Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-16 / 48. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld :o | 'Sí u A! £ 3 *5 N «0 © © cd v ä; CD cc 'CD 'CD c N CD N ec Jo N co O s o C3 '© © s c CD Ä s % © ©>' © s, ©•CD i '© o c o •se CD s ’S '© co G •Q N © ©> ÍO N CD s Heveny felfúvódás KÉRDÉS: Tavasszal, amikor az állatokat a legelőre hajtjuk gyakran megtörténik, hogy a szarvasmarha felfúvódik. Mi az oka ennek a betegségnek? (Nagy János, Komárom) VÁLASZ: A heveny felfúvódás takarmányozási, illetve legeltetési hiba, legtöbbször a nemtörődömségből származó nyavalya. Ha zsenge, pillangós növényekkel tűzdelt, vagy tisztán pillangós legelőn, vagy ilyen takarmányokból a jászolból az állat mohón eszik, a lenyelt takarmányban képződő gáz olyan nagy mennyiségű lehet, hogy nem tud kellő időben eltávozni. Ilyenkor a bendő és a recés gyomor a feszülésig megtelik gázokkal. Itatással nevelt borjúkkal is előfordul, amikor hirtelen térünk át a szoptatásról vagy cucliról az itatásra. Mi is okozza a felfúvódást? A szarvasmarha bendőjében az emésztés folyamán állandóan gáz képződik, amely azonban böfögéssel nagyrészben eltávozik. Amikor nagy mennyiségben olyan takarmányt fogyaszt az állat, amelyik erősen gázképző és amellett ezt a takarmányt mohón nyeli, igen nagy lesz a gáztermelés. Ha azután a bendőtartalom olyan összetételű és olyan állapotban van, hogy a fejlődő kis gázbuborékok nem tudnak egyesülni és a bendő felső részébe, a felső zsákba gyűlni, ahonnan böfögés kíséretében eltávolíthatnánk, hanem a bendőt teljesen felé nézeget. A has mindig jobban dagad, nagyobb lesz. Főként a horpasz tájékán duzzad. Ha megkopogtatjuk a felfújódott részt, erős, dobszerű hangot hallunk. Az állat szívverése meggyorsul, az érverése pedig meggyengül. A bendőből sercegő hangot hallunk és a légzés nehezebbé válik. Szakkérdésekre wyájaszo|unh Ha az állatnak sikerül erősen böfögnie vagy hánynia, akkor gumiból készült hosszú cső, amelyben hajlékony pálca jár. Igen üdvös lenne, ha ennek az eszköznek a használhatóságát földműveseink megszívlelnék. Sohasem tudhatni, mikor vehetik hasznát. A csövet pálcástól a garatba toljuk. Ügyeljünk arra, hogy ne menjen a légcsőbe. Ha a nyak baloldalán a bárzsingban érezzük a szondát, akkor jó helyen van és további tolása nem veszélyes. Amikor a vége a bendőbe ér, akkor a pálcát kihúzzuk a csőből, hogy a gázömlés zavartalanul megindulhasson. Ha azonban a gáz nem jön, akkor a pálcát ide-oda húzogassuk benne, mert bizonyos, ha takarmányrészek kerültek a csőbe és azok akadályozzák a gáz kiömlését. METSZETBEN BEN00 Hová kell szúrni a szűrcsapót? A gyomorszonda alkalmazása megtöltik, kész a felfúvódás. Ilyenkor a bendő tartalma habos, amelyet az állat nem képes kiöklendezni. Mivel a felfúvódó gyomrok előrenyomják a rekeszizmot, megnehezedik a légzés, és zavar áll be a vérkeringésben. A vérbe sok széndioxid kerül, ez megakadályozza egyes vegyületek átalakítását és a vérnek a szükséges anyagokkal való ellátását, emiatt fulladás következhetik be. Általában azt gondolják a felfúvódott marháról, hogy annak a gyomra felreped és azért pusztul el. Pedig ez csak a legritkább esetben történik meg: olyankor, amikor az állat földre veti magát, vagy a felfúvódott bendőt erős ütés éri. Mikor az állat a puffasztó takarmányt eszi, egy idő múlva abbahagyja az evést és hátra, a hasa mentve van. Ha azonban sem ez nem történik meg, sem beavatkozni nem tudunk, akkor az állat megfullad. Az állatot meg lehet menteni, ha sikerül erősen megböfögtetni vagy hányatni. Sokféle módja van ennek. Előszöris az állat elejét magasabbra emeljük, illetve úgy állítjuk, hogy az eleje magasan legyen. Megpróbálkozhatunk aztán azzal, hogy a nyelvét húzogatjuk és egy olyan botot dugunk a torkába, amelyiknek a vége kendővel be van csavarva. Az ember is könynyen meghányathatja magát, ha a torkába dugja az ujját. Megpróbálkozhatunk a bendőtáj erős csutakolásával is, továbbá meszes vizet önthetünk a szájába. Mindezeknél többet használ azonban a gyomorszonda. Ez egy Vastagabb szondával (30—50 mm átmérőjűvel) még habos emésztési anyagot is távolíthatunk el a bendőből. Ha minden eddigi munkánk hiábavaló volt és a puffadás nem csökkent, akkor az utolsó eszközhöz kell nyúlnunk, a szúrcsáphoz. Hozzáértő kezében kitűnő eszköz. A szúrcsapolás csak akkor segít, ha a gáz a bendőtartalomból már kivált és összegyűlt a bendő felső részében. Hová kell a szűrcsapót beszúrni? A bal horpasz legmagasabb, legkiemelkedőbb részébe. A szűrcsapót jól megmarkoljuk és úgy szúrjuk be erélyesen a jelzett helyre, hogy hegye a jobb könyökcsont felé mutasson. A szűrcsapót tövig szúrjuk be. Utána a tőrt kihúzzuk, a hüvelyt pedig pereme segélyével odaszorítjuk a horpaszhoz. Megesik, hogy a kiömlő gáz takarmányrészeket is sodor a hüvelybe, ami akadályozza a gáz eltávozását. Ilyenkor vagy a tőrrel, de még inkább egy drótdarabbal belenyúlunk a hüvelybe és kipiszkáljuk az akadályt. Mikor a bendőből a gáz kiürült, még egy óra hosszat tartsuk a sebben a hüvelyt. Aztán toljuk vissza a tőrt és a pereménél fogva, a seb két oldalán a bőrt jól lenyomva, hfezuk ki és a sebbe öntsünk néhány csepp sebolajat. Persze, a műtét után pár napig semmiféle erjedő és tömegtakarmányt ne etessünk, hanem csak könnyen emészthető, inkább ivós táplálékot. Szopós borjak közt sokszor előfordul a felfúvódás. Ha idültté válik, csak hosszú gyógykezeléssel vagy kényszervágással lehet véget vetni a bajnak. Különleges alváz A szovjet SzS —75 típusú univerzális alváz érdekessége, hogy a vezetőfülke a motorházzal és a sebességváltóval egy blokkot alkot, mely az excentrikusán elhelyezett függőleges erőleadó tengely körül 180 fokra elfordítható. így átalakítható L alakú aszimmetrikus alvázzá, melyre többek között gabona-, siló-kombájn, 10 m vágószélességű rendrearató stb. szerelhető; vagy szimmetrikus alvázzá, amivel négy tonna teherbírású, önürítő, szállításra alkalmas tehergépkocsit nyerhetünk. Tüzelőanyagmérő motorkerékpár számára parafadugóból Könnyen elkészíthetjük egy lemezdarabkából (legjobb az alumínium vagy duraluminium), egy darabka drótból (megfelel az alumínium) és parafadugóból. A kör alakú alaplemez belső nyílásának behajlított csücskébe egy dróttartót illesztünk (lásd az ábrát)-, ennek hurkában mozog egy tengőkor, amelynek egyik vége S- alakúra van hajlítva (ez lesz a mutató), a másik végére pedig dugó van erősítve. Az alaplemez nyílásába rugalmas pléhsávot helyezünk, amely skálául szolgál. Az alaplemez szélein rugalmas támasztólemezek rögzítik az egész berendezést a tartály nyílásában. A tartályt literenként töltjük meg és fekete lakkal megjelöljük a skálán az értékeket. Az úszónak a tartály bal oldalán kell mozognia, a skálabeosztás elkészítése előtt a jobboldali résznek (tartaléknak) már tele kell lennie. A tartály töltése közben az egész tüzelőanyagmérő kényelmesen kivehető. Nagyon célszerű megoldás, ha a tartály fedőjét üvegablakkal látjuk el. A külső pléhben környílást készítünk. A belső pléhet szintén kivágjuk s a szélét bevagdaljuk és kihajtogatjuk. így üveglemezt tehetünk bele, amelynek szélét hosszában kettévágott gumitömlővel szegélyezzük, majd a nyílás széleit visszahajtjuk. A belső pléhen két nagyobb csököt kifelé hajlítjuk, képeznek, amely tartály nyílásában az eredeti rúgó helyett, amelyet el kellett távolítanunk. Az egyszerű megoldás, szép külalak és megbízható működés minden motorosnak örömet szerez. Nemzetközi méhészkongresszus Prágában Augusztus 12—17-én lesz Prágában a XIX. nemzetközi méhészkongresszus, amelyen 43—46 állam méhészeti képviselői vesznek részt. Az eddigi jelentkezések szerint körülbelül 800 méhész és külföldi tudományos és gyakorlati dolgozó érkezik hazánkba. Ezen kívül számos turistacsoport látogatásával számolhatunk. A prágai Városháza termeiben megtartandó kongresszust 7—10 tudományos tanácskozás előzi meg. A kongresszus előadásai a következő csoportokba tartoznak: * 1. Tapasztalatok a méhészeti szervezetek munkájáról. A méhészek törvényes védelme. 2. A méhek betegségei, mérgezései és kártevői. 3. A méhek virágmegporzó-munkája és annak közgazdasági jelentősége. Méhlegelő. 4. A méhészeti gyakorlat és tudomány eredményei különös tekintettel a gépesítésre. 5. A méhek termékeinek (méz, viasz, méhszurok, virágpor, anyapempő és méhméreg) vegytana, kezelése és felhasználása. A kongresszus mellett egy nagyszabású méhészeti kiállítást rendeznek. Igen sok állam méhészeti szervei jelentették be részvételüket a különböző méhészeti szakfilmek bemutatóján, ahol saját méhészeti tárgyú filmjeikkel szerepelnek. A kongresszus rendezősége gondoskodik arról is, hogy a vendégek megismerjék fővárosunk nevezetességeit, és a kongresszus befejezése után ellátogassanak hazánk méhészeteibe és megismerjék hazánk természeti szépségeit. Szlovákiában Királyfán várják a külföldi vendégeket, akik ellátogatnak továbbá a Liptovsky Hrádok-i Méhészeti Kutató és Vizsgáló Állomásra és több állami gazdaságba és földművesszövetkezetbe is. Dr. K. Novacky Co hagyunk, ezeket úgyhogy talpat tartja a fedőt a l3zs3iQzs-}szs$soigiunäp • gjoifwa opi uafiim • ipoöoui ß am pipuisj • uoqixai siq ißpso jjznßgzayi • i.mm pmjoppn • ^uniozsBipg a^dsapuapt^oz^ zctkkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várhat ám Hallottad már? HOMOGENITÁS = ARÁNYOSSÁG. Az állatbírálatban használt szakkifejezés, amely alatt az állat összbenyomásának képét értjük. Arányos valamely állat, ha az egyes testrészek, a csontozat, a bőr és a szőrzet egymáshoz vaió viszonya harmonikus, figyelembe véve az állat fajtáját, hasznosítási irányát, típusát, korát és ivarát. HETEROGENITÁS = ARÄNYTALANSÄG. Aránytalan a? olyan állat, amely nem felel meg az arányosság fent felsorolt követelményeinek. így például csontozata nincs arányban testtömegével, vagy szőrzete, bőr- és szaruképletei az alkat típusával nem állnak összhangban stb. Gyakran tapasztalható, hogy valamely állat elülső része más jellegű, mint a hátsó testtája. Az ilyen állat szintén heterogén, kedvezőtlen a róla alkotható összbenyomás. BIOGÉN ELEMEK. Az élő szervezetek felépítésében résztvevő elemek. A legutóbbi időkig csupán a viszonylag nagyobb mennyiségben jelenlevő elemek, éspedig az ún. makroelemek jelentőségét ismerték el, újabban az ezeknél kisebb mennyiségben is jelenlevő ún. mikro- (nyom-) elemek szerepét is megismerték. MIKROELEMEK (nyomelemek). Az élő szervezetben igen csekély mennyiségben megtalálható elemi alkotórészek. A nélkülözhetetlen mikroelemek hiánya betegségeket okoz, NYOMELEMEK A TAKARMÁNYBAN. Mennyiségük a növény fajtáján és korán kívül elsősorban a talaj összetételétől és az éghajlattól függően változik. Néha sok van belőlük a takarmányokban, máskor csak olyan kevés, hogy nyomokban sem tudjuk kimutatni. Nem tudjuk mindegyikről, hogy a növény szervezetében milyen szerepet tölt be, valamint, hogy az állatok milyen mennyiségben és arányban igénylik őket. NYOMELEMEK HIÄNYA. A réz, a mangán, a kobalt, a jód stb. hiánya az állatokban különféle betegségeket okozhat. így például a mangánhiány sertésekben csontritkulást, madarakban perosist idéz elő; a réz- és a kobalthiány kérődzőkben elgyöngülésre, kevésvérűségre vezet; jódhiány következtében golyvát észleltek. IK H § fi. ff I D HD m ev '© s. *e! 3 ! *♦*» I © © i SEI © ! j e1 s C N Gr © '© © CD VAr <D ec '<D 'CD © N VD l
