Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-22 / 76. szám
• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld A szőlő téli eltartása KÉRDÉS: Szeretnénk a féli hónapokra szőlőtermésünkből legalább néhány kilót megőrizni, de nem tudjuk a szőlő tartósításának módját. Szeretnénk tanácsot kérni erre vonatkozólag, (Nagy Mihály, Nővé Zámky) VÁLASZ: A szőlőfajták közül elsősorban a laza fürtszerkezetü erős, vagy vastaghéjú és húsos bogyőjú fajták alkalmasak eltartásra; a tömött fürtű, vékony héjú fajták nem, mert azok hamarabb megrothadnak. Ezek közül is általában a későbbi érésű fajtákat tesszük el télire, mivel ezek maradhatnak természetes körülmények között legtovább a tőkén. Ilyenek például a csemegeszőlőfajták közül a Csiri-cauri, Erzsébet királyné, Afuz Ali, rtália, Kecskecsöcsű félék, Alexandriai muskotály, Hamburgi muskotály; a borfajták közül pedig a Vörösdinkák, Kövidinka, Izsáki sárfehér, Othellő. Korábbi érésű fajták közül is jől elállnak pl. a Chasselas-félék, a Passatutti, Mathiász Jánosné, Szauter Gusztávné, ezek a fajták egyébként későn is szüretelhetők, mert beérve a tőkén huzamosabban elállnak, töppedés nélkül. A SZŐLŐ ELŐKÉSZÍTÉSE ELTARTÁSRA Eltartásra csak egészséges fürtöket válasszunk ki, gombabetegségekkel fertőzött, sérült, molyrágásos bogyőjú fürtök nem állnak el. A szőlőt csak száraz állapotban, a harmat felszáradása után szedjük. Szedéskor vigyázzunk arra, hogy a bogyó védő viaszrétege (hamvassága) ne sérüljön meg, azért a szedéskor is. valamint minden további munkálatkor mindig a madarak kártételétől tartani — ha a szőlőfürtöket magán a tőkén hagyjuk. Házikertekben, magas, lugas karokon sokszor karácsonyig sem éri a szőlőt komolyabb fagy, így azok egészségesen megmaradnak, illatve onnan szedjük fogyasztásra, szükségletünkre. Erőseb fagyveszély esetén gyékény vagy más takaró anyaggal védjük a fürtöket a megfagyástól. Egyszerű szétrakással. — A fürtöket padláson vagy alkalmas helyiségben egyszerűen a földre terített gyékény, nád vagy szalmacserényre lazán szétrakjuk úgy, hogy ne érjenek össze egymással. Kamrában. — A háztartásban legjobban bevált, egyszerű eltar-W w SzőlőfUrt eltartása kamrában csak a fürt nyelét fogjuk meg és egysorosán rakjuk a szedőrekeszbe vagy kosárba. Ha egy-két hibás, vagy meg nem felelő bogyó akadna a fürtön, azt ollóval csípjük le. AZ ELTARTÁS MÖDJAT Az eltartás során arra törekszünk, hogy a szőlő leszedéskori egészséges, lédús állapotában maradjon meg fogyasztásra. Eltartás alatt a szőlőt két veszély fenyegeti; 1. a penészedés (rothadás), 2. a töppedés (aszalődás). Erősen párás helyiségben a szőlő nem topped, de harpar rothad; száraz helyiségben nem rothad ugyan, de töpped, aszalódik. A szőlő eltartásának legkedvezőbb a +2 +10 C° közötti hőmérséklet és a 80—85 %-os relatív páratartalom. Az eltartás aszerint sikerül jobban vagy rosszabbul, hogy ezeket á követelményeket hogyan közelítjük meg. A TŐKÉN. — Az eltartás legegyszerűbb módja — ahol nem kell ZETOR-SUPER TRAKTORRA SZERELHETŐ VÉDŐRÁCS Halász Sándor és Kiss Lajos a Tiszaslilyl Állami Gazdaságban a gyakran előforduló balesetek megelőzésére kevésnek találta a gyárilag