Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-07 / 54. szám

• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld CO _ Kártevők ellen műtrágya A freiburgi egyetem két kutatója rádioaktív izotópok hozzáadásával tanulmányozta a műtrágyázás ha­tását különböző növényi kártevők­re (lepkékre és levéldarazsak her­nyóira). Kimutatták, hogy a her­nyók a levelekkel együtt a növé­nyek leveleibe került műtrágya alkatrészeket is elfogyasztják, s ezek a kártevők szervezetébe kerülve a különböző testrészekben lerakódnak és ott káros hatást fejtenek ki. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor megvizsgálták a her­nyók oxigénfogyasztását, amely az anyagcsere és a szervezet általános aktivitásának mértékéül szolgálhat, megállapították: az oxigénfogyasz­tás lassanként csökken, ha a her­nyók műtrágyával trágyázott nö­vényekkel táplálkoznak. Szögeshenger A burgonya sor­­kö'zművelésére szol­gál. Alapszerkezete egy fogakkal ellá­tott bordás forgó­­henger. A Szovjet­unióban a bakhátak oldalát boronálják vele. A KON-2,8 és KRN — 2,8 jelű kultivátorokra füg­geszthető. Munka­szélessége a kulti­­vátor-tagok számá­tól függ. Egy boro­na egy bakhátra alkalmas. Amerikai elképzelés a jövő traktoráról Eszerint a traktort 4 különálló szétszedhető és különféleképpen összeszerelhető fődarabból gyártják majd. Az ilyen jármű a fődarabok kombinálható összeépítése szerint vontató erőgép vagy növényápoló traktor, esetleg magajáró betakarí-OIcsó takarmánykoncentrátum A szovjet Központi Szeszipari Tudományos Kutatóintézet munka­társai új módszert dolgoztak ki a B12- vitamin olcsó és ta­karmányozási célokra alkalmas előállítására. E vitamint ma már nagyobb mértékben alkalmazzák nemcsak a gyógyászatban, ha­nem az állattenyész­tésben is. A takar­mányba juttatott B]2- vitamin elősegíti a nö­vényi fehérjék jobb feldolgozását és ezál­tal az állat gyorsabb súlygyarapodását. A Bi2-vitamin elő­állítására általában propionsav-baktériu­­mok szolgálnak. Eze­ket a szénhidrát-fe­hérje közegben te­nyésztik; a szénhidrát kiindulóanyagául sző­lőcukrot, a nitrogén­szükséglet fedezésére pedig kukoricaklvo­­natot használnak. Ta­karmányozásra azon­ban olyan nagy meny­­nyiségű B12-vitamin szükséges, hogy ehhez a szőlőcukor túl drá­ga. Ezért az említett kutatóintézet munka­társai a keményí­tőgyártás mel­léktermékét, a burgonya sejtnedvét használják fel helyet­te. Ez a nedv kielégítő mennyiségben tartal­mazza a propionsav­­baktériumok tenyész­téséhez szükséges szénhidrátokat és nit­rogéntartalmú anya­gokat, ezért kiválóan alkalmas a propionsav­­baktériumok tenyész­tésére. Minthogy a burgonya sejtnedve mellékíermék, jelen­tős mértékben olcsób­bá teheti a B12-vita­­min termelését. A keményítő- és szeszgyárak közelében fekvő állattenyésztő üzemek az új takar­mánykoncentrátumot folyékony állapotban is adagolhatják az ál­latok takarmányozásá­hoz. Ha azonban a koncentrátumot na­gyobb távolságra kell elszállítani, akkor a vitaminmasszát centri­fugálják és kiszárít­ják, majd megőrlik. Az új módszerrel előállított koncentrá­­tum egy literje 100— 120 gramm biomasszát tartalmaz, s ennek minden grammjában 0,018 milligramm a tiszta B12-vitamin. tógép lesz aszerint, hogy milyen célra kívánják felhasználni. Kétségtelen azonban, hogy az ed­digi tapasztalatok szerint a főbb­­célú felhasználhatóság tetszetős elmélete ellenére sem terjednek el az ilyenfajta gépek a gyakorlatban. Az angol kommentár kiemeli, hogy az átlagos farmer ideálja a külön­féle függesztett munkagépekkel el­látható közepes teljesítményű