Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-13 / 82. szám
A kelet—nyugati diplomáciai megbeszélések kedvező kilátásai' tovább fokozták az érdeklődést az ENSZ-közgyülés munkája iránt. New Yorkban ugyanis újabb nagyjelentőségű megbeszélésekre került sor az egyes küldöttségek vezetői között, amelynek csúcspontját a csütörtöki Kennedy—Gromiko találkozó jelenti. Az amerikai kormány válláról ezen a héten sem került lejjebb európai és ázsiai politikájának két nyomasztó pontja. Hiszen az eléggé elmérgesedett francia—amerikai kapcsolatokba Couve de Murville washingtoni megbeszélései sem hoztak változást, sőt de Gaulle jövő évre tervezett amerikai útjának bejelentése csak felizgatta a tábornok önkényeskedése miatt magára haragított amerikai köröket. Dél-Vietnamban pedig a helyzet további elmérgesedése bizonyltja, hogy „az antikommunizmus“ jelszavával folyó harc zászlónyelét tartó washingtoni kormány mindjobban belekeveri magát a dél-vietnami kormánya hazafiak elleni intézkedéseibe. A jó kezdet folytatódik Majdnem egy hónap telt el azóta, hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma, a közgyűlés megkezdte munkáját. Tények alapján mondhatjuk el, hogy az első pillanattól kezdve egy jól bezsírzott géphez hasonlíthatjuk a világszervezet közgyűlését, amely zökkenőmentesen folytatja tanácskozását. Naponta több ország küldötte lép a „szószékre“, hogy kormánya nevében kifejtse nézeteit a jelenlegi nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseiről. Bár ezek a beszédek a legkülönbözőbb nyelveken hangzanak el, van egy közös vonásuk: a békés hangnem, a józan értékelés, Eddig még majdnem minden küldött megelégedését fejezte ki a jelenlegi nemzetközi helyzetről, különös tekintettel a moszkvai részleges atomcsend egyezményre. Szinte valamennyi küldött hangsúlyozta, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok közti békés egymás mellett élés gondolata ma nem lehetőségként, hanem szükségként jelentkezik a világ népei előtt. Az ENSZ-közgyülés munkájának bíztató, derűlátó kezdete tehát nem vesztett erejéből. A világ szeme továbbra Is rajta van és sokat vár tőle. Gromiko Kennedynél » A három nagyhatalom külügyminisztereinek New York-i megbeszéléssorozata után kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy a Kelet és Nyugat közti tárgyalások Igen eredményes szakaszhoz értek. Az amerikai kormányhoz közelálló lapok sem győzik hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a Szovjetunióval kialakult kapcsolatokat a lehető legmesszebbmenően ki kell használni. A csütörtökön érvénybe lépett háromhatalmi atomcsend-egyezményt még a New York Times is „történelmi nevezetességű eseménynek“ nevezte, jóllehet néhány héttel ezelőtt még azzal vádolta Kennedyt, hogy túlságosan messzire vitte az amerikai politika hajóját a Szovjetunióval folytatott eszmecsere tengerén. Ennek kapcsán érdemes lesz külön foglalkoznunk a Fehér Ház atlanti politikájának egyes időszerű kérdéseivel. Közismert ugyanis, hogy még egykét hónappal ezelőtt sokkal nehezebb volt a Kennedy-kormány feladata, amikor európai szövetségei túlságosan belekontárkodtak diplomáciai elképzeléseibe. Ez a Washington számára kényelmetlen helyzet pillanatnyilag megszűnt, vagy legalábbis alábbhagyott. Angliában a Profumo-botránnyal kicsúcsosodott konzervatív-párti politika kudarca miatt annyira megingott a miniszterelnöki bársonyszék Macmillan alatt, hogy végül kórházi ágygyal váltotta fel. Szerdán ugyanis váratlanul kórházba szállították a miniszterelnököt, pedig a konzervatívpárt csütörtökön megnyílt közgyűlésén éppen utódjának kijelölése szerepelt volna elsőrendű pontként. Bonnban sem sokkal másabb a helyzet. Adenauernek végül is be kellett váltania ígéretét, hogy október lS-én elbúcsúzik a kancellári hivataltól. Az utóbbi hetekben jóformán semmit sem tesz, mint búcsúlátogatásokra jár. Legutóbb Nyugat-Berllntől vett utolsó búcsút kancellári minőségben, ahol nem felejtette el hangsúlyozni tizennégy éven át fújt alaptalan szózatát; „A frontváros“ Nyugat-Németország szerves része. A körből nem hagyhatjuk ki Franciaországot sem, amelynek kormányosát, de Gaulle tábornokot azáltal sikerült Washingtonnak a világ előtt bűnbakká tennie, hogy elutasította a moszkvai egyezményt. A felsorolt tényékhez már csak azt kell hozzátenni, hogy a Bonnban bekövetkező és a Londonban várható őrségváltás, valamint Párizs elszigetelése nem csak alkalmat, hanem jogot is adott az Egyesült Államok kormányának annak, hogy a Szovjetunióval való eredményes tárgyalásokat tovább folytassa és a maga belátása szerint cselekedjen a vitás nemzetközi problémák mielőbbi megoldása érdekében. A csütörtöki Kennedy—Gromiko találkozót megelőzően az amerikai elnök annak az óhajának adott kifejezést, hogy az USA és a Szovjetunió közti ideológiai nézeteltéréseket soha se oldják fegyveres konfliktussal. Ez a megnyilvánulás is újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió törekvései mellett az Amerikai Egyesült Államok elnökének is nyilván szándéka a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok megjavítása, a hidegháború felszámolása. A sógorasszony neheztel... Dél-Vietnamban nemcsak tart, hanem fokozódik a feszültség. A múlt szombaton egy buddhista vezető ismét önkéntes máglyahalállal vetett véget életének, figyelmeztetésül a Diem-rendszer terrorjának elviselhetetlenségére. A Saigonban járt amerikai vezetők jóformán a buddhista szerzetes máglyalángjának fényében távoztak a délvietnami fővárosból, útjuknak eredménye mégis elképesztő: az amerikaiak a „kommunisták ellen“ folytatott harc címén továbbra is együttműködnek a diemistákkal — a délvietnami nép ellen. Washington tehát továbbra is Dlem mellett tette le a garast. A miértre többek között az adja meg a választ, hogy a dél-vietnami diktátor támogatására, majd később megbuktatására pazarolt amerikai dollármilliók ellenére Washington fél egy olyan veszélyes lépéstől, amely láncreakciót válthatna ki a többi diktatúrák összeomlásával. Mindettől függetlenül a Dél-Vietnam szürke eminenciásának tartott Nhu asszony, Diem elnök sógornője Washingtont szidja a dél-vietnami helyzet miatt. Jelenlegi amerikai kőrútjának előestéjén egy Párizsban tett interjúja során azt mondotta, hogy „az amerikaiak Vietnamban nem veszik elég komolyan szövetségi szerepüket. Nem keltik azt a benyomást, hogy velünk harcolnak. Szerintünk úgy érzik magukat, mintha revűn lennének és nézőként szemlélnék a látványt“. Az amerikai kormány vezetői, úgylátszik, túl sokat adnak a cinizmus minden válfajával felruházott Nhu asszony szavára, aki „szerzetesruhába öltözött huligánoknak és kommunista felforgatóknak“ nevezte a buddhista vezetőket, illetve a dél-vietnami hazafiakat. Rusk külügyminiszter legutóbbi kijelentése, amely szerint „az USA nem hagyhatja magára Dél-Vietna-Hongkong a kínai szárazföld rovására élősködik. Viktória szigetét csak egy széles öböl választja el a kínai szárazföldtől. Ezen az oldalon van a város másik része, az úgynevezett „Koulon" Is. Az út mindössze tíz per. cig tart egy gőzhajóval. Itt a legfényüzöbb szállodák, szórakozóhelyek találhatók és alkalmat nyújtanak a „nyugati civilizáció“ megismerésére. Leginkább amerikai, angol, nyugatnémet turisták keresik fel a szigetet. Itt vásárolják a japán filmfelvevő-gépeket, a kínai selymet, a drágaköveket és egyéb különlegességeket. Itt ugyanis minden olcsóbb, a szigetre vámmentesen szállítják az árut. Az utóbbi Időben Hongkong mindjobban a Kínai Népköztársaság s egyéb ázsiai országok elleni kémtevékenység központjává vált. A hongkongi kikötőben tartózkodik a 7. amerikai hadiflotta is, amely már nemegyszer veszélyes provokációkat kezdett a népi Kína ellen. Az Indonéz Köztársaság, valamint Sarawak és Észak-Borneo haladó erői ellen is itt szervezik meg a támadásokat. Hongkongban van tulajkonképpen a nemzetközi kémkedés központja, amelynek szálai behálózzák Ázsia valamennyi országát. A nyugati kémszolgálat emberei itt dolgozzák fel az egyes országokból érkező híreket. De