Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-14 / 56. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1965. július 14. Ära 40 fillér XIII. évfolyam, 56. szám. Jó munkát — gazdag termést M. CHUDÍK elvtárs rádió- és televíziós beszédéből Michal CHUDÍK, az SZNT földművelésügyi megbízottja az idei aratás megkezdése alkalmából beszédet mondott a Bratislavai Rádióban és a Televízióban. Beszédét kivonatosan közöljük: Kedves hallgatóim! Most, amikor üzemeink és hivatalaink dolgozói közül sokan hazánk természeti szépségeiben gyönyörködnek és közülük többen a Fekete-tenger vagy a Baltitenger partján töltik megérdemelt szabadságukat, földműveseink hozzáfognak legnagyobb, legsürgősebb munkájukhoz — az aratáshoz. Engedjék meg, hogy ez alkalomból mindnyájunk nevében jó munkát, kedvező időjárást és gazdag termést kívánjak szövetkezeteseinknek és a többi mezőgazdasági dolgozónak. Ha már az időjárásról tettem említést, közlöm a Bratislavai Meteorológiai Intézetben dolgozó elvtársak adatait, melyek szerint július 17-ig felhőátvonulások, s helyenként zivatarok, július 18—25-e között részben felhős, majd derűs s a hónap végéig többékevésbé felhős időjárás, futóesök és zivatarok várhatók. Mindnyájan szeretnénk, hogy ez az időjárásjelentés megfeleljen a valóságnak, mert amint látjuk, elegendő verőfényes napra számíthatunk az aratás idejére és elegendő esőre, amely a takarmánynövények és egyéb termények fejlődéséhez szükséges. Az ilyen időjárás természetesen sok hozzáértést igényel az aratásban, különösen azért, mert 14—18 napon belül a csűrökben kell lennie a gabonának, kazlakban a szalmának és a tarlóhántást is el kell végezni. Most már annyi kombájnunk, rendrakó-aratógépünk, cséplőgépünk, kévekötógépünk és szalmaprésünk van, hogy Szlovákiában 95 %-ban gépesíthetjük az aratási munkákat. Két- és hárommenetesen, valamint közvetlen kombájnnal csaknem 400 000 hektárról takaríthatjuk be az idén a termést. Ez a nagyszabású komplex gépesítés azonban valóban tökéletes, a szó szoros értelmében ipari jellegű munkaszervezést igényel. Az előző években szerzett tapasztalataink azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen nagy mértékben gépesített aratást sokszor kellemetlen zavarok szakíthatják félbe, ha a felelős dolgozók nem gondoskodnak kellőképpen mindarról, ami a zavartalan betakarításhoz szükséges. Ezért okvetlenül szükséges, hogy a kombájnokat csak valóban tapasztalt és kellő műszaki ismeretekkel rendelkező dolgozók kezeljék, rendszeresen jó karban tartsák a mezőgazdasági gépeket. A gépállomások, valamint a földművesszövetkezetek és állami gazdaságok karbantartóinak mindig készenlétben kell lenniük, hogy elvégezhessék a szükséges javításokat, elegendő pótalkatrésszel kell rendelkezniük stb. A folyamatos gabonabetakarítás felelősségteljes munkát követel mindazoktól, akik résztvesznek az aratásban. Lelkiismeretesen kell gondoskodniuk a gabona veszteségmentes betakarításáról, nehogy kárbavesszen földműveseink egész évi munkája. Nagy felelősség hárul a traktorosokra, hogy a kombájnosok utánuk folyamatosan végezhessék a betakarítást. Folyamatosnak kell lennie a gabona elszállításának, tisztításának, szárításának, osztályozásának is. Ugyancsak gondosan kell a gabonát elszállítani a felvásárló üzemekbe, és tárolni a szövetkezeti magtárakban. Ennek érdekében azt javasoljuk az EFSZ-eknek, az állami gazdaságoknak, valamint a járási és kerületi aratási bizottságoknak, szervezzenek szocialista munkaversenyt, s úgy állapítsák meg a díjazást, hogy ez serkentően hasson a kollektívák s a kollektívákon belüli egyének felelősségérzetére. Csak az ilyen munkaszervezés teheti lehetővé, hogy a mezőgazdasági dolgozók 14—18 napon belül, s veszteségmentesen végezhessék el az aratási munkálatokat. E napokban esnek keresztül első aratási „tűzkeresztségükön“ a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok, amelyekben tapasztalt mezőgazdasági szakemberek dolgoznak. Ezek a szervek a végrehajtás jogával felhatalmazva rendelkezhetnek a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban, amelyeknek sok jó tanácsot adhatnak és értékes segítséget nyújthatnak. További változás az is, hogy a nemzeti bizottságok ez idén már nem szervezik, nem irányítják az aratási munkákat az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban. Ez viszont lehetővé teszi, hogy következetesen gondoskodhassanak falvaink kenyérrel, üdítő italokkal, hússal s egyéb élelmiszerekkel való ellátásáról, s a falvakon napközi gyermekotthonokat, bölcsődéket, óvodákat létesítsenek, s gyökeresen megváltoztathassák a mezőgazdasági dolgozóinkról való egészségügyi gondoskodást is. Hangsúlyoznunk kell, hogy a felvásárló vállalatoknak biztosítaniuk kell a beszállított gabona zavartalan átvételét, a gabona minőség szerinti lelkiismeretes osztályozását stb. Nem kételkedünk abban, hogy a tűzoltók is felkészültek az aratás idejére, s az ifjúság és a pionírok következetesen majd eleget tesznek kötelességeiknek, hogy a tűz ne okozhasson kárt a termésben. Végül arra kérem minden polgártársunkat az üzemekben, a városokban és a falvakon, hogy segítsenek mindenütt az aratásban, ahol ez szükségesnek mutatkozik. Csekei Ernő jó zootechnikusa volt a felsőszecsei EFSZ- nek. Most a kétéves mezőgazdasági technikumban fejleszti tudását. Amilyen jó mezőgazdasági szakember, olyan kiváló népelbeszélőnek bizonyult Gombaszögön. A közönség derűvel, hosszantartó tapssal jutalmazta. (Gombaszög képekben, s rövid értékelés, a 6. oldalon.) _______________ Emberek harca - gépek zenéje • A jelszó: 18 nap alatt! • A vetésterület 76 %-át új technológiával • Testvéri segítség • Prémium a mozgatóeró * Versengés a merce. Az utóbbi forró napok a lévai járásban is megérlelték a kalászosokat. Traktorok, rendrakók ütemes kattogása tölti be a gabonamezőket. Embert csak a gépek nyergében láthatsz. Nagy szükség van manapság a munkabíró emberre. Annyira egymásba kapaszkodtak a napok, hogy szinte minden munka egyszerre szakadt a szövetkezetesek nyakába. Sok helyütt kazlazásra vár a takarmány jelentős része, de a cukorrépa és a kukorica kapálása sem tűr halasztást. Még szerencse, hogy a védnökségi üzemek segítenek. A kalászosok sem várhatnak tovább. Bizony, csak ilyenkor látszik, mily nagyszerű alkotmány a gép, a kombájn. Kasza alá érett a termés. A lévai, farnadi, lekéri és sok más szövetkézéiben, továbbá a Zselízi Állami Gazdaság újmajori részlegén megindították a rendrakókat, hogy terepet készítsenek a kombájnok számára. Kétszáznál több arató-cséplőgép kezelője várja az alkalmas pillanatot, hogy gépe beléfaljon a dúskalászú rendekbe. Felelősségteljes munka vár az emberekre, hiszen a gabona 76 %-át két- és hárommenetesen aratják, azaz ilymódon 16 000 hektárt takarítanak be. Már a testvéri segítség is megérkezett Csehországból. Idén a traktorállomás 35 SZK—3-asra szerződött,azonban egyes szövetkezetek, mint például a lekéri és a morvaországi náklói szövetkezet többéves kapcsolat folytán olyannyira összebarátkozott, hogy a munka nehezének időszakaiban kisegítik egymást. Ennek révén további öt kombájn érkezett a járásba. Az előzetes tervek alapján, egyefy kombájnra 126 hektár gabona betakarítása vár. Az idei előkészületeknél a mezőgazdasági üzemek számára komoly segítséget nyújtottak a termelési instruktorok. Ütemterveket készítettek a gépek gazdaságos kihasználására. Összegezve a tapasztaltakat, a járás földművesei arra törekednek, hogy a betakarítást 14—18 napon belül befejezték. A siker bizonyosan nem marad el, hiszen mindjárt kezdetben beindították a munka hajtómotorját, a prémizálást. Már eddig is jól bevált módszer, hatékony eszköz volt az okosan megszervezett, a jó alapokra fektetett prémiummal egybekötött szocialista munkaverseny. Öt pontban fogalmazták meg a verseny kritériumait, amelyek az aratás veszteségmentes, gyors befejezésére, a tarlóhántás agrotechnikai időben Készül a „forró drót" ][ A Szovjetunió postaügyi minisz, ( tóriumán hivatalosan közölték, ( ) hogy megkezdték a Moszkva és j [ Washington közötti „forró drót“ j , építését, amely valószínűleg szep( > tember 1-én lép működésbe. I > Az összeköttetés éjjel-nappal I ( biztosítva lesz a Moszkva—Helsin] [ ki—Stockholm—Koppenhága—Lonl i dón—Washington közötti kábelen. ] [ A két végállomás közötti összeköt- i [ tetés zavartalanságának biztosítása ' I végett a Moszkva—Tanger—Was] j hington vonalon állandóan működő i ) rádió-távíró vonalat létesítenek, i > Mind ismeretes, a szovjet és az ] f amerikai kormány megegyezése i i alapján létesítik a közvetlen ösz- i > szeköttetést Moszkva és Washing- J [ ton között egy esetleges váratlan (i támadás megelőzésére. történő elvégzésére, megfelelő százalékarányú tarlónövény vetésére, a szerződéses eladás határidőre történő 100 %-os teljesítésére és a többmenetes aratásra mozgósítják a dolgozókat. > A verseny kiterjed a szövetkezeti vezetők (elnök, agronómus, gépesítő), a kombájnosok és a szalmapréseknél dolgozók jutalmazására is. A legjobb kombájnosokat és más gépek kezelőit saját prémiumalapjukból is jutalmazzák, attól függetlenül, hogy egyikmásik a járástól is kap jutalmat. Minden egyes SZK—3-as és SZK— 4-es kombájnosra 12 hektár, a ÍM— 330-as és 2MV jelzésű kombájnok kezelőinek pedig 8 hektár napi teljesítményt határoztak meg. Az említett terület betakarítása után az előbbi gépcsoport kombájnosai 3, a második gépcsoport kombájnosai pedig 4 korona prémiumot kapnak hektáronként. így jut érvényre a lévai járás szövetkezeteiben az anyagi érdekeltség. —hai— A pró emberke mászik át a vasúti töltésen. Mezítelen fel-, sótestét bronzszíniíre égette a nap. Kezében literes üveg, tele vízzel. Az árpatarlón óvatosan lépked, komolyan, mint egy felnőtt. — Bácsi, te szomjas vagy ? — kérdi. — Egy kicsit - mondom. Megtörli a homlokát. — Ha akarsz vizet, neked is adok. — Majd máskor, jó? — Igen. Áll mellettem, s hol a tábla túlsó oldalán levő porfelhőbe burkolt kombájnt nézi, hol engem. Nyilván azt fontolgatja, mit akarhatok. — Bácsi, te is tudod vezetni a kombájnt? — Nem. — Pedig olyan izgalmas. Én már tavaly is ültem rajta egyszer. — Hogy hívnak? — Jóskának. — És ismered a bácsikat, akik a kombájnon vannak? — Nem ismerem. Ők újfalusiak, nem magyarbéliek. Én az újfalusiakat nem ismerem. — De a vizet nekik viszed. — Persze, hisz szomjasak. A kombájn közben gyorsan közeledik felénk. Előkészítem a fényképezőgépet. A kis vízhordó bámul rám egy kicsit, aztán felkiált: — Várjál, bácsi! Én is odamegyek a kombájnhoz. Azután fényképezz — és már szedi is a lábát. A kombájn megáll. A kombájnos KISS Árpád. Az előbb kezdtek hozzá a munkához. Ez az első tábla az idén. Jóska, a kis vízhordó Nagy melegben közben felmászott a szalmakocsira. Nagyon elégedett lehet. — Hej — kiabál felénk. — Most fényképezz! A többiek nevetnek. — Ez nagyon gyenge árpa. Kifagyott — mondja a kombájnos. — A többi sokkal szebb. Szombaton már talán azt is lehet csépelni. — Hány hektár? — Azt hiszem nyolcvan. Még csinálok pár felvételt. Joskó, az én kis ismerősöm büszkén fordul a gép lencséje felé. Integet, ugrándozik, mint valami kiscsikó. A következő kerülő után aztán megint szalad vízért, mert nagy a meleg, s a bácsik a kombájnon szomjasak.