Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-06 / 2. szám

Teremtsük meg a nagyüzemi termelés alapjait

m Napjaink fő követelménye, hogy f megkeressük módját a termelési É önköltség csökkentésének. Ha el- É gondolkozunk a lehetőségeken, rá■ll jövünk, hagy a nagyüzemi gazdálf kodás-nyójtotta lehetőségek nam gyobh hányadát még nem használp juk ki a terirvílés olcsóbbá tételű lére.

Tegyük fél a kérdést: a befektetett alapeszközök minden esetben jövedelmeznek-e a mezőgazdaságban? Feleletként egy komoly probléma vetődik fel. Rájövünk, hogy a mezőgazdaság szempontjából nem helyes, ha a gépek és szállító eszközök a termelési alapeszközök összes értékének 18,3 %-át'alkotják, ha az istállózásba befektetett összes érték 10 °/o-át alkotja a gépesítés. Továbbá helytelen, ha egy négysoros tehénistálló építésére 813 000 korona van tervezve, és ebből a gépesítésre csak az összeg 9 °/o-a. Az sem helyes, ha a föld termőképességének növelésére szánt öszszegból az öntözőberendezésre semmit sem hagyunk. Még a most felépített sertéshizlaldákban is hiányolják a gépesítést, nem beszélve a régi objektumokról, ahol a tervben semmilyen gépesítési módszert nem találunk. Ezen a helytelen állapoton nemcsak a szövetkezeti tagoknak, hanem a tervezőknek, és az építőknek is el kellene gondolkodniuk. Szükséges az egyszerű és olcsó építkezés, ahol már ki lehet használni az új technológiát. A mezőgazdaság további fejlődése és a munka produktivitásának növelése érdekében szükséges a gépesítést a termeléssel összekapcsolni és így elégíteni ki a földművesek követelményeit. Az alapeszközök befektetése akkor lesz eredményes, ha helyesen tervezünk és ha a legnagyobb fokú összpontosítás és az arr,a alapozott szakosítás arányos a föld éghajlati feltételeivel, az adott szövetkezetben. Ebben az irányban van mit javítani.

Nemcsak a géppark összetétele helytelen, például hiányzanak a 30 lóerős traktorok, amelyeket több célra fel lehet használni, továbbá rossz az is, hogy a szövetkezetek az alapeszközeik javarészét saját elgondolásuk alapján a kevésbé fontos kisüzemi termelés fellendítésére fordítják.

Az üzemágak sokasága és az egyes termékek elégtelen összpontosítása az egyik ^komoly akadálya a legmodernebb mezőgazdasági technika és technológia bevezetésének. A Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága jóváhagyta a termeié» szakosításénak és összponto*ításának fő szabályait. A növénytermesztésben javasolják a szakosított üzemek géptípusának megalkotását az adott természeti feltételeknek megfelelően. Az állattenyésztésben pedig az állatok kor szerinti csoportosítását. A termelés fokozatos szakosításának alapja a legnagyobb fokú összpontosítás révén a járás mezőgazdasági termelése fejlődésének távlati terve.

A kevés földdel rendelkező szövetkezetben lehetetlen az eredményes nagyüzemi technika és technológia bevezetése,' főleg az állattenyésztésben. Akadály az egyes szövetkezetekben az Is, hogy az összes földmennyiségnek csak kicsi ■ része szántóföld.

Az eddigi egyesített szövetkezetek tapasztalatai bizonyítják, hogy ezt a feladatot nem mindenütt értették nisg helyesen. Csak az elmaradt szövetkezetek felszámolására használták fel a szövetkezetek egyesítését, eltekintve azok földterületének mennyiségétől. Nem törődtek azzal, hogy milyen nagy földterülettel rendelkezC szövetkezet alakul ki. Az ilyen helytelen eljárás eredménye az olyan esel

is, amikor az erősebb szövetkezetből az egyesítés után rosszabbul gazdálkodó szövetkezet lesz. így van ez a Hptószentmlklósi járás benesovot »Béke« szövetkezetben és a trencsínl járás mityicei szövetkezetében.

Igaz, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol az egyesítésnél a gazdaságos termelés követelményeiből Indultak ki, ott az egyesítéssel még fokozták a jól gazdálkodó szövetkezet előnyeit. Ide tartozik a rakuszl, a mlíncsoki, maliszlavkovi, sztrányai, kezsmarokl, haluzicai és a bosácsi szövetkezet. Az elmaradott szövetkezetekben az egyesítés akkor eszköz a termelés fellendülésére, ha a szövetkezet elmaradásának oka az, hogy a termelőerőket nem tudják eredményesen kihasználni, vagy a munka rossz megszervezése miatt, (munkaerőhiány esetében) vagy pedig a földterület kis mennyisége miatt.

A kis szövetkezetek nagyobb egységekben tömörítése esetében felmerül a kérdés, mennyi legyen a maximális földmennyiség egy ilyen szövetkezetben.

Ha összehasonlítjuk a termelés hatékonyságának növelését, az egyesített szövetkezetben, akkor az eredményekkel meg kell elégednünk. Az egyesítés után a szövetkezetek legtöbbjében a termelés hatékonysága növekedett. Például Közép-Szlovákla hegyes vidékein 24,4 °/o-kal, NyugatA nyug at-szlovákiai kerületben 1962-ben csupán ezeknek a ^fogazott tengelyeknek — közve A títő fogaskerekeknek — a hiánya miatt körülbelül 50 darab Zetor 35-ös és Zetor 50-es traktor tétlenkedett. A bratislaval gépállomás dolgozót segítettek a helyzeten.

A megrongált alkatrészekre kemény fémet forrasztottak s a fogaskerekek fogalt azután újra köszörülték. Képünkön a gépállomás együk dolgozóját, Jozef Smtdát látjuk a hibás és a megjavított alkatrészekkel. Augusztus óta, amikor hozzáláttak az említett alkatrészek javításához, nem kaptak egyetlen reklamációt sem.

(dj

Csak a szárazság az oka ?

Följavították a szarvasmarhák téli takarmányozását

1963. január 6.

a termelés alapeszközök sem hoznak maguktól jobb eredményt a termelésbe. Szükség van a szövetkezetben a termelőerők fejlődésével egyetemben a munka szerzevés és az Irányítás színvonalának állandó javítására. Ma már az irányítás régi formái nem kielégitőek. A szövetkezetekben nem megfelelőek a régi munkacsoportok (amelyek még minden szövetkezetben nincsenek ts megszervezve), szükséges egy haladóbb forma — komplexbrigádok és csapatak megszervezése. A munkaszervezés és a termelés Irányításának új formája különösen az egyesített szövetkezetekben fontos, ahol az 1000 hektáros szövetkezet két- vagy három közös gazdaság egyesítéséből keletkezett. A régi szövetkezetekből rendszerint gazdasági udvarok alakulnak ki egymástól 2—3 km távolságban, amelyeknek a termelést helyesen kell irányítani.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legjobbnak bizonyult a termelő központok (gazdasági udvarok) közvetlen irányítása agronómus, zootechnlkus és gépész által. A közvetett Irányítás bevezetése az agronómus és zootechnlkus felelősségének csökkenéséhez vezetne.

A kongresszus határozata nemcsak a fejlett szocialista társadalom távlatait mutatja, hanem azt Is, hogyan kell az eszmét saját munkánkká, anyagi értékké alakítani. A mezőgazdaságban ez a szocialista nagytermelés kialakításának és elmélyítésének, valamint a szövetkezetek egyesítésének útja.

Sebek-Mésárol

Szlovákia kukoricakörzeteiben 1,7 %kai, a répakörzetben 6,2 %-kal és a kelet-szlováklat répakörzetben 10,3 %kai. Szép eredményt értek el az állatállomány, főleg a szarvasmarWa és tehénállomány növelésében. Például a salai szövetkezetben az állatállomány összehasonlítja az egyesítés előtti évvel 31,4 %-kal növekedett', most 100 hektár földterületre 72 állat jut. A tehénállomány ugyanebben a szövetkezetben 23 %-kal növekedett, és 26,6 darab jut 100 hektárra.

Az elért eredmények bizonyítják, hogy az adott feltételek szerint — ahogy Novotny elvtárs mondta az egyesítésről — jól gazdálkodhat a szövetkezet és érvényesítheti a nagyüzemi technológiát 300—400 hektáron, 800—1000 hektáron és szintén 1500 hektár földterületen. Nem egyezhetünk bele olyan szövetkezetek egyesítésébe, amelyekben a szállítási költség elnyelné a nagyüzemi termelés gazdasági eredményeit. Az eredmény mértéke nem lehet csak egy termelési eszköz maximális kihasználása (például egy kombájn), hanem csak az összes termelési eszközök szolgálhatnának mértékül a termelés adott szakosításánál.

Azt, hogy a kisebb szövetkezetek egyesítése nagyobb ökonómiai egységbe eszköz a termelés növelésére, bizonyítják néhány egyesített szövetkezet adatai;

Teljes termelési A termelési alap- ] érték növekedése: eszközök értéke:

kitett Termelési -EFSZ-ek körzet t h eKV

i na-ra egy . „ egy ,

%-ban állandó dolgozóra

dolgozóra

CSP I. Mikulás Hegyi kör. 164 108 65,5 32,9

Bosáca Répa körz. 40 36 4,5 2,0

„Győzelmes Február“

Sztankovce Répa körz. 16 2 21,5 6,1 '

„Győzelmes Út“ ' !

Topolnytca Kuk. körz. 64 58 44,0 38,1 (

Vinodol Kuk. körz. 26 31 11,0 15,7

Egységben az erő

A periül és híml szövetkezet példája nyomán, akik perfnl székhellyel egy szövetkezetbe tömörültek, hasonló egyezség jött létre a debrődi és jaszovl EFSZ-ek vezetősége között. Mindkét EFSZ vezetősége megállapodott abban, hogy jaszovl székhellyel egy szövetkezetbe ‘ tömörülnek- A. S.

értéke egy hektár földterületen 21,5 %-kal növekedett.

A szakosítás az együttműködés és

összehasonlítva az adott termelési terület átlagával, ahol. a szövetkezetek 41 %-a még nem éri el a föld összpontosításának szükséges fokát. Ez bizonyítja legjobban a kisebb szövetkezetek nagyobb gazdasági egységébe való egyesítésének hasznosságát. Ilyen feltételek alakultak ki például a topolnyicai szövetkezetben, ahol egyesítettek 431 ha, 306 ha és 563 hektárnyi földterületet; a sztankovcel szövetkezet esetében egyesítettek 405 és 283 hektár földterületet; és a bosácai szövetkezet esetében, ahof egyesítettek 793 és 149 hektár földterületet.

A termelés hatékonyságával az egyesített szövetkezetekben — habár az átlaggal összehasonlítva jobb — mégsem elégedhetünk meg. A kukoricakörzetekben elértiek maximálisan 8650 koronát, répatermő körzetekben 5820 koronát és hegyvidéken pedig 6570 koronát egy hektár földterületről. Az elért eredmény azt bizonyítja, hogy az egyesített szövetkezetekben Icihasználatlan tartalékok vannak. Ha jobban megfigyeljük, rájövünk arca, hogy itt — az egyesített szövetkezetekben — a termelés növekedett a tőkebefektetés növelésével. Például a topolnyicai szövetkezetben ahol a legjobb eredményt érték el a termelés hatékonyságának 64 %-os növelésével, a termelési alapeszközök értékes egy hektár földterületen 44 %-kal növekedett. Legvilágosabban a sztankovcel szövetkezetben mutatkozik meg, ahol bár a hatékonyság 18 %-kal növekedett, a termelési alapeszközök

ben ellik és a friss fejősöktől tovább gyarapodik majd a tejtermelés, lehetségessé válik a napi 7—8 literes tejátlag.

A szövetkezet állatgondozói a továbbtenyésztésre szánt borjak gondozására is különös figyelmet fordítanak. Az itatásnál használatos fölözött tejhez Galacitot és Nitracitot kevernek. A Galacit a tejzsír értéket növeli, a Nitracit pedig a TBC ellen védi a serdülő állatokat.

A Szliacs II. EFSZ lényegesen jobb feltételek mellett gazdálkodhatna, mint az előbb említett „testvére“, ha a siránkozás helyett kihasználnák a a természetadta lehetőségeket. A szövetkezet előnyére szolgálhatna az, hogy földjeik nagy része a Garam partján terül el. Ideális vidék az öntözéses gazdálkodásra. Másutt ezt az előnyt már rég a szövetkezet hasznára fordították volna, de nem így a Szliacs Il.-ben. Szégyenszemre egyetlen takarmányféleségből sem termelnek elegendőt. Ez meg is látszik a tejtermelésen, mert a 62 tehéntől a napi darabonkénti fejésl átlag csupán 2,1 litert tesz ki. A legrosszabb azonban az, hogy egyáltalán semmi kilátás nincs a tejhozam emelkedésére. Nagy hiba az Is, hogy a szövetkezet zootechnikusa nagyon könnyelműen végzi feladatát. Egyszerűen fogja magát és két-három napra eltávozik a szövetkezetből. Ez bizony meglátszik az állomány haszonhozamán.

Ottjártunk alkalmával az EFSZ elnöke — mivel a zootechnikus újra „házon kívül“ tartózkodott, — nagyon sajnálatos, semmilyen felvilágosítással nem szolgálhatott. Állítólag nem akart a zootechnikus „egyéni“ dolgaiba beavatkozni. Azonban meg kell mondanunk kereken, hogy a hozzá nem értésnek mellébeszélés a vége. Ez a valóság. Ezek után jogosan feltételezhetjük, hogy a járásban hasonló esetek másutt is előfordulhattak.

Szerencse az, hogy a Szliacs II-ben kiütközött hibák már a megoldás útján vannak. 1963-ban egyesül a két szomszédos EFSZ. A Szliacs I-ben körültekintő, szakmailag képzett, jó vezetők vannak, akik a tagság erejére támaszkodva, képesek lesznek a hiányosságok kiküszöbölésére, és ki fogják használni mindazokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik majd az egyesített szövetkezet helterjesebb gazdálkodását.

Hoksza István

mányalapunk jóval szegényebb, mint 1961-ben volt. Ez komoly gondot okoz az átteleltetésnél.

A járási szervek máris Intézkedtek a helyzet javítására, öt körzetben rátérnek az élesztősitett melaszos moslék előállítására. Naponta 750 hl fehérjemoslékot szállítanak ezekből a központokból a környező 30 EFSZ- nek. További Intézkedés — szükségmegoldás — volt az Is, hogy 350 borjút átatitak a rimavszkászobotai és 220 befolyatásra alkalmas üszőt a topolcsanl Járásba továbbtenyésztés céljából. Ezen kívül 142 továbbtartásra alkalmatlan tehenet, 132 üszőt, négyezertől több sertést és közel ötszáz juhot kiselejteztek.

S most felmerül a kérdés. Az 1962- es évben — még a szárazság ellenére is — vajon nem. kínálkozott lehetőség bőségesebb takarmányalap megteremtésére? Erre vonatkozólag különböző vélemények alakultak ki. A mezőgazdasági üzemek egy részében

— ahol a szárazság ellenére Is elegendő takarmányt termeltek — azt állítják, hogy ahol nem tétlenkedtek, nem sopánkodtak, ott van takarmány elegendő. Az üzemek másik részében

— a sopánkodók — egyre azt hajtogatják, hogy — mit tehettünk, ha nem termett.

Erre vonatkozólag két példát hozunk fel, két egymás mellett gazdálkodó EFSZ példáját. A Szliacs I. és Szliacs II. szövetkezetek nagyon alkalmasak arra, hogy összehasonlítsuk őket.

A Szliacs I. igen jó hírnévnek örvend a zvoleni járásban. Az állattenyésztés terén elért eredményeiket mindenekelőtt a Jó takarmányalapnak köszönhetik. Persze, a szárazság őket sem kerülte el, de következetes harccal legyőzték. Az öntözés, a műtrágyázás és a trágyalevezés, meghozta az eredményeket. Ezen kívül a szarvasmarhaállományt, ameddig csak lehetett, a legelőn tartották, s ezáltal Is nagytömegű szálastakarmányt nyertek télire.

A szövetkezet zootechnikusa, Ján Nádvornik ügyel arra, hogy a takarmányozás ne találomra, b-.iem előre Jöl megfontolt terv sze int történjék, így aztán nem lehet hiba. Meg is látszik a gondosság az állományon.

A legelőről december elején beterelt 91 tehénből 40 vemhes, s az átlagos tejhozam mégis eléri a napi darabonkénti 5 litert. Az említett tehenek nagy része az első negyedévsági állatok táplálása szempontjából. Az itt szerzett jó tapasztalatok alapján a szövetkezet tavaly az összes silókukoricát — 82 vagont fél százalékos húgyléoldattal silózta le. Ezekben a napokban a silókukoricát az állatokkal etetik és máris megmutatkozott az említett silózási módszer előnye.

A hruski szövetkezetben (breclaui járás) 1961-ben 20 vagon kukorlcasllót készítettek, amelyet húgylével gazdagítottak. Ennek % silótakarmánynak csaknem két szerte nagyobb volt a nitrogénanyag' tartalma, mint a szokványoson lesilózott kukoricának. Amint Ismeretes, a nitrogén anyagoknak nagy jelentősége van a gazdaemészthető fehérjét és 3,40 kg kemény ítőegy séget.

Ám megállapították, hogy e takarmányadag részét képző kukoricából és húgyléből készült siló emészthető nitrogénagyag-tartalma 1,46 %-ot képez. Ezért, annak ellenére, hogy tápanyagszegényebb az előző takarmányadagnál, mégis növelte az állatok tejelékenységét. Ez azért történhetett meg, mivel a húgyié teljes mértekben érvényesülhetett az állatok emésztő szerveiben és előnyösebbé vált a fehérjék és a szénhidrátok közötti arány. Az első takarmányadag esetében ez az arány 1:10,3 volt, a második takarmányadag esetében pedig 1:8,8. Ez a magyarázata a takarmány jobb kihasználásának és a tejelékenység növelésének.

Lubomir Krfí mérnök

karmányozás színvonala. Szeptemberben egy fejőstehénnek naponként az alábbi takarmányadagot adták: 42 kg kukorica csalamádé, 0,25 kg rétiszéna, 2,4 kg lucernaszéna és 0,20 kg takarmánykeverék. Tápanyagokban minden állat naponként 0,42 kg emészthető fehérjét és 4,97 kg keményitőegységet kapott.

Októberben, amikor a tejhozam megnövekedett, egy fejőstehén napi takarmányadagja a következő volt: 14 kg kukoricacsalamádé, 16,6 kg kukoricából és 0,5 %-os húgyléből készült sllőtakarmány, 0,5 kg rétiszéna, 0,45 kg lucernaszéna, 2,5 kg rukorrépafej és 0,30 kg takarmánykeverék.

Ez a takarmányadag, amely gyengébb az előzőnél, a következő tápanyagokat tartalmazza: 0,265 kg

A hruski szövetkezetben az állatonként! átlagos napi tejhozam júliusban 5,30 liter, augusztusban 5,13 liter, szeptemberben pedig 5,11 liter volt. Októberben, amikor hozzáláttak a lesilózott kukorica feletetéséhez, az átlagos napi tejhozam állatonként 5,78 literre emelkedett és a szövetkezet napi tejtermelése 242,5 literrel gyarapodott.

Sokaknak talán úgy tűnik, hogy éz a gyarapodás nem valami nagy és felmerülhet az a kérdés Is, hogy az említett hónapokban milyen volt a ta-Miként lehetne megoldani a takarmányhiányt, mit kellene tenni az állatok sikeres átteleltetése érdekében? E7, jelenleg a legégetőbb — megoldásra váró — feladat a zvoleni járásban Is. Ezzel foglalkoznak a szövetkezetekben és a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályán.

A járás déli részében 1962-ben 40- től több szövetkezetei súlytott a kedvezőtlen, száraz időjárás, aminek az lett a következménye, hogy az állatállomány részére a létfenntartási szükségletet alig-alig képesek saját alapokból kielégíteni. A járás mezőgazdasági szakembereiből kiküldött bizottság megállapította, hogy szénából mintegy 124 600, takHrmányszalmából 76 600, kapásokból 163 000, silóból 107 000, abraktakarmányból pedig 98 000 mázsára lenne még szükség, hogy a követelményeknek megfelelően elláthassák az állatokat.

— Ha az 1962-es takarmánytermést összehasonlítjuk az 1961-es év terniéseredményeivel — jegyzi meg Jozef Blaho mérnök, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya állattenyésztési részlegének vezetője — azt kell mondanunk, hogy idei takar-