Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-04 / 71. szám
Zöldségproblémá k Az idén a zöldségtermés értékesítése során mind a termelők, mind a fogyasztók részéről sok panasz hangzott el. Részletesen elemezve az okokat, meg kell állapítanunk, hogy a tapasztalt fogyatékosságok egyaránt terhelik a termelőket, a felvásárlást, a kereskedelmet és a szállítást. Kezdjük talán az utóbbival. Egész népgazdaságunk egyik legfájóbb problémája A SZÁLLÍTÁS. Nagyobb zöldség és gyümölcsmenynyiségek részére — és ez évben nem várt nagy termés lepte meg termelőinket — a vasúti szállítás gyakorlatilag nem felel meg a követelményeknek. Az elsőrangú árunak leggondosabb kezelése is hiábavaló az átrakodásoknál, mert vagónküldeményekben a friss zöldség és gyümölcs legalább egy osztálynyit veszít az értékéből. Eltekintve a vasúti hálózat túlságos megterhelésétől, egyenesen megdöbbentő, milyen rosszul állunk hűtővagonokban. És valljuk be: nem szolgál dicséretére az iparunkról jónevü Csehszlovákiának, hogy e téren anynyira lemaradtunk. Ezért vagyunk kénytelenek a drága zöldséget hoszszantartó vesztegetésekkel közönséges vagonokban szállítani, nem csekély károkat okozva egész népgazdasáaunknak. De fogyatékosságok mutatkoznak az országúti szállítás terén is. Nálunk valahogy az a nézet uralkodik, hogy az állami teherautó-forgalom előnyösebb a vállalatinál. Ennélfogva a Zelenina n. v. nem rendelkezik megfelelő autóparkkal és nehézségei vannak a meglévő kocsikkal is: nem tudnak annyi új tehergépkocsit beszerezni, mint amennyit kiselejteznek. A kocsik az állandó meg- és túlterheléstől aránylag gyorsan elhasználódnak. A teljesítmények és az igények — különösen az utóbbi időben — állandóan fokozódnak és a Zelenina ennélfogva mindinkább a Csehszlovák Autóközlekedés n. v. segítségére szorul. Ez a nemzeti vállalat azonban nem rendelkezik zöldség és gyümölcs szállítására alkalmas különleges jármüvekkel és e célra iskolázott személyzettel sem. Sőt, nincs is nagyon érdekében a zöldségáru szállítása. Ez a személyzet inkább téglát vagy kavicsot szállít, mint zöldséget vagy gyümölcsöt, mivel a szállítmányokat tonnakilométerenként számolják el. így lényegesen nagyobb teljesítményt és keresetet ér el. Az említettek mellett tehát el sem várhatjuk, hogy az áru gyorsan, akadálytalanul és sértetlenül kerüljön a kereskedelmi hálózatba. A gyümölcsös zöldségszállítás szakmai ismereteket követel és az azzal foglalkozó személyeknek jól kell ismerniük a körzetüket, az üzletvezetőket stb. Érdemesnek tartjuk ezzel kapcsolatban idéznünk Koblic elvtárs, belkereskedelmi miniszter-helyettes szavait, amelyek szerint július ?2. és 27. közt a CSAD-tól zöldségfélék szállítására 6539 tehergépkocsit rendeltek, de 750-nel kevesebbet kaptak. Mindezen felül 1300 gépkocsival nem jöttek rakodómunkások. Ezek munkáját aztán kutyafuttában összetoborzott irodai erőknek kellett elvégezniük. Sokan közülük 16 órát is dolgoztak egyfolytában és olyan teljesítményeket mutattak fel, amelyek vetekednek az élenjáró kombájnosok vagy a kiváló bányászok kiváló teljesítményével, amiért az utóbbiak megérdemelten jutalomban is részesülnek. TERMELŐK ÉS FELVÄS ÁRLÖK Országos szempontból a zöldséggel kapcsolatban kívánatos lenne megfelelő árak mellett kölcsönös kötelező szerződések kötése, mivel az eddigi szerződések — enyhén szólva — egyoldalúak. Mig a termelők a felvásárló szervektől elvárják, hogy átvegyék a lekötött zöldségmennyiségeket, sőt kártérítést is követelnek bizonyos esetekben, ezzel szemben a termelők kötelezettségen kívül állnak, amenynyiben nem teljesítik a szerződést vagy ellenkezőleg, ha a végsőkig igyekeznek kihasználni eladási lehetőségüket. így pl. a zöldségárak változása előtt, május 1-ig korai zöldségből óriási mennyiségeket adhattak el, melyeknek tekintélyes része aztán kárbaveszett szállítóeszközök és raktárok hiányában. Elég jelentős tételeket még takarmányozásra is fel kellett használni. A közös érdek megkövetelné, hogy a jövőben a szerződéses felvásárlást előre meghatározott pontos időszakokra tervezzük, megfelelő árak kialakításával. Az idén nagyon kedvezőtlenül nyilvánult meg a zöldség tömeges kínálata az árváltozás előtt. így nem osztályozott rossz minőségű áru mint II. osztályú karalábé került eladásra, igen egyszerű okból: a rosszabb áruért a termelők többet kaptak, mint az I. osztályúért az árváltozás után. Pedig az a karalábé fejlődhetett volna még egy hétig. Ez évben szokatlanul jiagy mennyiségű paradicsom is termett, nem csekély gondokat okozva a felvásárlásnak. Ajánlatos volna, ha a paradicsom osztályozását már a termelő biztosítaná. Mert gondoljuk meg, milyen rázkódtatásokon megy keresztül a lécládába, vagy más, nem a legmegfelelőbb göngyölegbe rakott áru, amíg a termelőtől — gyakran veszteglő vagonokban vagy tehergépkocsin a kereskedelmi hálózat közvetítésével a fogyasztóhoz kerül. Hog'yan lehetne ezen segíteni? A legegyszerűbb megoldás az, hogy két kosárba szedjük a paradicsomot. Az egyikbe — étkezési célokra a 70—75 °/o-os érettségűeket, a másikba a teljesen éretteket, ipari feldolgozásra. FELESLEGES-E A NAGYKERESKEDÉS? Sokan feleslegesnek tartják a nagykereskedést. A zöldség közvetlen szállítása a termelőtől a fogyasztókhoz gyorsabban folyna le ugyan, de tudnunk kell, hogy a Zelenina n. v. pl. a nyugat-szlovákiai kerületben évente mintegy 11 000 vagon zöldséget vásárol fel, ebből 4000 vagon jut a kerület szükségletére. Ennek a 4000 vagonnak 20 %-a közvetlen szállítás. E részesedésnek fokozatos növelése azonban ellent mondana a termelőüzemek szakosítására való törekvéseinek, mert nem tudják majd ellátni a zöldségüzleteket a teljes választékkal. Például a zöldségtermesztésre szakosított trnávkai szövetkezet nem tudja ellátni a bratislavai boltokat a szükséges 15—20 zöldségfélével, hanem csak 3—4 fajtával. Ennél fogva nehezen képzelhető el, hogy egyetlen zöldségtermesztő üzem a nagykereskedés elosztó funkciója mellőzésével lássa el az üzleteket. Azonkívül a nagyvállalat az év egyik felében raktáraiból látja el a fogyasztókat, s e szempontból is értékelnünk kell jelentőségét. Mindazonáltal mégis törekednünk keli a közvetlen szállítások kibővítésére. Az idén felmerült hiányosságokat a fogyasztó közönség túlnyomó részben a Zelenina és a Jednota rovására írja. Eltekintve az állami és a népi ellenőrzés működésétől, mindenekelőtt a nemzeti bizottságok felelnek a lakosság élelmiszerellátásáért, s ezek feladata volna felelősségre vonni a zöldségüzletek vezetőit, ellenőrizni őket, elég árut rendeltek-e, s ha igen, miért nem kapható. Mert zöldség van elég, dúskálhatnánk benne! Somló Miklós Szálkán is megemlékeztek Ünnepi összejövetelen emlékeztek meg Szálkán is a Szlovák Nemzeti Felkelés 19. évfordulójáról. A szövetkezeti klubban megtartott ülésen Trencsík elvtárs, a HNB titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta a 19 év előtti eseményeket, kiemelte azok fontosságát társadalmunk fejlődése szempontjából és ismertette a szlovák nép e forradalmi kiállásának történelmi értékét a fasizmus elleni harcban. Utána a helyi kilencéves iskola tanulói mutattak be értékes és igen kedves műsort, melynek betanításáért Szentes tanítót illeti dicséret. Peskó László, Szalka Ésszerű munkamegosztás A Brnói Árumintavásár néhány nap múlva megnyitja kapuit Találkozásom Honthy Hannával A Carlton étterme szokatlanul zajos. Azok, akiket máskor csak az ételek kiválasztása - esetleg egy-egy csinosabb pincémé mosolya érdekel, most feltűnően egy irányba tekintenek. Suttogó megjegyzések, összedugott fejek, asztalom felé irányuló pillantások. Vajon mit jelent mindez!... miért néznek engem?... tűnődöm. Néhány másodperc zavara után megkönnyebbülten és örömmel látom, hogy a kitüntető figyelem mást illet. A mellettem lévő asztalnál levesét kanalazva, bájos egyszerűséggel