Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-27 / 25. szám

Több felelősséget belterjesebb gazdálkodást Egy szocialista brigád a magasabb hozamokért Mezőgazdaságunk belterjességének főcélja, hogy dolgozóink számára ele­gendő élelmiszert nyújtsunk, könnyű­iparunkat iparunkat egyenletesen el­lássuk a szükséges nyersanyagokkal, a rendelkezésünkre álló eszközök gazdaságos kihasználása mellett. Ez vonatkozik a földalap további kiszéle­sítésére, de különösen a már használat­ban levő területek termőképességének növelésére, a gazdálkodás hatékony­ságának emelésére. Írásunk a Dunajská Streda-i járás állami gazdaságait öleli fel ahból a célból, hogy rámutasson a termelés terén felmerülő hiányosságaikra, hogy munkájukból kivethessék a nem kívá­natosat. A négy gazdaság dicséretére válik, hogy szinte országos méretben az el­sők közt, úttörőkként szálltak síkra a termelés gépesétéséért — a komplex­brigádok megszervezéséért. Jelenleg a járás állami gazdaságaiban 9, gélek­kel jól felszerelt, szakemberekkel bő­ven ellátott komplexbrigád működik, de a tervek alapján további brigádok vannak alakulóban. Az alapos föl­­készültség, a gépesítéshez való jó vi­szony tanúbizonysága az is, hogy ta­valy a gabonaféléknek mintegy 95 o/o­­át kétmenetesen takarították be, kivá­ló minőségű kenyér- és takarmány­­gabonát nyertek, s túlszárnyalták a tervezett hektárhozamokat. Továbbá a kukoricának és a cukorrépának 50 %­­át kombájnok segítségével takarítot­ták be. A takarmánynövények 70 %­­át mesterséges úton, hideglevegős módszerrel szárították. Ezek határo­zottan a belterjességre való törekvés jelei. Ám a legfontosabb termelőesz­köz a föld, a múlt esztendőben nem kapta meg az újratermeléshez szüksé­ges szervesanyagokat, még 50 o/o-ban sem, ami a belterjességre törekvésnek A komplex gépesítésé a jövő a Komárnoi járásban az elmúlt év­ben 43 komplexbrigád és csapat dol­gozott, melyek 31800 hektáron, a szántóterület 42 %-án gazdálkodtak. Ebben az évben már 59 komplexbri­gád és csapat fog dolgozni 42 850 hektáron, és a szántóterület 52 %-án végzi majd a termelést. Az elmúlt évben nem sok brigád dicsekedhetett megfelelő színvonalú könyveléssel, s igy nem tudnak tiszta képet kapni a brigádok munkájáról. A bagotai szövetkezetben nagy figyel­met szenteltek ennek a munkának és az eredmény az, hogy a komplexbri­gád tagjaira egyenként 78 000 korona munkatermelékenység jut, míg a me­zei csoportban dolgozókra csupán 30 500 korona. A nemesócsai szövet­kezetben ez a különbség még nagyobb. Itt például a mezei Csoportokban 37 500 a komplexbrigádnál 99 884 ko­rona munkatermelékenység jut egy dolgozóra. Ugyanilyen eredményekről számolhatunk be a hefényi szövetke­zetből is. A hetényi szövetkezet vezetői a termelés olcsóbbá tételét tartják szén} előtt. Rájöttek például, hogy a benzinmotoros gabonakombájnok üze­meltetése igen költséges. Sok az üzemanyagfogyasztás és ezáltal nö­vekednek a termelési költségek is. A termelési költségek csökkentése céljából, még a múlt évben átépítet­tek Diesel-motorra 3 db SZ—4 és 1 db SZK—3 kombájnt. Az eredmény meg­lepő volt. Ugyanis a Diesel-motoros kombájn üzemanyagfogyasztása 75 %­­kai, kevesebb volt, mint a benzinmo­torosé. És ez minden mutatóban je­lentkezik. Éppen ezért ez évben még ezt az egy kombájnt is átépítik. Ez­által jelentős költségcsökkenést ér­nek el. Andriskin József (Komárno) Tavaly az év elején az Aleksincei Állami Gaz­daság láhrjei részlegén öt tehéngondozó elhatá­rozta, hogy versenyez a szocialista munkabrigád címért. Eleinte a keve­sebb tejet adó tehene­ket csak kétszer fejték naponta, de amikor lát­ták, hogy a tervezett tejhozamot ilymódon nem tudják kitermelni, rátér­tek a napi háromszori fejésre. Amikor a brigád többi tagjai látták, hogy Toman József, a brigád vezetője ilymódon napon­ta néhány literrel többet fejt, mint azelőtt, ők is áttértek erre a módra. A szocialista munkabrigád tagjai Suszter János, Toman János, Toman József és Korch János Munkájuk eredménye­ként a múlt év decem­berében elnyerték a párt XII. kongresszusának brigádja és a szocialista munkabrigád megtisztelő címet. Az évi tejterme­lési tervük 203 626 liter volt. Kötelezettséget vál­laltak, hogy az év végéig 206 725 litert termelnek ki. Valóságban azonban 219104 litert értek el. Így tervüket 107,6 száza­lékra teljesítették. Most is — amikor a gazdaság takarmányhiánnyal küzd — az istállóátlaguk eléri a 10 litert. Csuka Gyula (Csiffár) A Kopcsányi család hét liter. De majdcsak jön már a ta­vasz, és a friss takarmánnyal a tej­termelés is emelkedik — örvendezik Rózsi néni, s közben olyan gyorsan jár a keze, mint a „fejőgép“. Egy pillanatra Vince bácsi, kezében is megáll a tehéntisztltó kefe, s el­gondolkozva mondja: — Bizony, itt is volna már az ide­je, hogy jöjjön az a tavasz, mert a takarmánnyal igen szűkösen állunk, fái meg kell gondolni hogyan és mennyit adjunk darabonként, hogy jusson is, maradjon is! Meg aztán a tejtermelést is szeretnénk emelni, de hát... Közben az asszonyok elvégzik a fe­­jést, gondosan megmérik és... no­csak, ma is emelkedett másfél literrel. Az öt tehéntől 18,5 litert fejtek. Ezen­túl már csak emelkedést várnak. Ez éven is szeretnének olyan szép ered­ményeket elérni, mint tavaly. Ilonka néni, mint magas tejtermelést elérő fejönö, kerületi kitüntetést kapott. Aj. ízléses díszoklevél mellett ott volt a két érem, a pénzjutalom és egy szép könyv. Ennyi mindent egyszerre — ugyancsak ki kellett érdemelni! Míg én ezt mind megtudom, Vince bácsi mellett már ott ügyeskedik a felesége is. Ogy ugrik ide-oda, mint egy fiatal lány. Senki sem mondaná, hogy már a 65-ik évét tapossa. Mun­kája, mozgása, beszéde frissebb a fia­talokénál. Keze alatt ragyogó tisztá­vá válik a tehén szőre. Szinte öröm végignézni a szépen megtisztított, jó húsban levő teheneken. Ilyenkor már csak azt sajnálja az ember, hogy nem ezeket látja minden Istállóban. Pe­dig ez csak a gondozóktól függ. Mert ha minden reggel becsületesen meg­tisztítják az állatokat, akkor olyanok, mint a „tükör“. Kopcsányi Vince és csojádja ezt csinálja — ezért látni is munkájuk eredményét. Nyolc óra felé jár az idő, mikor teljesen elkészülnek. Szemüket még végigjáratják a teheneken, majd ki­lépnek az istállóból a ködös, saras márciusi reggelbe, hogy pár óra ott­honiét után újra visszajöhessenek a déli fejésre. —zs— Megmentjük a vetéseket A patincei szövetkezet földjein a hó már elolvadt, helyét a megolvadt hó és jég leve foglalta el. Helyenként bizony nagy tócsák keletkeztek. Mun­kához kellett látni, mert nem bízhat­tunk mindent arra, hogy majd jön a meleg és a talajvíz elpárolog. Siet­nünk kellett, mert a sokáig víz alatt álló vetés leggyakrabban elpusztul és mi ezt nem várhatjuk meg. Szivaty­­tyúk és emberek fogtak hozzá a víz elvezetéséhez. Ez a munka jelenleg éjjel-nappal folyik. így minden remé­nyünk megvan arra, hogy a legjobban veszélyeztetett 10—12 hektár búza megmaradjon. Az elmúlt napokban a szövetkezet vezetősége leellenőrizte, hogy hogyan teleltek ki az őszi vetések. Megálla­pították, hogy a búza vetés jól bírta a hideget, viszont az őszi árpa már kevésbé. Ha a föld felszárad, azonnal két műszakban elkezdik a tavaszi munká­kat. A földek trágyázásához is min­dent elkészítettünk. Az istállótrágya kupacokban áll a földeken és várja a szétszórását. Már csak az időtől függ, hogy nekiláthassunk a munkáknak. A patincei HNB sokat foglalkozik a tojásgyűjtéssel. Az ő érdemük, hogy a szövetkezeti tagság eddig már 6000 darab tojást adott a közellátásnak. A szövetkezet eddig 10 000 tojást adott be az egész évi tervből. A to­jásgyűjtés szépen halad, csak a fel­vásárló üzemeknek is nagyobb gondot kellene fordítani a tojások elszállítá­sára, mert jelenleg is nagy mennyi­ségű tojás van raktáron. « Holczer László Falvainkon egyre jobban szaporodnak az emeletes szövetkezeti lakások. A vojnlcei szövetkezet is nemsokára befejezi a képen látható szövetkezeti lakás építését. foto: BÁLLÁ í T ovoszi kezdet A süllyedtebb fekvésekben víztó­csák csillámlanak, a talaj még csupa sár, nem lehet rálépni. Az agronómusok lesik a szikkadást, várják a traktorosok is, mert amint lehet azonnal munkába álla­nak. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák nem sokáig váratnak maguk­ra. Néhány szeles nap, és utána szikkadt a föld, lehet kezdeni a vetést. A szántást, ahol még őszről maradt, azt is most kell elvégezni. A nemesócsai EFSZ-tagok is föl­készültek a tavaszi munkákra. A kései kezdet miatt nagyobb mun­kalendülettel állanak majd csata­sorba, hogy behozzák a lemara­dást. Jólelöre pontos tervet dol­goztak ki, a tavaszi mezőgazdasági munkák tervét. A tervben adva van, mit kell elvégezni és kinek kell megtenni a tennivalókat. Az időszakokat is pontosan felosztot­ták ős a különböző munkák határ­idejét, nehogy késedelem álljon be a konkrét feladatok hiánya miatt. ütvenkéttagú gépesített munká­­brigád áll készen 21 traktorral és más egyéb géppel, munkaeszközök­kel közvetlenül a tavaszi munkák kezdése előtt. A gépeket, traktoro­kat időben és jól kijavították, mert ez is a tavaszi munkák sikeréhez járul hozzá. Halász János, az EFSZ elnöke mindent renden talált, ami­kor átvizsgálta a gépparkot. -*■ így aztán sikeres lesz a kezdet és bizonyára pontosan betarthatjuk a munkára tervezett időszakokat — állapította meig, amikor vissza­tért a gépszemléről. Nem kis feladatot kell megolda­ni a tavasz folyamán a nemesócsai EFSZ tagoknak. Vetésre vár 285 hektárnyi tavaszi árpa, amivel, — ha az idő engedi — március 30-ra végeznek. Ugyanerre az időpontra 25 hektár zabot vetnek és 390 hektárnyi őszi vetést gondoznak. Az őszi vetések gondozása az idén különösen fontos feladat, mert a hosszú goromba tél és az őszi szá­razság miatt több hiba keletkezett a vetésben, mint más alkalommal. Gondoltak a tavaszi takarmá­nyok vetésére is. Harminc hektár­nyi tavaszi takarmánykeveréket vetnek, és 16 hektár takarmányré­pát április 10-ig. A cukorrépa ve­tésével sem késlekednek, amint a földre lehet menni a gépekkel, azonnal elvetik. A tavaszi munkák terve távolab­bi időszakokat is felölel. Például május 5-ig vetnek el 320 hektár kukoricát, május 10-ig pedig 135 hektárnyi silókukoricát. A burgo­nya ültetését sem a véletlenre bíz­zák, mert a gépesített munkacso­port vállalta, hogy április 20-ig 35 hektáron végzik el az ültetést. A közbeeső időszakokban 200 darab gyümölcsfát ültetnek el, azonkívül rendbe kell tenni a dohányföldet és a kertészetet is. A takarmány­­káposztát és a takarmánytököt ké­sőbbi időpontban ültetik majd. A szövetkezetben kísérletet foly­tattak a vegyszeres gyomirtással. Teljes sikerrel alkalmazták 9 hek­tárnyi kukoricaültetvényen a vegy­szeres gyomirtást s ezen felbuzdul­va az idén mér 165 hektáron al­kalmazzék ezt a munkamódszert. Június 10-lg — a terv szerint — végzik el a vegszeres gyomtalaní­tást, így tetemes költséget takarí­tanak meg és magasabb hektárho­zamot érnek el. A távlati tervek szerint a kukoricát táplálni sem fogják, csak vegyszeres gyomirtást alkalmaznak. Az idén az említett 165 hektárnyi kukoricaültétvényt szintén kapálás nélkül hagyják, mert a korszerű agrotechnikai és növényvédelmi módszerek alkal­mazása ezt lehetővé teszi. Nem véletlen, hogy a nemesócsai szövetkezet meredeken ível fölfelé a fejlődés útján. Néhány évvel ez­előtt komoly bajok és problémák voltak az itteni szövetkezetben. Ma sem állíthatjuk, hogy nincs megoldásra váró feladat, de a tag­ság már elégedett, megtalálja szá­mítását, dolgozik is szorgalmasan. A tavaszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésétől, sikerétől dön­tően függ a termés. Az időben el­végzett vetés biztosítja a növények fejlődését, kihatással van a hektár­hozamokra is. Nem csoda hát, hogy alig várják a szövetkezeti ta­gok a tavaszi munkák kezdetét. Bagota István 1963. március 27. A termelésben előforduló elemi csa­pások, valamint a gazdaságok hiányos üzemszervezése folytán érthető, hogy egyetlen igazgatóság sem teljesítette bevételi tervét. A termékek egységen­kénti önköltsége lényegesen maga­sabb lett az előző évek átlagánál. Így például a hubicei gazdaságban egy mázsa cukorrépát 75,71 korona, 1 liter tejet 2,53 korona és 1 kg ser­téshúst 10,15 korona önköltséggel ál­lítottak elő. Hasonló a helyzet a többi gazdálkodásban is, ahol a jövőben sokkal következetesebben kell arra törekedniük, hogy a termelést olcsób­bá tegyék. A tavalyi év eredményei arról ta­núskodnak, hogy a Dunajská Streda-i járás állami gazdaságai — az üzemek átlagtermését véve alapul — külter­jesen gazdálkodtak, a termelési költ­ségeket több mint 7,5 millióval túl­merítették. Idén arra kell töreked­niük, hogy részlegenként következete­sebb üzemszervezést alkalmazzanak. A hibákra nemcsak az év végén buk­kanjanak rá, mert ezzel már nem be­folyásolhatják az eredményeket. El­lenben, ha év közben is állandóan fi­gyelemmel kísérik a termelést — fo­kozzák az egyéni felelősséget — me­net közben kijavíthatják majd az elő­forduló hibákat és jobb eredménnyel zárhatják az évet. HOKSZA ISTVÁN Tanúság ez a jövőre