gu­mikerekű univerzál-traktor. Ezek kezelésére önmaga szívesen vállal­kozik, de idegenkedik a bonyolul­tabb szerelést és nagyobb előkészítő munkát igénylő gépek üzemelteté­sétől. A fejtegetés egyébként is főként elméleti jelentőségű, mert a gya­korlat éppen az Egyesült Államok­ban nagyon sokféle nagyüzemi cél­gépet, de ugyanakkor viszonylag kevés univerzális gépet ismer. Fontos teendők Porozószer fiiloxéra ellen KÉRDÉS. A Szabad Földmű­vesben olvastam Vasas Ferenc, a Karvai Szőlészeti Iskola taní­tója tollából megjelent cikket, amelyben az áll, hogy a szőlő hagyományos bordói lével tör­ténő permetezését rézmészpor­­ral való porozással is helyette­síthetjük. Legyenek szívesek levélben közölni velem, hogy az említett porozóanyagok, vala­mint a szükséges porozófelsze­relést hol szerezhetném be. A fennálló peronoszpóra veszélyre való tekintettel kérném, hogy válaszukat postafordultával küldjék s ezért válaszborítékot is mellékelek. VÁLASZ. Sajnos, a válaszboríté­kot elfelejtette mellékelni és a teljes nevét és címét is elmulasz­totta közölni, csak azt tudtuk mégállapítani, hogy a levél a Chrá­­mec nevű községből jött. így levél­ben természetesen nem válaszol­hattunk és kénytelenek vagyunk kérésének ebben a rovatban eleget tenni. A szőlőt a „Niroxid“ nevű ké­szítménnyel porozhatja a filoxéra ellen. A most uralkodó esős idő-Szakk érdesekre válaszolunk járás valóban a porozásnak ked­vez, mivel a permetezés formájá­ban levelekre juttatott hatóanyag a nedves levélről nagyrészt lepe­reg, vagy a permetezést követő eső lemossa. Ha a port eső után, ned­ves növényekre juttatjuk (vagy kora reggel harmatos növényt po­rozunk), akkor a por a leveleken és a fürtökön erős réteget képez és két hétig is teljes biztonsággal hat. A Nlroxidot Chemodrogákban vagy kertészeti szükségleteket és vetőmagvakat árusító üzletekben szerezheti be. Kapható az alábbi címen is: Laboratórne potreby, Bratislava, Obchodná u. ő. 8. A porozókészüléket is a kerté­szeti szükségleteket és vetőmagva­kat árusító szaküzletekben szerez­heti be. Például az alábbi címen is: Zelenina n. p., predajna sémién, Bratislava, námestie SNP ö. 2. Ára 430 KCs. Próbálja meg beszerezni az illetékes járási székhelyen levő üzletekben, biztosan ott is van raktáron mind porozószer, mind porozókészülék. -gir-Az elmúlt tél szomorú tapaszta­latai megmutatták, milyen fontos a méhek helyes betelelése. Sajnos Szlovákiában a méhállomány 17- 25 százaléka elpusztult, méghozzá éhen, dacára annak, hogy a költő­tér kereteinek öász-élelemtartaléka elegendő lett volna a méhcsaládok számára az áprilisi, sőt a májusi hordásig is. Az átteleltetett csa­ládok fölülvizsgálása megmutatta, hogy a betelelésnél nem elegendő csak feletetni a rendelkezésre álló cukormennyiséget, de külön figyel­met kell fordítani arra, hogy a méhek ebből az élelemből hová és mennyit raktároznak el. A szigorú tél, amikor tél utólján 10-20 C fok hidegek köszöntöttek be, arra kényszerítette a méhcsalá­dokat, a telelőfürtöt, hogy minél kisebb térre húzódjon össze. Ez­által megszakadt az összeköttetés a keretek hátsó részén levő éle­lemmel és a méhek csak a telelő­fürt felett levő tartalék után hú­zódtak. Amíg ez az élelem tartott, és amíg fel nem használták a méz­hólyag élelmét, élt a család is. De amint ez elfogyott, éhenpusztult a család, az 1 — 2 cm távolságra a keret hátsó felében megmaradt, de a hideg miatt hirtelen összehúzó­dott telelőfürt által elérhetetlen méztartaléktól. Az elpusztult csa­ládok mellett olyan telet átélt csa­ládokat is találtunk, ahol csak egy­­egy utca (2 keret közötti tér) mé­­hei pusztultak el, annak ellenére, hogy a szomszéd keretben méz­koszorú alatt éltek a méhek, de a két utca között nem volt semmi kapcsolat. A sok elpusztult család arra fi­gyelmeztet, hogy a közeljövőben hozzá kell látni a betelelési elő­munkálatokhoz. A betelelés tulajdonképpen elő­készület a jövő esztendőre és az alábbi előfeltételeket kívánja meg: 1. Teljesítményképes anya. IMMUNITÁS. (Védettség vagy mentesség) A szervezet­nek az a tulajdonsága, hogy valamely kórokozó iránt nem fogékony és a beléje került kórokozót meg tudja semmisíteni. Labilisnak mondjuk az immunitást olyan, csak részleges védettség esetében, amely csak enyhébb fertőzésnek tud ellenállni, fertőzéses­nek pedig akkor, ha a szervezetben a védettség ellenére élő kórokozók vannak. Van természetes és mesterséges, aktív és passzív immu­nitás. Természetes az, amelyet például vala­melyik fertőző betegség átszenvedése biztosít. Ez egy­ben aktív is, mert a szervezet maga termel olyan ellenanyagokat, amelyek a kórokozókat meg tudják semmisíteni. Van természetes passzív im­munitás is, mint amilyet például az újszülöttek anyjuktól a méhen belüli élet során vagy a föccstej­­jel felvett ellenanyagokkal nyernek. Ilyenkor a szer­vezet készen kapja az ellenanyagokat, maga nem is tud ilyeneket termelni. Ezért nevezzük az ilyen immu­nitást passzívnak. Mesterséges aktív immunitást vakcináknak, mesterséges passzív immunitást pedig szérumok befecs­kendezésével állítunk elő. Beszélünk h u m o r á 1 i s és cellurális immunitásról Is. Az előbbi esetben a testnedvekben található ellenanyagok az utóbbiakban pedig egyes aktív sejtek fertőzésellenes tevékenységét emeljük ki. IMMUNIS TALAJ. A 75 %-nál nagyobb kvarctartalmú homoktalaj. Benne a filoxéra nem képes megélni. A homok immunitásáról úgy győződhetünk meg, hogy belőle vízzel egy kis hengert gyúrunk. Ha a kiszáradt henger saját súlyát sem bírja el és szétesik, a talaj immunis. Újabb tapasztalatok és vizsgálatok szerint a homok lmmunisságát befolyásolhatja a magas kal­ciumkarbonát- és humusztartalom, továbbá a talaj tömődöttsége. Ahol a csillámszerű agyagásványosodás kialakulásának kedvező feltételei vannak, ott az emlí­tett tényezők a filoxéraveszélyt fokozzák. INDÍTÁS (Üzembehelyezés). A borászatban a szűrésnél az a művelet, amelynek során a gépet a folyamatos szűrésre alkalmassá tesszük. építették ki egészen vagy szakadás történt a pergetésnél, ki kell selej­teznünk. Csak hibátlan, legalább egy-ké.tszer bepetézett léppel men­jünk a télbe. A keretek mennyisé­ge helyes arányban álljon a család népességével. Erről helyes képet alkotunk, ha hűvösebb éjjel után áttekintjük a családokat. Ahány keretet a család sűrűn borít, annyit kell meghagyni, a többit pedig a tartalékoló szekrénybe helyezni. A család a tél folyamán még job­ban összehúzódik, s így meglesz­nek a szükséges fecjőkeretek is. Természetesen a virágporos szélső kereteket meghagyjuk és a virág­por nélkülieket tartalékoljuk. A 4. ponthoz: Olyan nagy téli élelemtartalék légyen, hogy áprili­sig kitartson. Az elmúlt tél tapasz­talatai szerint nagyon fontos, hogy a telelőfürt fölött megfelelő meny­­nyiségű tartalékot biztosítsunk. Az általános szabály, hogy felülről a keret fele befedelezett eleséget tartalmazzon. Tehát minden keret­nél, amelyen a család telel, 2,5 kg eleség legyen. Ügy is mondhatnánk, hogy a középső kereten 40 — 45 % befedelezett eleség legyen, míg a távolabbi kereteken a keret 75 szá­zalékáig. Ha 7 léputcában telelünk, amint az nálunk szokásos, ez ösz­­szesen 8 keretet jelent, amelyen 16—17 kg tartalékot kell biztosí­tani. Az 5. ponthoz: Hazánkban a mé­hészek hívei a melegen takart tele­lésnek. A takarás télen védi a csa­ládot a hideg ellen, a túlzott fo­gyasztás ellen, de a nyár folyamán is hasznos, mivel védi a családot a melegtől. Egy öreg méhész azt mondta, hogy helyes a takarás, hi­szen a méh napsugaras lény, és lem jegesmedve. Ilyrnódon gondoskodva melleink­ről természetessé válik, hogy any­­nyi családot teleljünk ki, ameny­­nyit beteleltünk. Minden egyes el­pusztult család veszteséget jelent elsősorban a méhállományban, to­vábbá a csökkentett virágmegpor­­ző munkában, valamint a kárba­­veszett feletetett élelem és a jövő esztendei csökkent hozam szem­pontjából is. Ezért kell mindent elkövetnünk, hogy méhcsaládjaink veszteség nélkül érjék meg á ta­vaszt. Dr. Novaczky • • A család fiasítása, népessége és teljesítménye Gromisz azt találta, hogy a ki­sebb családok akácvirágzáskor 6— 21 °/o-kal több fiasítást neveltek, mint a közepesek és a nagyok. Azok a családok mézeltek a leg­jobban, melyekben a fiasításhoz képest a legtöbb méh volt. Az egyesítés kedvezett a mézelésnek, mert több lett a méh, de kevesebb a fiasítás. 1 kg méhre tehát több méztermés jutott egyesített csa­ládokban, mint külön hagyottak­ban. (Pszczelnicze Zeszyty Naukowe 1962. 3, Lengyelország) 5. S méhekben megújhódott méhcsalád. 3. Hibátlan építmény. 4. Élelemtartalék, amely kitart a jövő évi első hordásig (gyü­mölcsfák virágzása). 5. Az időszaknak megfelelő me­leg takarás. A tulajdonképpeni betelelés alatt az utolsó Jkét feltételt értelmezi a méhész. Az előző feltételeket a nyár folyamán kell biztosítanunk, hogy így a betelelés és a kitelelés tényleg eredményes legyen. A fent felsorolt, pontokba szedett feltéte­lekhez magyarázatképpen a követ­kezőket fűzzük: Az 1. ponthoz: Az olyan anya, amelynek hézagos a fiasítása s nem tudja a családot a kívánt fejlődési fokra fejleszteni, nem való a tele­lőbe. Az ilyen anyát most, legké­sőbb a telelés előkészületi idejé­ben egy fiatal, legjobb családunk­ból eredő anyával kell leváltani. A 2. ponthoz: Augusztus elején serkentő etetéssel vagy a későn virágzó tarlóvirágok, tisztesfű, fe­hérhere, mustár méhlegelőre való vándorlással elérjük azt, hogy az anya újra kiadósán petézzen és így alapját adja a család felújhodásá­­nak. Ezek az új fiatal méhek adják a jövő évi jó eredmények biztosí­tékát. Természetesen ezeket a fia­tal méheket már nem terhelhetjük sem a fiasítás gondozásával, sem pedig a telelésre szükséges cukor feldolgozásával. Csak azok a fiatal méhek vesznek részt majd a jövő évi tavaszi felfejlődésben; amelyek fel nem használt mirigyekkel vár­ják meg a tavaszt. A 3. ponthoz: Igyekezzünk, hogy tiszta, fiatal és hibátlan építmény­nyel menjünk a telelőbe. Minden keretet, melynek építménye hibás, sok heresejtet mutat, továbbá, melynek építménye régi, nem át­látszó, amelynél a műlépet nem 13ZS910ZS-pzsasojgwnfio m pjoijupn Qpi uafíjm • ;poßoiu 6aiu piyuisp « uoyixai siq lßpsopzoßQzapi m~iupui ppjmWH • yimiozsojpa aubjasapua^vzs Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható• Hallottad már? w •fc* CD '<D "»A N 00 1 so <D N eo & =0 s ••3 u • A4 o N oo Ö Sd 'G V* Aí <D 00 'CD V. '0) A! A! ö N CO • So CD N 00 'CD '<D 3 So <D N 00 s s N 05 1 So <D oo 'Q> oo 0 KO :o ü 'O So £ 50 52 CD Ki 5 •3 3 1 G> V s ■1 5! O • e o Jí •Ki .05 s •10 'a oo í ö ö) iO N tt 3 • *K '8 s G So So O Ko KO 3 a # Aí Ki O N 00 3 'ö o CD fc. A* CD oo «K 'CD Aá 3 oo

Next

/
Oldalképek
Tartalom