Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-16 / 83. szám

Bratislava, 1963. október 16. • Ära: 30 fillér. • XIII. évfolyam 83. szám Több vitamin, kevesebb beteg Népegészségügyi gondoskodásunk fejlettségéről az egész világon elis­meréssel nyilatkoznak. Hiszen annyi fürdőhelyünk, szanatóriumunk, üdülő­telepünk, kórházunk és orvosunk van, mint kevés más országnak. A nekünk természetesnek tűnő ingyenes gyógy­kezelésről pedig még álmodni sem mer az emberiség nagyobb hányada. Igaz, hogy a kórházaknak egyre nö­vekvő száma még nem biztosítja a la­kosság egészségét. A betegségeket meg kell előzni, nevezetesen helyes életmód folytatásával és ésszerű táp­lálkozással. Ezen a téren azután van mit helyrehoznunk! Táplálkozásunk túlnyomó részét tésztafélék és hús­ételek alkotják, de még mindig kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk. Amíg az NDK-ban évente személyen­ként 90 kg, Magyarországon 100 kg és Bulgáriában 130 kg zöldségfélét fo­gyaszt a lakosság, mi 1957-ben csupán 28 kg, tavaly pedig 58 kg szöldséget ettünk, amihez még hozzájárul 48 kg gyümölcs. Ezzel szemben az orvosok legalább évi 100 kg zöldség és 120 kg gyümölcs fogyasztását ajánlják sze­mélyenként megfelelő változatban. A hiányos zöldség- és gyümölcs­fogyasztásnak több oka van: első he­lyen meg kell említenünk az alacsony terméshozamot, továbbá a felvásár­lásban, az elosztásban és az, ármegál­lapításban megnyilvánuló hibákat, és végül a hagyományos táplálkozáshoz való ragaszkodást, amely alig számol a zöldséggel. Meg kell viszont állapí­tani, hogy a kezdeti nehézségeket már legyűrtük. A zöldségfogyasztás gör­béje határozottan felfelé ívelő irány­zatot mutat. A zöldségtermesztés év­ről évre gyarapodik. Sőt: a mezőgaz­dasági termelés egyetlen ágazatában sem észlelünk olyan növekedést, mint a zöldségtermesztés gyors fejleszté­­tében. öt évvel ezelőtt 34 ezer vagon zöldséget vásároltunk fel a termesz­tőktől, ma már 52 ezer vagont. 1970- ben 90 ezer vagonra való zöldséget szándékszunk felvásárolni. Zöldség­termesztési mérlegünk azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban rövid idő alatt is elérhetjük a termelés gyors emelkedését. Zöldségtermesztőink a köztársaság szántóföldjeinek csupán egy százalékán gazdálkodnak, aszta­lunkra viszont az általunk fogyasztott élelmiszerek 17 százaléka kerül zöld­ség alakjában. A zöldséggel bevetett területek hek­tárhozamát természetesen fokozni le­hetne, ha a szakosítás és összponto­sítás folyamatát a termelésben meg­gyorsítanánk. Ebben az összefüggés­ben érdekes megfigyelni a szövetke­zetek egyes termelési ágazatainak összetételét. A gabonatermesztés már teljesen gépesített, nagyrészt a cu­korrépatermesztés is. Nagyüzemi gaz­dálkodásnak minősíthető a tehén- és sertéstenyésztés is. Egyedül a zöld­ségtermesztés mozog a kisüzemi ter­melés szűk keretei között, nem ölel fel többet 5—6 hektárnál, még állan­dóan híján van a gépesítésnek s meg­felelő számú szakembernek. A zöld­ségtermesztők nem régen lezajlott második országos összejövetelén a résztvevők számos riasztó jelenségre figyelmeztették a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériumot, valamint a kerületi és járási irányító szerve­ket. Rámutattak mindenekelőtt arra, hogy mezőgazdasági termelési igazga­tóságaink dolgozóinak tetemes száma ellenére néha az egész kerületben egyetlen zöldségtermesztési szakértőt sem találni. Avagy nincsenek gépeink, amelyek például megkönnyítenék a hagymatermesztéssel járó munkát. Egy csehországi szövetkezet küldött­je, ahol a híres vsetatyi hagymát ter­mesztik, elmondotta, hogy az ottani nőknek a 150 hektárnyi területen ta­vasszal 450 000 dugványt kell a hideg talajba térden állva elültetniük (!), mivel hiányzik a gépesítés. A zöldségtermesztés kisüzemi fel­tételei a fejlődés kerékkötői. Ezért már a jövő évi tervfeladatok előkészí­tése során ennek a termelési ágazat­nak hatékonyabb bővítéssel és köz­­pontosításával kell foglalkoznunk. Következetesen kellene eljárnunk a szakosítás terén a következő két cél­kitűzéssel: Először már a jövő évi tervek­ben biztosítani kellene elegendő mennyiségű olyan zöldség termeszté­sét minden egyes járásban, amilyen mindenütt megterem, tehát elegendő sárgarépát, kalarábét és néhány más zöldségfajtát. Erre nemcsak a lakos­ságnak jó minőségű zöldséggel tör­ténő, tervszerű ellátása szempontjá­ból van szükség, hanem a szállítás megkönnyítése érdekében is. Emlé­kezzünk csak vissza, kertészeink munkája gyümölcsének milyen meny­­nyisége vesztek idén felelőtlenül kár­ba „hála“ a szállítási szervezésnek és a „lendületes" felvásárlásnak. Kb. 50 ezer vagon zöldség itta meg ennek levét! Másodszor, a jövő évi tervfel­adatok előkészítése során gondolnunk kell a éghajlati feltételek gazdaságo­sabb kihasználására. Amint erre az olomouci Zöldségtermesztési Kutató­­intézet dolgozói a zöldségtermesztők országos összejövetelén figyelmeztet­tek, eddig még nem jelöltek ki na­gyobb kiterjedésű, szakosított zöld­ségtermelő körzetet. Számításba jö­hetne azonban Dél-Szlovákia. Ott a paradicsom csaknem ugyanabban az időben érik be, mint Bulgáriában. Ez­zel szemben nagy távolságokról hoz­zuk be a paradicsomot, jóllehet szé­pen beérne a Csallóközben is. A szál­lítás és a saját termelés egybehango­lásának hiánya azután nem kívánatos következményeket von maga után. Szemléltetően megnyilvánult ez az idén, amikor a jó termés ellenére a felvásárlás hatott fékezően és a szö­vetkezetek zöldséggel etették — a teheneket. A Duna menti szövetkeze­tek gyorsabb ütemű szakosítása meg­szüntethetné ezeket a fonákságokat. A lakosság zöldség- és gyümölcs­fogyasztási készsége, amint már emlí­tettük, nem függ csupán a termelés színvonalától, hanem további ténye­zőktől is. így például eladási hálóza­tunkat egész éven át valamennyi helységre ki kellene bővítenünk leg­rövidebb időn belül. Ezzel szemben néha egész hónapon át szinte úsznak a városok zöldségben, máskor meg olyan hiány uralkodik, hogy még le­veszöldség is csak nagy nehezen kap­ható. Távol eső falvakban és a köz­társaság északibb fekvésű városaiban gyakran akkor is kevés a zöldség, amikor a szövetkezetekben rothadás­nak indul. A jövő és a további évek tervfeladatainak kidolgozása során ezért számolnunk kell raktárak épí­tésével és melegházak létesítésével a zöldségfélék gyorsabb érlelése érde­kében. Ezt a módszert sikeresen ér­vényesíthetjük hőforrások, hőerőmű­vek és egyéb iparvállalatok térségé­ben, ahol bőségesen áll rendelkezé­sünkre meleg szennyvíz. A zöldségfogyasztást lényegesen elősegíti a dús választék. Sok fogyasz­tó például önkéntelenül felteszi a kér­dést, miért kerül az utóbbi években oly kevés cékla és cukordinnye piac­ra, jóllehet nagy a tápértékük. A cékla például olyan anyagokat tartalmaz, amelyek alkalmasak az érelmeszese­dés és magas vérnyomás csökkenté­sére. A dinnye pedig jótékony hatást gyakorol a vesékre, azonkívül sok C vitamint tartalmaz, amely kitűnő szer­nek bizonyult a fáradtság leküzdésénél és egyes fertőző betegségek gyógy­kezelésénél. Azért kevés a dinnye — állapították meg a zöldségtermesztők országos összejövetelének résztvevői — mert termesztése kockázatos. Más termények termesztése többet jöve­delmez, a dinnyetermesztés tehát csökken. Pedig ezt a csökkenést meg kellene akadályozni. Ha a vitamintermelés nem is töké­letes még, határozottan javuló irány­zatot mutat. A legközelebbi hetekben bőven jut belőle zöldség és gyümölcs alakjában. A zöldségboltokba száz és százezer tonnányi friss termény ke­rül. Rajtunk múlik, hogy minél többet vásároljunk és fogyasszunk belőle. (Pravda) Geylcn tegnap és ma Az Indiai-óceán északi részében el­terülő Ceylont évszázadokon át a Brit Birodalom „gyöngyének“ nevezték. Egy anekdota is tartja magát a szi­geten, amely szerint a teremtő egyes országokat túl hűvös, másokat a kel­leténél melegebb éghajlattal látott el. Megint más országoknak sok hegyet és folyót adott, míg néhányat termé­ketlen pusztával sújtott. Továbbá íz­léstelenül osztotta szét a természet színeit is. De, hogy bebizonyítsa mű­vészetét is, megalkotta Ceylont. Az anekdotát bizonyára egy utazó találta ki, akit először bűvölt el a Sirimavo Bandaranaike asszony, Ceylon miniszterelnöke. sziget gyönyörű fekvése, a trópusi er­dők sokrétű bája, a vízesések nyug­tató moraja. Gazdagon termő földje, kellő mennyiségű csapadéka és meleg éghajlata miatt Ceylont az Indiai­­óceán* „gyöngyének“ szokták nevezni. Az utóbbi időben azonban már Cey­lonról nemcsak mint a természet bá­jaival megáldott országról lehet hal­lani. hanem a „harcoló sziget“ elne­vezés tör előtérbe. Persze nem fegy­veres harcról van szó, hanem a de­mokratikus, haladó erők kitartó har­cáról az ország gazdasági független­ségének megteremtéséért, a hazai és külföldi reakció mesterkedéseivel szemben. A külföldi segítségre tá­maszkodó reakciós körök nem retten­nek vissza a legaljasabb gaztettől sem. Bizonyára jól emlékszünk még a függetlenségét kivívott Ceylon mi­niszterelnökének, Bandaranaike meg­gyilkolására, aki három és fél éves uralkodása alatt új történelem kez­detét indította el a sziget életében. Hogy eszménye milyen mély gyöke­reket vert a dolgozók tudatában, bi­zonyítja a halála után kiírt választá­sok eredménye is. A reakciós körök mesterkedése ellenére ismét Ceylon Szabadságpártja győzött és a meggyil­kolt miniszterelnök felesége, Banda­ranaike asszony vette át a kormány irányítását. Mint a világ első minisz­terelnöknője, rövid, de határozott kormánynyilatkozatot terjesztett elő: a pozitív semlegesség útján az ország szocializálását jelölte meg elsőrendű feladatként. Bejelentette a bankok és nagyüzemek államosítását, valamint az iskolareform végrehajtását. Banda­ranaike asszony tehát egy lépést sem tért el férje forradalmasító politiká­jától. A demokratikus erők egyesíté­sét tűzte ki célul, hogy ezáltal végre­hajthassa kormánya legfontosabb ter­vét, az ország gazdasági függetlensé­gének megteremtését. Az évszázados gyarmati uralom örökségét azonban nem olyan egy­szerű megszüntetni. Az országban még mindig az élelmiszerek biztosí­tása okoz nagy gondot, mert a gyar­matosítók főleg tea- és kaucsuk-ültet­­vényekké változtatták át a gazdagon termő ceyloni rónákat. Ez biztosította ugyanis számukra a legtöbb hasznot. Ceylon India után még ma is a leg­több teát exportálja a világpiacra. A jelenlegi ceyloni kormány már a rizs- és gabonaneműek termesztésére he­lyezi a fősúlyt, hogy javítson a lakos­ság élelmiszer-ellátásán. Az angol gyarmati iga lerázása után az amerikai monopóliumok vetettek szemet Ceylonra, hogy saját maguk „gyöngyévé“ tehessék az országot. Az utóbbi három esztendőben azonban számításaikat mindjobban keresztül húzták Ceylon függetlenségi erői. Né­hány nappal ezelőtt a ceyloni parla­ment határozatot hozott, hogy 1964. január 1-től kezdődőleg az ország nemzeti vállalatára, a Ceylon Petro­leum Corporation-re ruházza a kő­olajipari termékek forgalomba hoza­talának jogát és, hogy a jövő év ele­jétől államosítja a külföldi biztosító társaságokat is. Ceylon jelentős szerepet tölt be az ázsiai országok külpolitikájában is. A Bandaranaike asszony vezette ceyloni kormány a szigorú semlegesség híve, de egyaránt érdeklődik a nyugati és szocialista országokkal való kereske­delem lehetőségéről. A ceyloni miniszterelnöknő igen nagy szolgálatot tett a kínai—indiai határviszály eltávolításában is, amikor az ismert colombói értekezlet megbí­zásából Pekingben és Delhiben sze­mélyesen kereste fel a két ország ve­zetőit, hogy közvetítsen a Kínai Nép­­köztársaság és India között. Bandaranaike asszony csehszlová­kiai látogatása jelentős eseménynek számít a csehszlovák—ceyloni kapcso­latok történetében és minden bizony­nyal hozzájárul a két ország politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsola­tainak kiszélesítéséhez és nem utolsó­sorban a népeink közti barátság el­mélyítéséhez. (tg) Cukorgyárainkban országszer­te serény munka folyik. Kell az igyekezet, hiszen gazdagon fi- ft zetett a föld mindenütt, ahol helyes agrotechnikát alkalmaz­­tak és nem késlekedtek a nö- ISN vényápolással. Szóval, lesz cukor yJM bőven. Képünk a Diószegi Cukorgyár W „vízágyúját" mutatja munka ■ közben. (Foto: Miro Vojtek) Bandaranaike asszony hazánkban Hétfőn néhány napos hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezett Sirimavo Bandaranaike asszony, Ceylon minisz­terelnöke és kísérete. A prágai repülő­téren Jozef Lenárt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterel­nöke, valamint a kormány és a Nem­zeti Front számos képviselője fogadta a becses vendéget. Ott voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. Akárhogy csűrjük csavarjuk az őszi teendőkre vonat­kozó beszélgetést Tuchyna Jánossal, a bodrogszerdahelyi szövetkezet főagronómusával, szavaiból úgy tűnik, nincs komolyabb lemaradás a munkában. Az őszi árpát és rozsot elvetették, a búza vetése is folyamatban van. A magot október 20-ig földbe teszik, a mélyszántást pedig novem­ber 10-ig befejezik Az agronómus ezt mondja, a terv igy mutatja. A jelek azonban mást bizonyítanak. Ha nem jön közbe valami, talán elvégzik, amíg be nem fagy a föld. Sajnos, máris közbejött: a lánctalpas vezetője megbetegedett s vele egyidőben a gép is megszűnt dol­gozni. A lánctalpas ugyan üzemképes, de nincs aki rá­üljön. A szövetkezet vezetősége nem gondoskodott után­pótlásról. Ezek után a meglévő erőgépek egy műszakban sincsenek kellőképpen kihasználva, nemhogy legalább a három lánctalpas két műszakban dolgozna. boksa Tibor, a szomotori körzet politikai instruktora a komplexbrigád irányításában keresi a hibát. Tavaszon aprólékosan kidolgozott terv szerint indult a brigád, de a jó alapokra felépített tervszerű munka megbicsaklott. A hiányos ellenőrzés és a felületesen bírált munkatelje­sítmény, a kibontakozó versenyt is zsákutcába juttatta. A brigád tagjai többször kaptak prémiumot olyan eset­ben, amikor nem szolgáltak rá, de előfordult az ellenke­zője is. Az üzemanyag felhasználása körül is akad kifo­gásolnivaló. A traktoros maga tankol, s annyi fogyasztást ír be, amennyit akar. A brigád tagjai nincsenek érdekeltté téve az üzemanyag fogyasztásának csökkentésében. Mind­ezen hiányosságok fékezik azt a lendületet, amelyet a bri­­gád induláskor mutatott. Szükséges az igyekezet, a jobb szervezés. A búza jelen­tős hányada még zsákokban van, ugyanakkor mintegy 500 hektáron kell a mélyszántást elvégezniük. A talaj­előkészítés, de a mélyszántás is sürget. Tanácsos lenne két műszakban szervezni a munkát, függetlenül, hogy nincs elegendő traktorosuk. A védnökségi üzem gépet ismerő dolgozói bizonyára segédkezet nyújtanának, ha ilyen kéréssel hozzájuk fordulnak. Az aszály — amely idén a kelet-szlovákiai kerületet súlytotta — figyelmeztet. Csakis az agrotechnika helyes alkalmazása nyomán várhatunk a termőföldtől kielégítő hozamokat. S a mélyszántás az agrotechnika fontos té­nyezője. (s) .............■■■■Ill II.......■■■■■................................ Éjjel-nappal hasadjon a barázda A szoriolisto mezflgozdosógért A MEZÖGA20ASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom