Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-13 / 13. szám
(Folytatás az előző oldalról) ségi szempontból azért van nagy jelentősége, mert ott az állatok mindezt megtalálhatják. Az időjárás miatt azonban az állatok életüknek egy részét istállóban, ólban töltik. Nagyon fontos ezért, hogy az állatok elhelyezésére szolgáló épületekben is legyen elég napfény, egészséges levegő, és az istállózás alkalmával az állatok mozgására lehetőség. Minderre az új istállók építésekor, régi épületek átalakításakor figyelemmel kell lenni. Az istálló akkor elég világos, ha az ablakok felülete az istálló területének kb. egytizenötöd részét teszi ki. A világos istállóban kevésbé szaporodnak el a baktériumok és az állatok étvágya is jobb. Az istálló levegője akkor egészséges, ha tiszta, nem huzatos, száraz és hőmérséklete egyenletes. A romlott levegő bágyasztja, elpuhítja, vérszegénnyé teszi az állatokat, izgatja a szemet és a légzőszerveket. A tisztátalan levegőben könnyen kapnak az állatok légzőszervi betegségeket, ezért más betegségekkel szemben is csökken ellenállóképességük. A levegő tisztasága nagy fokban függ az istálló gondozotlságától és attól, hogy annyi állat legyen benne, amennyire az készült. Az istállóban felgyülemlett trágya szennyezi az istálló levegőjét, mert ártalmas gázokat termel. Ezért a legjobban megépített istállóban is fontos, hogy azt állandóan tisztán tartsák. A tiszta levegőhöz az is szükséges, hogy ne zsúfoljanak össze sok állatot az istállóban, mert nem jutnak az állatok elegendő, az élethez oly fontos oxigénhez. A zsúfolt istállót tisztán tartani is nagyon nehéz. A tapasztalat szerint a malacok és borjak különböző hurutos betegségeinek zöme végeredményben annak a következménye, hogy alattuk szennyes az alom, nem trágyáznak ki rendesen alóluk. A huzatos istállóban az állatok megfáznak, a megfázás pedig gyengíti az ellenállóképességet. Az állatok a nedves, párás istállóban télen könnyen megfáznak, mert állandóan nedves a bőrük és a szőrük, ez pedig a testmeleget elvezeti, így az állatok nem tudnak átmelegedni. Nyáron, fülledt időben az a baj, hogy a magas nedvességtartalom miatt nem tudják az állatok felesleges testmelegüket leadni. Mindkét esetben csökken az ellenállóképesség a betegségekkel szemben. Az istálló levegőjének hőmérséklete akkor megfelelő, ha egyenletes és sem nem túl hideg, sem nem túl meleg. Hidegben sok a testhőmérséklet fenntartására fordított energia, ezért romlik a takarmányértékesítés. Túlságosan meleg helyen az állatok nehezen tudják a felesleges testhőt leadni és ez megterheli a szervezetet. Renyhülnek az életfolyamatok, csökken az ellenállóképesség a betegségekkel szemben. Az istállózás idején is szükségük van az állatoknak elegendő mozgásra. A mozgás elősegíti az állatok edzettségét, befolyással van az állatok csontozatára, izomzatára, anyagcseréjére, amelyek kielégítő volta mind a természetes ellenállóképesség feltétele. Ezenkívül a mozgás kihatással van az állatok szaporaságára is. Az istállók építésénél minderre figyelemmel kell lenni. Az istállót kifutóval, karámmal kell összekötni, hogy ott az állatok — kedvező időjárás esetén télen is — kedvük szerint mozoghassanak. Különösen fontos a fiatal állatok mozgási lehetősége. Csak a szabad levegőn való rendszeres mozgatással lehet szilárd szervezetű és ezért jó ellenállóképességű állatokat nevelni és megelőzni a szopós-Előcsíráztatással MHBMä A korai burgonya termesztése Szlovákia déli részén már régi keletű. E fontos élelmiszert innen szállították Bécsbe, Budapestre, Bratislavába és más nagyobb városokba. De a burgonyatermesztés ipari feldolgozás céljaira is meghonosodott ezen a vidéken, amit igazol az a körülmény is, hogy itt egész sor szeszfőzde alakult, amelyek mindegyike burgonyát használt nyersanyagul. Térjünk vissza azonban a korai burgonya termesztésére, amely az utóbbi években csökkent. Nyugat-Szlovákiában a háború előtt kb. 3000 hektáron termesztettünk korai burgonyát, amely szám 1958-ban 1500 hektárra zsugorodott. Azóta bizonyos javulás állt be e téren, ami azonban korántsem elegendő. Az elmúlt ősszel a nyugat-szlovákiai kerület más vidékről 36 767 mázsa korái-, valamint 118 425 mázsa középkorai burgonyavetőmagot kapott. E vetőgumó árát úgy állapították meg az illetékes szervek, hogy termesztése ilyen körülmények között kifizetődővé vált. Figyelembe kell vennünk azt az előnyt is, hogy a korai burgonya után, ugyanabban az évben másodvetésként takarmánykeveréket, silókukoricát stb. termeszthetünk. A kézi munkaerő alkalmazását pedig olyan időközökbe oszthatjuk be, amikor nincs túl sürgős egyéb munka. A műveletek szántóföldi része gépek segítségével végezhető. Sikeres eredmények elérésének fontos feltétele a talaj alapos előkészítése, továbbá a vetőgumó előcsíráztatása. AZ ELÖCSIRÄZTATÄS JELENTŐSÉGE Előcsíráztatással, amelyet február közepén kezdünk, a burgonya tenyészidejét 14 — 21 nappal előbbre hozzuk. Az illetékesek ma már felhagytak azzal a múltbeli téves felfogással, hogy az előcsíráztatás céljára külön épületet kell felépíteni, mert a gyakorlat megmutatta, miszerint megfelelő szolgálatot tesznek a dohányszárítók, a tehénistállók, tyúkólak, félszerek, üvegházak, melegágyak és más hasonló helységek, melyekben biztosítani tudjuk a következő három feltételt: a fényt, a meleget és a páratartalmat. Előcsíráztatáshoz mindenekelőtt a fény szükséges, amely lehet természetes vagy ■mesterséges. A végeredményt tekintve a kettő között nincs különbség. Az a burgonya, amelyet neoncsövekbe vezetett áram segítségével világítunk meg, éppen olyan jól csírázik, mintha azt a nappali fény hatásának tesszük ki. A fényhatással kapcsolatos alapelv az, hogy annál jobb, minél több egyenletes elosztású fényben részesül az elöcsíráztatott burgonya. Ha nem áll módunkban az egész A nyugat-szlovákiai kerületben körzetesített Rajka burgonyafajta hat heti előcsíráztatás után. és növendékállatok tömegesebb elhullását. A szopósborjakat és a növendékmarhákat télen-nyáron egyaránt engedjük ki a szabadba. A borjakat tavasztól őszig 5 — 6 napos koruktól kezdve, télen 8 — 10 napos koruktól kezdve engedjük ki az istállóval összefüggő kifutóba, koruk előrehaladásával pedig fokozatosan egyre többet járassuk azokat. A tejelő tehenek tejtermelése csak akkor, magas, ha anyagcseréjük élénk, ezt pedig csak elegendő mozgatással lehet biztosítani. Nyáron a jártatást célszerű a kora reggeli, hűvösebb órákban végezni. Ősszel és télen sem lehet akadálya a jártatásnak a sár vagy a hó. Csak akkor ne jártassuk a teheneket, ha az időjárás zord, vagy az út nagyon síkos, göröngyös. Sok tömeges malacelhullásnak oka a levegötlenség és a mozgás hiánya. Mindez megelőzhető, ha a szopós malacokat tavasztól őszig már 5 napos koruktól, télen pedig kéthetes koruktól kezdve rendszeresen kiengedjük a fiaztatóval összefüggő kifutóba. Hideg időben azonban csak addig hagyjuk a malacokat a szabadban, amíg fázni nem kezdenek. A juhok mozgatásakor arra kell ügyelni, hogy az egyenetlen, fagyos, sáros, köves úton a körmök könnyen sérülnek, a sérülés nyomában pedig büdös sántaság jelentkezhet. burgonyamennyiséget egyenletesen megvilágítani, akkor azt részekre osztjuk és felváltva tesszük ki bizonyos ideig, erősebb fényhatásnak. Ez azt jelenti, hogy az emeletesen egymásbaillesztett kis 'ládákban elhelyezett burgonyát egyeniő időközökben átrakjuk a világos, majd pedig a sötétebb helyre. Ha a helyiségben az előcsíráztatáshoz kevés a világosság, előfordul, hogy a csirák a fény felé nyúlnak, ami minőségüket rontja. Az ilyen csirák világosak, törékenyek és gyengék maradnak. A rendes csira zöldes színű, erőteljes növésű és rövid kell hogy legyen. Az egyenletes csírázás érdekében művilágítás esetén a fénycsöveket függőlegesen helyezzük el az egymásrarakott csíráztató ládák sorai között, hogy így a fényhatás egyenletes legyen. A fénycső alsó végét ne helyezzük 40 cm-nél alacsonyabbra a padlózattól, a burgonya legnagyobb távolsága a fénycsőtől pedig ne legyen több 250 cm-nél. Egy 120 cm hosszú fénycső kb. 3-4 m2 megvilágítására elegendő. Naponta 8 — 10 óra hosszat szükséges a müfény alkalmazása. Előcsíráztatáskor a meleg kérdése nem annyira alapvető, mint a fényé. Alacsonyabb hőfokon ez a folyamat lassabban, magasabb hőfokon pedig gyorsabban megy végbe. A burgonya előcsíráztatásához 10 — 12 C fokon hozzávetőleg 6 hét szükséges, 15 C fokon pedig csak 4 hét. Ezért ha nagyon meg akarjuk gyorsítani
