Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-09-22 / 76. szám

Meghalt Major István elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága mély szomorúsággal közli, hogy a bratislavai Állami Szanatóriumban csütörtökön, szeptember 19-én, 76 éves korában hosszú beteg­ség után elhunyt Major István elvtárs. Major István elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja, a München előtti Köztársaságban a CSKP egyik kimagasló tényezője volt. Sok éven át a CSKP KB és az SZLKP KB tagjaként tevé­kenykedett. A szocialista haza építésében szerzett érdemeiért a Klement Gottwald Renddel, a Köz­­társasági Érdemrenddel és más magas állami ki­tüntetésekkel jutalmazták. Major István elvtárs a München előtti Köztársaság idején a dolgozók harcának egyik lelkes szervezője volt, főként Szlo­vákia délvidékén. Neve örökre beíródott dolgo­zóink harcának történetébe, főként a kosúti posies politikai sztrájkkal, amelynek élén Major elvtárs állt. Hazánk felszabadítása után jelentős funkció­kat töltött be a pártban és a közéletben. Major István elvtárs életével és munkájával a munkás­­osztály rettenthetetlen harcosának példaképeként áll a kommunisták előtt. Emlékét megőrizzük! Szocialista társadalmunkban a sajtó dolgozóink mindennapi szellemi szük­ségletévé vált. Ennek tudatosítása ki­váltképp a sajtó ünnepén fontos és szükségszerű. Hiszen ez a nagyszerű tény döntően befolyásolja munkánkat s egyúttal mind nagyobb felelősség­­tudatot követel meg tőlünk. Nem kö­zömbös ugyanis számunkra a nyom­tatott betű tekintélyének e rohamos, a múltban sohasem tapasztalt növe­kedése. A személyi kultusz, a torzítások Időszaka után a sajtó társadalmi sze­repe is megváltozott. A kommunista újságírás nagyszerű hagyományaihoz híven a sajtó dolgozóink véleményé­nek, akaratának a szócsövévé vált. Bizonyítékul szolgálhatnak e állítás alátámasztására a szerkesztőségi pos­tában fellelhető levelek, javaslatok tudósítások. Nem is olyan régen, az egyik isme­rősöm gúnyos célzásokat mérve fe­lém, így „fakadt“ ki: „Hallod, ször­nyű unalmas ez a sok halandzsa, csupa tervteljesítés, feladat, munkaered­mény, így a szocialista társadalom, úgy az építés — nahát, szóval nincsen mit ezekben az újságokban elolvasni. Tulajdonképpen kik csinálják manap­ság az újságot?...; Nem voltam haj­landó elemző vitába szállni. Átlapoz­tam az előtte fekvő hírlapot. A cikkek majd kétharmad részét nem a szer­kesztőség munkatársai írták, hanem a „fogyasztók“, azok, akik számára tulajdonképpen a lap készült. S lám az újság olvasói fontosnak tartják, hogy beszámoljanak a termésered­ményekről, az egyes szakaszokon el­ért munkasikerekről s természetesen a felmerülő problémákról, fogyatékos­ságokról is. íme, az a mi sajtónk sze­repe. S vajon ki ruházta rá ezt a sze­repet? Ki akarja, hogy sajtónk ilyen legyen, ezekről a problémákról írjon? Sajtónk ünnepe Bratislava, 1963. szeptember 22. Ára: 40 fillér. XIII. évfolyam, 76. szám A ME'2/OGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA A szocialista mezőgazdaságért Ne becsüljük le az agrotechnikai határidőt A kelet-szlovákiai kerület elenjar • Kévés hernyotalpas traktor dolgozik két muszakoan • Gyorsabban cseréljük ki a vetőmagot • Teljes ütemben végezzük a cukorrépa és a burgonya begyűjtését Vos, a felelet pofonegyszerű, hát ma­guk az olvasók, hiszen rendszeresen tudatják a szerkesztőségekkel mind­azt — az ő tudósításaikat hozza ha­lomszámra, naponta a posta. S valóban, szocialista társadal­­nunkban a sajtó a szó legszorosabb irtelmében a dolgozók véleményének i tolmácsolója. A mi sajtónkat bön­gészve senki se keressen „érdekes“ iletykákat, bombasztikus címekkel íllátott, felfújt, eltorzított szenzáció­­iat. Nem méltó ez hozzánk. A szo­cialista újságírás nagyjai, Lenin, Egon irwin Kisch, Fucík kijelölték szá­nunkra az utat. Az ő