elkészített védőláncot. A képen látható egyszerű rácsszerkezet felszállás esetén balr tolva összecsukható, majd utána a vezetőfülke jobb oldalán kapcsos ütközővel biztonságosan rögzíthető. A pótülésen utazónak a védőrács kellő biztonságot nvníf Szőlőfürt szárával felfelé és lefelé felkötve m2-enként 2—3 g ként égetve el. A kénezést ezután kéthetenként ismételjük. További munka, hogy a kamrában a szőlőt figyelemmel kísérjük, a romlani kezdő bogyókat a tőről levágjuk, ezzel akadályozzuk meg a penészedés terjedését. Levágva vesszőjével együtt is jól eltartható a szőlő, ilyenkor a fürt felett kb. 5 cm, alatta kb. 20 cm vesszőrészt vágunk hozzá. A vessző felső metszlapját parafinnal vagy viasszal elzárjuk, alsó részét pedig vízzel teli palackba, befőttes edénybe tesszük. A vízbe tegyünk faszenet, ezzel megakadályozzuk rothadását, a párolgó vizet időnként pótoljuk. a E x D K (D> RS ELŐCSlRÁZTATÁS (zöldségtermesztés). Vetés előtti magkezelés. Célja a maghéj megpuhítása, a mag vlzfelvételének és ennek folytán csírázásának meggyorsítása. Előcsíráztatni a lassan csírázó zöldségféléket: sárgarépát, petrezselymet, paprikát, spárgát, céklát szokták. Módja: 1. a magot vászonzacskőban 24—36 órán át kb. 30 C°-os vízben tartják (paprika, spárga, cékla). 2. Őt-tíz napig nedves homok.között (sárgarépa, petrezselyem). 3. Négy-öt napig vékony zacskóban a melegágy 30—35 C°-os trágyájában (paprika). Szükséges az előcsíráztatás, ha a kelés hiányos, vagy a kikelt növények elpusztultak és pótvetést kell végezni. A pótvetésre használt magot előcsíráztatás után vetik el. Előcsíráztatott magot csak nedves, megfelelő hőmérsékletű talajba szabad vetni. Előcsíráztatás után a magot azonnal a földbe kell juttatni. Csak felsőállású vetőszerkezettel vethető. ELÖHAJTATÄS. Termesztési műveletet megelőző eljárás, amellyel a termesztés céljainak megfelelően a növényekben alkalmas körülmények között a nedvkeringést megindítjuk. A korai burgonya vetőgumójának vetés előtti fénykezelését előcsíráztatásnak nevezik, bár ez helytelen, mert a burgonyagumó nem csírázik, hanem kihajt. A fénykezelés célja, hogy a vetés utáni tenyészidőt egy-két héttel megrövidítse. Fénykezelésre melegágyi ablakokkal fedett vermet, üresen álló, de fűthető Uvegházat használnak. Lényeges, hogy a helyiség világos, és 12—14 C°-os legyen. Ilyen hőmérsékleten a fénykezelés tartama 5—7 hét. Erős, edzett csírák csak fényben fejlődnek. Sötétben a csírák hosszúak, kényesek, törékenyek lesznek (pincecsírák). Előcsíráztatásra legjobb a burgonyát léces ládákba helyezni, úgy, hogy a fény minden oldalról egyenletesen érje. Esetleg a ládákat egy-kétszer át is rakjuk. Előhajtatással a burgonya növekedési időszaka 12—20 nappal megrövidíthető. A termés a keléstől számított 50—60 napra piacérett. iiRSHiRiaRiiiminniiiniiiiiiiMiami s I SzőlőfUrt eltartása vesszővel tási mód. A budaörsiek a Csiri- Csuri szőlőt ilyen módszerrel tartják el és innen kerül a fővárosi piacokra. Jó kamrában sokszor tavaszig is jó állapotban marad meg a szőlő. Fő követelmény, hogy a kamrában lehetőleg egyenletes legyen a hőmérséklet, ne lépjen fel benne nagy hőingadozás, ezért oda ritkán járjunk és