Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-23 / 85. szám
A gibberellinsav hatása a szőlőre Amióta Kurosowa japán növénypatológus kísérletei nyomán japán, majd angol kutatók a Gibberella fujikuroi nevű gomba anyagcseretermékét az úgynevezett gibberellinsavat kristályos íormában előállították, egyre több és több kísérletet végeznek a gibberellin tisztított készítményeivel. A kutatások a szer hormonhatását, illetve növekedésserkentő hatását kétségtelenül igazolták. A gibberellin hatása a növény életfolyamataira mint ismeretes, rendkívül sokoldalú. Serkenti a növekedést, gyorsítja a virágképzést, parthenokarpiát idéz elő. A csírázáshoz fényt igénylő magvak gibberellin jelenlétében teljes sötétben is csíráznak. Néhány gyümölcsfa téli nyugalmi periódusa gibberellin hatására megrövidíthető, a vegetatív szakasz lényegesen kinyújtható. A gibberellin szőlőre gyakorolt hatásával eddig még keveste foglalkoztak, bár ismeretes, hogy gibberellin hatására hosszabbak, lazábbak lesznek a fürtök, nagyobbak a szőlőszemek, korábban következik be az érés. Az Országos Szőlő és Gyümölcsfajta Szelekciós Felügyelőség keretén belül Kecskemét-Miklóstelepen végzett kísérletek ebből a szempontból figyelemreméltó eredményre vezettek. Gibberellin hatására a kezelt fajták (Genuai zamatos, Afus Ali, Halhólyag, Madeleine angevine stb.) termékenyülése 20—28 %-kal lett nagyobb, mint a kezeletleneké. A kezelt fajtáknál a beérés 10—15 nappal korábban következett be. A kezelés hatására a bogyók hosszabbak lettek, a fürtök megnyúltak, a fürttengely és bogyókocsányok megvastagodtak. A kezelt, bezacskózott fürtök magvatlanok lettek, s magasabb lett a kontrolihoz viszonyított cukortartalom is. Prohászka Ottokár szőlőfajtánál a gibberellin hatására az egyébként tömött és ezáltal erősen rotható fürtök lazákká, kevésbé penészedővé váltak. Olyan fajtáknál tehát, melyekről ismeretes, hogy tömöttségük, rothadásuk miatt nem tárolhatók, gibberellines kezeléssel minden bizonnyal jobban eltarthatok. Az a tény, hogy a gibberelinsavval kezelt fürtöket nem érte a peronoszpóra pusztítása — ugyanazon tőkén belül, ahol a kontrollok emiatt elpusztultak — feltétlenül figyelmet és további kísérletet igényel. A koncentráció, azaz a gibberellinsav töménységének a megválasztása az eredmények szerint a fajtától függ. Általában legjobb eredményt az 50 és 100 ppm-es koncentráció adta (ppm = mg/liter). Egyes szőlőfajtáknál viszont az alacsonyabb, 25 ppm-es koncentrációval lehetett eredményt elérni. Gibberellin hatására az érés menete egyenletesssé vált, mely leginkább szem*betúnő az Afus Ali kezelt fürtjeinél. A bogyók itt mind magvatlanok, megnyúltak lettek és egyenletesen aranysárgára színeződtek. A kontroll ugyanazon tőkén egyenlőtlenül érett, egy fürtön belül sok az apró, „Madárkás“ bogyó. 1963. október 23. 168 A vázolt eredmények alapján az előnyös tulajdonságokból kiindulva — a beérés gyorsasága, a jobb termékenyülés elérése céljából — szőlészeti szempontból érdemes nagyobb figyelmet fordítani a gibberellines kezelésre. Hatása értékes eredményeket adhat a mazsolaszőlő termesztés szempontjából is. A kapott kísérleti eredmények indokolttá teszik a gibberellinsavval való kezelést olyan szőlőfajtáknál, melyeknek nagyüzemi termesztése fontos, de beéredésükben, termékenyülésükben stb. értékcsökkenést szenvednek. Polyákné Meszes Gabriella LENGYEL RÜGÓSBORONA A BSZ-3 jelzésű lengyel gyártmányú rúgósborona munkamélysége fogantyúhúzással