hagyatékuk, az í eszméik kell, hogy vezéreljenek lennünket mindennapi munkánkban, ■míg dolgozóink számára elkészítjük i naponta megjelenő újságok, hír­­apok tömegét. S ma, amikor a sajtó dolgozói ün­­íepelnek, felmérik az elmúlt időszak íredményeit, fogyatékosságait, nem 'eledkezhetünk meg hű segítőtár­­iainkról, a sajtó szorgalmas terjesz­­oiről, postásainkról sem. Ők azok, ikik szélben, esőben, viharban gon­­loskodnak arról, hogy a nyomtatott )etű időben dolgozóink asztalára ke­­■üljön. Az ő feladatuk a sajtóterjesz­tés munkája is. Szívesen kopogtatnak mindenütt, ahová eddig még nem jár laponta sajtótermék, magyarázzák, megvilágítják ennek fontosságát. Kö­szönet jár fáradságos munkájukért, köszönet, és további sok-sok sikert kívánunk mindannyiuknak. Számunkra, akik tulajdonképpen e nagy napon az „ünnepeltek“ va­gyunk, nem marad más hátra, mint­hogy ígérjük: nem térünk le a meg­kezdett útról, célkitűzéseinket, nem kisebb feladatainkat, mint dolgozóink megbízható tájékoztatását, nevelését, pártunk által kitűzött irányvonalat híven követni fogjuk. az esős iao urán vegre Kiaeruir az égbolt, s földműveseink minden aka­dály nélkül gyűjthetik be a terménye­ket és vethetik az őszieket. A tavaly­­előttihez és a múlt évihez képest sok­kal jobb feltételeink vannak az őszi munkák elvégzésére. Gondoljunk csak arra, hogy 1961 őszén és tavaly a rendkívüli szárazság miatt mennyi gép tört össze és sokhelyen rög közé kellett vetni a szemet. Idén a szántás elsőrendű. Ezzel szemben a lánctalpas traktorok nem nyújtanak annyi telje­sítményt, mint 1961-ben. A közép­szlovákiai kerületben például egy lánctalpas traktorral csak 6,6 hektárt szántottak. Tehát ebben a kerületben nem beszélhetünk két műszakról. Az őszi munkák üteme lényegesen eltér egymástól; még a szomszédos járásokban is. Míg a dunaszerdahelyi járás például a burgonyának már több mint 60 %-át kiásta, a galántai még csak 50 %-nál tart. Ez utóbbi járás lényegesen elmarad a vetőszántásban és a termények begyűjtésében is. A szántásban a kelet-szlovákiai kerület jár élen és az őszi árpa vetéstervét is 92 %-ra teljesítette. Általában az idén a vetéssel sok járásban várnak. Ez indokolt is a ké­sőbbi búzafajtáknál, de a nagyhoza­mú búzafajtákat máris lehet vetni. Akárhogy is „kötjük az ebet a karó­hoz“, semmivel sem magyarázható, hogy az őszi árpának még csak a 48 %-a, a rozsnak 18 %-a, az őszi keverékeknek pedig még csak a 14 százaléka van a földben. Az első ket­tőnek rég lejárt az agrotechnikai ha­tárideje, tehát el kellett volna vetni. Ezek a tények megcáfolnak minder érvet. Használjuk ki a szép napos időt és az agrotechnikai határidőnek meg­felelően idejében vessük el az őszie­ket. Önhitegetésre nincs okunk, hisz ha elmaradunk a szántással, a silóku­korica begyűjtésével, nehezebben ta­karítjuk be a cukorrépát és a szemes­kukoricát is. Burgonyából jó termés ígérkezik, A vetőmagcsere még mindig lassan halad, főleg azokban a szövetkezetek­ben, ahol megkéstek a csépléssel. Gyenge a csíraképesség. Ezért meg kell gyorsítani a vetőmagcserét. A földművesek sok pénzt szerezhetnek a lucerna- és heremagvakból. Sajnos a mag sok mezőgazdasági üzemben megszökik. Ezért ahol nem bírnak a munkával, ajánlatos a magrahagyott herefélét megszárítani és később csé­pelni. A műszárítás kifizetődő, mert — a szakemberek véleménye szerint — egy mázsa heremagra csak 2 kg ára jut. Az idő kedvez, használjunk ki min­den órát az őszi munkák meggyorsí­tására. —b— Mindenre találnak megoldást A dunaszerdahelyi járás mezőgaz­dasági termelési igazgatósága min­denképpen segíti a mezőgazdasági üzemeket az őszi munkák sikeres el­végzésében. A termelési instruktorok a vezetőséggel együtt arra töreked­nek, hogy a betakarítás célszerűen legyen szervezve. Egyszerre csak egy táblán törik a kukoricát. Ezt hamar elvégzik és utána rögtön jöhet az eke. A megkezdett tábláról így nem­csak a kukorica kerül le veszteség­­mentesen, hanem a föld is gyorsan felszántható. A kézzel törött kukori­ca kóróját három nap alatt letakarít­ják, és így 72 órán belül megindulhat a szántás. Kukoricából szép termés mutatkozik. Sok helyen elérték csö­vesen a 80 mázsás hektárhozamot. A burgonya betakarításával is szé­pen halad* a dunaszerdahelyi járás. Az ötödik körzetben az eladási tervet rövid időn belül teljesítik. A hektár­hozamok váltakozók. A hatodik kör­zetben átlag egy hektárról 160 mázsa burgonyát takarítottak be, s a földjét már fel is szántották. Kevés járás fordít olyan nagy gon­dot a lucernamag-termesztésre, mint a dunaszerdahelyi. A szövetkezetek­nek jó bevételi forrást jelent, ezért megragadnak minden lehetőséget a nagyobb mennyiség elérésére. A má­sodik körzetben például 315 hektáron termesztenek lucernamagot. Hektá­ronként átlag 250 kg tiszta magot ér­tek el. Persze, nem mindegyik szö­vetkezetben sikerült legjobban a ter­més. A hodosi szövetkezetben meg­ázott, 70 hektárt forgatni kellett, ami megmutatkozott a hektárhozamokban is. Itt átlag csak 200 kg-ot takarítot­tak be hektáronként. Nemcsak a begyűjtés az egyedüli munka a szövetkezetekben. A vető­szántás éjjel-nappal folyik. A lánctal­pas traktorok nappal silót taposnak, éjjel pedig második műszakban szán­tanak. Az előkészítendő föld több mint 60 %-a már készen várja a ma­got. A vetőmaggal elég sok szövetke­zetben baj van. A csíraképesség nem üti meg a kívánt százalékot. De a ter­melési igazgatóság gondoskodott ró­la, hogy mindenütt vetésre alkalmas mag kerüljön a földbe. A felvásárló üzemnél 30 vagon megfelelő csíraké­­pességú mag vár még a rászorulókra. A szövetkezetek szükség szerint ki­cserélhetik itt a vetőmagot és csak a tisztítással járó költségeket kell meg­téríteniük. A talajerőfokozást sem hanyagol­ják el a járásban. A napi trágya rend­szeresen kikerül a földre. Nagylégen 150 hektáron terítették el a trágyát. A csilizközi körzetekben is szépen folyik ez a munka. Összesen 355 hek­tárnyit trágyáztak meg. A második körzetben túl is lépték a tervet. A 311 hektár helyett több mint 400 hektárt trágyáztak le cukorrépa alá. A termelési instruktorok számos eltávolításra váró hibával találkoztak a szövetkezetekben. Főleg a tejterme­lés terén van mit helyrehozni. Az „Új Élet“ szövetkezetben min­den munka a legnagyobb rendben fo­lyik. Eddig csak jót lehetett hallani erről a szövetkezetről.' A tejtermelés­sel mégis baj van. Pedig a takarmány­ra nem lehet panaszkodni, mert ez elegendő. A gondozók részére nagyon kedvezőek a feltételek — tej mégsincs. Vajon mi lehet ennek az oka? A szö­vetkezet vezetősége. biztosan meg tudná ezt nekünk mondani, s egy kis akarattal változtatni is tudna rajta. Mihályfán is akadozik a tejtermelés. A rossz munkaszervezés következté­ben 40 tehén jut egy fejőre. A gondo­zás hiányos és elégtelen. Tehát nincs mit csodálkozni, ha ilyen feltételek mellett a napi tejtermelés egy tehén­től, csak 5 liter. Ha mélyére nézünk a dolgoknak megtaláljuk a feleletet a miértre. A szövetkezet a baromfite­nyésztést fejleszti a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés rovására. A ba­romfinak juttatják a takarmány nagy részét is. így a tehenek egyáltalán, a sertések pedig 1 kg napi szemes­takarmányt kapnak. De még a leg­jobb fejőket is átvitték baromfietetö­­nek. Tehát nemcsak hogy kevés a fejőjük, hanem ezek szakmailag leg­gyengébb emberek. A termelési instruktorok törhetik a fejüket, hogy milyen tanácsokat adjanak a hibák eltávolítására. De a szövetkezet vezetőségével közösen mindenre találnak megoldást, s ehhez nem is kell sok, csak egy kis akarat és szaktudás. A dunaszerdahelyi járás mezögazdasagi termelési igazgatósá­gánál pedig mindez megvan. -zs-Levelezők üdvözlik a Szabad Földműves! 