Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-16 / 5. szám
A cukorrépa gépesített termesztésének értékelése Napjainkban a cukorrépa termesztésének gépesítésével kapcsolatban rendkívüli figyelmet fordítunk a vetésre és a növényápolásra. A vetés tökéletesítésével csökkenteni akarjuk az egy hektáron soroló növényegyedek számát, s a vetés módjának ideális megoldásával, valamint ritkítással biztosítani a hektáronkénti kívánt tőszámot (körülbelül 90— 95UÜÜ). Ennek a célnak az érdekében koptatott vetőmag vetésére pontosan vétő gépeket szerkesztettünk. A koptatott vetőmagot 1962-ben vetették először a 6-SeCnP-450-es csehszlovák pontosan vető géppel. Ebben a cikkben a Mikulási Állami Gazdaság szemerovoi részlegén elért eredményeket boncolgatjuk. A szemerovoi üzemrészleg komplexen gépesített brigádjának tagjai 18 hektárt vetettek be koptatott vetőmaggal. A vetőmag csírázási erélye 93 %-os volt. A vetés megkezdése előtt nagy gondot fordítottak a vetésterület boronálására és hengerezésére. Ezzel elérték, hogy a talaj egyenletes felületű és morzsalékos szerkezetű lett. A pontosan vető géppel 3 cm mélységbe juttatták a vetőmagot. Hektáronként 7,5 kg vetőmagot használtak el, s a traktor munkasebessége óránként 3,5 km volt. A vetőgép minden nagyobb üzemzavar nélkül, jól dolgozott. A vetést Jozef KráT traktoros egymagában végezte, s napi teljesítménye 3,70 hektár volt. A vetést elektromos jelzőberendezés segítségévei ellenőrizte. A gépcsoportnak a fordulásra 10 m széles területsávot hagytak. Vetés után 21 nap alatt négyzetméterenként 25—36 növényegyed fejlődött (tíz mérés átlaga), ami azt jelenti, hogy hektáronként 250 000—360 000 növény fejlődött, vagyis a szokványos vetés esetén sorolt növények számának 25—30 százaléka. Első saraboláskor az RS—09-es traktorral vontatott P—320-as traktoros sarabolót használták. Ugyanezzel a sarabológéppel végezték el a második és a harmadik sarabolást is. A sarabológép napi teljesítménye az első saraboláskor 3,91 hektár, a második saraboláskor 4,77 hektár, a harmadik saraboláskor pedig 4,47 hektár volt. Jozef KráT traktoros legnagyobb napi teljesítménye ezzel a sarabológéppel 6,02 hektár. A cukorrépa és a gyomnövények kicsírázása után a szemerovoi üzemrészleg dolgozói a növényzetet herbicidekkel permetezték. Az Alipur és a Murbetol herbicideket alkalmazták és részben megakadályozták a gyomnövények fejlődését. Permetezésre az S-293/4 jelzésű permetezőgépet használták, amelyet az RS-09- es traktorra szereltek. A permetezést két traktoros végezte el, s mindegyikük önállóan dolgozott. A permetezőgépek napi átlagos teljesítménye 15 hektár, maximális teljesítménye pedig 25 hektár volt. A gyomnövényeket azért nem sikerült teljes mértékben kipusztítaniuk, mivel a permetezést szárazság idején alkalmazták. Épnek ellenére a gyomírtószerek (herbividek) használatát továbbra is a cukorrépa termesztésével kapcsolatos kézi munkálatok teljes kiküszöböléséhez vezető módszerek egyikének tekintjük. egy mintagazdaságban A növényegyedek számának csökkentését csokrozógépek használatával érjük el. Ideálisnak tekinthetjük, ha a növényegyedek számát sikerül 90 000-95 000- re csökkenteni. A ritkítás után annyi növényegyednek kell maradnia, hogy a 2,2 méter hosszú, 4 cm-es távolságokban jelzésekkel ellátott mérőléc hosszúságában 13—16 növény maradjon. A ritkító boronák használata a sorok sűrűségétől és a növényegyedek közötti távolságtól függ. Ha 2,2 méter hosszúságban a 40 cm-es és az ennél is nagyobb távolságok száma 1,8- nál több, akkor a ritkítóboronát nem alkalmazhatjuk. A szemerovoi üzemrészlegen a nagyobb tőtávolságok száma 2,1 volt, ezért lemondtak a vetésterület forgókéses csokrozógéppel történő ritkításáról. Kísérletképpen csupán 2 hektárt ritkítottak. A koptatott vetőmag és a csokrozógépek haSznáiata esetén csak egyetlen kézzel végzett utóegyelésre van szükség. Utóegyeléskor a dolgozók ellenőrzik és kiigazítják a tőtávolságokat és porhanyítják a talajt az egyes növénykék közvetlen közelében. Ezt a munkát a szemerovoi üzemrészleg dolgozói hosszúnyelű kapával végezték el. Kézi utóegyeléssel a tőtávolságot 20—25 cm-re igazították. (2,2 m hosszúságban 9,7—9,8 növényegyed). Ezzel elérték, hogy hektáronként 97,500 növényegyed maradt. Az egyelés nagyon gyorsan haladt, s egyidejűleg elvégezték a sorközök első kapálását is. A 18 hektáros parcella utóegyelésre fordított munkaidő hektáronként 117,88 óra. A szokványos egyeléssel és a kézi kapálással összehasonlítva, amikor egy hektárra 211 munkaórát fordítottak a kézi munkaszükséglet 44,2 %kai csökkent és az egyeléssel kapcsolattos munkaköltségek is 30,70 %-kal voltak alacsonyabbak. Tehát a cukorrépatermesztés új módszere sokkal gazdaságosabb a szokványosnál. Az utőegyelés után a növényzetet fejtrágyázták. Az első fejtrágyázást mészsatétrommal (hektáronként 1 q), a másodikat lovosicei salétrommal (hektáronként 1 q) végezték el. A növényzet ellenőrzésekor répalevél tetű-elöfordulást vettek észre. A cukorrépa permetezését Intrationnal a gépállomás dolgozói végezték el. A harmadik sorközi növényápolást a P-320-as saraboló közepes sarabolókapáinak alkalmazásával végezték el. A harmadik kultivátorozást (vésözést) 10—12 cm-es mélyen alkalmazták. A napi teljesítmény az RS-90-es traktor használatával 4,5 hektár, a maximális teljesítmény pedig 6 hektár. A sarabolást a traktoros egyedül végzi el. A növényápolás utolsó munkálata a kézi kapálás. Porhanyltották a növények és a sorok közötti területet és eltávolították az összes gyomnövényt. A 18 hektáron végzett kapálást 10 ember 9 nap alatt, azaz 920 munkaóra alatt fejezte be. Tehát minden hektárra 51,10 munkaóra jutott. A szemerovoi üzemrészleg komplexen gépesített brigádjának dolgozói a 18 hektárnyi vetésterületen lényegesen jobban gépesítették a cukorrépa termesztését, mint az elmúlt években. Az SeCnP-450-es vetögép alkalmazásával egy hektárra átszámítva az alábbi gazdasági mutatókat érték el: 2 % a ■C 00 S, M C 'S 'S? 'S — vi) 2 w 2 • A munka neme X g ~ c C N O «0 3 « aw ^5 i C3 C eo « — ^ 'S ta ^ c p tí ~ a c o go •g 3 vu t: t-. <u f-* ® 5 c-4 iH o NO ffiS-o S x: OJa Vetés 2,27 10,02 Hengerezés 0,67 2,25 Hengerezés II. 0,67 2,25 Boronálás 0,38 0,80 Sarabolás I. 1,94 • 11,22 Herbicides permetezés 2X 11,88 52,00 Utóegyelés az első kapálással 117,88 524,05 Sarabolás II. 1,56 9,77 Fejtrágyázás 2X 3,63 15,58 Vésőzés , 1,72 11,22 Herbicides permetezés 4,70 16,50 Kézi kapálás 51,10 203,88 Összesen: 198,32 859,54 221,05 *} üzemanyagok, vetőmagvak, trágyafélék A cukorrépa vetésével és ápolásával kapcsolatos munkálatok szempontjából a 6-SeCnp-450-es vetögép használata igen előnyösnek bizonyult. Kisebb munka- és anyagköltségeket értek el vele, főként az utóegyelésnél, az első kapálásnál és a cukorrépa-vetőmagmennyiség csökkentésével. A komplexen gépesített brigádok ezért a cukorrépa termesztését főként az említett vetőgéptípus használatával, a csokrozógépek és a vegyszeres gyomirtás alkalmazásával gépesíthetik, és csökkenthetik a cukorrépa termelési költségeit. MARKO ALFONZ mérnök, C. Se. Mezőgazdasági ökonómiai Kutatóintézet KUBACKA VINCENT mérnök, KNB (Bratislava)
