Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-13 / 4. szám

Hordozható baromfiólak A szigorú téli időszakot kivéve, a baromfiakat egész éven át vándoroltathatjuk. Tavaszkor a friss szántásra vihetjük állatainkat, ahol az eke által kifordított csi­­maszt és egyéb rovart, valamint a rengeteg vitamirvlús magcsírát összeszedhetik. Nyáron a lekaszált rétre, a bokros erdőrészekre, a répaföldekre, a legelőre, a tar­lókra, a tarlóhántásokra mehetünk, és egész késő őszig szedhetik az elszórt magvakat a zöldellő tarlő füvet és annak bőséges rovarvilágát. Őszkor ismét friss szántások nyújtanak terített asztalt. A hasznuk kettős: a gazdasá­got mentesítjük a kártékony gyommagvaktől és rova­roktól, azonkívül olcsó tojást és baromfihúst kapunk. A szabad kifutóval rendelkező gazdák nem is tudják, hogy milyen érték fekszik körülöttük kihasználatlanul! A vándorólaknál gyakori hiba, hogy azokat legtöbbször nagyra méretezik, vastag anyagokból készítik, ezáltal súlyosak lesznek és mindenre alkalmasak, csak éppen vándorlásra nem. A hordozható, jó vándorólat olyanra készítsük, hogy azt külön jáfmü igénybevétele nélkül 2, 4 vagy legfeljebb 6 ember minden különösebb megeről­tetés nélkül tovább vihesse. A nagyobb, a nehezebb ólak kerekekre, vagy szántalpakra szerelendők, és akár em­beri erővel, akár vontató állattal vagy esetleg traktorral húzandók a kívánt helyre. A hordozható őlak elsősorban nyári használatra valók, ezért szükségtelen, hogy erős vastag falúak legyenek. Vigyázzunk azonban arra. hogy a fal mégis olyan legyen, hogy azt a róka, a patkány vagy más ragadozó állat át ne rághassa-; a görény, a menyét be ne hatolhasson. Ar­ról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy a fal olyan anyagból készüljön, amelyben a tetvek, az élőskö­dők és a fertőzőbaktériumok ne bújhassanak meg. Az 1. ábra egy könnyű súlyú, ol­csó és minden te­kintetben .féreg­mentes, hordozható növendékházikót szemléltet 80 — 100 darab öthetes vagy 40 — 50 darab tíz­hetes baromfi ré­szére. Hossza 150 cm, szélessége 100 cm, magassága elől 120, hátul 90 cm. Az egész váz egy­szerű gyalulatlan 4/4-es lécből készül abból a célból, hogy minél könnyebb legyen a súlya. 4Z ábra szerinti formában összeállított lécváz minden részét legelőször 2. ábra. Hordozható kis ó! rövid, keskeny és vékony* hulladékból, a) elónézetben, levehető nyitott tetö-jjj vei, b) hálsónézetben a felülről és kívülről kezel-|j hető csapófészekkel a főbb méretek feltüntetésével. bevonjuk olcsó, bármelyik fajtájú sodronyfonattal. A lé­nyeg az, hogy a fonat 25 mm sűrűségű legyen, amelyen a patkány nem tud keresztülbújni. A lécváz a sodrony­fonat rászegezésével kellő merevséget kap. Utána a te­tejére, hátuljára és a két oldalára bőrlemezt vagy csak olcsó kátránypapírt szerelünk. Ez védi meg az állatokat a széltől és esőtől. Az ól elejét, ajtaját és fenekét nem vonjuk be kátránypapírral, mert a nyári ólaknak az eleje a szellőztetést fogja biztosítani, a sodronyfonatos fené­ken pedig az ürülék hullik keresztül, ezáltal a napon­kénti takarítás könnyen és gyorsan végezhető el. A fonat erősségétől függően ajánlatos a tető- és a fenékkeretbe, valamint a hátuljába 2 — 3 darab merevítő lécet alkal­mazni. Az oldalkeretekben 1-1 függőleges merevítő is elegendő. Az ól nem lábakon áll, hanem az alsó kereten. A 2. ábra egy többféle célra alkalmas, hordozható ólat ábrázol rövid, keskeny, vékony hulladékdeszkákból. Még a tető és fenék is rövid anyagból készül, a keskeny da­rabok egymásra eresztett zsaiuszerű megoldásával. Minél vékonyabb deszkából készítjük, annál könnyebb lesz az 61 súlya. Vékony deszka hiányában készülhet úgy is, mint az 1. ábrán feltüntetett vándorol, vagyis a vázra szerelt vékony sodronyfonattal, amelyre bőrlemezt vagy kátránypapírt húzunk. Tökéletesebb megoldás, ha a fa­zsalu vagy a kátránypapír helyett olcsóbb furnérlemez­zel, de legjobb ha farost műanyaglemezzel borítjuk és kívül-belül vízálló festékkel vonjuk be. Mindig azt az anyagot válasszuk, amihez pillanatnyilag könnyebben és olcsóbban jutunk hozzá. A kis vándoról igen sokoldalúan használható. A belse­jében megfelelő melegítővel hordozható nevelőnek is alkalmas 150 — 200 darab csibére. Később növendékálla­tok (40 — 50 darab) vándoroltathatók benne. 12 — 16 tyúk­ból álló kis tojótörzsek elhelyezésére is megfelelő. Ez esetben az ábra b-vel jelzett hátsó részén látható 4 da­rab kívül felszerelt, felülről kezelhető csapófészeksorral is elláthatjuk. Takarítása, meszelése és fertőtlenítése könnyű és egy­szerű. A tetőrész felnyitható (2. ábra a-vel jelzett része), kitámasztható vagy teljesen le is vehető. Az ürülék könnyebb eltávolítása céljából a fenéken alkalmazhatunk három részből álló, kivehető nagy homoktálcát, amely a sárdeszkát pótolja. Az ajtók megoldása is célszerű. Az ajtónyílás az ól elejének közepén van és az előrész egy­­harmad nagyságát foglalja el. A nyílásnak két ajtaja van: az egyik (a balodaii) a sodronyfonatos szellőztető ajtó, a másik (a jobboldali) a nyílás teljes elzárására alkalmas. Mindkét ajtó alul és felül alkalmazott vájatok­bán szalad úgy, mint a konyhaszekrények tologatható üvegablakai. A nyílás alsó részén és az ajtó elején lát­ható egyszerű vasalás bármelyik középre húzott ajtót a lakattal való lezárásra is alkalmassá teszi. A tetőrész bal és jobboldali végén egy-egy kis sűrű sodronyfonattal fedett állandó szellőzőnyílás van, annak mindig nyitva kell lennie, me másképpen a teleajtó lecsukása után az állatok megfulladnának. A főbb méreteket az ábráról olvashatjuk le. A világ mezőgazdaságilag fejlett országaiban kísérleteket foly­tatnak a giberelin nevii serkentő hatású szerrel. Képünk a gi­­berelin hatását mutatja a here növekvésére és fejlődésére. Az 1. számú edényben az ellenőrzés céljaira szokványosán termesz­tett herét, a 2. számú edényben pedig a giberelinnel kezelt herét látjuk. 'Itiitym ida vwiiuitd 99997999 ■ ■■■■■■■ Szakkérdésekre —^válaszolunk A MÉHKAPTÁRAK KÍJÁRÖÍNAK SZŰKÍTÉSE A RABLÖK ELLEN Gyakran olvasom szakkönyvekben és szaklapokban, hogy a rablók ellen szűkíteni kell a ki járót. Csakhogy a szűkítés a kaptár levegőzését gátolja. Ha csak mérsékelten rekesztem el a kijárót, nem sokat érek vele, a rabló­­•méhek utat találnak. Erősebb szűkí­téskor pedig a család szenved, még­pedig annál jobban, minél melegebb van. Gondoltam már arra is, hogy