11 i mii iimhiiiiiiiiih Bimm A csehszlovák sajtónap alkalmából több levelet kaptunk olvasóinktól, amelyekben értékelik lapunk munkásságát, a falu gazdasági és kulturális felemelkedéséért. Kertész Pál nagykaposi levelezőnk így látja a Szabad Földműves tevé­kenységét: „örömmel állapítom meg, hogy a mezőgazdasági újságunk egyre nagyobb rokonszenvnek, népszerűség­nek és megbecsülésnek örvend az or­szágunk magyarlakta vidékén és így nálunk a tőketerebesi járásban is. Visszatükröződik ez abban is, hogy egyre bővül a lap olvasótábora és a levelezők száma. Elismeréssel kell szólnom a lapban megjelent bírála­tokról, melyek mindig nagy érdeklő­dést keltettek az olvasók körében. A különböző ankétok alkalmával megje­lent bíráló cikkek, javaslatok hozzá­járultak szocialista mezőgazdaságunk fellendítéséhez, a falu kultúrál« fej­lődéséhez. Egész sor példát lehetne felhozni, amelyekben a Szabad Föld­műves hasábjain bonckés alá vették az EFSZ-eket, állami gazdaságokat nem kivéve a járási és kerületi nem­zeti bizottságok munkájában felme­rülő hiányosságokat sem. A lap megmutatja a helyes utat, a jövő távlatait és egyben serkentő , hatással van a termelés emelésére és az egyes mezogazaasagi szezonmun­kák időbeni és sikeres elvégzésére. A lap szerkesztősége igyekszik, hogy a leközölt tapasztalatok ne legyenek formálisak. A szerkesztőség szóhoz juttatja a mezőgazdasági üzemek ki­váló munkásait és funkcionáriusait — bár az utóbbiak eléggé keveset írnak. A Szabad Földműves közzétett cik­kei összhangban vannak pártunk ha­tározataival. Ezért munkám során számos esetben segítségemre van az újság. Felhasználom az iskolában és az iskolán kívüli munkában, mint a járási pártbizottság aktivistája. * * * Van a Szabad Földművesnek, mint a többi lapoknak — egy hiányossága. Kevésbé szólaltatja meg hasábjain az EFSZ-ben dolgozó fiatalokat, a mező­­gazdásági iskolákból kikerülteket. A „Faluisi ifjúság és a mezőgazdaság" című ánkét erre lehetőséget adott, de ez csak átmeneti volt. Jobban kell népszerűsíteni minden mezőgazdasági üzemet, ahol a fiatalok jól dolgoznak és megértésre találnak. A lapból még mindig hiányzik a. fiatalok és felnőt­tek világának találkozása. Szerintem ezekről a problémákról többet kell írni, hogy az idősebb mezőgazdasági dolgozók, funkcionáriusok ráébredje­nek arra, hogy a fiatalok tőlük vár­nak segítséget, példamutatást. A csehszlovák sajtó napja alkalmá­ból meleg szeretettel üdvözlöm a Sza­bad Földműves szerkesztőségét, a lapot előállító nyomda dolgozóit, a lap terjesztőit és levelezőit.“ KERTÉSZ PÁL (Nagykapos) Október elsejétől Állattenyésztési kiállítás Az újságírók mező­­gazdasági szekciójának tagjait tájékoztatták ar­ról, hogy Nyitrán októ­ber 1-től 15-ig tart az állattenyésztés új tech­nológiájának kiállítása. A kiállításon három pa­vilonban mutatják be a régebbi es a legújabb kiserieteket. Az egyes termelési ágakkal kap­csolatban szaknapokat tartanak. Október 2-án a szarvasmarhatenyész­tés gépesítéséről, októ­ber 4-én a korszerű silózásról, október 8-án a sertéshizlalás gépesí­téséről, október 10-én pedig a baromfitenyész­tésről lesz szó. A kiállítást csopor­tosan megtekintők ked­vezményes jeggyel utazhatnak, és a szö­vetkezetek a helyszínen meg is rendelhetik az egyes berendezéseket.-b-A Brnói Nemzet­közi Vásárra ellá­togatott Vratislav K r u 11 n a elvtárs, erdő-, mező- és vízgazdasági mi­niszter is, aki kí­séretével együtt megtekintette a kiállítás mezőgaz­dasági expozícióit. — Tetszik nekem — jegyezte • meg Krutina elvtárs —, hogy nem csupán mintapéldányokat mutattunk be föld­műveseinknek, ha­nem a kiállító vál­lalat gyártmányai­nak szemléltető működtetésével is megismertette a látogatókat, s ez­zel öregbítette az új technológia jó hírnevét...-hai-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom