Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-09 / 3. szám
Evzárógyűlés előtt két szövetkezet házatáján Két szomszédos szövetkezetben néztünk körül. Ilyenkor bizony sok a munka, főleg a könyvelőségekben. Kattognak a számológépek, emelkednek a számoszlopok és a számokkal' dolgozók a végösszeget még csak sejtik. Most tesznek számvetést az évi gazdálkodásról és a termelési eredményektől függ, mennyi jut az alapokra, a munkaegységekre. A két gazdaság kissé féltékeny egymásra. Nem rosszindulatból. A termelési és pénzügyi mérleg elkészítése után dől el, melyik lesz az első a járásban. Először Gergelovára kopogtattunk be. Amikor a számadatok felól érdeklődtünk, Zatykó Károly főkönyvelő egy cseppet sem jött zavarba. — Bár nálunk is van némi hiány, de a 25 koronát azért megadjuk egy munkaegységre. Nem engedhetjük, hogy csorba essék szövetkezetünk hírnevén. — No necsak ezzel dicsekedj — teszi hozzá Viliam Guzmicky, a szövetkezet fiatal elnöke — a termelésben sem kullogunk hátul. Hacsak ... ki tudja? A nyitraivánkaiak nem előznek-e meg ... — Azt kötve hiszem — vágja rá magabiztosan a könyvelő. — Ügy hallottam, hogy a tojáseladási terv teljesítésében van náluk némi hiány. Mi pedig helytálltunk. 400 mázsa sertéshús helyett 403 mázsát, 190 mázsa marhahús helyett 192 mázsát adtunk. A szerződés 95 000 tojás eladását irta elő, de 118 000-et könyvelhetünk el. A 140 000 liter tejet pedig megtoldottul 4000-rel. Ha nagyobb legények a nyitraivánkaiak, gratulálunk nekik. De akárhogy is lesz, nem kell szégyenkeznünk. Értjük mi a parasztvirtust. — Nem hiába beszélnek ilyen magabiztosan a gergelovái szövetkezetesek. Egy hektár után 150 kg húst, 380 liter tejet és 290 darab tojást adtak el. Az egy hektárra eső árutermelés értéke 6020 korona. Eddig még mindig az elsők közé kerültek a járásban, most egy kicsit féltik vezetőhelyüket. — Mit mondanának az ismerősök — Zsörtölődik Zatykó elvtárs —, ha lemaradnánk. — Eh, nem lesz abból semmi! — mondja, ki a végszót az elnök. — Meglátjátok, hogy a nyitraivánkaiak lemaradnak. — A versengésről nemcsak a vezetők vélekednek így. Minden szövetkezetes gazda a maga helyén, amit lényegében a termelési eredményekből is látunk. Munkahelyén meglátogattuk Anna Janic.skovát, a baromfifarm kitüntetett dolgozóját. — Milyen a tojáshozam? - érdeklődtünk. — Hát most nem nagyon dicsekedhetek, mert hideg van és a tojóház nem elég meleg, de tyúkonként a 140 tojást kitermeltem. — Elégedett az eredménnyel? — Hát jobb is lehetne. A kongreszszus tiszteletére 4000 tojást vállaltam jár az utolsó helyen. Csaszta István, főökonómus egyből kivágja: — Mi is 25 koronát terveztünk egy munkaegységre. Előlegként 15-öt fizetünk. Számolgattuk már az eredményeket. Valamivel talán lemaradunk a gergelováiak mögött. De azért nálunk is van fejlődés. A 454 mázsa sertéshús helyett eladtunk 527-et, a marhahúst teljesítettük, a tojáseladási terv teljesítésénél sincs lemaradás. A tejnél viszont hiányt mutatunk ki. A nyitraivánkaiaknál az egy hektármár 14 literes tehenünk is. Persze, ez még nem a végsző. Most feleségemmel 31 tehéntől 170 liter tejet fejünk naponta. Nem rosszabb a tejhozam Sándor komámnál sem. Igaz, hogy most Irigykednek ránk a faluban. Azt mondják a régiek, hogy elvettük a kenyerüket. Nehéz az embernek; már az is baj, ha jól dolgozik. De hát nem vehetünk figyelembe mindenféle rosszindulatú rágalmazást, amikor arról van szó, hogy több tejet kell fejni.