Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-11-17 / 92. szám

Falvak, városok, emberek

Űtiképek az NDR-ból

Az első benyomások

A reggeli tejsürü köd a napsugarak ostroma alatt lassan meghátrál és kibontakoznak a Harz-hegység fenyvesekkel borított bércei. Drezda előtt lankás dombokká szelídülnek a 'hegyek és az út mentén szépen gondozott és tisztán megmunkált szántóföldek tűnnek fel. Ez a rend és tisztaság további utunk folyamán is egyik fő jellemzője marad a német tájnak A házak, az udvarok és a falvak utcái tanúskodnak a német ember rendszeretetőről. Feltűnő, hogy alig látni új házat, ami nálunk elmaradhatatlanul hozzá tartozik a falu képéhez. De a kertekkel szegélyezett régi kő és téggattunk meg egy hét alatt, két szövetkezetét és egy állami gazdaságot. Az itt tapasztaltakból valamint berlini kollégáinkkal folytatott beszélgetésünkből és a Magdeburgi Kerületi Mezőgazdasági Tanácstól nyert információkból világosan kitűnt, hogy német barátaink mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben figyelemre és irigylésre méltó hozamokkal dicsekedhetnek.

Az altenburgi járás Mockzig nevű községében működő „Üj hant“ szövetkezet ebben az évben hektáronként átlag 35 mázsa gabonát takarított be. A búzatermés átlag hozama 43 mázsa volt. A burgonyatáblák 220, a cukorrépaföldek pedig 300—320 mázsás át-Erich Zeddenick sertésmester elégedetten szemléli a tenyészet a kiváló apaállatát.

lagot adtak. Kukoricát a rövid tenyészidő miatt csak silóra termelnek. Ebből a termés megközelíti az 500 mázsát. Hasonlóan szépek a hozamok a zöldségtermesztésben is, amelyet 25 hektáron termeszt a 955 ha mezőgazdasági területtel bíró szövetkezet.

A ziepeli Állami Gazdaság hozamai valamivel alacsonyabbak, amit a föld

laházak mindenütt gondozottak. Sok köztük az emeletes vagy manzardos és a falu inkább a mi felvidéki kisvárosainkra emlékeztet.

Meglepő, hogy milyen néptelen a falusi utca, alig látni felnőtt embert. Annál többet kinn a földeken. Szedik a burgonyát, répát, szántanak, folyik az ősziek vetése.

Irigylésre méltó hozamok Három mezőgazdaságii üzemet látogyongébb minőségével lehet indokolni. Itt a búza átlag hozama 34 mázsa, a burgonyáé pedig 170 mázsa volt a folyó évben. Takarmányrépában viszont a ziepeliek verik a mockzigi szövetkezetét 800 mázsás hozamukkal.

A „Magdeburg — dél-nyugat“ földművesszövetkezet, amelyet szintén meglátogattunk, ez idén 44 mázsás búzatermést takarított be.

Az említett üzemek természetesen a jók közé tartoznak. Náluk is vannak közepesek és akadnak gyöngén gazdálkodók is. Országos viszonylatban körülbelül egyharmada tartozik a jók közé, egy-egy harmada pedig közepes és gyönge.

Az országos átlagos hektárhozam azonban kenyérgabonából jobb mint nálunk,' 27—28 mázsa, nem beszélve a fejési átlagról, mely egy tehénre 2600 liter.

Az állattenyésztésben legfeltűnőbb az állatsűrűség és a tejelékenység. Az „Új hant“ 79 szarvasmarhát tart száz hektárra, a tejhozam tehenenként 9 litert tesz ki. Az állomány az összes megtekintett üzemekben a takarmányt jól értékesítő alföldi fekete-tarka. Céljuk ebben az évben elérni a tehenenként! 3000 litert. Ez nem is túl merész célkitűzés, mert van egy istállójuk 45 tehénnel, mely már megközelíti és még ebben az évben eléri a 4000 literes átlagot. A tehenek mind törzskönyvezettek és a származási, hozamra vonatkozó és más adatok mellett az állat fényképe is helyet foglal a törzslapon.

Hasonló az állatsűrűség a másik két üzemben is. A Ziepeli Állami Gazdaság, mely 1200 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, 1100 szarvasmarhát tart (ebből 500 tehén), 7400 .sertést (anya 190), 1050 juhot és 13 ezer szárnyast, melyből 5400 a tojóstyúk.

Az állami gazdaság dolgozója Erich Zeddenik sertésmester igazi mestere szakmájának. Átlagban 20 malacot

választ el egy anyától évente. A legjövedelmezőbb azonban a szárnyas-Günther Franke az „Új hant" A 35 éves elnöke 10 éve dolgozik a a gazdaságban. Nemrég fejezte be ^ tanulmányait a szövetkezeti töisko- A Ián. A

tenyésztés. Az „Új hant“ tyúkfarmján az átlaghozam tojónként 150 tojás. A termelési költség egy tojásra 18 pfennig (kb. 54 fillér), a felvásárlási ár 30 pfennig (kb. 90 fillér).

Ilyen átlaghozamok mellett érthető, hogy miként képes ez a miénknél kedvezőtlenebb időjárás- és talajviszonyokkal rendelkező ország az élelmiszerfogyasztás 80 °/o-át hazai forrásokból fedezni.

Ennyit az eredményekről. A továbbiakban megkísérlem vázolni a termelési és irányítási módszereket és a miénktől lényegesen eltérő tervezési gyakorlatot. Kitérek majd a mezőgazdasági árpolitikai kérdéseire is. Mindezek majd választ adnak az olvasónak arra a bizonyára felmerülő kérdésére, hogy mi a magas hozamok és a jövedelmezőség titka német szomszédainknál. Perl Elemér

VyTVVTVyfTyTTT

Ha valamennyien így dolgoznának!

Tíz éve feji már Takácsné a szövetkezeti teheneket a zonci EFSZ- ben. Nem nagy szövetkezetről van szó. de teljesítntények tekintetében bizony a legjobbak közé tartozik. Ennek nyitját persze abban az odaadó munkában kell keresnünk, amelyet az említett, immár ötven éven jelüli asszonyhoz hasonló dolgozók végeznek. Takácsné és négy fejőtársa valóban mintaszerűen teljesíti hivatását.

Húsz tehenet bíztak Takácsné gondjaira, amelyektől egyenként 2290 liter tejet fejt ki. Ennyi volna a tervfeladata, de ezt ő tényleges teljesítményével messze túlszárnyalja. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy Takácsné eddig napi 7 literes tejhozamot ért el fejőstehenenként. Emellett azonban nem hanyagolja el a növénytermesztésben sem a ráháruló kötelességeket. Mint minden év őszén, most is kiveszi részét a kapásnövények betakarításából. Igazságtalanok lennénk úiszont, ha nem emlékeznénk meg az alig 25 éves Valéria Paluchováról, akit legjobbnak értékeltek a tavalyi szocialista munkaverseny során. A fiatal fejönő 6,7 liter tejhozamot mutatott ki átlag teheneneként és naponta.

Hogy visszatérjünk Takács Erzsébetre, kétségtelen, hogy érti a dőla prémiumnak köszönhetik

A kosúti EFSZ a galántai járás legkisebb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Mlndöszsze 500 hektár szántója van, ám az eredményeit illetően a járás legjobbjai közt emlegetik. Főként a állattenyésztésben elért sikereik figyelemre méltóak.

Rácáfoltak néhány szövetkezet elhamarkodott állítására, hogy a baromfitenyésztés nem gazdaságos. Évi tojástermelési tervüket még októberben teljesítették. Eddig egy tojótyúktól 125 tojást nyertek, s ez éppen annyi, mint az előirányzott tervük 1963-ra.

A sertéstenyésztésben az előző évekbeli — de még a tavaszi hónapok folyamán — sem tudták teljesíteni a tervezett 35 dekás súlygyarapodást. Most azonban hízósertéseik napi 45 dekát szednek fel darabonként. így ez már szép sikernek számít. Arra a kérdésre, hogy minek következtében áll be ez a jelentős változás a hizlalásban, Strycek András zootechnikus válaszol:

•

— Ebben több tényező is közrejátszott. Elsősorban csökkentettük sertésállományunkat, mert rájöttünk, hogy a nagyszámú állomány szűkös takarmányalapunkra való tekintettel nem előnyös. Száz hektárra átlag 100 hízósertést számítunk s az előző évekkel szemben az idén teljes takarmányadagot kapnak állataink, ötszáz férőhelyes sertéshizlaldánkban bevezettük a kombinált ete-t tési módszert.

fa öntözés, bő termés. A Petényi

Állami Gazdaság dolgozói cukorrépából a tervezett 340 mázsa helyett 440 mázsát takarítottak be hektáronkint, Ez azt mutatja, hogy Csóka Móric és Lénárt Miklós öntözők munkája nem volt hiábavaló. A rendszeres öntözés bő termést eredményezett.

