Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-24 / 33. szám
VII. ÉVFOLYAM • 16. SZÄM 1963. április 21. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE GÉPSOROKKÁ TARTALOM GÉPESÍTÉS Bar tos Milos: Gépsorokká egészítsük ki a cukorrépatermesztés gépeit.........................................61 NÖVÉNYTERMESZTÉS V r b a M. mérnök: Fokozzuk a lencse, a bab és a borsó termesztését .........................................6? Jantner A. mérnök: Egy hektárnyi majoránnából 80 000 korona jövedelem..........................64 ÁLLATTENYÉSZTÉS Cunderlík Vladimír mérnök: Az állattenyésztés ez évi szervezési feladatai...............................6! egészítsük ki a cukorrépatermesztés gépeit A cukorrépa termesztésének és betakarításának nagyüzemi technológiájában a szlovákiai kerületekben szerzett tavalyi tapasztalatok megmutatták, hogy sok mezőgazdasági üzemben többek között nem voltak olyan gépcsoportok, amelyek lehetővé tették volna a munkálatok öszszességének gépesítését az agrotechnikai követelmények és a termelés ökonomikájának betartása mellett. Az új technológia bevezetésében előforduló hiányosságok ebben az évben azonban ne ismétlődjenek. Hiszen a nagyüzemi technológiával termesztett cukorrépa vetésterülete 1963-ban lényegesen növekszik. A nyugat-szlovákiai kerületben 14 000 hektáron, a közép-szlovákiai kerületben 1100 hektáron, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 2340 hektáron termesztjük a cukorrépát nagyüzemi technológiával. A répatermesztésre legalkalmasabb nyugatszlovákiai kerületben a nagyüzemi technológiát a cukorrépa vetésterületének 28 %-án érvényesítjük, a komárnoi járásban a 43 %-án, a Dunajskö Streda-i járásban a 41 %-án a Nővé Zámky-i járásban pedig a 30 %-án. Megnövekedtek a cukorrépa termesztésének és betakarításának gépesítését szolgáló gépi eszközökre fordított beruházási költségek is. Ezeknek a gépeknek a teljes kihasználása mind nemzetgazdasági, mind üzemen belüli feladatot jelent. A gépek kihasználása szempontjából a technológiát öt szakaszra oszthatjuk, amelyek azonosak a termesztés eddigi módszerével: 1. ős^i talajelőkészítés és trágyázás; 2. vetés előtti talajelőkészítés és trágyázás; 3. vetés; 4. tenyészidő alatti növényápolás; 5. betakarítás. JOBB MINŐSÉGŰ MUNKÁRA VAN SZÜKSÉG Az első és a második munkaszakaszban végzett munkálatok gépesítése semmiben sem különbözik a szokványos technológia követelményeitől. Nincs szükség újfajta gépi eszközökre, viszont nagyobb igényeket támasztunk a munka minőségével szemben Ebben az időszakban már semmit sem változtathatunk az őszi talajelőkészítés minőségén. Egyedül azt tehetjük meg, hogy gondosan választjuk ki azokat a parcellákat, amelyeket koptatott cukorrépavetőmaggal akarunk bevetni. Például: elvből ne vessük a cukorrépát tavaszi szántásba. A nagyüzemi technológia nem kíván újfajta gépeket a vetés előtti talajelőkészítés elvégzéséhez sem. Itt is csupán a munka minőségével szemben támaszt nagyobb követelményeket. A koptatott cukorrépavetőmagot jól, csaknem kertészetileg előkészített és trágyázott talajba vessük. A gépek munkáját ezért főként a parcellák gyomtalanítására, a göröngyök porhanyítására és a talajnedvesség lehető legjobb megőrzésére kell összpontosítani. Az új technológia különleges kívánalmakat támaszt a,gépi eszközökkel szemben a többi munkaszakaszok idején — vetéskor és a tenyészidő alatti növényápoláskor. Ebben az évben minden munkaművelet elvégzésére rendszerint két géptípus áll földműveseink rendelkezésére, s ezeket többnyire azonos sikerrel alkalmazhatjuk. A GÉPEK KIVÁLASZTÁSA Az egyes munkálatok elvégzésére alkalmas gépek kiválasztása és alkalmazása eseten, amikor kiegészítjük a vetés és a cukorrépa növényápolásának elvégzésére szolgáló gépeket, elsősorban az alábbi követelményeket vesszük figyelembe: 1. a gép munkájának minőségét, valamint azt is, hogy megfelel-e az adott termelési feltételeinknek; 2. a rendelkezésünkre álló traktor teljesítményének megfelelő gépcsoportokat alkossunk. A koptatott cukorrépamag vetésére a 6—Se CNP—450-es speciális vetőgép szolgál. Ha a gépállomások műszaki dolgozói kiküszöbölik az említett vetőgéptípusokon található gyártási hibákat, akkor ezek a gépek jó munkát végezhetnek a jól előkészített talajon. Sohasem szabad vetés közben 4 km-esnél nagyobb munkasebességet alkalmazni. Nagyobb munkasebesség esetén a vetés egyenlőtlen lesz. A cukorrépatermesztők nagy része a 6—Se CZ—450-es kanalas vetőgép után érdeklődik. Sajnos, ezt a vetőaéptípust már nem gyártjuk. Ez a vető- Ijep nagyon megbízhatóan dolgozik, de a vetőmagot nem szórja olyan egyenletesen, mint az előző. A koptatott vetőmagból hektáronként 10—11 kg-ot vethetünk. Célszerű, ha két azonos típusú vetőgépet csuklósán egyetlen 12 soros vetőgéppé szerelünk össze. Ha nincsen elegendő a két említett vetőgéptípusból, akkor sikerrel helyettesíthetjük őket a Saxonia jelű vetőgéppel, amelyet csaknem minden szövetkezetben megtalálunk, ahol RS—09-es eszközhordozó traktor van. A megcserepesedett talaj feltörésére az öttagú, fogas 5—VZDZ—340-es kétsoros hengert használhatjuk sikerrel. Ezt a hengert a múltban is használtuk Zehetmayer henger néven. Még a legvastagabb talajkérget is fölaprózza és a növényzetben nem tesz kárt. Előnyös, ha 2—3 hengercsoportot kapcsolunk össze. Helyettesítésére a könnyű gyűrűs henger, vagy pedig a sima, lánccal körültekert henger is megfelel. Az ismert P— 320-as és a KPN—6A jegyű sarabolók jó munkát végeznek. A P—320-as saraboló előnye, hogy kezelésére 50 %-kal keve-MÉG MIELŐTT GÉPPEL LEHETNE ... A Tekovské Luzany-i EFSZ-ben először akkor sarabolják a cukorrépát, mielőtt annyira megnőne, hogy a növény betakarásának veszélye nélkül ezt a műveletet géppel lehetne végezni. A növényápolás ebben az időszakban mint tudjuk, nagy jelentőséggel bír a cukorrépa további fejlődése szempontjából. A magas terméshozamok érdekében a szövetkezeti tagok nem rettentek vissza a személyenként rájuk bízott 0,48 hektárnyi területen a megerőltető kézi sarabolástól. Képünk Szántó Zoltán és Juhos András kombájnost, valamint rost örökítette meg a tolókapával végzett munka közben. Magyar István trakto— ksz —