- Azt is tedd hozzá, — mondja Sándor —, követeljük a szövetkezet vezetőségétől, hogy valamilyen módon biztosítson meleg vizet. Száraz a takarmány, ízesíteni kéne. De hát nincs maleg víz és melasz. Addig rágjuk a szövetkezet vezetőségének fülét, míg meg nem oldja ezt a prob-Hozzáértő emberek Zárszámadás előtt egy Ipoly menti szövetkezetben Egy szippantás, fejés előtt ra eső termelés a következőképpen alakult: eladtak 149 kg húst, 258 liter tejet és 266 db tojást. Bizony valamivel gyengébb, mint a gergelováiaké. De a szövetkezetre jellemző, hogy minden lehetőséget megragadnak a termelés emelésére. A gergelovái szövetkezetesek átlagos keresete 1200 — 1300 korona, de egyesek 1700 koronát is keresnek havonta. A nyitraivánkaiban az átlagkereset 1010 korona, de a jó termelési eredményeket elérők 1800 — 1900 koronát is elérnek. Bolko János szarvasmarhaetető 1860 koronát, Takács Ludmilla anyasertésgondozó 1650 koronát kapott a múlt hónapban. Borovy Anton és Sándor Rudolf 2600 koronán fölül keresnék. Erről a két emberről meg kell jegyezni, hogy nemcsak a fizetésben érnek el rekordot. Esteledett már, amikor elbeszélgettünk Borovy és Sándor fejővel. Megjárták már az élet útját. Hosszú évekig Csehországban dolgoztak. Borovy bányában szenet is fejtett és most hazajött a szövetkezetbe. A szövetkezet vezetősége tárt karokkal fogadta őket. Lakást kaptak a négy család száAnna Janicková pontosan és szakszerűen eteti a tyúkokat terven felül, s teljesítettem is. Mert milyen ember az, aki vállal és nem teljesíti?! Még jobban kell dolgoznunk, amint a kongresszus határozata is kitűzte, hogy a mi becsületünkön ne essen csorba. így beszélnek a többi gergelovái szövetkezetesek is. Ütravalóul még meginvitáltak a szövetkezet évzáró gyűlésére is. — Nehogy elkerüljön minket — kiáltotta az ajtóból Zatykó. — Mert nem akármilyen esemény nálunk az évzáró gyűlés. — ■ — . Nyitraivánkán szintén a számokkal dolgoztak. Gazdaságuk szintén nem mára épült szövetkezeti házban. Lakásgondjuk nincs. Nagy feladattal bízták meg őket. A tejtermelést fel kellett emelni. — Bizony nehéz volt a kezdet — mondja Borovy. — Legyengült, gondozatlan teheneket találtunk az istállóban. Előfordult, hogy a régi fejők ki sem fejték a teheneket. Inkább a boros kulacsot szopogatták. Az istállóból gyakran hangzott ki a nótaszó, de a tej minden nap apadt. Amikor megkezdtük a munkát, csak 2,8 liter tej volt az istállóátlag. Sándor komámmal összebeszéltünk, hogy ha törik, ha szakad, megmutatjuk, lehet itt tejet fejni. Nézze csak a fejtáblákat. Van lémát. Nem akármilyen fejők voltunk mi Csehországban sem. Itt sem akarjuk, hogy csorba essék a fejők becsületén. Meg aztán a szövetkezet se maradjon le épp a tej miatt. Mert úgy hallottuk, másból teljesítettük a szerződést.- Az új évben nemcsak a terv lesz meg, de többet is fejünk — mondja magabiztosan Borovy, — Feleségemmel együtt több mint 4000 koronát keresünk havonta. Ezért dolgozni is kell. Nem hagyhatjuk kátyúba jutni a szövetkezet szekerét. SZIKSZAI Vilmos elvtérs a sahi EFSZ elnöke ugyancsak belemerült a számok rengetegébe. Kicsiny jegyzetfüzete előtte fekszik és türelmesen, megfontoltan összeegyezteti a leltári naplő és a saját adatait. A szövetkezet zárszámadásra készül. A kimutatások arról tanúskodnak, hogy 1962- ben a kedvezőtlen száraz időjárás ellenére is kimagasló eredményeket értek el. Nézzük csak meg közelebbről, hogyan. . A legfontosabb termelőeszköz Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a mezőgazdaság legfontosabb alapeszköze a föld. Termőképessége elsősorban a termelőn múlik. A sági szövetkezetben sosem tévesztették ezt szem elől. Fényes bizonyítékul szolgál erre a jő trágyázási terv, amely azt mutatja, hogy évente 104 hektárt, a szántó 26 %-át látják el szervestrágyával, 390 vagon istállőtráoyát termelnek, amely bőven elegendő a talajerő fokozására. A rendszeres trágyaellátás kedvezően befolyásolja a szántó humusztartalmát, a talajparányok élénkebb működését, miáltal a növényzet is gyorsabban, jobban fejlődhet. Ezek szerint a szövetkezet gazdasági trágyával való ellátottsága a tervnek és a célnak megfelelő. Azonban a szervesanyag nem csupán az egyedüli tápanyag, amelyet a talajba juttatnak. Igen jelentős tápértékét képvisel az az ásványi, koncentrált trágyamennyiség is, amelyet évről évre felhasználnak. Az 1962-es évben például a gabonafélékre és a kapásokra hektáronként átlagban 6 mázsa műtrágyát adtak. Ez azt jelenti, hogy mélyen tudatában vannak a nagyüzemi gazdálkodás küldetésének, ami abból adódik, hogy mindenütt arra alkalmas, hozzáértő emberek vannak, ki-ki mestere szakmájának. Nem véletlen műve — hanem nagyonis tudatos jelenség az is —, hogy Paulovics elvtárs, a szövetkezet agronómusa már az 1961-1962-es gazdasági évben megkezdte a nitratáció alkalmazását. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskoláról útnak indított igen hasznos módszert — aránylag nagy területen — 59 hektáron vezették be. A gabona vetésterület hektárjára szántáskor 2,5 mázsa, a vetésnél pedig 2 mázsa foszfor- és káli műtrágyát szórtak ki, a vegetáció időszakában, márciusban 50 kg mészsalétromot, május elején pedig 100 kg lovosicei salétromot adtak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legjobb eredményt azon a 18 hektáros parcellán érték el, amelyen három szántást alkalmaztak. Itt búzából 42,3 mázsás hektárhozamot értek el átlagban. Persze, a jó talajművelésen, valamint a talajerő gazdálkodáson kívül a kiváló eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a búzát agrotechnikai határidőn belül, azaz 1961. szeptember 29-ig a földbe tették. Az eredményeket összegezve, búzából 31,3, árpából 35,4, szemeskukoricából pedig 35 mázsás átlagtermést értek el. Az 1962-es év őszén 60 hektáron készítették elő a talajt a nitratáciőra. A tápanyagellátást a következőképpen oldották meg: A szántásnál kiszórtak 2 mázsa szuperfoszfátot és 1 mázsa kálisót, a vetésnél ugyancsak 2 mázsa szuperfoszfátot, 1 mázsa kálisót, valamint 1,5 mázsa kénsavas ammóniát adtak. A vegetáció idején a növény 1 mázsa mészsalétromot és 50 kg lovosicei salétromot kap. Amint látjuk, a tápanyagellátás igen jó, tehát a termésnek is kiválónak kell majd lennie, mivel a vetést a fönt említetteken kívül, agrotechnikai határidőn belül október 15-ig elvégezték. Tavaly — mivel komoly, igényes állattenyésztési tervet készítettek — 63 hektáron újították fel a here és a lucerna vetésterületét, Így lett volna a szövetkezetnek 107 hektár értékes szántóföldi takarmánya, de sajnos, az új vetésterületet a szárazság tönkretette, ki kellett szántaniok, s csak 44 hektár lucernájuk maradt meg. Ezekután érthető, hogy szigorú takarékosságot kell bevezetniük. Nagyon visszahúzta a szövetkezetét az is, hogy még most sem készült el az 1962-re tervezett 50 hektáros öntözőberendezés, amelyet csak az 1963-as évben vehetnek majd igénybe, ha akkorra, amikor szükség lesz rá, elkészül. Az őszön újabb 25 hektáros hordozható öntözőművet vásároltak, amelyet az Ipoly és a Korpona melletti távolabb eső legelők öntözésére használnak majd föl. így 75 hektárra emelkedik a belterjes öntözéses terület, amelynek legnagyobb részén zöldségféléket, takarmányokat és kapásokat termelhetnek. Állatsűrűség és termelékenység — magasabb jövedelmezőség A mezőgazdasági termelés ezen része két oknál fogva szükségszerű. Elsősorban az elegendő istállótrágya termelése szempontjából, amely a talaj szervesanyagellátásáná! szükséges, befolyásolja a növényi termékek, de különösen a takarmányok hozamát, másodsorban — ami az előbb említettekből származik — az állati termékek rendszeres, tervszerű előállítását biztosítja. Ennek tudható be, hogy tavaly a mezőgazdasági terület 100 hektárjára 63,3 szarvasmarhát (ebből 26,4 a tehén), tyúkokból pedig 560-at, valamint a szántó 100 hektárjaként 161 sertést, (ebből 15,4 az anyakocát) tartottak. A jó üzemszervezés azt eredményezte, hogy a hús, tojás és a tejtermelési tervet teljesítették, sőj* bizonyos szakaszokon magasan túlszárnyalták. Ennek köszönhető, hogy a szerződéses eladási tervet húsból 763 helyett 981 mázsára kerekítették ki, ami annyit jelent, hogy hektáronként 159 kgi húst adtak el. Tojásból • 200 000 helyett 242 698-at, azaz hektáronként 708 darabot juttattak közellátási célokra. Annak ellenére, hogy szálastakarmányokból nem termett elegendő, a 240 000 litert előirányzó szerződéses tejeladási tervet mégis túlszárnyalták és 242 641, — hektáronként 411 liter — 3,7 % zsírtartalmú tejet adtak el. A takarmányhiány végett azonban legkevesebb 40 000 liter tejet vesztett a szövetkezet. Az itt elmondottakból világosan kitűnik, hogy a ságiak minden tekintetben teljesítették dolgozó népünk, államunk iránti kötelezettségeit. Ezért dicséret illeti a szövetkezet minden dolgozóját, a növénytermesztőket — közülük az asszonyokat — a gépesített csoport tagjait, az állattenyésztőket, s nem utolsósorban a szövetkezet éber vezetőit, akik 1962-ben jól megállták helyüket, ésszerűen irányították a termelést, minek következtében a szövetkezet magasan túlszárnyalhatta pénzügyi tervét. Pénzügyi kilátások A termelési és az eladási feladatok teljesítése alátámasztja azt a tényt, hogy ez a szövetkezet az 1962-es — nem éppen könnyűnek mondható — évben példásan gazdálkodott, amihez hozzájárult az is, hogy az ottani városi nemzeti bizottság minden segítséget megadott a szövetkezetnek. Á példás munka meghozta gyümölcsét, amelyet az ökonómiában pénzértékben fejezünk ki. A szövetkezet pénzügyi tervében négymilliós nyersbevétellel számolt, s mi lett az eredmény? Az, hogy a pénzügyi egyenleg 4 400 000 koronás bevételt mutat. Ennek a hogyanjáról már előzőleg beszéltünk. Ezek a tények meggyőznek minket arról, hogy az emberek az időjárás mostoha szeszélyei ellenére is képesek arra, hogy az adott körülményeknek megfelelően a természetet a maguk szolgálatába állítsák, és elvegyék tőle amire, szükségük van. Persze, ehhez érteni kell. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy ebben a szövetkezetben értik is a módját. A környező - gyengén gazdálkodó - EFSZ-ek számára ebből az a tanulság, hogy a tanulás sosem szégyen, lessék el hát a ságiak módszereit és gyümölcsöztessék azokat saját és a közösség javára, Hoksza István Két szövetkezet házatáján jártunk. A gerelovái tiszta számlával indul az új esztendőbe. A nyitraivánkai pedig mindent megtesz, hogy az új évben megelőzze a gergelováit. Egészséges versengés ez. Vajon ki lesz a győztes ? Mind a két szövetkezet, mert ha többet termelnek, gazdagabb lesz a közös és a szövetkezeti tagok is. Bállá József • Budulovó. Ruda András, a budulovói EFSZ anyasertés-gondozója értékes felajánlással köszöntötte az új évet. Anyakocánként ebben az évben 12 malacot választ el. (Andreas S. Kosice) • Rudnyík. December 28-ra teljesítette múlt évi tojáseladási tervét a rudnyíki szövetkezet. A feladat teljesítéséhez a szövetkezet tagsága 10 200 tojással járult hozzá a háztáji gazdaságából, (ask) • Csab. A csábi üzem CSISZ tagjai elhatározták, hogy az üzem területén lévő egy hektárnyi terméketlen földet termővé változtatják, s azon zöldségféléket, burgonyát és kukoricát termelnek majd. A termést átadják az üzemi étkezdének. (Czakó G. Nyltra) • Zemné. A zemnéi szövetkezet tyúkfarmjának dolgozói Královics elvtársnő vezetésével a csirkék részére helyet készítenek. Még január első felében ötezer csirkét vásárolnak. Megteremtik a feltételeit, hogy az elhullást a minimumra csökkentsék és a csirkék tizhetes korukra elérjék az egykilós súlyt. Méltó birtokosai akarnak lenni a szocialista munkabrigád címnek. (Nagy András, Zemné) • Humenné. A humennél járásban nagy befogadóképességű tojóházakat cén, Haburán és Kamenyicén. Ahhoz, építettek. Krásznébrodon, Medzilaborhogy a járás teljesíthesse tojáseladási tervét, további nyolc szövetkezetben építenek tojóházat, és 36 ezerre emelik a tyúkállomány létszámát. (St?bar R. Kosice) • A humennéi járás üzemeiben és szövetkezeteiben 61 ifjúsági kollektíva működik. Ebből 16 kollektíva már a cím birtokosa, további 25 kollektíva pedig versenyez a megtisztelő címért. (rsk)
