Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-30 / 87. szám
Változott az élet a „kolonyi parton" A felkelő nap első sugaraival aranyozza be a nemrégiben befejezett korszerű művelődési otthont. Bratislava tisztántartói már kora reggel munkában vannak, hogy a megtelt szemetládákat kiürítsék. A koloni tavat lecsapoltuk és elvittük belőle a halakat. Ezt a 13 hektárnyi mesterséges tavat az egykori szövetkezet létesítette, de amióta a gazdálkodást az állami gazdaság vette át, a meliorációs szövetkezet kezeli. A Bratislava —Banská Bystrica-i országúinak kopárságáról jellegzetes dombját a község kérelmére befásítják — mesélte még többek közt a titkár. A domb túlsó felén már tavaly 360 000 erdei csemetét ültettek el, az országúti részre jövő tavasszal kerül sor. Ez elég nagy munkának Ígérkezik, ha elgondoljuk, hogy a koloni domb 140 ha területet foglal el. A koloni táj tehát festőibb lesz, nemzetgazdaságunk pedig egy új erdővel gazdagodik. A „kolonyi parton“ valóban megváltozott az élet... Mart on völgyi László Kolonrol valahogy keveset írnak az újságok Pedig a mintegy 1400 lelket kitevő lakosságával elég nagy falu. Az új, pompás betonút a viadukt alatt vezet. A HNB székháza közvetlenül az országút mentén az új művelődési otthon mellett emelkedik. Mivel Bányi János elnök elvtárs éppen hivatalos ellenőrzést végzett, Gábor László titkárral, a falu neveltjével folytattunk beszélgetést a megváltozott Kolonról. — Csupa új portát láttam a faluban — említettem neki. — Hát bizony megváltozott Kolon arculata. Valaha ez a falu sokat szerepelt Kodály Zoltán tanulmányaiban, mert itt találta meg a nagy zenekölfő 1905-ben a szentivánéji nótázás és máglyagyújtási ősi népszokását. Ma a házak 60 százalékát piros cseréptető borítja, az utolsó zsuppfedél tavaly tűnt el. Kolonnák ma 460 házszáma van, minden házban rádió található és a tetőkön mintegy húsz televíziós árboc büszkélkedik. Hatvan motorkerékpár mondhat tulajdonosának koloni lakost és két személyautó. — Mivel foglalkozik a lakosság? — Egy része az állami gazdaságon dolgozik. A helyi szövetkezetei ugyanis 1961-ben az állami gazdaság vette át. Többen a nyitrai és a környékbeli iparvállalatokban dolgoznak. Van még kb. húsz magángazda is, akik 21 hektáron gazdálkodnak, de úgy hisszük, ezek is megtalálják az egyetlen he-Gömöri hírek A „Jednota“ a falusi dolgozók kedvében jár • Üj közétkeztetési üzem nyílt meg Hrnciarské Zaluzanyban • A faluban is első helyen áll az emberekről való ________gondoskodás.________ Két hónappal ezelőtt határozták el a rimaszombati járásban, hogy melyik községekben nyitnak nyilvános éttermet Ugyanis olyan hangok hallatszottak, hogy azokban a községekben, ahol a lakosság túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozik, az ilyen étterem nem kifizetődő, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem lesz iránta érdeklődés. Hrnciarské Zaluzanyban a jóslások ellenére megnyitották az éttermet. A konyhán meleg ételt szolgáltak fel, ebédet, eleinte csak 10—15 nyugdíjasnak, rokkantnak. Később aztán megmutatkozott, hogy a falusi étkezdében is lehet jől főzni, ízlésesen felszolgálni. Ezek után a nyilvános étterem iránti érdeklődés is megélénkült. Két hónapos fennállása után ma már hetvenen járnak oda állandó étkezésre. Üjabb jelentkezők is akadtak a Samotkai Népi Termelő Szövetkezetből, több mint harmincán. Nem egészen három hőnap múlva tehát száz állandó étkezője vaTi a konyhának. A nyugdíjasok, rokkantak nagyon dicsérik a konyhát. Az ő étkezési pénzükhöz az állam is hozzájárul. Közülük többen, így például Mária Slizík, Ján Bolha és mások a jő ebédért csak 50 fillért fizetnek. Ez valóban példás gondoskodás az emberről. Főleg azokról van szó, akik a tőkés rendszer idején bizony agyondolgozták magukat, s most szocialista rendszerünk atyai módon gondoskodik róluk. Ez azonban még nem minden, amit a „Jednota" Hrníiarské Zaluzanyban a falusi dolgozóknak nyújt. Még ez idén egy különleges vendéglőt akarnak nyitni, ahol hideg és meleg ételt szolgálnak majd föl. E vendéglő szombatonként kávéház lenne, ahol este kávét és teát lehetne kapni, s emellett táncolni is lehetne majd. Valóban új dologról, úttörő cselekedetről van itt szó, a falusi kocsma eddigi keretein túl. E téren a helyzet eddig nagyon elszomorító volt. Habár a helyiségben volt egy 300 liter befogadóképességű hűtőszekrény, amelyben húsféléket tartottak, más ételt azért nem, mivel állítólag nem fogyna el és megromlana. J. Kantoráknak, az üzemi konyha új vezetőjének tehát elég megoldani való problémája lesz a közeljövőben. Rendbe kell tenni a helyiséget belülről is, hogy eltűnjön a falusi füstös kocsma, s az új üzem új színt is kapjon. 1963. október 30. i lyes utat, amely a szocialista nagyüzemi termeléshez vezet. — Buzog-e még a melegforrás? — érdeklődtünk tovább a helyi viszonyokról. — Nemcsak buzog, hanem a vizéből 1960 óta nyilvános fürdőt is létesítettünk. Meg is nézhetjük. Meg is tekintettük a 4X35 méteres medencét. Ide folyik a melegforrás, mely sohasem fagy be. Nyáron pedig valóban nagy az érdeklődés az új fürdő iránt. Kolon megelőzte tehát a szomszédos Pogrányt, gondoltam. Ott a falu közepén fekszik a melegvízű tó medencébe foglalva és bár szinte kínálkozik a fürdésre, senki sem mártja meg magát benne, csak a libák. A koloni medence valóban szép és kövezett az alja is. Itt is láttunk azonban libákat lubickolni, sőt a víztükör jó részét már belepi a békanyál. Itt volna az ideje lecsapolni és kitisztítani! A titkár elmondta, bogy jövőre a fürdőt körülkerítik és öltözőket is építenek. — A község további tervei? — Az új iskola felépítése — válaszolta Gábor elvtárs. — Kolonban magyar és szlovák nyelvű iskola van, az épülete azonban már megrokkant. Szükségünk van már az új iskolaépületre, amely szintén méltón képviseli majd a szocialista falut. A felettes hatóságok támogatják is ügyünket, három helyet is kiszemeltünk már, ahol az új öttantermes iskolát felépítjük. am am am mm am am mm mm am Csak a szerencsés véletlen ________mentette meg________ A Közép-szlovákiai Tejüzemben Rimaszombaton a sajtkészítő részlegen egy pár nappal ezelőtt beomlott a 8 m2 nagyságú mennyezet. Egy 350— 400 kiló súlyú fal szakadt le. Michal Pavlenda csak egy pár pillanattal a beomlás előtt hagyta el a helyiséget. Ezt a mennyezetet csak egy pár évvel ezelőtt csinálták. Michal Pavlenda húsz nap múlva már nyugdíjba megy, s csak szerencséjének köszönheti, hogy megéri azt a napot. _________Ki a felelős?________ A Rimaszombati Járási Építővállalat dolgozói október 2-án vasbeton alkatrészeket emeltek a szükséges helyre. Az építkezés fölött húzódott el a magas feszültségű áramvezeték. A vasbeton alkatrészek felemelése közben a darú hozzáért az áramvezetékhez, s agyonütötte Ján Krizán mestert. Fölháborító az eset, mivel ezt a vezetéket már egy évvel ezelőtt el kellett volna távolítani. Ján Krizán mester négy gyerekes családapa volt. Stevo Kováé (Rimaszombat) Mit kell tudni az ügyvédvállalásról és a társadalmi védőről? Ha a perérték meghaladott egy bizonyos összeget, a bíróság ügyvéd vállalására kötelezhette a feleket. Ha tehát szegény embernek tartozott valaki 1000 koronánál nagyobb összeggel, drága pénzen ügyvédet kellett fogadnia, hogy adósát beperelhesse, pénzét behajthassa. Örökösödési és válóperekben is kötelező volt az ügyvédi megbízatás. Mindez azonban már a múlté. Szocialista törvénykezésünk új törvénytervezete szerint mindenki szabadon ■ választhat jogi képviselőt, hogy bíró. ság vagy más hatóság előtt védelmezze jogait és érdekeit. Jogi képviseletet ■ kizárólag a Kerületi Ügyvédszövetsé- i gek tanácsadó irodáinak (ügyvédi i munkaközösségeinek) tagjai vállal• hatnak olyan minimális díjak ellené- I ben, amelyeket az államilag engedé- i lyezett díjszabás meghatároz. A jogi ■ képviseletért járó díj nem az ügyvéd személyét illeti, hanem az egész ügy-i védi munkaközösséget, azaz a szocialista szektor egyik alakulatát. Az ügy, védi munkaközösségnek fizetendő díjösszegen felül sem pénzt, sem anyagi javakat nem követelhet és nem fogadhat el a jogi képviselő. Az ügyvédi ' munkaközösség tagjai nemcsak az általuk képviselt polgárok, hanem az egész szocialista társadalom jogait és érdekeit, az egész szocialista jogren; det tartoznak védelmezni. Kötelességük, hogy megbízóik sérelmeit meghallgassák, mérlegeljék és tanulmányozzák, hogy a peres felek között felmerült ellentétek kiküszöbölésére törekedjenek. A múlt merev előírásaival ellentétben tehát minden polgár azt az ügyvédet bízhatja meg jogos érdekeinek védelmével, akibe bizalmát helyezte. A védelem jogát szocialista alkotmányunk köztársaságunk valamennyi polgára számára biztosítja. Minden bűnténnyel gyanúsított vagy terhelt egyén a nyomozó hatóságok, a vizsgálóbíró vagy az ügyész előtt akár személyesen védekezhet, akár jogi képviselőre bízhatja védelmét, saját választása szerint. Ha nem választ magának jogi képviselőt, a bíróság hivatalból rendel ki számára védőügyvédet. Ha a vádlott vagy terhelt nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel védőjének díjazására, az utóbbi díjmentesen látja el ügyfele védelmét akkor is, ha azt nem kötelezték ügyvéd vállalására. Szocialista bíráskodásunk elmélyülésével karöltve ugyancsak újdonságszámba megy a társadalmi szervezetek részvétele a büntető törvénykezésben. Ezek szerint a vádlott munkahelyén működő tömegszervezetek (ROH, CSISZ vagy EFSZ) alapszervezeteinek módjukban áll képviselőjüket, az ún. társadalmi védőt a vádlott érdekében a bírósághoz kiküldeni. Maga a vádlott ugyan nem választhat magának társadalmi védőt, de ha munkatársai érdemesnek tartják arra a vádlottat, védelmére társadalmi védőt neveznek ki szakszervezetük útján. A társadalmi védő a bíróság előtt tolmácsolja a dolgozók véleményét a vádlottról, amivel lényegesen hozzájárul az ügy megvilágításához és helyes elbírálásához. Az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy ez az új demokratikus intézmény jól bevált és nevelő hatást gyakorol dolgozóinkra. A megtévedt munkatárs ügyének meg. tárgyalása a munkahelyen, a társadalmi védő fellépése a bíróság előtt és a dolgozók állásfoglalásának előterjesztése elgondolkoztatja nemcsak a vádlottat, hanem bizonyára annak pr1PQ7 mnnlí-al<rÖ7nc:c:pnpt ic Eossz idők járnak a munkakerülőkre Bízvást állíthatjuk, hogy szocialista társadalmunk csaknem maradéktalanul felszámolta a múlt csökevényeit: a „szerencselovagok“, az ingyenélők, a henyélők, a lebzselők, vagy népiesen szólva „széltolók“ vagy kivesztek, vagy becsületes munkához szoktak. A rossz társaság, az ital, a felelőtlenség azonban — főleg a nagyobb ipari gócpontokban — ma is még kitermel olyan elemeket, akik fennálló munkaviszonyuk ellenére csak „szórványosan" járnak el munkahelyükre, indokolatlanul, de szinte rendszeresen távol maradnak és csökönyösen kerülik a munkát. Ezeknek a felelőtlen egyéneknek megrendszabályozása céljából Nemzet-gyűlésünk most a következőképpen módosította, illetve bővítette a 140/ 1961 Zb. számú büntetőtörvény 203. szakaszát: Akik nyomós ok nélkül vagy munkaképtelenséget színlelve rendszeresen távol maradnak munkahelyükről, jóllehet a helyi népbíróság vagy a nemzeti bizottság ezen tettükért már felelősségre vonta őket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy ráható intézkedések foganatosításával sújthatok. Továbbá: Akik folyamatosan kivonják magukat tisztességes munka alól és valakivel eltartatják magukat, vagy egyéb tisztességtelen módon teremtik elő a megélhetésükhöz szükséges eszközöket, egytől három évig terjedő szabadságvesztés büntetésével sújthatok. Az idézett 53/1963 Zb. számú törvénymódosítás érvénybe lépett és jogerős. K. E. 1965. október 15—19 — „A helyes táplálkozás hete" Élelmezés és táplálkozás a tudományos elméletben és a gyakorlatban Ilyenkor ősszel immár hagyományosan napirendre kerül hazánkban a korszerű népélelmezés és az ésszerű táplálkozás kérdéseinek széleskörű megvitatása. Lépésről-lépésre eljutottunk odáig, hogy lakosságunk nagy része már birtokában van azoknak az alapismereteknek, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az ember táplálkozása valóban egészségére váljék. Az élelmezés- és táplálkozástudományi alapismeretek propagálása, illetve elsajátítása azonban még nem minden: a legfontosabb az, hogy ismereteinket a mindennapos gyakorlatban is alkalmazni tudjuk. Mint azonban a vizsgálatok mutatják, éppen a tudományos elmélet köznapi, gyakorlati alkalmazása terén merülnek fel fogyatékosságok. A házi, iskolai, üzemi vagy vendéglői konyha főztje a legtöbb esetben ízletes ugyan, az ételek'laktatóak, de az élelem — a testbe juttatott tápanyagok — értéke nem felel meg sem a főzéssel járó fáradozásnak, sem pedig az orvostudomány által megállapított szükségletnek. HONNAN EREDNEK A HIBÁK Annak, hogy az emberek általában tudják mi egészséges, s mégis az ártalmasabbat teszik, sokfajta oka lehet, akárcsak a mértéktelen szeszfogyasztás vagy a dohányzás esetében. A helytelen étrend, ételkészítés és táplálkozás esetében azonban leginkább mélyen gyökerező népszokásról van szó; országonként, tájanként, községenként és családonként „változtathatatlan" hagyományok alakultak ki az ételek megválasztásában és étrendi összeállításában, s ugyanígy öröklődött az ételek hagyományos elkészítési módja. Pedig közismert dolog, hogy a hagyományhoz való ragaszkodás sokszor káros egyoldalúságot jelent a táplálkozásban, hogy például a falusi ember, aki az élelem legnagyobb részét termeli, helytelen életmódja és rosszul összeállított étrendje miatt sokkal kevesebb fontos tápanyagot vesz fel, mint a városi lakos. Ehhez az is hozzájárul, hogy az elavult készítési mód folyamán az ételek igen sokat veszítenek tápértékükből. Amit a családban helytelenítünk, helytelenítenünk kell különböző jellegű intézmények és szervezetek konyháiban is. A konyhák alkalmazottai jórészt a családjukban szerzett ismereteiket használják fel a főzésnél, sokaknál hiányzik a megfelelő képesítés, nem ritka eset, hogy nagyobb étkezdék konyháiban is csak a főszakácsnak van meg a kívánt képzettsége. A Druzstevné noviny f. évi 18. számában például azt olvashatjuk, hogy a fogyasztási szövetkezetek nyilvános étkezdéiben a konyhai alkalmazottak 87,8 %-a dolgozik szakmai képesítés nélkül. Igen helyes, ha e fontos területen a központi és kerületi szervek megkövetelik a járási irányító szervektől, hogy lehetővé tegyék és előmozdítsák a szakmai képzést. Enélkül nem képzelhető el az élelmezés és a táplálkozás színvonalának emelkedése. BESZÉLNÜNK KELL ARRÖL IS, hogy a termelés és a kereskedelem dolgozói igen sokat vétenek az élelmicikkek minősége ellen. A növényi, de főleg az állati eredetű élelmiszerek előállítása, gondozása, tárolása, szállítása és árusítása sokszor olymódon történik, hogy számtalan alkalom adódik nem csak az áru szennyeződésére, hanem komolyabb károsodására is. Pedig a közélelmezés minden szakaszán könnyen érthető és elsajátítható rendszabályok határozzák meg, hogyan kell bánni az élelmi anyagokkal, hogy azok meg ne károsodjanak, tönkre ne menjenek, s ne veszélyeztessék a fogyasztók egészségét. Meg kell itt mondanunk, hogy az élelmiszertermelés és árusítás dolgozóinak csak kis része vett eddig részt a számukra kötelező egészségtani minimum tanfolyamán. Az élelmezési higiéniát különösen a mezőgazdaságban hanyagolják el nemcsak a termelés, hanem a dolgozók étkeztetése területén is. > EGÉSZSÉGVÉDELMI SZEMPONTBÓL igen sokat lehetne javítani a dolgozók és családjaik élelmezésén, ha mindenki, aki az élelmiszerek előállításától kezdve egészen a konyhai elkészítésükig betartana néhány alapvető követelményt: • Gondoskodna arról, hogy az élelmiszerhez ne juthasson rágcsáló (egér, patkány), vagy rovar (hangya, légy stb.), amely fe.rtőzést okozhat rajta. Ezt úgy érné el, ha a konyha vagy az éléskamra közeléből eltávolítaná a szennygócokat (szemétláda, trágyadomb), s az ablakokat vagy szellőzőnyílásokat hálóval látná el. • Főzéshez, edénymosogatáshoz, ételkeveréshez stb. csak ivóvíznek nyilvánított vagy fertőtlenített (felfözött) vizet használna. • Az élelmiszereket a termeléstől a feldolgozásig és a fogyasztásig úgy kezelné, hogy megőrizzék eredeti tulajdonságaikhoz kötött értéküket. • Az ételeket úgy készítené el, hogy a tisztítási és főzési veszteség is a lehető legkisebb legyen. Alapvetőleg talán akkor tesszük a legtöbbet az élelmezés és táplálkozás színvonalának emeléséért, ha a „Helyes táplálkozás hetében“ vagy közvetlenül utána lehetővé tesszük a konyhai alkalmazottak egészségügyi tanfolyamának s a női főzőtanfolyamoknak a mielőbbi megindítását. Úgy mint az előző években, most is a téli időszak beálltával fel kell venni az érintkezést a járási művelődési otthon, az egészségügyi felvilágosító központ, a nőbizottságok, a gazdaságok és a szövetkezetek vezetősége között, a tanfolyamok megszervezése érdekében. Tudnunk kell, hogy a mezőgazdaságban a fejőnők, a giimőkóros és brucellózisos állatok gondozói, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemek alkalmazottai számára kötelező az egészségtani minimum hatórás tanfolyama (ideértendők a gazdaságok üzemi konyháinak, s a fogyasztási szövetkezetek vendéglőinek és étkezdéinek alkalmazottai is). Ezenfelül azonban megfelelő számú érdeklődő számára községenkint megrendezhetők a „helyes táplálkozás“ vagy a „korszerű főzés-sütés“ tanfolyamai. Egyes helyeken, ahol már az egészségügyi és kulturális színvonal emeléséért többet tettek, most már továbbképző tanfolyamot is tartanak a háziasszonyoknak, amelyek tárgya például a zöldség- és a gyümölcsételek helyes elkészítési módja, a szeszmentes üdítőitalok és más korszerű konyhatitkok elsajátítása. Dr. Szántó György