nem csak ez az egy fekély van a népi Kína testén. Hongkongtól nem messze, mintegy három órányi hajó>útra fekszik a portugál uralom alatt levő Macao. Itt a portugál diktátor, Salazar fasiszta hivatalai önkényeskednek. Macao ismert, mint a drágakövek tőzsdéje. De még ismertebb kártyabarlangjairól, s ezért gyakran Kelet Monte-Carlójaként emlegetik. Itt is, akárcsak Hongkongban, virágkorát éli a bűntevékenység, és még kirívóbbak a jelenlegi Imperializmus sebhelyei, mint másutt. Miért nem tesznek tehát határozott lépést a kínai vezető elvtársak a saját területükön fekvő gyarmatbirodalom felszámolására, akik különben elég sokat szónokolnak a gyarmati politika ellen folyó harc szükségességéről? Hiszen a logikus észjárás észreveszi az ellentmondást a kínai elvtársak tettei és beszédei között! (J. Popov (Izvesztyija) ■ Óriási károkat és emberáldozatokát követelt a „Flora“ hurrikán. Hírügynökségek jelentései szerint a Karibi-térségbén szinte felmérhetetlen károkat okozott a több napig dúló heves szélvihar és esőzés. A természeti katasztrófa elpusztította Kuba rizs- és gyapottermésének felét, a kávé- és kakaótermés 40 százalékát, s majdnem teljesen elpusztult a banán-, kukorica és a babtermés. Kaitiban is elpusztította a banán-, rizs- és kávétermés nagyobb részét. A természeti csapás számos emberáldozatot is követelt. ■ További államosítás várható Algériában. Ben Bella algériai köztársasági elnök bejelentette, hogy október 25-re összehívták a szocialista mezőgazdasági szektor dolgozóinak kongresszusát és végrehajtják az algériai nagy földtulajdonosokat érintő második földreformot. Az elnök nagyobb gyár és bank államosítását is kilátásba helyezte. ■ India nem engedi meg „az Amerika Hangja“ rádióállomás felállítását. Nehru miniszterelnök sajtóértekezletén azísal indokolta elhatározását, hogy a kormányt nem tájékoztatták megfelelően a feltételekről. Amerikai „oszlop" a Földközitengerben.., Hongkongban hetente több mint 50 ember hal meg fertőző betegségben. A halál okozója a túlnépesedés, a vízhiány és egyéb ellátási fogyatékosságok, Felvételünk az utcán történő fertőzést megelőző oltást ábrázolja. mot, hogy a kommunisták kezére kerüljön“, bizonyítja: a Fehér Ház ablakán még mindig nem látják tisztán a Saigonban uralkodó tarthatatlan állapotokat. Az ENSZ közbeszól Miközben Dél-Vietnamban tovább tart a feszültség, a világszervezet legfelsőbb fóruma megbízta a közgyűlés elnökét, hogy különleges vizsgálóbizottságot küldjön Dél-Vietnamba a helyzet tanulmányozására, amely még a tanácskozás ideje alatt jelentést tenne az ott uralkodó állapotokról. Rövidesen tehát öttagú afroázsiai és latin-amerikai megbízottakból álló csoport utazik Saigonba, hogy megvizsgálja Diem „antikommunista" hadjáratát. Közben olyan hírek érkeznek Dél- Vietnam fővárosából, hogy a kormány több buddhista szerzetest szabadlábra helyezett. Ez az intézkedés bizonyára összefügg a dél-vietnami helyzet napirendre tűzésével az ENSZ-közgyűlésén. (tg) Macmillan is búcsúzik Szörnyű katasztrófa Olaszországban Olaszország északkeleti részében, Longarone városka közelében a Piave folyón csütörtökre virradó reggel átszakadt a Vaion gát, a világ harmadik legmagasabb duzzasztó műve. Az ár eltöntötte a Piave völgyét, több millió tonna súlyú víztömeg zúdult a falvakra. Óriási hullámok söpörték el a föld színéről a gát alatti falvakat, a Langarone városka is csaknem teljesen elpusztult. Jelentések szerint a katasztrófa következtében Longarone városka 4500 lakosa és a környező falvak lakossága közül 4000-en vesztették életüket. — Longarone felett repülve nem észleltem az élet semmilyen nyomát — jelentette ki annak a helikopternek a pilótája, aki a katasztrófa következményeit vizsgálja az elárasztott terület felett. Olaszországban nemzeti gyászt hirdettek ki a katasztrófa áldozatainak emlékére. Hongkong először is elképeszt. Elképeszt nagy ellentéteivel, Az utcin reklámok áradsts, ez elegáns üzletek kirakatai, dúsgazdag kereskedők fényűző villái és a legmodernebb