Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-23 / 50. szám
ELŐTTÜK AZ ELET, a mezőgazdaság felvirágoztatása Győzött az erős akarat Nagy akaraterő, magabiztosság sugárzik az arcáról. Lényegesen különbözik az osztálytársnőitől. Míg azok szeles, bolondozó fiatalok — ő komoly, meggondolt lány. Igaz, idősebb is barátnőinél — de neki az alaptermészete is szerénység, közvetlenség. Az iskolában mindenki szerette Tamás Esztikét. Tanárai megbíztak benne. Nem volt olyan munka, melyet ő pontosan, a legnagyobb rendben el nem végzett volna. Osztálytársai rajongtak érte, mert bármilyen kérdéssel fordultak hozzá — szívesen segített. A gyengébb tanulókat felkarolta, s szabad idejében foglalkozott velük. Segltőkészségével mindenkinek rendelkezésére állt. Állandó funkcionáriusa a CSISZ szervezetnek. Előbb mint tanulmányi felelős működött, majd titkárnak választották meg. Az osztály ügyesbajos dolgainak elintézése is őrá várt, mert komolyságában, pontosságában mindenki megbízott. A sok munka mellett mégis az osztály legjobb, állandóan kitüntetett tanulója volt. Szinte hihetetlen, hogy egy kislánynak annyi akaratereje legyen, mint Esztikének van. Mert csakis ennek az akaraterőnek lehet köszönni, hogy ma a Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola negyedikes növendéke. Most 1963-at írunk, de amikor ő beiratkozott, a Leleszi Mezőgazdasági Technikum növény- és állattenyésztői szakára, még csak 1956 volt. Akkor még ő sem gondolta, hogy néhány rosszakarója „jóvoltából“ hét évig tart elvégezni a négyéves mezőgazdasági iskolát. Harmadik osztályba járt Leleszen — ott is állandóan kitüntetett tanuló volt —, mikor az iskolaév végefelé falujában a szövetkezet vezetői elhatározták, hogy, ha törik, ha szakad, megakadályozza Tamás Eszter tanulmányainak befejezését. Megmozdítottak fűt, fát, — hamis és indokolatlan érveket hoztak fel ellene, s végül Esztikének, az iskola büszkeségének el kellett hagyni osztálytársait. De ő tudta, hogy nem bűnös, szerette a mezőgazdaságot, imádta a tanulást, s a legfelsőbb szervekig ment kérvényével, hogy vegyék vissza az iskolába. Sok utánjárás után aztán elkerült Tornaijára, ahol az ökonómiai irányzat első osztályából különbözetit tett, s folytatta a második évet. így veszített ez a szorgalmas, ügyes lány, három évet. öt mindez elkeserítette, de nem törte meg. Még nagyobb odaadással tanult, mert itt sem akart szégyent vallani. Most, hogy „végre“ sikerült befejeznie az iskolát, szorongó érzésekkel, s mégis nagy reményekkel megy viszsza falujába, Nagyráskára, hogy betöltse a könyvelői állást, s mint szak-Néhány hete jöttem haza Magyarországról, de még mindig frissen látom magam előtt a Dunántúl és a Nagyalföld vígkedélyű, korszerűen élő parasztjait, munkásait. Meglepett, hogy milyen határtalan lelkesedéssel, tenniakarással dolgoznak az ország felvirágoztatásáért, a gépkocsivezetőtől kezdve a hírneves szakemberekig tájékozottak a távlati tervekről és problémákról. Büszkeséggel mutatják a külföldinek újjáépülő falvaikat, városnegyedeiket. Az ostoros neon-világítású esti Budapest mindenkit elbűvöl. Kőrútjain korszerű csuklós autóbuszok, villamosok futnak. Az igényesen, ízlésesen öltözött pestiek esténként vidáman szórakoznak a mulatóhelyeken és a színházakban. De találkoztunk a nagyrédei, kővágóőrsi, ceglédi és más TSZ-ek tagjaival is. A magyar falu lakója szívesen jár Pestre. Kissé tréfás megállapítás szerint olyan tervek is vannak, hogy rövidesen minden falusi pesti lesz. Egyrészt ezt úgy kell érteni, hogy a legtöbb faluból vannak heti Pest — látogatók, másrészt a gombamódra szaporodó falusi presszók pesti életmódra emlékeztetnek. A korszerű kávéfőző minden tehetős családban megtalálható, a falusiak többsége is megissza a napi dupláját. A jól végzett munka után a kiváló magyar boroktól nyerik jó humorukat. Keresztül-kasul beutaztuk az országot, de nem találtuk már a három millió koldus országát, Móricz Zsigmond szegényparasztja lerázta magáról az évszázados elmaradottság láncát. Tömörkény földkunyhókban lakó alakjai és Veress Péter gyepsoron vívódó nyomorultjai már mind a múlté. Nem csattan többé csendőrpofon a puszták népe arcán, nem hajolnak földig a dőzsölő dzsentrik és talpnyaló bérenceik előtt. A munkások és parasztok államában szilárdan, egyenesen áll a magyar paraszt. A jólmenő termelőszövetkezetekben megtalálja számítását. Nemcsak látszatra változott meg az élet. A magyar tájra jellemző mindmegannyi akácfavirágos pompáját még kellemesebb látvánnyá teszi a messzi csillogó-villogó hidroglóbuszok sokasága. A csinos magyar falvak fölött ezek az 50 köbméteres víztároló gömbök mutatják a kultúra fejlődését. Egy-egy ilyen hidroglobusz ellátja e9y-egy gazdasági udvar vagy faiurész vízszükségletét. Címképünkön a vámosgyörki hidroglóbuszt láthatjuk. Ahhoz, hogy a magyar falvak fejlődését megértsük, alaposabb gazdasági elemzésre van szükség. A szakemberekkel, funkcionáriusokkal, termelő szövetkezeti elnökökkel és tagokkal folytatott eszmecsere meggyőzött arról, hogy a magyar mezőgazdaságot ésszerűen fejlesztik. Óvakodnak a gyors és túl költséges építkezésektől. A termelőszövetkezetek állatállományát a régi istállókban is elhelyezik. A fejlődést megelőző építkezések összegét a takarmány termesztésre és a tagok jutalmazására fordítják. A mintegy 3700 szövetkezetben több mint egymillió parasztcsalád gazdálkodik. A termelőszövetkezetek a szántóterület több mint 80 %-át művelik. A gazdaság fejlődése főleg azóta gyorsult meg, mióta áttértek az össztermelésből való premizálásra. A szövetkezeti tagok anyamunkaegységet használtak fel, ebből a 800 növénytermesztő tag 220 000 munkaegységet keresett. A szövetkezetben már hét esztendeje 42 forintot osztanak egy munkaegységre. A további 262 000 munkaegység 500 állattenyésztő és segédüzemi dolgozó között oszlik meg. A számokból látható, hogy a növénytermesztők aránylag kevés munkaegységhez jutnak. Ebből kiindulva megtalálták annak módját, hogy a csúcsmunkák idején a növénytermesztésben dolgozók családtagjaikat is bevonják. Nézzük csak, milyen az össztermelés alapján levő jutalmazás a kukoricatermesztésben. 1400 holdon termelnek kukoricát és családokra osztják ki művelését. Egy kát. hold kukorica műveléséért a tag 16,6 munkaegységet kap. Ezenfelül a szövetkezet odaadja a tagnak az össztermés 20 %-át. Ez lényegesen kihat a hozamra. A múlt évben kát. holdanként 20 mázsa májusi morzsolt kukoricát takarítottak be. De hozzá kell tenni, hogy aki ilymódon műveli a kukoricát, munkaegységekre már nem kap. A tagok az összkukoricatefmés 28,9 %-át kapják és 71,1 % pedig megmarad a közös gazdaságnak. Az állattenyésztésben is úgy premizálják a tagokat, hogy érdekeltek legyenek a termékek önköltségének csökkentésében. A munkaegységet aszerint adják, hogyan gondozta az állatgondozó a jószágot, hogyan értékesítette a kiadott takarmányt. Egyegy sertéshizlaló 200 sertést gondoz, ezért havonta 45 munkaegységet kap, ha egy mázsa takarmányból 20 kg húst termel. Ha a takarmányértékesítés a 20 %-ot meghaladja, akkor annyi százalékkal emelkedik a munnagy része van az elért eredményben. A gépjavítóműhelybe Cziganyec Imre, Bréda Vince, Oszlik Géza és a többiek végeznek jó munkát. Bréda Vince mechanizátor módszeresen irányítja a traktorosokat. Árendás János agronómus állandóan a határt járja. EgyLe a kalapot! A korai káposzta szárítás előtt. A kertészetben Mánya András szakavatott kertész vezetésével folyik a munka. A korai káposzta 250 %-kai nek filmet, népszerű a futballcsapat többet adott a tervezettnél és már a is. Brecska Péter szövetkezeti elnök piacra került. Egyidejűleg 40 000 db jó szervezőmunkát fejt ki. A vezetőkarelábét is küldtek a városnak, ség többi tagjával együtt, neki is szóval Barton mindenki azon igyekezik, hogy a szövetkezet gazdaságilag fellendüljön. Moravai János, Bart A král'kai magtermesztő állami birtok főleg a növénytermesztésre van szakosítva és a növénytermesztés keretén belül főleg a kukorica termesztésére. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen fáradságos munkával jár 222 hektár kukorica vetése, betakarítása, de főleg az ápolása. Mindent elkövettünk, hogy agrotechnikai határidőn belül elvégezhessük a kukorica ápolási munkáit, Kimagasló példát mutat Benkó János nyugdíjas, aki 84 éves fejjel 1,8( hektár kukoricát kapált meg, amelj teljesítmény ifjabbaknak is becsületére válna. Marosi Imr< 1963. június 23. ember, fejlessze a szövetkezeti gazdálkodást. — Nem valami kellemes érzés visz' szakerülni azokhoz, akik nem enged‘ ték tudásom kibővítését, mert féltették saját pozíciójukat, — de én bízom 1 abban, hogy megértjük majd egymást. Ügy fogok dolgozni, hogy megálljain • a legnagyobb harcban is a helyemet, s munkám után értékeljen a vezetőség, a szövetkezeti tagság és az egész ’ falu népe. : Ha Esztike a munkájában is olyan szorgalmas, pontos és odaadó lesz, mint a tanulásban volt — akkor egész biztos senki nem csalódik benne, s egykor majd büszkék lehetnek arra a lányra, akinek akaratereje nehéz akadályokat győzött le. A jövő mezőgazdásza A negyedik osztály másik büszkesége Tóth Lajos. Szorgalmával, tanulási kedvével négy év alatt nem volt baj. Ezt bizonyítja az is, hogy az osztályvizsgát kitüntetéssel végezte. S milyen lesz az érettségi bizonyítvány?... Azt előre biztosan nem lehet tudni, de hogy ott sem vall szégyent, az „beton“. Tóth Lajos Lénártfaláról került a Tornaijai Mezőgazdasági Iskolába. Akkor még szövetkezetük könyvelőhiányban szenvedett, s úgy gondolta, hogy ez a pálya egész életére Kenyeret biztosíthat majd neki. Hiszen a mezőgazdaságban nőtt fel, szülei most is a, 3 szövetkezetben dolgoznak — tanulni f is szeretett, a számok bonyolult vilát ga is érdekelte, mért ne választotta- volna éppen ezt a pályát? Négy év i alatt aztán igazi mestere lett a szá- moknak, megszerette a könyvelést, i a szervezési munkákat. És most, hogy- végez, mégsem megy vissza a falujába, ä hogy valóra váltsa régi álmát. De i miért? Szövetkezesükben jelenleg van- könyvelő, így csak más községben- tudna elhelyezkedni? Ö pedig otthon, c a saját falujában akarja gyümölcsöz- tetni tudását. Ezért úgy határozott, i hogy tovább tanul, beiratkozik a i Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolára, s öt év múlva mint mezőgazdasági- mérnök kerül vissza falujába. így c még többet adhat a tudásból falujá- i nak. A felvételi vizsga sikerült. Te: hát az első feltétel megvan ahhoz, 1 hogy ez a terve megvalósuljon. Továbbra is diák marad, mégis ne• héz szívvel búcsúzik diáktársaitól, t Négy év alatt nagyon összeszoktak, i Annak ellenére, hogy nem lakott , együtt velük — minden nap vonat. tál utazott be az iskolába —, mégis ■ testvérként összenőttek. Fáj a búcsú , — de hívja a kötelesség, várja a ta• nulás, s végül majd a nemes cél, a • legszebb munka, — a mezőgazdaság. Zsebik Sarolta kaegység, ellenkező esetben csökken. A múlt évben 3800 sertést hizlaltak, idén 4,5 ezret. Kiszámították, hogy ha a dara értékesítése 20 %-on alul van, 780 000 forint kár éri a szövetkezetei. Az anyagi érdekeltség viszont meghozta a gyümölcsét és sikerült elérni, hogy a sertések minden hónapban 20 °/o felett értékesítik a takarmányt. ▲ Elterjedt a vegyi gyomirtószerek alkalmazása. A jászberényi „Le- Anin“ TSZ-ben „Aerittel“ irtják a A lucernából az arankát. gi érdekeltsége fokozza a tagok munkakedvét. Az ésszerű gazdálkodás és a tagok termelési érdekeltsége kedvezően hat ki a gazdálkodásra és a TSZ-ekben aránylag magas a munkaegység értéke. A gyöngyösi járás termelőszövetkezetei átlagosan egy munkaegységre a múlt évben 41,40 forintot adtak, az egy szövetkezeti tagra jutó évi kereset pedig meghaladta a 10 000 forintot. Említsünk meg néhány ilyen élenjáró szövetkezetei. A gyöngyösi Népfront szövetkezetben a munkaegység értéke 58 forint, az évi átlagkereset 13 234 forint. Az abasári Rákóczi termelőszövetkezetben egy munkaegységre 46 forintot adnak, az évi átlagkereset pedig 15 641 forint. A nagyrédei Szőlőskert szövetkezetben egy munkaegységre 42 forintot fizetnek és a szövetkezeti tagok átlagosan 15 805 koronát keresnek évente. Természetesen ehhez jön még a háztáji gazdálkodásból származó jövedelem is. ^ A termelőszövetkezetekben nagyon elterjedt a nádudvari Vöröscsillag termelőszövetkezet bevált össztermelés alapján történő jutalmazási rendszer. Szabó István a termelőszövetkezet elnöke ezt úgy magyarázza, hogy bizonyos kapásnövényeknél és szálastakarmányoknál az elvégzett munkaegységeken fölül a tagok az egész termés meghatározott százalékát kapják. A 16 000 holdas gazdaság ebből 10 000 hold szántó, 1305 taggal rendelkezik. 800 szövetkezeti tag dolgozik a növénytermesztésben, az állattenyésztésben pedig több mint 500-an. Az 1962-es évben 482 000 A dunabogdányi termelőszövetke- A zet 32 holdon kertészkedik. Bodon a Károly hamarosan piacra szállítja A a paradicsomot. A \z össztermelésből való premizálás legnagyobb előnye, hogy egyszerű, minden tag számára érthető, jobb munkára, a magasabb hozamok elérésére ösztönöz. (Folytatjuk) 5 A korai káposzta és karalábé helyére : máris jön a télikáposzta. A szövetkezetbe egyre több fiatal jön vissza. Minden szombaton vetíte-A szövetkezet megalakulása óta ilyen rövid idő alatt még nem tettek a tavasziak magvát a földbe. A gépjavítók alaposan kijavították a gépeket. Az árpa védőnövényföldjét tüskeboronávai porhanyították és kitűnő magházat készítettek az aprómagvaknak. Hogy ez a gondos munka jól sikerült, igazolja az eredmény, hogy 200 hektáron még a téli nedvességgel kefesűrűségben soritott a takarmány. Az 1468 hektár szántóföldet két folyócska három részre szeli. Szinte kívánkozik az öntözésre. A határ alsó szélén egyesülnek és vizük a 20 hektáros halastóba ömlik, hogy 40 hektár kertészetnek biztosítson vizet. A középkötött humuszos termékeny vályogtalaj csaknem minden része öntözhető. A bartiak ki is használják az alkalmat. A meglévő kertészeti öntözőberendezéshez még hármat vásároltak és máris üzembe helyezték. Amint lekaszálják a védőnövényeket, az öntözőpisztolyok éjjel-nappal sugározzák a szomjas földre az üdítő vizet. A kertészetben Mánva András szak-A barti szövetkezet is feilődik
