a piacot kora tavasztól kezdve egész éven át elegendő jó minőségű zöldség­gel lássák el. A termelők azonban csak akkor tudják teljesíteni ezt a feladatot, ha elegendő jó minőségű vetőmagot kapnak. A zöldségtermesztésben tapasztalt, nagy szaktudású dolgo­zókra van szükség, akik a zöldségnövények őszi betakarításá­nak befejezése után azonnal hozzálátnak a jövő évi vetőmag­szükséglet kiszámitásához. A zöldség-vetőmag tervezésekor figyelembe kell venni az egyes zöldségfajták előnyeit, gazda­sági tulajdonságait és termesztési igényeit. A zöldség-vetőmag termelésének szervezésével hazánkban a Sempra nemzeti vállalatot bízták meg, amely a vetötnag­­szaporítö vállalatoknál biztosítja a zöldség-vetőmag termesz­tését, s ugyanakkor megszervezi az előtisztított vetőmag fel­vásárlását. A felvásárolt vetőmagot igyekszik oly mértékben megtisztítani a gyomnövények magjától és más tisztátalan­­ságtól, hogy megfeleljen az illetékes csehszlovák normák kö­vetelményeinek. Sajnos, ez nem mindig sikerül, s ennek követ­keztében a vetőmagban nagy mennyiségű nehezen eltávolít­ható gyominag marad. Az ilyen vetőmagot kénytelenek vagyunk visszaküldeni a vetőmagszaporító vállalatnak, ami nagy pénz­ben! veszteséget jelent a termelő számára. Mennyi gondosság és fáradság szükséges a jó minőségű karotta vetőmag kiter­meléséhez, s ha ezt kénytelenek vagyunk visszautasítani, akkor minden ráfordított erőfeszítés kárbavész. Mennyi kárt okoz a gyom, ha elhanyagoljuk az ellene folytatott harcot! Ha a cukorrépa magnövény közül kézzel ki is gyomláljuk a gyom­növényeket, gyakran ez az intézkedés sem segít, mivel a kör­nyező területeken burjánzó gyomnövényekből sok érett mag tapad a cukorrépa virágzatára és onnan a beérett cukorrépa­­mag közé kerül. Az utóbbi években erős visszaesés tapasztalható a fokhagyma termesztés terén. Ennek legfőbb oka hogy e növény termesztése közben nagy károkat okoz a télre fokhagyma-gerezdekbe bújó fonálféreg. Ha a megtámadott vetőmag-fokhagymát 4 százalékos Polybarit oldatban 24 óráig áztatjuk annak földbekerülése előtt, kb. 40 százalékkal csökkenthetjük a különben bekövetkező rot­hadást. -ksz-A megfelelően kitisztított vetőmagból hivatalos mintát vesz­nek, amelyet a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézetbe küldenek (amelynek székhelye Szlovákiában Brati­slava, a cseh országrészekben pedig Prága), ahol megállapítják a vetőmag csírázási erélyét, nedvességének fokát és tisztasá­gának mértékét. Ha a minta megfelel az előirt követelmények­nek, akkor elismerő levelet állítanak ki. Az elismert vetőmag nagy előnye, hogy egészen biztosan olyan fajtatulajdonságokkal rendelkezik, amelyet várunk tőle. A tervek szerint a közeljövőben nem kerülhet forgalomba olyan vetőmag, amelyet előzőleg nem vetettek alá vegetációs kísérleteknek. Ennek bevezetéséhez azonban nagyobb vetőmag­tartalékra van szükség. Az elismert vetőmagot a Sempra nemzeti vállalat a zöldség­vetőmagvak kerületi elosztó központjaiba küldi, amelyek a tervek szerint a vetőmagot elosztják a körzetükbe tartozó mezőgazdasági üzemek között. Fontos, hogy a vetőmagszapo­rító üzemek a vetőmag átvételekor figyelmesen áttanulmá­nyozzák a faktúrákon és a kísérőleveleken feltüntetett adato­kat. Ezeken fel kell tüntetni a zöldség fajtáját, féleségét, a szaporítás fokát, a szállítmány