Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-18 / 75. szám
A szemeskukorica betakarításának gépesítése Az őszi termésbetakarítási időszakban, az egyéb mezőgazdasági munkák elvégzésén kívül, ezeknél nem kisebb feladat vár mezőgazdáinkra a kukorica-betakarítás terén. A szakemberek gyakorlatból tudják, hogy a szemeskukorica gyors és veszteségmentes betakarításában milyen hathatós támogatást nyújtanak a kukorica-betakarítógépek és az átalakított gabonakombájnok. Bevezetőül meg kell említenünk, hogy a kukorica betakarításának ideje egybeesik a cukorrépa begyűjtésének időszakával. Mezőgazdászaink azzal a megokolással, hogy a kukorica nem fagy meg és késő ősszel is begyüjthető, a cukorrépa betakarítását természetesen előnyben részesítik. Jól tudjuk, hogy a szemeskukorica megkésett betakarítása fokozott szemveszteséggel jár (letört, széltől levert kukoricaszár és csövek a földön), gyakran rontja a szemtermés minőségét és megnehezíti a gépi eszközök használatát. Megtörténik, hogy késő ősszel, azaz november és december második felében, a túlságosan magas szemveszteség veszélye és a sáros talaj miatt a nálunk uralkodó kedvezőtlen esős időjárás csaknem kizárja a gépesített betakarítás lehetőségét. Ebben az évben jó kukoricatermés mutatkozik, nagytömegű száranyaggal. Mezőgazdászaink ügyeltek az egyedek optimális számának betartására és így a növényzet sűrűbb, mint a múlt esztendőben. Ezt a körülményt tartsuk szem előtt a gépesítési eszközök előkészítésekor, mert a betakarító gépeknek a legnagyobb adagfeldolgozó-képességgel szükséges a szemeskukoricát begyűjteniük. A szemeskukorica gépi betakarítását ebben az évben is a KB—2 jelzésű és az ez évben behozott KKCH—3 jelű betakarítógépek segítségével oldjuk meg. Ezek a betakarítógépek alkotják a gépi begyűjtés alapját. Munkafolyamatuk megegyező, ezért egy technológiai rendszerbe sorozhatjuk őket, beleértve a csövek további feldolgozását is. Ha KU—2A és KB—1 jelzésű betakarítógéppel is rendelkezünk, ezeket hasonlóképpen használjuk fel. Nálunk a betakarításba legalkalmasabb technológiai folyamat a csövek tördelése a szár egyidejű begyűjtésével, névlegesen a KB—2V és a KKCH jelű betakarítógépek esetében. A csőfosztást a CSF jelzésű fosztógéppel mezei szérűn, mindenekelőtt a szárítók közelében végezzük. A fosztógépet úgy állítjuk be a munkafolyamatba, hogy minden egyes CSF jelű fosztógéphez betakarítógéppel számolunk. A gépek előkészítése a betakarításra A KB—2V jelzésű betakarítógépek már a második idényben dolgoznak nálunk. Rá kel! azonban mutatni némely mozzanatra, azok helyes beállítását és kihasználását illetően. ■3 Azonkívül, hogy átnézzük és megvizsgáljuk a gép összes mozgatható részeit, csavarjait, rögzítőcsapjait, nagy figyelmet kell szentelni a szállítólánc és az ékszíj kifeszítésére. A növényszárat szállító lánc kinyújtását központi rúgós szerkezet végzi. Ez, úgyszintén a kukoricacsövet szállító lánc, állandóan feszes legyen. A csőszállítólánc meglazulása esetén fennáll a lánc megcsúszásának és a terelősín alá kerülésének veszélye. B Nagy figyelmet kell szentelni a cső-szállító meghajtó ékszíjnak, mert az a túlságosan nagy megterheléstől gyorsan meglazul és elhasználódik. B Megvizsgáljuk a kukoricaszár vágókései és az áiiópenge közötti hézagot, amelynek nem szabad meghaladnia a 2 mm-t. 38 A gép munkaszélessége 700-tól 1000 mm-es sortávolságig állítható. Ha jelentősen kisebb sortávolságú növényzetet kell betakarítanunk, úgy a váz alján az eredeti nyílások mellett további két nyílást fúrunk és a rögzítőcsavarok feloldása után új munkaszélességet állítunk be. ® Különös figyelemmel állítsuk be a csőtörő hengerek hézagjait. A hengerek közötti hézagot az áliítókarral szabályozzuk, mégpedig a csövek hossza és átmérete szerint. Minél szőkébb a rés, annál kisebb a csövek megkárosítása Hasonlóképpen csökken az átfutás is. 0 Ha száraz kukorica növényzetet gyűjtünk be, a legkisebb nyílással dolgozunk. A még zöld, szívós száranyag betakarításakor a hengerek közötti hézagot bővítjük, esetleg az egyik hengert megfordítjuk, ami azonban nagyobb szemveszteséggel jár a silóanyagban. B Műszaki dolgozóink a KB—2V jelzésű hidraulikus emelőhengernek a traktor folyadéknyomásos szerkezetére történő kapcsolására kevés figyelmet szentelnek. Gyakorlati tapasztalatból tudjuk, hogy a magasnyomású hidraulikus összekötő tömlők gyakran megrepednek. Tudnunk kell továbbá, hogy a KB—2V jelzésű gép hidraulikus berendezésének helyes működéséhez 40 atmoszféra maximális nyomás szükséges. Traktoraink hidraulikája, névlegesen a Zetor-Super az olajat 