-gás-Nemzetgyűlésünk plenáris üléséről mezőgazdasági termelés 1961-el szemben csökkent, sok kívánni valót hagytak maguk után a minőségi eredmények is, s mindezek által a fogyasztás és a szükséglet közti feszültség fokozódott. A költségvetés bevétele tavaly lényegesen több volt mint a kiadása. A tervezett 121 millió korona többlet helyett a különbség több mint 1 milliárdot tett ki. Ezt azonban nem jobb gazdálkodásunknak, hanem a tervfeladatok elégtelen teljesítésének tudható be. A tervezett kiadásokból több mint 2 milliárd korona kihasználatlanul maradt. Ez végeredményben fejlődésünk rovására megy, mert hiszen csak az invesztíciós építkezések tervének nem teljesítése által 3 milliárd korona maradt fenn. Az ipari termelés tavalyi vontatott emelkedésével párhuzamosan aránytalanul nagyobbodtak az anyagi költségek, aminek következtében a nemzeti jövedelem a tervezett 8,5% helyett csupán 1,5 %kai emelkedett. A múlt évi 121 milliárd 386 millió (Folytatás a 2. oldalon) Egy SZK-4-es gondjai Alig néhány hónapja, hogy kikerültem a gyárból, ahol a szovjet emberek féltő gonddal készítettek el, hogy a mezőgazdaságban hasznomat vehessék. Majd egy raktárba helyeztek és ott az ellenőrök minden alkatrészemet figyelmesen átvizsgálták. S egy szép napon becsomagoltak, vagonba tettek, útnak indítotak, hogy a csehszlovákiai földműveseknek segítsek az idei aratásban. Szerencsésen az átrakodó állomásra, Csernőre, majd néhány nap múlva a zselízi vasútállomásra érkeztem. A Zselízi Állami Gazdaság szerelői testvéremmel együtt, örömmel fogadtak. Jólesett a különös gondoskodás, ám egyszercsak dühösen jártak körülöttem, s egyik-másik szerelő cifrán elkáromkodta magát: — „Azt a nádvágó ...“ Nagyon bántott a hirtelen változás, nem tudtam, mire vélni az okát. Érthető, hogy fürkészni kezdtem magam körül, s raeghökkenve vettem észre, hogy hiányzik a hűtőm. Valaki útközben elemelte. Ezért volt hát a káromkodás. Testvéremet már összeszerelték és bejáratták. Attól tartok, hogy az idei aratásból nem vehetem ki részemet, pedig úgy szeretném megmutatni, mit tudok. Ha arra gondolok, hogy testvérem a gazdaság valamelyik gabonatábláján szaporán nyeldesi a dúskalászú rendet, én pedig tétlenségre vagyok kárhoztatva, szomorúság fog el, hiszen a Szovjetunióból engem is dolgozni, segíteni küldtek. Hiszem, hogy az illetékesek, akik már lépéseket tettek sokfelé, viszszaszerzik az elveszett hűtőt, vagy pedig egy másikat szereznek, s magam is kivehetem majd részemet az idei betakarítási munkákból. Esetem egyelőre reménytelen, hiszen nálunk ilyen tartalékhűtők még nincsenek, de bizonyos vagyok benne, hogy szülőföldem, a Szovjetunió segítséget nyújtana. _____ — hai— A szocialista mezőgazdaságért Nemzetgyűlésünk július 9-én megtartott 20. plenáris ülése jóváhagyta a múlt évi állami zárszámadást, néhány törvényjavaslatot és nemzetközi szerződést. A terv- és költségvetési bizottság nevében Frantisek Tymes képviselő a Nemzetgyűlés elé jóváhagyásra terjesztette köztársaságunk 1962. évi állami zárszámadását. Az állami terv és az állami költségvetés teljesítésének eredményei nem ütik meg az előző évek színvonalát. Az ipari termelés tavaly lassabban fokozódott, a