nézve, ami arra figyelmezteti az ottani vezetőket, hogy a terv még nem minden, ke­ményen harcolni kell annak megva­lósítása érdekében a rendelkezésre álló összes eszközökkel — a trágyá­zással, öntözéssel stb. — s ugyan­akkor teljesíteni kell a szerződéses eladást is, mert hiszen végeredmény­ben a belterjes termelésnek a dolgozó nép bőségesebb ellátását kell szol­gálnia. A Dunajská Streda-i járás ál­lami gazdaságai közül azonban hús­ból csak a Dunajská Klatov-i és a hu­bicei igazgatóságok körzetébe tartozó gazdaságok teljesítették a közellátási feladatokat. Keressük az okot, miért maradtak le a többiek, s máris magyarázatot ka­punk. Nagyon sajnálatos, hogy tavaly a borjak közül 270 darab, azaz az ál­lomány 11,9 °/í)-a, ezenkívül a malacok 17,4 %-a hullott el, s ennek jelentős része a kvetoslavovi igazgatóság kör­zetében történt, részben betegségek (TBC), részben pedig szervezési hiá­nyosságok, vagyis — szólítsuk nevén a gyereket — hanyagság folytán, mert a kocáknál nem tartottak állandó fel­ügyeletet. a legalapvetőbb követelménye. Enél­­kül a mezőgazdaságban minden más intézkedés csak a belterjesség látsza­tát keltené. Ismeretes, hogy a múlt esztendőben szokatlanul nagy szárazság dühöngött nálunk, s különösen nagyon érintette a Csallóköz mezőgazdasági üzemeit, közülük a Dunajská Streda-i járás ál­lami gazdaságait is. Szükséges volt tehát az öntözőművek hatékonyabb kihasználása. E tekintetben példamu­tató volt a Kvetoslavovi Állami Gazda­ság, hol a nyár folyamán két műszak­ban üzemeltették az öntözőberendezé­seket, de ugyanakkor a vrakuüi gaz­daságban csak 70 0/0-ra használták ki az öntözési lehetőségeket. A szárazság és az öntözőberendezé­sek elégtelen kihasználása azt ered­ményezte, hogy takarmányokból még megközelítőleg sem érték el a terve­zett hozamokat, mert a négy gazda­ság átlagban véve a tervezett 57,31 mázsa helyett csak 36,65 mázsát ért el. Közülük a kvetoslavoviaknak szin­te érthetetlen, hogy csak 17 mázsás átlagtermésük lett. így aztán a gaz­daságok takarmányalapja csak 85— 70 %-ra fedezi a szükségleteiket. Kopcsányi Vince A z udvart sötét homály borítja és a kertek alatt még ott hú­zódik az éjszaka, mikor Kopcsányi since feleségével és lányával együtt kilép a házból, hogy elinduljanak reggeli munkájuk­ba. Így megy ez té­len, nyáron, tavasz­­szal, ősszel — las­san már hatodik éve. A falu lakos­sága még csendes álmát alussza — de ők már régen tal­pon vannak. Sürget a munka, az éhes tehenek várják a reggelit... Menni kell, mert az idő hamar elszalad és ezalatt sok tenni­való akad egy istál­lóban. Bizonyt van mit csinálni a 14 tehén körül, különösen akkor, ha azt olyan körültekintéssel, gondoskodás­sal végzik, mint Kopcsányi Vince csi­nálja. A gondozásuk alatt levő te­heneket úgy tekintik, mint a sajátju­kat. Nincs ezen mit csodálkozni. Hi­szen hat év óta igazán megszokták és megszerették a hűséges állatokat. Míg a 67 éves Vince bácsi az ízletes takarmányt adja a tehenek elé, addig a még mindig fürge felesége és Ilon­ka lánya a fejést készítik elő. A két asszonynak most nem sok munkája van, mert a 14 tehén közül jelenleg csak ötöt fejnek, a többi szárazon áll. — Most elég alacsony az egy te­héntől kifejt mennyiség, mindössze

Next

/
Oldalképek
Tartalom