Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-16 / 83. szám
VII. ÉVFOLYAM • 41. SZÄM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKME LL t K L ET E Akadályozzuk meg a veszettség terjedését Vadászegyesületek és minden polgár figyelmébe! Augusztusban részünk volt egy nálunk ritkán előforduló veszélyes betegség, a veszettség kormeghatározásában. E fertőző betegség terjesztői ebben az esetben is, mint az esetek túlnyomó részében, veszettségben megbetegedett és elejtett rókák voltak, a lévai járásban lévő Rybník és Kozárovce községek környékén. Mivel Szlovákia északi és keleti része mindvégig hegyes, erdős, ez a vidék elegendő búvóhelyet és életteret nyújt az országba beszivárgó, vadon élő húsevők, farkasok, rókák, vadmacskák stb. részére, mely állatok főleg veszett állapotukban messzire elkóborolnak. A múltban az ország területén a veszettség csak szórványosan jelentkezett, (így tehát nem jelentett nagyobb problémát), ami a köz- és állategészségügyi intézke\ dések betartásának köszönhető. Az utóbbi években (1959—62) Kelet-Szlovákiában megmutatkozott, hogy főleg a farkasok, Közép-Szlovákiában pedig a rókák mind veszélyesebb terjesztői a veszettségnek. Ebből kifolyólag erdőink vadállományára, legelő haszonállatainkra, de nem kevésbé az emberek számára fokozott veszélyt jelent. A veszettség okozója neurotrop virus, amely a fertőzött állat központi idegrendszerében (elsősorban az Ammon szarvakból) szövettani vizsgálattal mutatható ki. Ezért fontos a veszettséggyanús, elejtett vagy elhullott állatok fejét, a nyakkal együtt levágva szövettani vizsgálatra küldeni. A vírusok a központi idegrendszerből az idegek mentén eljutnak a nyálmirigyekbe is és így a veszett állat marása következtében vírustartalmú nyál jut az egészséges állat vagy ember sebébe, amitől az fertőződik. A marás helyéről a vírusok az idegek mentén a központi idegrendszerbe jutnak és felszaporodnak, majd a lappangási idő eléggé bő határidejének eltelte után (2—8 hét, néha kevesebb, ellenben néhány hónap is lehet) jelentkeznek a veszettségre jellemző tünetek. A tünetekben három időszakot különböztetünk meg: Az első időszakban (ami 1—2 napig tart) az állatok feltűnően nyugodtak, vagy különösen ingerlékenyek. Ezt követően a második időszakban (ami szintén 1—2 napig tart) ingerlékenységük növekedő, sőt dühöngési és támadó jelleggel bír. Tudatzavarukat jellemzik a szokott eleségükön kívül elfogyasztott emészthetetlen tárgyak (például kövek, rongydarabok stb.) a szemizmok idegeinek bénulása folytán létrejött kancsalság, az állkapocs, a gégeizmok, a rágóizmok, valamint a nyelv bénulása. A harmadik időszakban pedig már bekövetkezik az állat egész testére kiterjedő fokozatos bénulás. Az állatok betegségük ötödik-hatodik napján teljesen lesoványodva hullanak el. Fontos még azonban megjegyezni, hogy főleg a vadon élő húsevőknél találkozhatunk a veszettség ún. csendes formájával, amikor a második stádium hiányzik, tehát az állat szomorú, félénk, de nem menekül el az r *\ TARTALOM ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Dr. Berényi Tibor: Akadályozzuk mgg a veszettség terjedését . v..........................................161 talajerőfokozAs So bot ka Oldrich mérnök: A zöldtrágya helyes beszántása ..........................162 NÖVÉNYTERMESZTÉS * Dr. Frideczky Ákos mérnök: Az őszi vetés ápolásáról . . . 162 GÉPESÍTÉS P r e p i a k Endre gépészmérnök: Ismerkedjünk meg a vályúrendszerű takarmányszállító berendezéssel................................163 Állattenyésztés T r e n k a Tibor: A nyúltenyésztés bővítésének jelentősége . 164 V_________J emberek elől. Ilyen esetekben ne hiányozék az óvatosság az állat karmolásl lehetőségeivel szemben, a veszettség átoltására való tekintettel. A veszettség elleni tökéletes védekezésre és ennek leküzdésére figyelemmel fontos az alábbi intézmények és szervek szoros együttműködése. Ezúttal kérjük a vadászegyesületeket, erdészeti igazgatóságokat és a vadőröket, legyenek aktív segítséggel e veszélyes fertőző betegség terjedésének megakadályozásában a rókák, a farkasok, a kóborló kutyák és macskák irtásának különböző módszereivel (szervezett és egyéni vadászatokkal, rókalyukak elgázosításával, csapdák létesítésével stb.). A helyi nemzeti bizottságok részéről kívánatos az ebtartás pontos nyilvántartása. Továbbá kérjük polgártársainkat, hogy észrevételeiket jelentsék az illetékes intézmények képviselőinek. Nem utolsósorban kérünk minden állatorvos'kollégát a kutyák kötelező védőoltásának ellenőrzésére és a lelőtt gyanús rókák és más vadon élő húsevők tökéletes megvizsgálására. Ezeknek az óvintézkedéseknek pontos végrehajtása lehetővé teszi a veszettség teljes leküzdését és ezzel veszélyességének megszűnését emberre és állatra egyaránt. Dr. Berényi Tibor körállatorvos, (Zselíz) A régi telepítésű szőlőben is A keskeny sortávolságú szőlőkben is lehetséges a nagyobb tartályokkal vég-) zett permetezés. A képünkön látható lóvontatású gépet e célból Petőfi Sán-i dór igazgató és társa újítási javaslata alapján helyezték üzembe a Helvéciái Állami Gazdaságban. A téli gépjavító-, son kívül ilyen javaslatok megválást-, tását is tervbe vehetnék javítóműhelyeink dolgozói. -ksz-