márkájú autók sokasága lepi meg ez embert. Az érem másik oldala pedig így fest: fáradt vontatók gondterhes arccal, akik a járda szélén haladva riksában (gyaloghintó) terpeszkedő urakat visznek egyik utcából a másikba. A riksa ugyanis sokkal olcsóbb mint a taxi. De a dúsgazdag kereskedők vagy a nyugati turisták nem is annyira olcsóságuk miatt veszik igénybe, hanem az exotikum kedvéért. A város peremén bűnbarlangok vannak. A közeli hegyek lejtőihez úgymond hozzáragadnak a fából és öregvasból készült bódék, illetve nyomortanyák. Körülöttük rongyos vagy mezitlen gyermekek serege ugrándozik. A város másik részén ugyancsak viskók, jellegzetes kínai vitorlások ezrei lepik el Aberdin környékének vizét. Az emberek itt töltik sivár napjaikat. Hongkong lakosságának nagy része kínai. Bankokban, kereskedelmi kirendeltségekben és textilgyárakban dolgoznak. De a bankok, irodák és a gyárak természetesen nem a kínaiaké. Hongkong angol gyarmat, amely kínai területen fekszik. Az angolok még a múlt évszázad elején az úgynevezett „ópium-háború" után foglalták el Sjangan szigetét, amelyet később „Viktória" sziget névre kereszteltek el. Itt terül el a város nagy része. A többi részt fokozatosan sajátították el Kína szárazföldjétől. A Kínai Népköztársaság megalakulása után Hongkong életében Jóformán semmi sem változott meg. Amig a többi ázsiai államban — így például Indiában, Indonéziában és másutt —már rég megsemmisítették a gyarmatosítók utolsó maradványait, addig az ősi kínai föld egy része továbbra is • Hongkong; luxus és nyomor • Az angol korona védelme alatt • Miért hallgatt Peking? • A csempészet és kémkedés fészke • Az „igazi“ Kína az angol korona „védelme“ alatt maradt. Mint ismeretes, a kínai vezetők számtalanszor hangoztatják a gyarmatellenes harc szükségességét, sajnos eddig semmit sem tettek annak érdekében, hogy a Hongkongban élő 3 millió kínait megszabadítsák a kizsákmányolástól. Sőt az a látszat, hogy maga a kínai kormány szorgalmazza e korszerűtlen, állapot, fenntartását saját területén. Hongkong virágzik. A tengerentúli Uzletembérek mesés hasznokat húznak a kereskedésből, de főleg a bennszülöttek olcsó munkájából, az üzérkedésből, amely innen tovább terjed a kapitalista világba. Lerombolják a régi épületeket és gombamódra nőnek ki a földből az új felhőkarcolók. Persze n$m mint kínai tylajdon. — Mondja kérem, nincsenek aggályaik a jövőt illetően az ittlévő kereskedőknek — kérdeztem egy angoltól, akivel összejöttem Hongkongban. — Hiszen a kínai kormány nemegyszer hangoztatja gyarmatellenes törekvéseit. — Ugyan kérem! — hangzott a válasz, — Nem látja, hogy milyen nyugalom van itt? Először, amikor a kommunisták hatalomra jutottak Kínában, valóban féltünk, hogy Hongkongban is vége lesz uralmunknak. De csakhamar láttuk, hogy itt minden marad a régi. Most pedig már teljas biztonságban érezzük magunkat. Jellemző az is, amit egy Hongkongban kiadott könyvből olvastam. Arról volt benne szó, hogy az angol hivatalok pillanatnyilag csak a szárazföldön levő terület sorsa miatt aggódnak. Közeleg ugyanis a kibérelés idejének vége — 1997! Ami Viktória szigetét illeti — mondja a könyv — „az örökre Angliáé marad“, Bulgáriában az idén rendkívül gazdaggyapottermés van. Felvételünkön az egyik iskola tanulói segédkeznek a gyapot betakarításában. (Foto: BTA) Macmillan angol miniszterelnök, aki csütörtökön sikeres műtéten esett át, levéllel fordult a Konzervatív Párt Bleckpooli értekezletéhez, amelyben bejelenti, hogy az operáció után nem tudja majd kellőképpen teljesíteni a választási kampánnyal és a miniszterelnöki tisztséggel já£ő feladatokat. „Erről — írja — a királynőt már értesítettem.“ Macmillan kéri a pártot, hogy a szokásos módon válassza meg a párt új vezérét. Londoni politikai körökben máris nagy találgatások kezdődtek, hogy ki lesz az új miniszterelnök. A legesélyesebbek közt emlegetik Butler miniszterelnök-helyettest és Hailshamet, aki Angliát képviselte a moszkvai tárgyalásokon. Felhőkarcolók és riksák