és az elismerőlevél számát. Ezek az adatok azonosak legyenek a zsákokon található adatokkal. A vetőmag faktúráján fel szokták tüntetni a csírázási erélyt is. Ezekre az adatokra saját tájékozottságunk szempontjából szükség van, hogy abban az esetben, ha a vetőmag nem felel meg az itt feltüntetett adatoknak, az illetékes helyen rekla­málni tudjunk. A Sempra nemzeti vállalat a kistermelők számára színe* tasakokba csomagolt vetőmagot árul, amelyet a kertészkedók megvásárolhatnak a vetömagárusító üzletekben. A nagyobb zöldségtermesztő üzemekben megtörténik, hogy az előző évről kisebb-nagyobb zöldség-vetőmag fölöslegek ma­radnak. Ezeket gondosan kell tárolni. A vetőmagot mindig szellős göngyölegbe helyezzük el, tehát nem úgy, ahogyan azt mezőgazdasági üzemeink legnagyobb része teszi, hogy a fenn­maradt vetőmagot papírtasakokban az üvegház melletti sötét és nedves helyiségben tárolja. A fennmaradt vetőmaggal min­dig számolnunk kell, s erre a célra vászonzacskókat készítünk, amelyekbe a vetőmaggal együtt a rá,vonatkozó adatokat tar­talmazó cédulát is elhelyezzük. A vetőmagot száraz, szellős helyen tároljuk. Ugyanis a vetőmag nedves környezetben gyor­san elveszíti csírizóképességét. A nedves tárolöhelyiség nem­csak a zöldség-vetőmag, de minden vetőmag elsőrendű ellen­sége. Az előző évről fennmaradt vetőmagot saját vetőmagalapként kezeljük. Vetés előtt megvizsgáltatjuk a mag csírázóképessé­gét. Az eredetileg nagy csírázóképességű és megfelelően tárolt vetőmag sem lehet minden esetben megfelelő. Csak gondatlan zöldségtermesztők vetnek el olyan vetőmagot, amelynek elő­zőleg nem vizsgáltatták meg a csírázóképességét. Ismert dolog, hogy a kevésbé beérett vetőmag, ha az első évben el is éri a jó csírázóképességet, de ez a képesség nem tartós. Ezenkívül nem minden vetőmagfajta őrzi meg egyformán csírázóképes­ségét. Például az uborka, a sárgadinnye és a tök vetőmagja nagyon hosszú ideig, sokszor hét évig is csírázóképes, ezzel szemben a hagyma, a metélőhagvma és a póréhagyma igen gj’orsan elveszíti csírázóképességét. Társadalmunk egyre fokozottabb gondot fordít a vetőmag­termesztésre. Jelentős összegeket áldoz a vetőmag nemesíté­sére. Ezért a zöldségtermesztőkön múlik, hogy az említett lehetőségeket okosan és helyesen kihasználják, kizárólag elis­mert vetőmagot vessenek, amely a jó minőség és nagy termés­hozam biztosítéka. Lopatníková Romana mérnök, a Mezőgazdasági Központi Ellenőrző és Vizsgáid Intézet (Bratislava) dolgozója Gyümölcs és zöldség R??^iüBsabdieiBaa9*a*maBanaaMi Az Amerikában évtizedek őta alkalmazott vegyi hámozást a Wageningen-i Kertészeti Technológiai Intézet felülvizsgálta és bevezette. Megállapították, hogy a végtermékben semmi idegen anyag nincs és ennek alapján a Noordscharwoude-i Konzervgyár legyártotta az ehhez szükséges berendezéseket, amilyenek azóta Hollandiában és más országokban már mű­ködnek. Egy munkaerő 3—5000 kg gyümölcsöt és zöldséget hámoz óránként, pl. almát, körtét, sárgarépát, burgonyát, kara­lábét, uborkát stb. A héjat egy lúg választja el, aminek nem számít a felület egyenetlensége Bármilyan hőmérséklethez igazodnak a kezeléssel, úgy hogy főtt Iz nem keletkezik. A ké­szüléket egy fokozat nélküli fordulatszám-szabályozóval látják el. (Obst und Gemüse.) Több fokhagymát

Next

/
Oldalképek
Tartalom