megnyitom a kaptár vándorlásra való rostaszövetét, a tető léceinek behaj­tásával. Hamarosan megbántam, hogy próbálkoztam vele. A rablók most már nemcsak a kijárónál tolakodtak, ha­nem lehúzódtak a tető alá, s ott ke­resgélték a réseket, zavarták a csalá­dot. Nem lehetetlen, hogy a fészek fölötti rostán magukra veszik a csa­lád illatát, és így a család nem tartja őket idegennek, bebocsátja őket a kijárón. Kaptáraim szabadban vannak, környékünkön kevés a fa. Ponyvával, szalmatakaróval nehézkes volna ár­nyékolásuk. Mit tegyek? Válasz: Első tanácsunk minden­képpen az, hogy igyekezzék a rablást elkerülni. Bizonyos azonban, hogy ez nem mindig sikerül. Azok a nehézsé­gek, melyeket említ csakugyan ta­pasztalhatók. Segítség: a kijárót nem léccel, bádoggal kell szűkíteni, hanem rostával. így a szellőzés a régi marad, a kaput mégis akár egy méhjárásnyira lehet kisebbíteni. A rosta szélét vissza kell hajtani és gyengén eikalapálni, hogy ne maradjanak szabadon mere­­dező szúrós szálak. A VIASZSAJTOLÖ ZSÄK TISZTOGATÁSA A viasz kiolvasztása sohasem tar­tozott kedves foglalkozásom közé. Mégis ragaszkodom hozzá, mert ki­tűnő sajtóm van. Az olvasztáskor használt zsák tisztogatása mindig IHEZOCAZDASAQI K i § gondot okoz. Hiába mosom meleg vízben, viaszos marad. Válasz: A zsákot mossa gyenge meleg lúgban, például hamulúgban, szódás vízben. A viasz nagy része víz­ben oldható szappanná változik. TERRAMICIN A MÉHEK BETEGSÉGEI ELLEN Az enyhébb költésrothadás elleni terramicin használ-e gyomorvész (no­­széma-betegség) ellen? Válasz: Terramicines etetéssel a gyomorvészt sem megelőzni, sem gyógyítani nem lehet. i. 1 X I K O m AMINOSAVAK — fehérjék felépítő vegyületei, ezért igen nagy a jelentőségük. Egyes aminosavakat az állati szervezetnek a táplálékkal fehérjékben kötve kell felvennie, ezeket ugyanis saját enzimjei révén nem tudja felépíteni. Ezek az ún. nélkülözhetetlen amino­­savak. A'többit a szervezet is felépítheti más amino­­savakból. KEMÉNVÍTŐÉRTÉK — hogy a különböző takarmányok táplálőértékét egyetlen összehasonlításra alkalmas számmal fejezhessük ki, egységnek vettük a kemé­nyítő zsírtermelő-értékét és ehhez viszonyítjuk a többi táplálóanyag zsírtermelő értékét. Az így kapott szám — kemenyítőérték — megmutatja, hogy vala­mely takarmány 100 kg-ja hány kg keményítővel fejt ki azonos hatást a kifejlett ökörben. Mivel egy gramm felszívódott keményítőből 0,248 gramm zsír keletke­zik, a keményítőérték tulajdonképpen a zsírtermelő­képesség négyszerese. A kukorica keményítöértéke 80, tehát ez azt jelenti, hogy 100 kg kukorica úgy táplál, mint 80 kg keményítő, továbbá azt is, hogy ha a kifejlett ökörrel Iétfenntartó adagon felül 100 kg kukoricát etetünk, ebből 20 kg faggyú keletkezik. FOTOSZINTÉZIS — a levegő széndioxidjának a növény C-tartalmú vegyületeivé való átalakítása. Ez az át­alakítás energiát igényel, amelyet valamely fényfor­rás, így a természetben a Nap szolgáltat. Végered­ményben a fényenergia alakul át és raktározódik a növény energiadús C-vegyületeiben, amelyek lebom­lásukkor a növény számára hasznosítható formában szabadítják fel az energiát. ... hogy jónéhány or­szágban nagy számban tartanak kecskét és a kecsketejet kivált a ma­lacnevelésben és a ba­romfihizlalásban haszno­sítják. , A kecsketenyésztés je­lentőségére vall az is, hogy például az 1959. évi adatok szerint a világ kecskeállománya minteqy 340 millió, s csak 40 Vo­kal kevesebb a szarvas­marhaállománynál. A me­zőgazdaságilag fejlettebb országokban számszerű­leg kisebb, de termelé­kenyebb állatokat tarta­nak. Néhány svájci kanton­ban és az amerikai agri­­kultúrában vezető Kali­forniában is nem szokat­lan a 700 — 800 kecskét tartő tejgazdaság. Több farm a kecseketejet nagy fehérje takarmányozási értéke miatt takarmányo­zásra is hasznosítja, s a kecsketrágyát a legbel­­terjesebb kertkultúra számára komposztálva ér­tékesíti. A Szovjetunió­ban, Indiában, Mexikóban és több más országban a számbeli gyarapodást a kecske húsának, bőrének, illetve szőrének haszno­sítása magyarázza. Miért hasznos a kecs­ketartás? Valamennyi ha­szonállatunk közt a kecs­ke adja testsúlyához és takarmányfogyasztásához viszonyítva a legtöbb tejet. A kecsketej mind emberi táplálékként, mind takarmányozás céljára ki­váló. A higiénia szabályai­nak megfelelő környezet­ben, bakoktól távol tar­tott kecskének gondosan, tisztán fejt és tartott teje bűzt, úgynevezett bakszagot nem áraszt és még nyersen is ajánlato­sabb a fogyasztása, mint a messzebbről beszerzett tehéntejé. A benne levő, könnyen emészthető fe­hérje (albumin és globu­lin) mennyiségileg köze­lebb áll az emberi anya­tejhez, mint a tehéntej. Hozzájárul ehhez, hogy a kecskék gyakorlatilag mentesek a gümőkórtól. A kecsketejben három­szor annyi az A-vitamin, mint a tehéntejben. A levágott növendék­kecskék és idősebb álla­tok húsa és bőre szintén nagyon jól hasznosítható. A kecskehús ízletes éte­lek nyersanyaga. A kecs­kebőr, amelyet a kecske francia neve nyomán sev­­rónak nevezünk, világ­szerte keresett nyers­anyag. Értékes siharis­­nyák, kesztyűk, lódenáruk anyaga a kecskeszőr. A kertkultúrás vidékek a kecske tején kívül trá­gyáját értékelik a leg­jobban. Egy kecskére 10 mázsa, trágyát számítha­tunk évente. Tíz mázsa kecskeürülékben 4 kg nitrogén, 4,8 kg foszfor­sav, 11,2 kálium és 7,5 kg mész van. Jelentékeny haszontöbblet az is, hogy a kecske az ólazásban és a takarmányozásban nem igényes jószág. Egyszerű, de tiszta, világos ól a a kecskéi) kívül még a baromfinak is megfelelő helyet, és a tyúkoknak takarmánykeresgélési al­kalmat nyújt, több Bi?­­vitamint biztosít, s a téli idényben is nagyobb tej­hozammal kecsegtet. A kistenyésztők kecs­kéje, ha megfelelő kecs­keanyától és kecskebak­­tól származik, naponta 2,5 — 3 liter tejet ad, de akadnak olyan törzs­könyvezett kecskék is, amelyektől naponta 10 li­ter tejet fejnek. A kecs­ketenyésztésben rengeteg a rejtett tartalék. Vétkes könnyelműség, maradiság lenne, ha nem hasznosí­tanánk lehetőségeit. E hó 18-ig: felhős idő, időn­ként havazás. Nap­pali hőmérséklet mínusz 2 fok, éj­szaka mínusz 10 fok. 19-től 27-ig: változó időjárás, havaseső. Nappali hőmérséklet plusz 2 — plusz 5 fok. Éj­szaka mínusz 2 fok. 28-tól 31-ig: borús idő, hava­zás. Nappali hő­mérséklet mínusz 2 fok, éjjel mínusz 5 fok 1963. január 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom