Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-16 / 83. szám

VII. ÉVFOLYAM • 41. SZÄM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKME LL t K L ET E Akadályozzuk meg a veszettség terjedését Vadászegyesületek és minden polgár figyelmébe! Augusztusban részünk volt egy nálunk ritkán előforduló veszélyes betegség, a veszettség kormeghatározásában. E fer­tőző betegség terjesztői ebben az eset­ben is, mint az esetek túlnyomó részé­ben, veszettségben megbetegedett és el­ejtett rókák voltak, a lévai járásban lévő Rybník és Kozárovce községek környé­kén. Mivel Szlovákia északi és keleti ré­sze mindvégig hegyes, erdős, ez a vidék elegendő búvóhelyet és életteret nyújt az országba beszivárgó, vadon élő hús­evők, farkasok, rókák, vadmacskák stb. részére, mely állatok főleg veszett álla­potukban messzire elkóborolnak. A múlt­ban az ország területén a veszettség csak szórványosan jelentkezett, (így te­hát nem jelentett nagyobb problémát), ami a köz- és állategészségügyi intézke\ dések betartásának köszönhető. Az utób­bi években (1959—62) Kelet-Szlovákiá­­ban megmutatkozott, hogy főleg a far­kasok, Közép-Szlovákiában pedig a rókák mind veszélyesebb terjesztői a veszett­ségnek. Ebből kifolyólag erdőink vad­állományára, legelő haszonállatainkra, de nem kevésbé az emberek számára foko­zott veszélyt jelent. A veszettség okozója neurotrop virus, amely a fertőzött állat központi ideg­­rendszerében (elsősorban az Ammon szarvakból) szövettani vizsgálattal mu­tatható ki. Ezért fontos a veszettség­gyanús, elejtett vagy elhullott állatok fejét, a nyakkal együtt levágva szövet­tani vizsgálatra küldeni. A vírusok a köz­ponti idegrendszerből az idegek mentén eljutnak a nyálmirigyekbe is és így a ve­szett állat marása következtében vírus­­tartalmú nyál jut az egészséges állat vagy ember sebébe, amitől az fertőződik. A marás helyéről a vírusok az idegek mentén a központi idegrendszerbe jut­nak és felszaporodnak, majd a lappan­­gási idő eléggé bő határidejének eltelte után (2—8 hét, néha kevesebb, ellen­ben néhány hónap is lehet) jelentkeznek a veszettségre jellemző tünetek. A tü­netekben három időszakot különbözte­tünk meg: Az első időszakban (ami 1—2 napig tart) az állatok feltűnően nyugod­tak, vagy különösen ingerlékenyek. Ezt követően a második időszakban (ami szintén 1—2 napig tart) ingerlékenysé­gük növekedő, sőt dühöngési és támadó jelleggel bír. Tudatzavarukat jellemzik a szokott eleségükön kívül elfogyasztott emészthetetlen tárgyak (például kövek, rongydarabok stb.) a szemizmok idegei­nek bénulása folytán létrejött kancsal­ság, az állkapocs, a gégeizmok, a rágó­izmok, valamint a nyelv bénulása. A har­madik időszakban pedig már bekövetke­zik az állat egész testére kiterjedő foko­zatos bénulás. Az állatok betegségük ötödik-hatodik napján teljesen lesová­nyodva hullanak el. Fontos még azonban megjegyezni, hogy főleg a vadon élő húsevőknél találkozhatunk a veszettség ún. csendes formájával, amikor a máso­dik stádium hiányzik, tehát az állat szo­morú, félénk, de nem menekül el az r *\ TARTALOM ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Dr. Berényi Tibor: Akadályoz­zuk mgg a veszettség terjedé­sét . v..........................................161 talajerőfokozAs So bot ka Oldrich mérnök: A zöldtrágya helyes beszán­­tása ..........................162 NÖVÉNYTERMESZTÉS * Dr. Frideczky Ákos mérnök: Az őszi vetés ápolásáról . . . 162 GÉPESÍTÉS P r e p i a k Endre gépészmérnök: Ismerkedjünk meg a vályú­rendszerű takarmányszállító berendezéssel................................163 Állattenyésztés T r e n k a Tibor: A nyúltenyész­­tés bővítésének jelentősége . 164 V_________J emberek elől. Ilyen esetekben ne hiá­­nyozék az óvatosság az állat karmolásl lehetőségeivel szemben, a veszettség át­­oltására való tekintettel. A veszettség elleni tökéletes védeke­zésre és ennek leküzdésére figyelem­mel fontos az alábbi intézmények és szervek szoros együttműködése. Ezúttal kérjük a vadászegyesületeket, erdészeti igazgatóságokat és a vadőröket, legyenek aktív segítséggel e veszélyes fertőző be­tegség terjedésének megakadályozásában a rókák, a farkasok, a kóborló kutyák és macskák irtásának különböző mód­szereivel (szervezett és egyéni vadásza­tokkal, rókalyukak elgázosításával, csap­dák létesítésével stb.). A helyi nemzeti bizottságok részéről kívánatos az ebtar­tás pontos nyilvántartása. Továbbá kér­jük polgártársainkat, hogy észrevételei­ket jelentsék az illetékes intézmények képviselőinek. Nem utolsósorban kérünk minden állatorvos'kollégát a kutyák kö­telező védőoltásának ellenőrzésére és a lelőtt gyanús rókák és más vadon élő húsevők tökéletes megvizsgálására. Ezek­nek az óvintézkedéseknek pontos végre­hajtása lehetővé teszi a veszettség teljes leküzdését és ezzel veszélyességének megszűnését emberre és állatra egyaránt. Dr. Berényi Tibor körállatorvos, (Zselíz) A régi telepítésű szőlőben is A keskeny sortávolságú szőlőkben is lehetséges a nagyobb tartályokkal vég-) zett permetezés. A képünkön látható lóvontatású gépet e célból Petőfi Sán-i dór igazgató és társa újítási javaslata alapján helyezték üzembe a Helvéciái Állami Gazdaságban. A téli gépjavító-, son kívül ilyen javaslatok megválást-, tását is tervbe vehetnék javítóműhe­lyeink dolgozói. -ksz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom