Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-28 / 34. szám
A hét folyamán három jelentősebb esemény vonta magára a nemzetközi közvélemény figyelmét. Elsősorban a Julian Grimau, spanyol hazafi meggyilkolása következtében világszerte beállt tiltakozó-hullámot említjük meg, amely a leghatározottabban elítélte a Franco-rendszer barbárságát. Hruscsov elvtársnak az egyik olasz lapkiadó kérdéseire adott válaszai igen élénk visszhangot váltottak ki a nyugati sajtóban is. Egyes amerikai lapok megpróbálják „fenyegetésnek“ feltűntetni a szovjet kormányfő azzal kapcsolatos megjegyzéseit, hogy a Szovjetunió a NATO- országokat bűntársaknak kezelné, ha az USA atomháborút kezdene. A forrongó arab világból ezúttal Jordánia neve szerepelt legtöbbet a világsajtóban és az éter hullámain., Fasiszta gaztett egy eszme ellen A becsületes emberek világszerte felháborodottan és döbbenten állnak egy újabb szörnyű gaztett előtt. A Franco-fasizmus kivégezte Julián Grlmaut, a spanyol nép legendás hűsiességű fiát, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló alakját. Bár az Ítéletet már egy héttel ezelőtt végrehajtották, a világ minden sarkában továbbra is tiltakozó gyűlések és felvonulások százai Ítélik el a spanyol hóhérok tettét. A vérbírák olyan „bűnért“ küldték vérpadra Grimaut, amelyet állítólag negyedszázaddal ezelőtt, a polgárháború időszakában követett el. A gyilkosság valódi oka azonban az volt, hogy a spanyol fasiszták így akarták megfélemlíteni az emberi jogokért, az emberhez méltó életért egyre erőteljessebben harcoló spanyol tömegeket. A kivégzett mártír felesége Párizsban tartott sajtóértekezletén köszönetét mondott mindazoknak, akik férje életének megmentéséért harcoltak. A gyalázatos bfinperben résztvevő haladó bírók és ügyvédek hangoztatták, hogy Grimaut nem cselekedeteiért, hanem eszméiért ölték meg. Grimau megmentéséért, mint írtuk, megmozdult az egész világ haladó közvéleménye. ''Sajnos, eredménytelenül. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó a jobboldali Le Monde című francia lap kommentárja, amely megállapítja, hogy a spanyolországi rendszer bebizonyította közömbösségét a nemzetközi közvélemény iránt. Összegezve: a fasizmus kivégezte ugyan Grimaut, de döbbenetes tettével közelebb hozta saját pusztulását. A szabadság vértanújának példája megsokszorozza a bűnös rendszer megdöntéséért harcoló becsületes emberek. erejét és elszántságát, A meggyilkolt harcos helyére százak és ezrek lépnek, akik hősi példájától lelkesítve elszántan folytatják a küzdelmet a célért, amelyért Grimau elvtárs életét áldozta. Interjú a béke ügyében Az „11 Giorno“ című olasz lap kiadójának kérdéseire adott válaszában Hruscsov elvtárs számos jelentős nemzetközi kérdést érintett. Korunk egyik legégetőbb problémájával, az általános és teljes leszerelés megoldásával szükségességével kapcsolatban kijelentette, hogy az USA és NATO-beli partnereinek igyekezete nem az egyezmény megkötésére, hanem a lázas fegyverkezés további tokozására irányul. Ezzel kapcsolatban Hruscsov elvtárs említést tett a genfi 18- hatalmi értekezlet munkájáról is. Megjegyezte, hogy az egy helyben topogóé tulajdonképpen a nyugati hatalmak álláspontjának következménye, amelyek Időhúzásra és a közvélemény megtévesztésére használják fel a tárgyalásokat. Egy további kérdésre válaszolva Hruscsov elvtárs megerősítette a szovjet kormány többször hangoztatott véleményét, hogy az atomkorszakban minden állam külpolitikájának a béke megszilárdítása és megőrzése érdekeiből kell kiindulnia. Szólt az európai helyzet megjavításának kérdéséről is. A legfontosabb és leghalaszthatatlanabb lépésnek továbbra is a nyugatnémet fasiszta erők megfékezését és a nyugati-berlini helyzet rendezését jelölte meg. Az olasz lapkiadó megkérdezte Hruscsov elvtársat, hogy nézete szerint miképpen segítette elő a béke ügyét XXIII. János pápa legutóbbi enciklikája. A szovjet kormányfő kijelentette, hogy a béke megőrzésének problémája minden embert érint, tekintet nélkül nemzetiségére, politikai meggyőződésére és vallására. Minden tevékenységet, amely a béke megszilárdítására irányul, támogatni kell. Ebben a tekintetben nem lehet kivétel János pápa állásfoglalása sem. Ma sokan felfigyelnek arra, hogy XXIII. János pápa számos időszerű kérdésben — elsősorban a béke és leszerelés problémájában — elődeinél reálisabb nézetet vall. Örömmel fogadjuk János pápa nyilatkozatait, amelyek a béke ügyét szolgálják — hangoatatta a szovjet kormányfő. Az olasz lapban megjelent terjedelmes interjút igen élénken kommentálja a kapitalista sajtó is. A New York Times majdnem egész oldalt szentelt Hruscsov elvtárs válaszainak. Egy tudósító szerint „a Fehér Házban gondosan áttanulmányozták a szovjet miniszterelnök kijelentéseit azzal kapcsolatban, hogy az USA az amerikai célpontoktól távol helyezi el rakétatámaszpontjait és ezzel NATO-szövetségeseit is egy esetleges szovjet megtorlás színhelyévé teszi.“ Egyes amerikai szenátorok „újabb szovjet fenyegetésről“ beszélnek, bár aki figyelmesen elolvasta a kérdésre adott kimerítő válaszokat, nyomát sem találja ennek az állításnak. Nyugtalanság Jordániában Cjabb nyugtalansági gócpont alakult ki az Arab-Keleten, ezúttal Jordániában. Az elmúlt napok során több ízben került sor Nasszer-barát tüntetésekre, amelyek végül a kormány lemondásához vezettek. A 28 éves Husszein király reakciós rendszere alapjában megingott. Egyelőre csupán a kivételes állapot elrendelése és az egyéb elnyomó intézkedések akadályozzák meg a nagyobb robbanást. A tüntetők azt követelik, hogy Jordánia is csatlakozzák az Egyiptom, Irak és Szíria szövetségéből létrejött új Egyesült Arab Köztársasághoz. Politikai megfigyelők véleménye szerint Husszein hatalma a végét járja és minden pillanatban bekövetkezhet a monarchia felbomlása. Ezzel szemben Londonban nem nyugtalankodnak túlságosan a kialakult feszültség miatt. Bár Anglia legérdakeliebb imperialista hatalom Jordániában, Londoni kormánykörökben azt vallják, hogy a zavargások előre várhatók voltak és Husszein felülkerekedik a zűrzavaron. Erhard lesz Adenauer utóda A bonni politikai párharc jelentős állomáshoz érkezett: kedden a kereszténydemokraták parlamenti csoportjának ülésén végleges döntés született arról, hogy az ősszel visszavonuló 88-éves Adenauert Erhard váltja fel a kancellári bársonyszékben. Tévedés lenne azt hinni, hogy Adenauer távozásával lényegesebb változás áll be a bonni politikában. Erhard alkancellár éppen ügy a monopóllcmok képviselője, mind jelenlegi főnöke. Azonban vitathatatlan, hogy a gazdaságügyi miniszter számos nemzetközi gazdasági kérdésben, különösen a szocialista országokkal folytatott kereskedelmet illetően, reálisabb álláspontot foglal el elődénél. Az is közismert róla, hogy túlzottan nem rajong de Gaulle barátságáért, inkább az angolok felé orientálódik.-tg— Április 28-án általános választásokat tartanak Olaszországban. A hivatalos propaganda mindent elkövetett, hogy megnyerje a választók bizalmát. Az Olasz Kommunista Párt egyik választási jelszava a rakétatámaszpontok felszámolását követeli olasz földön. Továbbá az atomfegyverkezési hajsza beszüntetését és a békéért folytatott harc fokozását jelölte meg a legfontosabb feladatok között. A kommunisták választási programjának vonzó erejét bizonyítja az a tény is, hogy számos kiváló tudós, színész és más közéleti személyiség jelentette be, hogy a kommunista párt listájára adja le szavazatát. Csend Laoszban A néhány nappal ezelőtt eléggé veszélyesnek tűnő laoszi helyzet pillanatnyilag megnyugtató. A szemben álló felek fegyverszüneti megállapodást kötöttek. A Szovjetunió részéről újabb javaslat hangzott el, amely felszólítja az érdekelt hatalmakat, hagyják magára a laoszi kormányt, amelynek megvan minden feltétele ahhoz, hogy rendezze a fennállló belső nézeteltéréseket. Ezzel szemben az USA provokációs hadműveletekkel „bizonyítja“ a laoszi kérdés rendezésére irányuló erőfeszítéseit. A 7. amerikai flottát' japánt támaszpontjairól Laosz közvetlen közelébe vezényelték. (CTK) Latin-Amerika munkásosztálya az idei Május 1-ét a Latin-Amerikai Dolgozók Egységes Központja alakuló kongresszusára való előkészület jegyében ünnepli meg, amelyre ősszel kerül sor. A latin-amerikai munkásmozgalom jelenlegi feltételei között, amelyre a kubai forradalom győzelmének nagy hatása van, az egyesülés gondolata nagyon is időszerű kérdéssé vált. A világnak ebben a részében élő dolgozók is mindjobban tudatosítják, hogy a jogaikért folytatott harcukban nem szigetelhetik el magukat egymástól, . az államhatárok és bizonyos nézeteltérések nem emelhetnek gátat az egyesülés gondolatának. Az említett országok munkásmozgalmának eddigi fejlődésére jellemző, hogy a három legnagyobb szakszervezeti szövetség: a Latin-Amerikai Dolgozók Szövetsége (CTAL), az Amerikai Dolgozók Területi Szervezete (ŐRIT) és a Kereszténydemokraták Latin-Amerikai Szövetsége (CLASC) nem tudta beszervezni a kisebb szakszervezeti szövetségek egyikét sem. így például a Chilei Szakszervezeti Szövetség vagy a Bolíviai Munkásmozgalom nem tagja egyik latin-amerikai szakszervezeti központnak sem. Három évvel ezelőtt a venezuelai dolgozók szakszervezeti szövetsége nem újította fel tagságát a Latin-Amerikai Dolgozók Területi Szövetségében, amely az ún. szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségének részét képezi. A jobboldali szociáldemokrata mozgalom áruló vezetői, akik létrehozták ezt a szervezetet, a Szakszervezeti Világmozígalomból történt kiválásuk óta nem tudják tovább szabó-A latin-amerikai dolgozók Május 1. előtt 1963. április 28. tálni a latin-amerikai milliók érdekeit. Az egyesülési vágy sokkal erősebb, mint az imperialisták és csatlósaik mesterkedései. Az egység úttörői jól tudják, hogy a latin-amerikai földrész feletti hatalom és kizsákmányolás jelképe: a dollár, a bot és a keresztény „áldás" uralmát nem tudják másképp eltávolítani, mint forradalmi úton, ahogy azt a kubai nép tette. Semmiféle „Szövetség a haladásért“ és hasonlók gazdaságpolitikai „segélynyújtás“ Washingtonból nem változtathat ezen a helyzeten, legfeljebb sgy időre lelassíthatja a fejlődést. Valamennyi burzsoá latin-amerikai kormány vagy válságban van, vagy a legsúlyosabb gazdasági nehézségek előtt áll. Argentína gazdaságügyi minisztere leplezetlenül beszél az országban uralkodó aúlyos gazdasági helyzetről. Chile pedig arra kényszerült, hogy az amerikai dollár helyzetének megerősítése érdekében csökkentse saját pénzének vásárló erejét. Brazília gazdasági élete sem jobb az előbb említett országokénál, bár Goulart elnök kormánya mindent elkövet a várható válság megakadályozására. Különösen a szocialista országokkal folytatott kereskedelem kibővítésében látja a megoldást. Venezuelában az állami alkalmazottak bérének kifizetése komoly gondokat okoz. Mindezekben az államokban már kimerültek a második világháború idején fennállt konjuktúráből fennmaradt készletek. Az infláció mindenütt ijesztő méreteket ölt. Emelkedik a munkanélküliség, csökken a pénz vásárlő ereje. Az export-cikkek árai állandóan csökkennek, az USA-ból behozott áru pedig egyre drágább. Az uralmon lévő burzsoázia e kedvezőtlen feltételek mellett is igyekszik megakadályozni a gazdasági válság kitörését — a munkások rovására. A munkanélküliség, az éhség és nyomor azonban nem szűnik meg. Ellenkezőleg, fokozódik a munkásosztály forradalmi lendülete. Washingtonban minderre egy „gyógyszert“ írtak elő, az említett „Szövetség a haladásért“ segélypolitikát. Hogy milyen reményekkel és aggodalommal tekintenek e „gyógyszer“ hatására, jellemző, Honduras miniszterelnökének a következő kijelentése: „A Szövetség a haladásért“ segélyprogramnak Latin- Amerika valamennyi követeléseinek • leget kell tennie, ellenkező esetben zavar áll be, forradalom törhet ki és országaink olyan útra térnek, amely nem felel meg az amerikai földrész igyekezetének. Ez a földrész éhezik és az éhség nem túr hosszú várakozást." Az idézett szavakat valamennyi latin-amerikai burzsoá kormány politikai „vallomásának“ tekinthetjük. Kennedy is jól tudja, hogy az éhség a legnagyobb erő. amely forradalmasítja a tömegeket. Ezért keres újabb és újabb formákat, amelyek legalább részben megnyugtatnák a latin-amerikai dolgozókat. Az imperializmus tetteit azonban a kapitalizmus egyik alapvető törvénye, a minél magasabb nyereség utáni } vágy diktálja. Kennedy, akit a monopóliumok ültettek az elnöki bársonyszékbe, nem tévesztheti szem elől gazdáinak érdekeit. Ezért próbálja reformokkal meghoszszabbítani az imperializmus uralmát Latin-Amerikában. A latin-amerikai munkásosztály ellen foganatosított burkolt intézkedések természetesen hívekre találnak a nemzeti burzsoázia köreiben, amely a monopóliumok érdekeit támogatja. Az igazi hazafiak azonban jól látják az ebből eredeő veszélyt és minden erejükkel a dolgozók érdekeit védelmezik. Tudatosítják, hogy csakis ez az osztály harcolja ki a szabadságot és függetlenséget. A kubai forradalom győzelme ebben a harcukban világító fáklyát jelent. A latin-amerikai országok gazdasági életének egyik legfontosabb követelménye a földreform végrehajtása. Itt is a kubai példa mutatja az irányt. Latin-Amerika lakosságának jelenleg esak 1,5 %-a birtokolja a művelhető földterületet. A vidéki lakosság legnagyobb része csak mint mezőgazdasági munkás dolgozik, s ezért érthető, hogy egyre jobban fokozódik a vágya a föld birtoklásáért. Latin-Ámerik* * a világszaporulat egyik legjelentősebb színhelye, 2,5 százalékkal járul hozzá az emberiség növekedéséhez. Ehhez azonban még hozzá kell tennünk, hogy e földrész mezőgazdasági munkásainak legnagyobb része írástudatlan. Legtöbbje közülük a bennszülött indián, akik eddig még nem kapcsolódtak be a politikai életbe. A kubai földreform azonban ezeket a széles tömegeket is megmozgatta. Latin-Amerika munkásosztálya tehát az egyesülés gondolatának megvalósítása, a gazdaság) reformok és politikai jogok kiharcolásának fokozása jegyében készül a világ proletariátusa legnagyobb únnepére, Május elseje megünneplésére. A „Világ proletárjai egyesüljetek!“ jelsző ma Latin-Amerikában időszerúbb mint bármikor és a tömegek a kubai forradalom győzelme után visszavonhatatlanul magukévá tették e nagy gondolatot. Bányász 0. e Szabad utat a világkereskedelemnek! Az Európai Gazdasági Bizottság Genfben folytatja ülését. A szocialista s egyes nyugateurópai országok képviselői bírálták a kereskedelmi bizottságot, mert tevékenységét nem összpontosította az országok közötti kereskedelmi akadályok kiküszöbölésére. ☆ • A svéd kormány továbbra is a semlegesség hive. Stokholmban közzétették a svéd kormány nyilatkozatát, amelyben hangsúlyozza, hogy továbbra is semlegességi politikát folytat. Svédország nem tűr meg területén rakéta-támaszpontokat. ★ • További kivégzések Irakban. A Bagdadbőd érkezett jelentések szerint a mosuli rendkívüli katonai bíróság halálra Ítélt 12 katonát, akik 1959 márciusában „elnyomták“ a Kasszemrendszer elleni mosuli zendülést. ☆ o Heves vita az angol alsőházban. Az angol alsóház ülésén heves szócsata támadt a kormány titkos okmánya körül felmerült vitában. Az okmány a nukleáris háború esetén szükséges intézkedésekre vonatkozik, amelyet a húsvéti aldermastoni békemenet résztvevői között terjesztettek. A MacMillan-kormány szigorú eljárást helyezett kilátásba a titkos okmányok terjesztői ellen. t*9ß#!4 Ít3 ÍS - : ' • Kanada elfogadja az amerikaiak nukleáris fegyvereit. Pearson, az új kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya egyetért az amerikai kormány javaslatával, amelynek értelmében nukleáris fegyverekkel szerelik fel a kanadai haderőt is. it • A Spanyol Kommunista Párt nyilatkozatot tett közzé Julián Grimau meggyilkolásáról. A nyilatko#at mélységes felháborodással ítéli el a spanyol hazafi meggyilkolását és rámutat arra, hogy Franco a fasiszta diktatúra elleni tömegmozgalom megbénítására törekedve, megtorló intézkedéseket foganatosít a demokratikus érzelmű erőkkel szemben. it • Kennedy sajtóértekezlete Washingtonban, Az USA elnöke szokásos sajtóértekezletén az atomkísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötésével kapcsolatban kijelentette, hogy ebben a problémában még sok kérdés tisztázatlan. Kennedy továbbra is hangoztatta az USA ellenséges álláspontját Küba iránt. ir © Újabb kémcselekmények az NDK ellen. Az NDK hatóságai újabb részleteket közöltek a nyugat-berlini kémszervezetek kártevő és diverzáns tevékenységéről. A kémszervezetek semleges országok állampolgárait is felhasználják az NDK ellen. Legutóbb egy svéd diákot fogtak el, akit Nyugat-Németországból küldtek az NDK- ba, természetesen Nyugat-Berlinen keresztül. ir • A KGST tagállamok közös bankhivatalt létesítenek. Moszkvában közzétették a KGST végrehajtó bizottsága üléséről kiadott közleményt. Az értekezlet résztvevői megtárgyalták a tagállamok gazdasági együttműködésének további kérdéseit, különböző szervezeti problémákat és elhatározták, hogy a KGST államai közt közös bankhivatalt létesítenek. ☆ • Tüntetések Algériában. Az ifjúság harcának nemzetközi napját a gyarmatosítás ellen népgyülésen ünnepelték meg Algírban. Mintegy 4000 fiatal algériai lelkes fogadtatásban részesítette a külföldi diákküldöttségeik képviselőit. Az algériai fiatalok szónoka kijelentette, hogy az imperializmus és a nép között nem lehet együttműködés. Az algériai fiatalok támogatják a még gyarmati sorsban lévő országok népeit, hogy minél előbb elnyerjék szabadságukat. Amint az United Prfss International közti: Merchant, Kennedy elnök különmegbízott ja folytatja nyugateurópai körútját, hogy a NATO nukleáris erőinek megalakításáról tárgyaljon. A „bolygó amerikai“, avagy ki vesz „Polaris“ rakétát?