(Dobrovodszky Erzsébet, Padány) fa 7000 hízókacsa. A hidaskürti szövetkezet baromfitelepének dolgozói, Horváth Valéria és Takács Rózsi ebben az évben mintegy hétezer kacsát hizlaltak. Míg tavaly csupán 31 ezer koronát vételeztek be kacsából, addig a bevétel az idén meghaladja a 231 ezer koronát, (kfg) fa Kombájnos az élen. Az érsekújvári járás traktorosai közül Zatykó István jár az élen. Október 20-ig KB—2 típusú kombájnnal 605 hektárról takarította be a kukoricát a Párkányi Állami Gazdaságban.

(Nagy József, Párkány) fa Még 300 tonnát. A kassai járás zöldségfelvásárló üzeme a napokban teljesítette évi felvásárlási tervét. Az év végéig még háromszáz tonna zöldség felvásárlásával számolnak terven felül, (mpk)

fa Hasznos látogatás. Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulói meglátogatták a Hontianske Moravce-i szövetkezetét. A közös gazdaság állattenyésztőfarmjának megtekintése során értékes tapasztalatokat szereztek. (Badó J„ Ipolyság) fa Híradás Káinéról. Az őszi munkák javarészét már befejezték a garamkálnai szövetkezet tagjai. Mostmár a mélyszántás mielőbbi elvégzésén szorgoskodnak.

(Kúcs Gyula, Alsószecse) ■5^ Flintások. A dunaradványi nyolc tagú vadásztársulat már javában készülődik a hagyományos nyúlvadászatra. Az idén mintegy 120—150 nyulat szeretnének puskavégre kapni s nyolcvanat pedig élve fogni, franciaországi megrendelésre.

(Trenka T., Dunaradvány) fa Vrba György vezet. A rozsnyói járás traktorosainak szántási versenyében a Jelsavai Állami Gazdaság traktorosa, Vrba György vezet, aki eddig több mint 300 hektárt szántott föl. Nyomon követi a bárkái Bernáth Albert, valamint a Rozsnyói Állami

uazaasag traKtorosa, Miklós István, akik néhány hektárral járnak csak Vrba mögött, (naá)

fa Szorgalmas ember. A migléci szövetkezetben Juhász Imre gondozza a fiatal hízómarhákat. Átlag 1,30 kg súlygyarapodást ér el a gondjaira bízott állatok darabjaként. Szorgalmas munkáját dicséri, hogy rövidesen teljesíteni tudja a szövetkezet a marhahúseladás évi tervét. S a 470 mázsán felül is jut még év végéig a közellátás részére, (map)

fa Komposztolnak. A rimaszombati járás détéri szövetkezetében jól haladnak az istállótrágya-hiány pótlásához szükséges komposzt készítésével. Eddig közel kétezer köbméternyi komposztot állítottak elő. (nád)

A sertésetetők minden terven felüli 1 kg sertéshúsért 1 korona prémiumot kapnak. így augusztusban a két etetőnőnek összesen 1800 koronát, szeptemberben pedig 1200 korona prémiumot fizettek ki.

A súlygyarapodásban a takarmányelőkészítők is érdekeltek, akiknek a jóváhagyott összeg öt százalékát fizetik ki.

StryCek elvtárs nemegyszer volt kezdeményezője különböző célprémiumok bevezetésének, amelyek előnyeiről sikerült meggyőznie a tagságot. Ugyanakkor szívesen tanul. A sertéshizlalás problémáit Hurbanová Vesen tanulmányozta és bátran mondhatjuk, hogy érdemes volt.

Mécses János (Galánta)

Mászbecsiilet

A dér megcsípte már a füvet, de G e m b u 1 a József, a százdi szövetkezet híres juhásza nyájával napról napra a határt járja. Szemét örömmel legelteti a gömbölyű birkákon. A jő legelőtől felhíznak, megerősödnek. Az igazi juhász pedig csak akkor örül, ha mutatós, szép a nyáj.

— Bárcsak minden évben ilyen jő legelő volna — mondogatja. — Versenyre kelnék a környék akármelyik juhászával.

Igaz, eddig sem esett csorba a becsületén. Sajt is több kelt el, mint amennyit az „elöljárók“ kértek. Gyapjú is volt bőven. Sajtjuk is kitűnő! Nem hiába jártak ide a környék lakosai. Igaz, a jó árunak nem kell cégér. Még a déméndi orvosnő is csak innen vásárolt, mert panaszkodott, hogy más gazdaságok sajtja a torkán akadt, annyira száraz volt. Amelyik sajtban benne marad a tejföl, biz az jóízű, csúszik a torkon.

— Csak jó sajtot adok el, mert nem engedhetem, hogy megszólják juhászfamíliánkat. Hisz már az öregapám is juhász volt, én pedig 1914- től folytatom az öregek szakmáját — mondja nem kis büszkeséggel.

Legeltetés közben sokminden szóbakerül. Általában a pásztoremberek szűkszavúak, nem közlékenyek, de Józsi bácsi most valahogy jókedvű és

Gembula Józsi bácsi pulijával és a juhnyájjal

Foto: Bállá

elárul egy nagy titkot, a birkapörköltkedvelőknek. Kedvenc eledelét nem cserélné el semmiféle liba- vagy kacsapecsenyével, mert a birkapörkölt az birkapörkölt. Arra jól csúszik a százdi bor. Csakhogy a birkapörkölt sem jó mindig. Ha sovány a juh, szagosabb. A legfinomabb szeptemberben, októberben és novemberben, amikor a juhok jó kondícióban vannak. Ilyenkor szerinte olyan pörköltet lehet készíteni, hogy még a mesebeli király is megnyalhatja utána a tíz körmét.

— Az igazi blrkapörkölt-készítés Is mesterség, mert aki nem ért hozzá, elronthatja — beszéli szakszerűen. — Mindennek meg kell adni a módját...

Vállára kerekíti kabátját és elindul nyájával az őszi határba. -bgát. De megérti annak fontosságát is, hogy sok tejet kell termelnünk,

\ ha mindenkinek eleget akarunk ; juttatni belőle Ahogyan a zonci EFSZ valamennyi szövetkezetese, úgy Takácsné is elsőnek tudatosította a piaci termelési terv teljesítésének szükségességét. Elsőnek azonosította magát a szövetkezet elnöknője Mária Zelmanová tervkitűzéseivel.

Elismerést érdemel az olyan szövetkezet, amely már évek óta felismerte a takarmánybőség fontosságát, az igazságos díjazást.

Zoncon átlag 120 — 130 fejőst tartanak két tehénistállóban. Az évi tervfeladat: 274 800 liter te], melyből 150 000 litert közellátási célokra adnak el. Hála a helyes takarmányozási módszernek, az odaadó állatápolásnak és a gondos fejősnek, magasan túlteljesíti a szövetkezet az időtervet. Es mi lesz az év végéig? Ám adjuk át a szót Takács Erzsébetnek:

*- Ismerjük a tejeladás körül kialakult helyzeTet. Mi is hozzá akarunk járulni a nem kívánatos fonákságok kiküszöböléséhez. Most már valamennyien örülünk, hogy a mi szövetkezetünk is hozzásegít „valamicskével" ahhoz a milliárdhoz. Szilárdan eltökéltük, hogy az év végéig 25 000 liter tejjel többet adunk el a tervezettnél, 43 750 korona értékben. Hogyan akarjuk ezt elérni? Egész egyszerűen. Állatápolóink mindegyike legény a talpán. Jól értik ók, hogyan kell a takarmányalapot kihasználni, jól ismerik a takarmányadagok ízesítésének „titkát". Mi, fejönók pedig kellő időben fejünk. Ez az egész „művészét". ;

Ez az, amit el akartam mondani ! Takács Erzsébetről és a zonci szövetkezetesekről. Munkateljesítményük sokaknak például szolgálhat. Bár lenne belőlük több!

J. Stuka

(Ford.: K. E.)

November első heteben szlovákiai mezőgazdasági újságíró csoport látó gáttá meg a Német Demokratikus Köztársaságot, hogy tanulmányozza szó ciaiista szomszédaink mezőgazdaságát. Lapunk szerkesztője, aki szintéi résztvett e tanulmányúton, az alábbiakban számol be taDasztalatairól

1963. november 17j