lehetőleg akkor, amikor a kamra belső hőmérséklete egyezik a külsővel. A kisebb helyiségek jobbak, mint a nagyobbak, de ne legyenek sem túl világosak, sem túl sötétek. A kamrában a szőlőt kétféleképpen tarthatjuk el: rövidebb időre polcokon, hosszabb időre állványokra felaggatva. Ennek megfelelően rendezzük be a kamrát. A polcok anyaga úgy készüljön, hogy azon a levegő átjárhasson. Erre legalkalmasabb a nád, gyékény. A polcokat célszerű kihúzhatóra készíteni. Az állvány lábazata erősebb fából kell legyen, amelyre 40—50 cm-re egymás fölött léckeretet szegezünk. A lécekre keresztbe galyból vagy huzalból készítünk tartókat és erre aggatjuk a szőlőt. A helyiséget eltartásra úgy készítjük elő, hogy a falakat kimeszeljük olyan mésszel, amelybe rézgálicot tettünk. Az állványzatot szódás vízzel súrolva fertőtlenítjük. Utána gondosan szellőztessünk ki azért, hogy a helyiség teljesen felszáradjon, majd a szőlő berakása előtt egy nappal m2-ként 3 g ként égessünk el benne. Ha a kamra megtelt, az ablakot tartsuk nyitva addig, ameddig a fürtök kocsánya kissé megszikkad. Azután 2—3 napon keresztül minden nap kénezzük meg a kamrát Gondoskodjunk téli zöldségfélékről A háziasszonyok idegenkednek a zöldségféléket a szabadban tárolni; inkább a pincébe rakják, mert itt nem kell félni a fagykártól, és bármikor hozzányúlhatnak, ha a konyhán fel akarják használni. Ez valóban igen nagy előny a háztartásban. Azonban a pincetárolás hátrányaival is számolni kell és a hibákat ki kell küszöbölni. Az épületek alatt levő pincék tüzelő tárolására alkalmasak, de a terményeket nagy általánosságban az átlagos pincékbe nem rakhatjuk. A magyarázat egyszerű; a terményeket fagypont feletti egyenletes hőmérsékleten kellene tárolni, ezzel szemben a mély és zárt pincék 10—12 C fokúak, tehát túl melegek ahhoz, hogy ott az élő növényi részek nyugalmi állapotban maradjanak. A gyökérfélék, a gumós növények itt tehát növekedésnek indulnak (hajtanak, csíráznak stb.). Másrészt a pincék szellözetlenek, fülledt levegőjűek és ilyen viszonyok között a penészgombák roppant szaporák, a termények megrothadnak. Valóban az a helyzet, hogy a termény összerakása, tárolása egyszerű, de sikert csakis jó pinceviszonyok esetén várhatunk. Mi tehát a teendő? A pince térfogatához képest az ablaka kicsiny; még ha állandóan nyitva is tartjuk, a levegő nem hűl le és nem cserélődik ki. Valószínű, hogy legtöbb esetben az ablakot nem nagyobbíthatjuk meg, nem vághatunk új ablakot és nem tudjuk az ablakot a legmagasabb pontra helyezni. Az ajtót azonban kitárhatjuk. Tegyünk egy lécvázra legalább 4 cm lyukbőségű dróthálót és ezt tegyük az ajtó helyére. Nyissuk ki az ablakokat is. Míg meleg az ősz, csak éjjel szellőztessünk, később nappal is úgy, hogy a pince 4 C fokra lehűljön. Nem árt, ha kint már néhány fokos fagy van, mert mire ez a levegő a pincébe érkezik, elkeveredik és felmelegszik. Természetesen tartsunk hőmérőt a pince talaja közelében és ezt vegyük figyelembe. A pince inkább kissé huzatos, mint áporodott levegőjű legyen. Behordás előtt takarítsuk ki a pincét és minden szemetet, régi homokot és a talaj felszíni rétegét hordjuk ki, mert az fertőzött. Teljesen friss homokba vermeljük a sárgarépát, a petrezselymet. Kis prizmákba, fejjel lefelé fordítva rakjuk össze a többi gyök-gumós növényt is, mint a karalábét, zellert, céklát, téli retket. Homokkal rétegezzük, de a prizmát ne takarjuk be. Káposztát pincébe ne tároljunk. Ez a fagymentes kamrába, pince előterébe való. A káposztát cserényekre, polcokra rakjuk össze. c/* N a ** CÖ» •t s* ősi co 0 ?>* 1 0 CJ 1 tn N O C 3 W • a: fi. 0 «■H. *H£ tv) 01 §* Q. ** K*. 0» 5* H S? o I • !o Co s* Qv s 3 05 3 a ö Ö4 5 5* 05 3 6 Q* <2 Öv 't 3* Q O* Ov as Q 31 o Q Ö* 3 Öv Zöldtakarmány mesterséges szárítása Olaszország Az olasz gépesítési folyóirat 12 éves folyamatos statisztikai adatok alapján képet ad a gépesítés és a gépgyártás fejlődéséről. így például a traktorállomány 1951 és 1962 között 70 000-ről 310 000-re emelkedett, az évenként eladott erőgépek száma pedig 9000-ről 34 000-re növekedett. Az erőgépek motorteljesítménye: 1952-ben a traktorpark átlagban 29,4 LE-s volt, 1962-ben az erőgépek átlagteljesítménye már 38 LE-t ért el, vagyis 1952-ben még a teljes állomány 34,5 százaléka volt, 11—20 LE-s, míg 1962- ben már 31—40 LE-s teljesítménycsoport nőtt 41,5 százalékra! Export-import mérleg: 1950— 1956-ig a traktorok behozatala jóval meghaladta a kivitelt, 1957-től az erősödő kivitel 1962-re elérte a 15 000 db-ot, szemben a behozott 8500 db külföldi eredetű traktorral. Munkagépekből viszont még ma is kb. négyszer annyit importálnak, mint amennyit exportálni képesek. A magajáró arató-cséplőgépek távolról sem tartanak lépést a traktorgyártás fejlődésével. Az 1958-ban üzemeltetett 1980 db géppel szemben 1962-ig az állomány csak 6810 db-ra emelkedett. Ennek fő oka: a kedvezőtlen terepadottságok korlátozzák a nagyüzemi gabonatáblák kialakítását. (Macch. e Mot. Agric. 1963. évi 6. sz.) a) szálastakarmányréteg, b) emelhető tető, c) ventillátor, d) deszka légcsatorna, e) függőleges légcsatorna, f) mozgatható dugasz, g) légcsatorna lécrostélyból. 2. Amerikai módszer. Hosszúra szecskázott zöldtakarmány szárítására. Átmérő 5 m, „b" és „c" 0,6 X 0,6 m, magasság 0,5 m-rel nagyobb, mint az „a" és „b" magassága. a) drótfonat fal,' b) függőleges légcsatorna drótfonatból, c) légcsatorna lécrostélyból, d) ventillátor. (A Deutsche Landtechnik 1962. évi 4. számából.) A zöldtakarmányok légáramlásos szárítása - a vele járó előnyök miatt - egyre jobban terjed. 1. Lengyel módszer. Szálastakarmányok szárítása. Átmérő S m, magasság 9 — 10 m, az „E“ átmérője 1 m. Befogadóképesség 30 tonna széna. TRÁGYALÉSZORÖ GÉP. A Szovjetunióban a kukorica trágyázásához trágyáié és oldott műtrágya talajba juttatására használják. (Kukuruza.) jdzsdjozs-}3ZSdS0$UtMo • QjDijum QP} uahm • ipoßotu ßaiu Piyuisj « uoyixai si>j ißvsvpzvßozaw • iunui pofmiVH o sjuniozsnipn au^asapua^nz^ O N «0 50 N «0 r Ha O N 00 'O *0 0 :o ü Ai 1 o N «0 O km 'C ö Ai o 00 1 'O Ai Ai ö N eo é; Hm o N ec 'O 'O 5 • Ha 0 N co 'O KM 50 N 00 1 Ha o N «0 'U 0 KM :o s :3 Ä Ü • •Sí * E 'O 3 tC hs e £ ►K* • 32* G • 05 ü 01 o, s TS km ! V) U Ai 1 <U KM yi s •Ki 05 'O <o I a 05 *o N o 3 • * k 'C £ 32 O Hm o KM Km o ¥ Aí c s c N V5 o Km 'O £5 2? 60 32 k. 'O Aí Ai a N «/5 • .