és a nagyokat jellemző közvetlenséggel interjút ad Honthy Hanna. Egymás mellett van asztalunk. Nehézség nélkül követem a művésznő és a riporter érdekes párbeszédét — engem mégsem ez köt le. Tekintetem most már — éppúgy, mint az étteremben lévő többi emberé — rászegezödik és csodálattal nézem az egyszerűen, de ízléssel öltözött aszszonyt. Ügy nézek rá, ahogy csak aszszony nézhet egy másikra, egy sikeresebbre: irigykedve és mégis bámulattal. Elnézem a Csárdáskirálynő Cecíliáját így közvetlen közelből. Látom sima arcát, ragyogó mosolyát, hallgatom csengő hangját és figyelem a beszélgetésnél is megnyilvánuló temperamentumát. Élvezem mimikáját, amely rá annyira jellemző és egyedülálló. Mi teszi, hogy ez az asszony nemcsak a pódiumon, de itt is ennyire lebilincsel? Milyen csodával határos módon maradt — az évek rohanása dacára is - ilyen ragyogóan fiatal? Ellenállhatatlan kényszer hatására felállók asztalomtól, hozzálépek, érzem meg kell mondanom neki így közvetlenül azt, amit emberek százai és ezrei csak tapsukkal tudnak kifejezni: — Kedves Művésznő, nem interjút akarok, nem fogok írni színészi múltjáról, s ezzel kapcsolatosan a'Csárdáskirálynőről, sem magánéletéről, nem akarom dicsőíteni budai gyönyörű otthonát, sem háziasságát. Csak azt fogom megírni, hogy nagy élmény volt így közelről látni: nagynak, szépnek és fiatalnak! — Kedves Honthy Hanna, további itteni vendégszerepléséhez és a jövőben is, nagyon sok sikert és — amit olyan nagyon szeret — sok vastapsot kívánok! Rodák Éva Válságos a helyzet Dél-Vietnamban A Vietnami Hazafias Front Központi Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a dél-vietnami nép üldözését. „Komoly politikai válságra vall az a tény, hogy Ngo Dinh Diem hivatalai falszta intézkedésekre vetemedtek. Az Egyesült Államokra támaszkodó korhadt rendszer Ingadozik, az amerikai urak és szolgáik ellentétei kiéleződnek.“ — hangzik többek között a nyilatkozat. A Hazafias Front a statárium feloldását, a buddhisták, a diákok és az értelmiségiek üldözésének beszüntetését és a letartóztatottak szabadon bocsátását követeli. ☆ • A francia gyerekek 90%-ának rosszak a fogai - állapították meg az UNESCO keretében lezajlott „Fogorvosok napja“ alkalmával. A civilizált népek közt a franciák használják a legkevesebb fogkrémet és országos átlagban csak minden negyedik franciának van fogkeféje. Földművelő orvostanhallgatók Dicséretet érdemelnek a kosicei orvosi egyetem hallgatói, akik a nyári aktíva keretén belül a mezőgazdasági munkában is megálltak helyüket. Azokra a diákokra gondolunk, akik a sikeres vizsgák után örömmel és önfeláldozóan dolgoztak a mezőgazdaságban, nagy segítséget nyújtva a Strbai EFSZ-nek a takarmány betakarításánál. A brigádosok munkateljesítményével úgy a szövetkezet vezetősége, mint a brigádvezető Adamik elvtárs nagyon meg voltak elégedve. Nem kevesebb, mint 260 hektárról takarították be az értékes takarmányt, s ennek jelentőségét talán külön nem is kell hangsúlyoznunk: hiszen tudjuk, hogy ez több tejet, vajat és húst jelent dolgozó népünk asztalára. A brigádtagok közül kiemelhetjük Straka Zsófit, Augustin Magdát, a fiúk közül pedig Muránszky Gyuszit. A nevezettek munkateljesítményükkel a brigád keretén belül szervezett versenyben az első helyen végeztek ás a strbai szövetkezet vezetősége ezért külön jutalomban részesítette őket. Az utolsó napon nehéz szívvel, de nyugodt lelkiismerettel intettek búcsút a brigádosok a strbai ismerősöknek és a Tátra lejtőinek, ahol annyi szép élményben volt részük. Imre Tibor, KoSice Bűnös és bűnrészesek Már számtalan esetben hangoztattuk, hogy bízni kell az emberben, de emellett ellenőriznünk kell tevékenységét. így megelőzhetjük az esetleges hibákat, tévedéseket, de egyben kizárhatjuk a visszaéléseket is. A Lévai Járási Építővállalatnál úgy látszik nem tartották fontosnak a következetes, rendszeres ellenőrzést, aminek súlyos következményei lettek. Szinte érthetetlen, hogy az üzem vezetősége ismerve a hibákat mi okból nem tárta fel a nyilvánosság előtt á pénzügyi visszaéléseket. A JNB ellenőrző osztálya dolgozóinak kellett a helyszínen beavatkozniuk, pontról pontra, esetről esetre bebizonyítaniuk a bűntényt, amelynek középpontjában Foltínová Mária pénztárosnő áll. Csalás, okirathamisítás és más bűnösség bizonyosodott be ezen az ellenőrzésen. A pénztárosnő egyes dolgozók nevére különböző összegű előlegeket vett fel. Hamisította a kifizetési lapokat és az aláírásokat is. A pénzeket pedig maga számára tartotta meg. Letovics János nevére 500, Stec Martin nevére 700, Németh László nevére 500, Szircsák István nevére pedig 650 koronát vett fel, de mindez csak elenyésző része a tényleges csalás útján harácsolt összegeknek. Beismerte, hogy eleinte csupán kisebb összegek hiányoztak a pénztárból — akkoriban nem űzte kisded játékait csak kicsiben — de későbben a hiány nagy lett, s odahaza eífelöl férjével is értekezett, mire állítólagos ismerősüktől 7000 koronát kölcsönöztek, amelyet a vállalat címére postautalványon küldtek meg. Ez maga a napnál is világosabb bizonyíték arra, hogy bűnös az illető, tehát nem más, hanem csakis ő tulajdonította el a hiányzó pénzösszeget. Kiderült továbbá az is, hogy a későb keletkezett — általa eredményezett — hiányokat saját kezűleg hamisított okmányok útján ugyancsak tiszteségtelenül szerzett pénzekből fedezte, mégpedig a következőképpen: amikor egy-egy akcióra átutalt bizonyos pénzösszeget, a valós számokat az okmányokról kiradírozta és helyükbe néhány ezer koronával nagyobb tételt hamisított és ezt aszerint cselekedte, amilyen összegre néki éppen szüksége volt. A pénztárba egyenesen — a felek által befizetett összegeket sem bevételezte azonnal, hanem néhány nap elteltével, s addig ezeket a pénzeket is a maga céljaira tartotta meg, vagy pedig havi pénztári zárlat alkalmával befizette, hogy mérlegképes legyen a nyilvántartás. Beismeri, hogy saját hibájából származik a 25 000 korona „mankó“, de azt is elmondta, hogy amikor 20 000 koronára emelkedett a hiány, fölöttesei is tudtak már az esetről, azonban egyetértettek azzal, hogy majd visszatéríti. Ügy alkudták ki a „vásárt“, hogy hallgatnak az esetről. Fantasztikus! Micsoda logika ez! Azok támogatták a csalást, akiknek hivatalból emberi becsületből harcolni kellett volna ellene. Ez nem más, mint bűnrészesség, kiállás a tolvaj mellett. Ne csodálkozzunk hát, hogy megtörtént ez a sajnálatos eset. Maga az üzem igazgatósága teljes mértékben felelős mindezekért, mert nem tartotta be a pénzügyi gazdálkodásról szóló alapelveket. Ugyanis a pénztárosnő saját maga állította ki a pénzügyi okmányokat, amelyről a pénzintézet több esetben értesítette az építövállalat igazgatóját, mégsem történt változás. Ezek szerint maga az igazgató vétett a Pénzügyminisztérium által kiadott 187/60 törvényerejű rendelet 12 §-a 3. és 4. szakasza ellen. Nem kötelezték a pénztárosnőt, hogy a hivatalos pénztári órák elteltével naponta átadja a könyvelési részlegnek a bevételekről és a kiadásokról szóló okmányokat a pénztári naplóval együtt ellenőrzés céljából. Felelőtlenségre vall Karol Backor főkönyvelő cselekedete, aki naponta aláírta a pénztári naplót anélkül, hogy meggyőződött volna annak pontosságáról, helyességéről, a dolgok valóságáról. Ezzel akarva-akaratlan részesévé vált egy pénzügyi csalásnak még akkor is, ha néki személy szerint ebből egyetlen fillér „haszna" nem származott. Mulasztása a fent megjelölt pénzügyi irányelvekbe ütközik. Nem végezte feladatát következetesen, tehát vétett szocialista törvényeink ellen. Hisszük, hogy a törvény emberei megfelelő szigorral járnak majd el, mind a fondorlatos, csaló Foltínovával, mind pedig azokkal szemben, akik tudtak káros tevékenységéről, de takarták, eltitkolták azt, minek következtében maguk is bűnrészesekké váltak. —hai— 1963. szeptember 4.
