Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-22 / 41. szám
A hosszú, szokatlanul hideg tél számos mezőgazdasági üzemben megviselte az állatállományt, kimerítette az amúgy is gyenge takarmánykészletet. A jő gazda persze előre nem látható esetekkel is számol, gondolván biztos, ami a csűrben van. így aztán nem érheti meglepetés. A levicei járásban a takarmány ellátottság terén az év elején bizony eléggé kritikus helyzet volt. A járási szervek hamarosan fölismerték az ebből adódható veszélyt, beszéltek a példás FESZ-ek vezetőivel, akik arra vállalkoztak, hogy segítik a járás 15 leggyengébb szövetkezetét. A segítség elsősorban szakmai téren nyilvánult meg. A termelési tervek készítésénél mindenütt a reális lehetőségeket vették alapul. A termelékenység emelésére pedig idejében, még az idei terv végleges megszövegezése előtt intézkedést tettek. Versenyt indítottak és a kötelezettségvállalások révén nyert tételeket besorolták a termelési tervbe. Persze, a mezőgazdasági üzemekben alapos megfontolás tárgyát képezte mire is kötelezik magukat. így a járásban 3978 felajánlás született, amelyből a kollektívák vállalása 331-re emelkedett. A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző csoportok közül már 18 birtokosa a büszke elnevezésnek. Az embereknek lelkes segíteniakarása, számottevő hús, tej, és tojásmennyiség kitermelésére irányult. Húsból például 4184 mázsával, tejből 408 500 literrel, tojásból pedig 234000-rel toldották meg a termelési tervet. Egész sor mezőgazdasági üzemben — tanulva a múlt hibáiból — elhatározták, hogy olyan takarmányaíapot létesítenek, amely képes lesz teljes mértékben a szükségletek fedezésére. Ezenkívül 35 szövetkezetben a piaci termelés túlszárnyalására vették az irányt, amelyet a termelékenység céltudatos emelésével kívánnak megoldani. A kollektív igyekezet persze máris eredménnyel járt, mert attól, eltekintve, hogy meglehetősen gyenge takarmányalappal rendelkeznek, év elejétől május 10-ig húseladási tervüket 102,7, a tejeladást 97,2, a tojáseladást pedig 93,4 %-ra teljesítették. Ez anygazdasági dolgozónak nyújtotta át a „Szocialista mezőgazdaság kiváló dolgozója" kitüntetést. Ezek közé tartozik Kiss Béla is a csécsi szövetkezet traktorosa, aki a járásban a legjobbak közé tartozik. Felvételünkön a kitüntetett Kiss Bélát látjuk gépjavítás közben. (Iván Sándor, Kassa ) Komplex gépesítés, műszárítás Erdők mélyén Az idő már annyira felmelegedett, hogy hosszú járás után jőlesik a fák hűs árnyékában megpihenni. Körülöttem minden csendes. A fák egyhangúan bólogatnak, "az ágak meg-megzizennek, ha egy madár rászáll, s a levelek titokzatosan suttognak. Néha mozdul az avar, A távolban egy kakukk megállás nélkül mondja a magáét. Évszázados erdei jelenségek ezek, mindig ugyanazok és mégis újak. A vándor mindezeket csodálja, megpihen a hűvösben, majd továbbmegy. Én azonban nemcsák pihenni jöttem az erdőbe, hanem az itteni életet megismerni. Valahonnan kacagás és beszédfoszlány ütötte meg a fülemet. Pár percig hallgatőztam, majd elindultam a hang irányába. Elég sokáig kellett a hegyet másznom, míg végül megtaláltam a hangok tulajdonosait. Öten voltak. Nadrágba bújtatott jókedvű lányok. Hangos kacajuktól csak úgy visszhangzott az erdő. Csak akkor csendesedtek el, amikor megtudták jövetelem célját. Bármit kérdeztem tőlük, csak „igen“ s „nem“ volt a felelet. Inkább némán hallgattak, mintsem valamit megtudjuk róluk. Kezük ellenben ügyesen járt. A ládákból fogyott a csemete, s a kitisztított „tányérok“ megteltek Rövid beszélgetés Tóth Tériké, Tóth Belluska és Szakai Ilonka a csemetéket készítik elő az ültetésre Kollektív igyekezettel A kasai járásban a május 9-i ünnepségek alkalmából a jNB 24 mezőaz emberek bevonásával Balog Lujzát M. Ludany-ból, Gyuris Jánost Levicéről és másokat, de a fölsoroltakon kívül még rengeteg dolgozó akad, aki a munka frontján jól megállta a sarat. Ilyen volt például a domasai EFSZ-ben Jánosik György, aki tehenenként 624 és a V. Ludincei szövetkezetben Buchta Lajos, aki 618 liter tejet adott el az első negyedévben tehenenként közellátásunknak. A T. LuZianky-i EFSZ- ben a hízómarha-gondozők 46 állattól 1,08 kg-os napi darabonkénti súlygyarapodást értek el. Hasonlóan nagyszerű dolgozók vannak a őajakovoi EFSZ-ben is, ahol az első negyedévben hektáronként 59,2 kg húst, 101,8 liter tejet és 68 tojást adtak el, s a szövetkezet piaci termelésének pénzértéke elérte a 829 koronát. Ezekből is látható, hogy a levicei járás mezőgazdasági termelése — eltekintve a kisebb hibáktól, amelyeket az újonnan megalakult termelési igazgatóság szakemberei segítségével fokozatosan eltávolít — jó úton halad. Megvan rá a remény, hogy a jövőben a termelékenység még hatékonyabbá, eredményesebbé váljék. Hoksza István nyit jelent, hogy az első negyedévben 20B2 mázsa húst adtak el terven felül. Tejből azonban 312 700 literrel, tojásból pedig 992 800 darabbal maradtak adósak március végéig. A lemaradás arra figyelmezteti az illetékeseket, hogy a gyenge eredménnyel gazdálkodó szövetkezetekben — amelyek előidézték a lemaradást — különös gondot fordítsanak a takarmányellátásra és nem utolsósorban a helyes takarmányozási technikára. Sokhelyütt nem veszik komolyan ezt a fontos kérdést — mondván, mit nekünk takarmányozási terv... Ezek után nem csoda, ha az ilyen helyeken baj van a termelés hatékonysága körül, hiszen nem ismerik szövetkezetük valóságos helyzetét és az önköltségszámításról is csak hírből hallottak. Ügy gondolják, mindent tudnak, pedig ennek az ellenkezőjét bizonyítja a valóság. Szerencsére egyre kevesebb az ún. „mindentudók“ száma. A levicei járásban is elitélik a locsogókat. Helyükben mindenütt a termelési gyakorlat emberei lépnek, ök már tudják mit és miért tesznek. Ezek az emberek csak azután beszélnek, ha papírral, ceruzával a kezükben meggyőződtek a fennálló lehetőségekről, így cselekedtek az első negyedévben a Tekovské Lu2ianky-Í, Horné Seő-i, podluEanyi, cajakovoi és még számos más szövetkezetben, ahol a tagság sokoldalú politikai és szakmai képességének emeléséről rendszeresen gondoskodnak. A szakmai képesség emelése, a szocialista munkaverseny, a tervfeladatok teljesítése és túlszárnyalása, ez mind együvé tartozik. Csakis rajtuk keresztül juthatunk el a hatékony mezőgazdasági termeléshez és az ilyen vagy olyan eredmények mögött mindig ott áll az ember. Hogy milyen legyen a jövőben az ember, az mindannyíunktől függ. Példamutató dolgozók mindenütt vannak. Nemrégiben kitüntették a járás legjobb dolgozóit. Rabb Jánost Statináról, Szegedi Máriát DomaSáról, többletfehérjénk lesz, hogy 900 ezer liter tej termeléséhez, elegendő. A felhívás a következőket tartalmazza: 1. Minél nagyobb százalékban teljesen gépesítve végezni a takarmánybetakarítást az összes parcellákról. 2. Az évelőtakarmányokat minél nagyobb százalékban müszárítással tartósítani. 5. Azokról a parcellákról, amelyekről a második kaszálásból magot nyernek, az első kaszálás után elvégezni a növényápolást. A szocialista munkaversenyt a Járási Mezőgazdasági . Termelési Igazgatóság értékeli a munka elvégzése után. A verseny győztesei a következő pénzjutalomban részesülnek: Első helyezett: 2000 korona. Második helyezett: 1500 korona. Harmadik helyezett: 1000 korona. Reméljük, hogy a felhívás visszhangra talál a terebesi járás mezőgazdasági üzemeiben. Jablonci Lajos tenő és minőségi betakarítása érdekében. A gépek rendben vannak, s ugyanakkor minden traktorossal és dolgozóval megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek rájuk várnak a takarmánybetakarításnál. A traktorosok között szocialista munkaverseny indul a minőségi és mennyiségi munkáért. A betakarítási munkák mellett nem feledkeznek meg azon parcellák ápolásáról sem, melyen magot termesztenek. E célból az első kaszálás után hektáronként 60 kg Gamadint szórnak a növényi kártevők elleni védelem szempontjából. Összehasonlítás végett érdemes megemlíteni, hogy addig, míg szárítással a széna 10 — 12 °/o emészthető fehérjét tartalmaz, addig a földön szárítottban csak csak 4 — 5 % fehérje van. Ahogy átszámítottuk — hangzik a felhívásban — a 309 hektár évelőtakarmányt, ha műszárítással tartósítjuk — a földön szárítotthoz viszonyítva — az első kaszálásból annyi A Királyhelmeci Állami Gazdaság dolgozói versenyre hívták a terebesi járás takarmánytermesztőit az új technológia kiszélesítése céljából. A felhívás annak a szükségszerű kérdésnek a nyomán született, hogy az állandóan növekvő állatállomány részére feltétlenül biztosítani kell a nagymennyiségű, jóminőségű takarmányalapot saját forrásból, az új technológia széleskörű alkalmazásával. A munkát úgy szervezik, hogy a hektáronként kitermelt takarmány a legtöbb emészthető fehérjét tartalmazza. Már megtettek minden intézkedést a takarmány idejében tör-4—5 kg őszi repce, (ezt főleg ősz! árpába vagy őszi búzába vethetjük.) vagy 26—31 kg somkórőmagot vethetünk. Mivel azonban az utóbbi nagyon gyomosít, zöldtrágyázás után kapásnövényeket ültetünk. Előnyük még a pillangósaknak az is, hogy gyökérgumókban nitrifíkáló baktériumok helyezkednek el, s nitrogénban gazdagítják a talajt, lekötik a levegő nitrogénjét. Ha például hektáronként . 80—110 kg nitrogénnel gazdagítják a talajt, akkor ez a mennyiség 380—600 kg 20 o/o-os kénsavas ammónia-nitrogén tartalmának felel meg. Ha a pillangósok 25—40 q szárazanyagot adnak — ami annyit jelent, hogy annyi szerves humusszal gazdagítják a talajt, mint 210—230 q istállótrágya. A növény leszántását ősszel végezzük, amikor bomlásnak indulhat. A túl korai szántás káros lehet, mert a szervesanyag jelentős része ásványosodhat. Ha mondjuk 110 q zöldanyaggal gazdagítjuk hektáronként földjeinket, sok tápanyagot és jelentős humuszt juttathatunk a talajba. Kozma György (Komárno) A növények tápanyagokat, szervesanyagokat halmoznak fel testükben, melyben napfényenergia halmozódik föl. A zöld szervesanyag leszántás után bomlásnak ered és tápanyagokkal gazdagítja a talajt. A tápanyagmenynyiség elsősorban attól függ, mennyi zöldtömeget szántottunk le, A zöldtrágyázást általában háromféle módon valósíthatjuk meg, mégpedig: a) főnövényként vethetjük, ^ b) tarlónövényként is alkalmazhatjuk c) alávetésként azonban a leggyakoribb zöldtrágya termelése nálunk. Őszi vetésbe vagy tavasziba is alkalmazhatjuk. Milyen növényt vessünk zöldtrágyára? Azokat a növényeket, amelyek rövid időn belül minél több szervesanyagot termelnek és a legfontosabb tápanyagokban gazdagítják a talajt. A növény gyökérzete elágazó és mélyre hatoló, elősegíti az aprómorzsás talajszerkezet kialakítását. Ezek a növények általában a pillangósok. Megemlítünk néhány szabványt, melyek nagyon jól beváltak. Hektáronként 12—15 kg olaszperje, Alkalmazzunk zöldtrágyázást apró fácskákkal. Hallgattunk. Nekitámaszkodtam egy fának, s elnéztem őket. Makk-egészséges, pirosarcú fiatal lányok. Arcukról sugárzik a tizennyolcévesek boldog mosolya, s makacssága. Nem akarják, hogy újságba kerüljenek. De miért? Zsebik Marika töri meg a csendet. — Szerényen élünk, s csendben dolgozunk. Még a madárnak sem ártunk — közben a szúrőja belemélyed a fekete földbe, nyomában kis nyílás keletkezik, melybe Tóth Belluska szép óvatosan, hogy a gyökér el ne hajoljon, béleteszi a tölgycsemetét. — Szeretjük a munkánkat, az erdő csendjét, a madarak csicsergését, a friss levegőt. Semmiért sem hagynók itt ezt a munkahelyet — bátorodik a beszélgetésnek Zsóka Tériké is. — Azért néha újságot is olvasunk, de sokszor „hazudnak“ az újságírók — nyelveskedik Marika csak azért, hogy bosszantson vele. — Mi volt az, amit hazugságnak talált benne? — kérdezem, mert kíváncsi vagyok. — Mi? Hát az, hogy például a múltkor is azt írták, hogy a fiatalok szívesen elmennének íejőnőnek. Mi bizony olyan körülmények közé, mint a körtvélyesi szövetkezetben is van, nem mennénk el a mi erdőnkből, mégha sokszorosan annyit keresnénk is, mint itt. Nem mondom, még ha gépesítve lenne a fejes, és a tiszta higiénikus istállóban fehér köpenyben lehetne fejni... De így?!... S mindent elmond, ami a nyelvére jön. Elmondja, hogy naponta több kilométert tesznek meg, míg kiérnek az erdőbe. Minden munkát ők öten végeznek el. Gyűjtik a magot, elültetik, ápolják a csemetéket, s mikor arra kerül a sor, kiültetik. Nyáron szénát takarnak, hogy télen legyen mivel az állatokat etetni. Mert vadak is vannak az erdőn. Szám szerint 27 szarvas, 30 őzike, 17 vaddisznó és ki tudja mennyi nyúl. Napközben elég gyakran találkoznak velük. Legkedveltebb munka a csemeteültetés, naponta 2800—3000 darabot ültetnek négyen, mert az ötödik — most Tóth Tériké — a helyet készíti elő az ültetésre. Keze nyomán pillanatok alatt eltűnik az avar, s a fekete televénydús föld előkészítve várja az ültetőket. — Semmit sem akartunk magunkról mondani, s a végén mégis mindent elárultunk — nevet Szakai Ilonka, s mosolyában már híre sincs a haragnak. Egyszerű lányok ezek. Csendben élnek, s nem akarják, hogy valaki is felfigyeljen rájuk. Egész évben itt dolgoznak, mert a Körtvélyeshez tartozó 1200 hektáros erdőben mindig van mit csinálni. Ez évben is már 7 hektár területet beültettek tölgy és szosznya-csemetével. A munkahelyükkel elégedettek, a szórakozást, a röplabdázás, a televíziónézés és télen a színdarabtanulás nyújtja. Mind az öten^aktív kultúrmunkások. Este nem érzik az egész napi gyaloglás fáradalmait. A madárdalos friss levegő felvidítja őket, s jókedvűen szórakoznak. A munkával járó fáradságot fel sem veszik. Megszokták ezt, hiszen 4—5 éve itt dolgoznak. Munkájukra nincs panasz. Tavaly például a kiültetett fácskák 100 %-osan megfogantak. Kusnyer András erdész is dicséri őket. Búcsúzáskor barátként válók el tőlük. Az erdő újból hangos lesz kacagásuktól, s a vadak messze elkerülik őket. Hazafelé még sokáig látom kipirult arcukat, durcás, majd szelíd tekintetüket. Kacagásuk összefolyik a levelek susogásával, s az erdő égbetörő lombos fái mind az ő munkájukra emlékeztetnek. (zss). A Baj esi Állami Gazdaság farkas - majori részlegén Vendel Istvánnak, a gazdaság pártelnökének tettünk jel néhány kérdést. — Hogy állnak jelenleg a tavaszi munkákkal? — Már a tavaszi munkák második részénél tartunk. Az első és legfontosabb feladata közé tartozik az 50 hektár cukorrépa egyelése és 60 hektár kukorica ápolási munkája. Ezen kívül már most készülünk a korai gyümölcs betakarítására. — Milyen eredmények mxtatkoznak az állattenyésztésben? — Az első negyedévben 4,5 malacot választottunk el anyakocánként. A napi tejhozam 8,2 liter átlagosan. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a fejőgulyások vállalták, hogy 200 liter tejjel többet termelnek. További kötelezettségvállalásuk, hogy minden születő kisborjút fölnevelnek. — Milyen növényeket öntöznek? — Elsősorban a kukoricát és a répát. De van egy 100 hektáros kaszálónk, amelyen a melioráció segítségével megteremtettük az öntözés feltételeit és az egész tenyészidó alatt módunkban áll elegendő vízzel ellátni a növényeket. A dohánytermesztési csoport kötelezettséget vállalt, hogy másfél mázsával túlteljesíti az előírt tervet. Holczer László, Komárno