110— 120 atm. nyomással adagolja. A hidraulika közvetlen bekapcsolása ezért nyilvánvaló zavarokkal jár. A KB—2V jelzésű betakarítógép folyadéknyomásos berendezését a traktor hidraulikájára a biztosító szelepen keresztül kapcsoljuk be, melyet a gyártó cég mint tartozékot szállít a géphez. rA KKCH—3 jelzésű betakarítógép előkészítése hasonló a KB—2V-hez: • Elsősorban megvizsgáljuk a szárat szállító lánc feszességés és ügyelünk a kukoricaszár szoros közrefogására. • Meggyőződünk az aprító szerkezet könnyű menetéről és a kalapácsok szabad lengéséről. • Megvizsgáljuk az ékszíjak feszességét a csőtörő henger forgató karján. • Ellenőrizzük a gyűjtőasztal emelőszerkezetének működését és az olajtelítés állapotát. A KKCH—3 jelzésű betakarítógépen nem állítható be a sortávolság. Ezzel csak 70 cm-es sortávolságra vetett kukoricát takaríthatunk be. A CSF jelzésű fosztógép megköveteli a helyes beállítást. Főleg a fosztóhengerek helyes lejtésére ügyeljünk. Meg kell jegyeznünk, hogy minél nagyobb a lejtés, annál gyorsabban jutnak át a csövek a fosztóhengereken, azonban a levélfosztás minősége romlik. A helyes lejtést tehát a levélfosztás minősége szerint állítjuk be, a vízszintes állapothoz viszonyítva 12— 20 fokos hajlásszögben. Egyenesen ebbe a technológiai folyamatba sorolható a fosztógép helyett használt, cséplésre átalakított gabonakombájn (ACD—400 jelzésű, vagy az S—4 jelű), amely a fosztatlan csöveket közvetlenül morzsolja. A gabonakombájnok kihasználása a kukorica betakarítására A kukorica-betakarítógépek csak a kérdéses terület negyed részére elegendők. A fennmaradó területen kézi szedésre vagyunk utalva. Jelenleg a további gépesítést csak az erre a célra átalakított gabonakombájnok segítségével oldhatjuk meg. A gabonakombájnok használata kukorica betakarítására élénk vitát váltott ki szakembereink között, ami ezen gépek alkalmasságát és gyorsabb elhasználódását illeti. Az elmúlt év gyakorlati tapasztalatai eléggé eltérőek. Némely mezőgazdasági üzem ezzel a módszerrel csupán néhány hektárnyi kukoricát gyűjtött be, majd elállt a további betakarítástól, részben a gabonakombájnok helytelen átalakítása, valamint a magszállítók csekély befogadóképessége miatt, de főleg attól tartottak, hogy a kombájnok szerfölött elhasználódnak. Viszont vannak mezőgazdasági üzemek, mint például a cunovói EFSZ, a Gyulamajori Állami Gazdaság, ahol sikerrel alkalmazták ezt a betakarítási módszlrt. A Dél-Morvaországban fekvő Zidlochovicei Állami Gazdaság is főleg gabonakombájnokkal takarítja be a szemeskukoricát. Bár igaz, a sikeres betakarítás a gép helyes előkészítésétől és átalakításától függ. Lényegében a gabonakombájn előkészítése a kukorica betakarításra a következő átalakításból áll: Az eredeti motollát új 1800—2000 mm átmérőjűre cseréljük ki, s a lapátok számát 3-ra csökkentjük. A cséplödob fordulatszámát körülbelül a felére csökkentjük mégpedig a szíjak átcserélésével a dobtengelyen és a motortengelyen. így percenkénti 600 fordulatszámot érünk el. Hogy a csövek dobbajutását meggátoljuk, a verőlécek közötti teret bádoglemezzel töltjük ki. A cséplőkosarat a kukoricacsövek hosszúsága és átmérete szerint áilítjuk be, elől mintegy 30 mm-re, hátul pedig 20 mmre a dobtól. A ventillátort teljesen kinyitjuk. A rosták 10—13 mm átmérőjű nyílásnak legyenek. A legalkalmasabb kukorica-betakarító kombájn az SK—3-as. Ez egyszerre öt sorban végzi a begyűjtést, 350 cm-es munkaszélességben. A szétzúzott száranyagot kupacokba rakjuk, és a silózás helyére szállítjuk. Más típusú kombájnokat is alkalmazhatunk kukorica begyűjtésére, névlegesen az ACD—400 jelzésűt. E kombájntípus esetében ponyvás szállítót készítünk a szétzúzott anyag továbbítására a pótkocsiba. A szállító fordulatszámát a rázóasztal tengelyéről 1:1 arányban visszük át. A cséplés az átalakított kombájnok alkalmazásakor 30 %-os nedvességtartalom idején a legjobb, amikor is a kukoricaszem megkárosítása minimális. A kukoricaszem ilyenkor friss és nedves. Kísérleti eredményeink és gyakorlati tapasztalataink szerint a friss kukoricaszem konzerválható és megfelelően előkészített vermekben raktározható. Az ilyen kukorica konzerválását sikeresen alkalmazzák például a nagyfödémesi és a Palárikovói Állami Gazdaságban. Az így konzervált szemeskukorica több éven át eláll és megkönnyíti a hiányos takarmányellátást. A szemeskukorica sikeres betakarítása a gépek jó előkészítésétől és ezeknek a munkafolyamatba történő helyes beillesztésétől függ. Fortuník Frantisek mérnök, á Sepy-i Mezőgazdasági Műszaki Kutatóintézet Rovinkai munkahelyének dolgozója