állítható be. -ksz-Á méhek teleltetése különböző élelmen Kosztarev a különböző élelem hatását vizsgálta a méhek telelésére baskiriai viszonyok között. Megállapította, hogy a mézen történő teleltetés, ha abban csak kevés mézharmatméz is van, veszélyes, mert a méhek végbele túlságosan megtelik és hasmenés lép fel. A mézen telelő családok valamivel többet fogyasztanak, mint a cukorral ellátottak, és az előzőnél nagyobb a téli méhveszteség is. A mézen és cukron (vegyes élelmen) telelő családoknál kevesebb a téli veszteség, csökken a végbél terhelése, a méhcsaládok belső ürítkezés nélkül telelnek. A tisztán cukron telelő méhcsaládoknál tavasszal kevesebb a Hasítás, mint a mézen telelőknél. A szerző a méz egy részének cukorral végzett helyettesítését javasolja, mert ezzel egyrészt javul a telelés, másrészt növekszik a méhészet hozama. (Pcselovodsztvo) Eke edzés Az ekevasak helyes újraélezési technológiájával újabban sokat foglalkoznak m NDK-ban. A száz év előtti kooácstüzhelyek ideje lejárt! Ott, ahol még nincs mód elektromos kemencék beszerzésére, javasolják a kovácstüzet az él hosszúságának megfelelően megnyújtani, hogy egy meleggel 950 — 1150 C-ig felhevítsék, majd azonnal kikovácsolhassák az ekevasat. Ezután az egész vasat az éltől 40 mm szélességben másodízben cseresznyepirosra kell felmelegíteni, majd forró vízbe mártva hirtelen megedzeni, amíg a vízhőmérsékletre le nem hűl. A 200—200 C- ra történő újbóli hevítés már a megeresztés műveletéhez tartozik, amelynek célja az előző edzés közben keménnyé lett anyag szívóssá tétele. A kellő acélkék futtatási szín elérése után az ekeoasat levegőn kell lehűteni, majd átköszöriilm. A korszerű eljárás műveleteiben hasonló, de a kovácsműhely helyébe elektromos izzító kemence lég és edzőfiirdöt alkalmaznak. A megeresztéshez is villamos kemencét, illetve különleges fűtőt használnak. Az NDK-ban hozzáláttak a nagyobb körzeti javítóműhelyekben az elektromos kemencék beszereléséhez. Ezek megfelelő típusait az ipar sorozatban gyártja. (Dtcsh. Agrotechnik, Berlin, NDK) Kétszeres búzatermés Jelizavetta Bogdanovovának, a fiatal leningrádi biológustudósnak kétszeres termést sikerült elérnie tavaszi búzából nikotinsav alkalmazásával. A „dohányosító" eljárással termesztett búza szára felette erős, kalásza pedig kétszer akkora, mint a közönséges búzáé. Bog da novová egyúttal kimutatta, hogy a nikotinsavval kezelt búzaszemek megváltoztatják öröklődési hajlamukat, mert már második éve kétszeres termést eredményeznek. K. E. Vigyázzunk a mérges sHógázokra Több különleges gázmérgezési esetről tudósít egy amerikai folyóirat. Nitrogéndioxid támadta meg a tárolókat kezelő mezőgazdasági dolgozókat. A szemes kukorica silóba rakása után keletkezik ez a gáz, fnely rozsdabarna színű, a levegőnél nehezebb, a termény felszíne alatt helyezkedik el és a silók alján kiszivárog. Emiatt a hengeres toronysilók mellett játszó gyermekekre, vagy ott legelésző állatokra is veszélyes lehet. A legsúlyosabb — nem egyszer halálos — esetek úgy következtek be, hogy a silók szakaszos feltöltése közben egyes dolgozók bementek a tároló belsejébe és ott lélegezték be a mérgező gázt. A gyógyítás egyetlen módja az oxigénes inhalálás, de a gyógyulás még enyhébb esetekben is hetekig tart. Szükséges óvintézkedés: a feltöltés befejezését követő 10-ik napig tilos a siló belsejébe menni. Alul rosszul tömített építményt kerítéssel keli körülvenni, hogy közvetlenül meg ne közelíthessék. (Farmers Digest)