Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-30 / 87. szám
Szárítóit cukorrépaszelet felhasználása a sertéshizlalásban A szárított cukorrépaszeletet eddig csak a nagyobb súlyú hízósertésekkel etették. Ezzel szemben a kísérletben azt vizsgálták, hogy a fiatal sertések hizlalásában ez milyen mértékben helyettesítheti a gabonadarákat. A három csoportba osztott 24 sertéssel végrehajtott kísérletben a gabonadarának 30—50 %-át lehetett cukorrépaszelettel helyettesíteni anélkül, hogy a napi súlygyarapodás és a takarmány-értékesítés jelentősen változott volna. A répaszelet etetése a vágási minőségre sem gyakorolt befolyást. (Schweinez. Schweinern.) Szövetkezeti üzemvezetés Hollandia mezőgazdaságában Hollandiában lassanként a mezőgazdasági szövetkezeteknek többféle formája terjedt el (akárcsak egyéb nyugati, ill. Kék fényben nem lát a baromfi E tény régebben ismert, de csak újabban hasznosítják. Ausztráliában éjszaka végzik el egyes gazdaságokban az állatok bejogását, megvizsgálását, selejtezését, oltását stb. Kizárólag kék lényt használva 25—40 wattnál erősebb égőre nincs szükség, merj ennél nagyabbnál az árnyékok is nagyon erősek, ami megijesztheti az állatokat. Egyedüli hátránya, hogy a taréj színét nem lehet kék fényben megállapítani. (Cocoricos) tengerentúli államban), kezdetben csak a közös vásárlás- eladással, terményfeldolgozással kapcsolatban, később olyan kérdésekkel összefüggésben is, mint közös öntözés, üvegházkomplexumok közös központi fűtése, közös tehénistálló fenntartása. A tengertől legújabban elhódított területen azonban most — egyelőre kis arányban — olyan szövetkezeti együttműködést valósítanak kísérletképpen meg, melynél a társult gazdák minden téren (közös üzemvezetés stb.) együtt fognak működni. A kezdeményezést a gazdák saját maguk tették, de vállalkozásuk eredményét a legfőbb hatóság élénk figyelemmel kíséri. (Landbouwvoorlichtig.) Expressmédszer a bor illősavainak meghatározására Az illósavak mennyisége egészséges borban az 1—1,5 g/litert netn- haladhatja meg. Minthogy az illósavak mennyiségéből következtetni lehel az alkalmazott technológiára, azok meghatározása és figyelemmel kísérése minden borászati laboratórium fontos feladata. A gyors lepárlás lebonyolítására gőzfejlesztő lombikból és két hűtőből összeállított elektromos lepárló berendezéssel 10 cm3 borból meghatározandó az illósav. A meghatározás pontossága ± 0,02 g/1. A készülékkel 8 óra alatt 50 minta vizsgálható meg. (Loz. i. vin.f Traktorral hajtott elektromos nyíró gépcsoport Az SzNT-12 jelű traktorra függeszthető villamostelep üzemelteti az MSzO-77B jelű juhnyíró-gépcsoportot. A telep 12 kW-os, 230 V feszültségű. A generátor fordulatszáma percenként 1500. Egy-egy nyírógép súlya 0,98 kg. A 36 nyírógép 194 juhot nyír le egy tiszta munkaidőórában. A traktor óránkénti üzemanyag fogyasztása 3,21 kg. Fenti nyírógép az eddig használtaktól több-kevesebb módosítással eltér: könnyebb a forgórésze, a gép teste alumíniumöntvényből készült. (Tech. v szelsz, chozj.) Vemhes és szoptató kocák takarmányozása (Befejezés a 169. oldalról.) nek olyan könnyen áldozatául a malackor ismert betegségeinek, mint a kis születési súlyú malacok. Ez utóbbiakból az elhullási veszteséget az is növeli, hogy az ilyen gyenge, nem eléggé élénk malacot szokta rendszerint a koca agyonnyomni, vagy agyontaposni. Az elmondottak nyilvánvalóvá teszik a kocák vemhesség alatti helyes takarmányozásának a jelentőségét, a megszületett malacok számára és fejlettségére vonatkozóan, de ez kedvezően érinti a jó tápláltsági állapoton keresztül a kocák tejtermelését is. Az ellésre jól előkészített koca a lemalacozás után bő tejelválasztással igyekszik ivadékai számára a néhány héten keresztül nélkülözhetetlen táplálékot biztosítani. A vizsgálatokból ismeretes, hogy a koca tejtermelése kb. 3 hetes korig állandóan növekszik, majd utána kezdetben mérsékelten, később pedig egyre erőteljesebben csökken. A szoptatás alatti takarmányozás legfontosabb feladata a kocák tejtermeléséhez szükséges táplálóanyagok' biztosítása. Ez nem kis feladat, hiszen egyik vizsgálatunkban a magyar fehér hússertés kocák az eilest követő 20 napon — amikor tejtermelésük a legnagyobb volt — átlagosan 6,7 kg tejet termeltek. Az átlagos napi tejtermelésük a 60 napig tartó szoptatás alatt 5,6 kg volt. Ha a koca tejtermelését a tehénével összehasonlítjuk, és ennek során figyelembe vesszük, hogy a koca tejében lényegesen több a zsír és a fehérje, akkor ebből kitűnik, hogy a 6,7 liter luicataj keményítőérték tekintetében 12 liter teljes tehéntejnek felel meg. Ehhez még figyelembe keli venni, hegy ezt a jelentős tejhozamot kb. 200 kg-os testsúlyú koca termeli. Ez egy 600 kg-os tehén 36 literes tejtermelésének felel meg. A szoptató koca tejtermelésében különösen fontos szerepe van az ellést követő kb. 39 napnak. Ebben az időszakban a malac kéthetes korig kizárólag, de 4 hetes korig is túlnyomóan még csak a kocatejre van utalva. Eszerint a malacok kedvező fejlődése életük első hónapjában — de eléggé maradandóan még a továbbiakban is — a kocáknak nagymértékben a takarmányozástól függő tejtermelésén alapul. Ha a tejtermelésnek ebben az intenzív időszakban a kocák megnövekedett táplálóanyag-igényét nem elégítik ki, akkor ezek testállományuk egy részének lebontásával is igyekszenek a malacok számára nélkülözhetetlen táplálékot előteremteni. A tejtermelésnek ez az útja azonban amellett, hogy Igen drága, még azzal a veszéllyel is jár, hogy a kondícióban leromlott szerkezetű koca a kívánt időben majd nem görög. A búgatás eltolódása csökkenti a „kocaforgó“-t, és az üresen állás következtében növeli a malacelőállítás költségét. Az elmondottakon kívül a sok malacot ellő kocák szakszerű takarmányozása még azért is fokozott gondosságot és felelősséget igényel, mert a malaconként járó 40—50 dkg-os pótabrakot, ha az nem eléggé ízletes takarmányokból van összeállítva, a kocák nem fogyasztják el. A szükséges abrakadag csökkenése a már ismertetett következményekkel járhat. A szoptató kocák takarmányozásában tehát akkor járunk el helyesen, ha a táplálóanyagszükséglet figyelembevételével összeállított abrakadagot a kivánt mennyiségben (9—10 malac szoptatása esetén ez eléri a 4—5 kg-ot) etetjük. Emellett a tejelválasztásra közismerten kedvező hatású terimés takarmányokból (zöldtakarmányok, répa) annyit adunk kocáinknak, amennyit azok szívesen elfogyasztanak. Természetesen a szoptató kocák fő táplálóanyag-szükségletének fedezésében ezeket a takarmányokat is számításba kell venni. A tejtermelési időszakban a kocának a fehérjeigénye különösen jelentős. Ez érthető is, hiszen a koca tejében naponta jelentékeny mennyiségű (kb. 300 g) emészthető fehérjét ad le. Hogy ezt nap nap után előállíthassa, az abrakkeverékben helyet kell biztosítani a fehérjékben gazdag extrahált daráknak és állati eredetű takarmányoknak is. E takarmányok mennyiségének az abrakkeverékben el kell érni a 15—20 °/o-ot. A vemhes és szoptató kocák takarmányozásánál figyelemmel kell még lenni az ásványi anyag és a vitamin-szükséglet biztosítására is. Ezek az anyagok elenyészően kis mennyiségük ellenére nagymértékben befolyásolják egyrészt a kocák tényleges szaporaságát, másrészt a malacok fejlődését. Nyáron zöldtakarmányok etetésekor mind mészből, mind karotinból, bőséges mennyiséghez jutnak a kocák, télen azonban ezekről fokozottan gondoskodni kell. Ez megoldható egyrészt lucernaliszt, szilázs, sárgarépa etetésével, másrészt takarmánymész adagolásával. A kocák takarmányozása kétségtelenül cokrétű feladatot jelent a tenyésztők számára, de közvetlen haszna a született malacok számában, életképességében, majd későbbi kedvező fejlődésükben igen hamar megmutatkozik. A sertéstenyésztésben nincs szemet gyönyürködtetőbb látvány, mint az élénk, jól fejlett malacok tömege a fiaztatóban, amely a legnagyobb Ígérete és biztosítéka a tenyésztési és hizlalási tervek teljesítésének. Dr. Csire Lajos, tudományos kutató Kiillős kapa Új küllőskapa frotációs kapa) típussal kísérleteznek gépszerkesztőink, amely munkaeszköz fontos szerepet tölt majd be mezőgazdaságunkban. Az egyes géptagokból tetszés szerinti sor állítható össze, amely haladás közben a cserepeseden és tömött talajok lazítását végzi. A küllős kapa fogai kissé hajlítottak, ennek következtében közel merőlegesen hatolnak a talajba. Munkamélysége kb 8 cm-ig terjed. Legeredményesebb ha két sorban rendezzük el a kapa-tagokat, mert így a hátsó sor rotációs kapái az első sor közeibe dolgoznak be. —ksz—
