Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-24 / 24. szám

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Ho CD N oo 'CD íO N ««0 03 N 00 '03 oo 0 :o 1 =3 2» o c 3 *-0 o N eo C5 >^» 'ö Ö 0) k. Ai 03 CO '03 '03 ö N co 03 N 03 '03 '03 5 *♦0 03 N 00 '03 iO N 00 So 03 N co '03 00 03 Ki :o Sí =3 1 3> o Sí '05 j ö i iO SÍ c 0) su »*•2. j is • J 3 ! 3s II fc! 35 £ S '3 C ö> o • e o Ai H 3 ►-J 03 £ *S> 'Q oo Q •e N C 0J3 *0 N 03 5 C-. k. '05 s *ö Q s*» So O *-« 05 c 3 o N oo 05 *»í '05 03 V. * 03 oo k. '03 05 N cn • Az elmulasztott téli permetezés pótlása A gyümölcsészetben a növény­­védelem alapját még ma is a gyü­mölcsfák téli permetezése képezi. Az idei kemény tél miatt még a leggondosabb gyümölcsészek is el­hanyagolták a téli permetezést, aminek beláthatatlan rossz követ­kezményi lehetnének. Az elmu­lasztott téli permetezést Fosfotio­­nos permetezéssel egyenértékűen pótolhatjuk. Az eddig használt téli permete­zőszerek megölik a rovarokat a fejlődés minden szakaszában a téli tenyésznyugalom idején. Pél­dául a karbolos védőszerek kon­takt méregként hatnak. Ezektől eltérően a Fosfotion pusztító ha­tású már a tevékeny rovarokra is és ezekre légzés, érintkezés útján, valamint a rágási folyamat idején hat. A rovarok tojásaiban nem tesz kárt, de ez nem is fontos, mivel a Fosfotion használata idején a rovarok már kikeltek és könnyen elérhetők. A Fosfotion rovarirtó hatása ugyanolyan mértékű, mint a szokványosán fyasznált téli per­metezőszereké, sőt még erőtelje­sebb az olyan hernyókkal szemben, amelyek télen elrejtőzködnek és ezért a téli permetezéssel nem semmislthetők meg. A Fosfotionos permetezést a rügyfakadástól egészen a bimbók megpattanásáig végezhetjük el. Az említett időszak után már kez­dődik a nyári permetezés ideje. A Fosfotiont 0,3 %-os oldat alak­jában (a legerősebb 0,4 °/o-os) használjuk. A munkaidő és a gé­pek gazdaságosabb kihasználása érdekében más vegyszerekkel ke­verve is használhatjuk. Például a bimbőlyukasztó ellen, (erdők kö­zelében) 1 °/o-os Dynollal (DDT emulzió) kombináljuk. Ebben az esetben mindjárt az .első bimbók rügyfakadása után kell permetez­nünk, hogy a bimbólyukasztőkat idejében megsemmisítsük. A gom­bás betegségek ellen Novozlrral kombináljuk, amely napjainkban a ként és a rezet helyettesíti teljes sikerrel. Szükség esetén más kom­binációt is alkalmazhatunk, például Sulkával, de a Fosfotion mindig a téli permetezést helyettesíti. A Fosfotion használata esetén a törzseken és a vastagabb ágakon élősködő mohák és zuzmók ellen a fát mészlével vagy karbollal be­mázoljuk. A Fosfotiont különböző csomagolásban minden magkeres­kedésben vagy drogériában meg­kaphatjuk, s ezért használata ki­csiben is gazdaságos. Ne siessük el az idei szőlőmetszést A szokatlanul hosszú tél megvi­selte a kényesebb szőlőfajtáinkat, s a mézesfehér szőlőfajtát telje­sen kivonta az ez évi termelésből. A metszési munkálatokkal legcél­szerűbb várni, amíg a szőlő rügyei duzzadni kezdenek, vagyis élet­jelt adnak magukról. Ugyanis a rügyek egy része a nagy hidegtől megvakulhatott, s így a szemek hézagosán, vagyis közönként he­lyezkednek el a vesszőn, ennek következtében a metszést esetleg helytelenül végeznénk el. A csa­pok számát és a csapokon meg­hagyandó rügyek számát mindig az előző évi tőkenövekedés hatá­rozza meg, de figyelembe kell ven­nünk a szőlőfajtát is. Ha a szőlőt a terv szerint annak kiöregedése miatt egy év múlva kivágjuk, akkor az eddigi met­szési módon is változtathatunk. Biztosítani kell a hozam mennyi­ségének azt a lehető legnagyobb elérhető fokát, amely nem megy túlságosan a minőség rovására. Miután ennek érdekében ugar és biztosítócsapokat nem hagyunk, a legerősebb vesszőket tőkénként számolva 25—35 rügyes megter-MS'S*«®# Az ábrán kisebb ál­lománynak megfelelő, egyszerű répaetetési módokat szemlélte­tünk. Deszkalapba egy vagy több 100-as vagy 200-as szeget verünk, amelyre a takarmány­­répát vagy sárgarépát feltűzzük. Ezt a baromfiak körül­­állva állandóan kedvük szerint csipegethetik (a). A másik meg­oldás szerint répafelfüggesztő ho­rogra (b) akasztjuk a répát. A ré­pát olyan magasságban kell fel­függeszteni, hogy azt a baromfi a) deszkalapból kiálló 20 centimé­teres szeg, b) akasztóhorog csak ugrálva érhesse el és így mozgásra is kényszeresük. Ter­mészetesen a répa aprítottan is etethető az ismertetett etetőedé­nyekben. Egyszerű és önműködő itatok csibék és növendékbaromfi részére A nyitott itatóedénybe a csibék beleesnek, belepiszkítanak és így az ilyen edénnyel állandóan baj van. A nyitott itatóedényt köny­­nyen megjavíthatjuk, sőt egyszerű önitatóvá alakíthatjuk át, ha kö­zönséges nagyobb virágcserepet teszünk a tányérba úgy. hogy a cserép fenekén levő lyukat pe­csétviasszal befoltozzuk, a lefelé fordított nyílása alá egy vagy két l—1,5 cm vastag fapálcikát te­szünk (1 és 4). A virágcserepet megtöltjük vízzel, ráhelyezzük a fapálcikákat, majd utána rátesz­­szük a lefelé fordított tányért és az egészet jól összefogva hirtelen visszafordítjuk. A víz csak a pál-1. Önműködő cse­répitató, 2. köcsög­ből átalakított ön­itató, 3. virágosé - réppel is megaka­heléssel hosszú csapokra vagy fél­­szálvesszőkre metsszük. Szálvesszőt hagyni nem nagyon érdemes, mivel kezelése mindig több munkával jár és előnyeit a félszálvessző vagy a hosszú csap teljes mértékben biztosítja. Az idős szőlőkben nem csupán ter­mésre, hanem vesszőnevelésre is kell törekednünk, s ezért ilyenkor a rövidcsapos metszés szükséges. A közepes korú szőlők növekedési erélye nagyobb, de ezek a tőkék még nem magasodtak fel, s így az ugarvessző nevelése csak kis mér­tékben szükséges. A 4—6 rügyes csapok meghagyása esetén ugyanis a második vagy harmadik rügyből kihajtott vesszőre ugorhatunk visz­­sza, viszont a hasznosítási idő alatti felmagasodás sem hátrányos. Ifj. Fitos Imre KILOWATT. A teljesítmény fizikai egysége az egy má­sodperc alatt végzett egy joule munka. Ennek a tel­jesítménynek neve watt (W). A gyakorlatban gyakran használják a teljesítmény kifejezésére a watt ezer­szeresét, a kilowattot (kW). A teljesítménynek a technikai gyakorlatban használatos másik egysége a lóerő. LŐERŐ. Egy lóerő (LE) az a teljesítmény, amikor 75 kg súlyt egy méter magasra egy másodperc alatt eme­lünk fel. A lóerő és a watt közötti összefüggés: 1 ló­erő »» 736 watt ATMOSZFÉRA (atm. at.) a nyomás gyakorlati egysége. Egy atmoszféra a 760 mm magas O Celzius fokú hi­ganyoszlop nyomása 45 fok földrajzi szélességen és a tengerszin magasságában. Egy fizikai atmoszféra mJ-enként 1,030 kilogramm nyomóerőnek felel meg. Az atmoszféra jelenti a földet körülvevő légkört is. Az üzemi nyomás a felületegységre ható atmoszfé­rákban, illetve kg/cm3-ben kifejezett nyomóerő. A műszaki gyakorlatban a technikai atmoszférát hasz­nálják: egy atmoszféra = 735 higanymilliméter, ami 1 kg/cm3 nyomást jelent. KOEFFICIENS - együttható. JOULE a munka egyik mértékegysége. Egy joule = 0,239 gramm-kalóriával. Az 1 amper erősségű elektromos áram 1 wolt feszültségkülönbség esetén 1 másodperc alatt 1 joule munkát végez. Nevét Joule (Dzsúl) Ja­mes Presco angol fizikustól kapta, aki kísérletileg igazolta, hogy az elektromos áram hőt termel. BRUTTO. A kereskedelemben az áru mennyiségi meg­határozására szolgáló elnevezések összefüggése: Bruttó ■ Nettó + Tara. Bruttó alatt az összsúlyt, az áru önsúlyát és a csomagoló göngyöleg együttes súlyát értjük. Nettó az áru csomagolásmentes ön­súlya, Tara a göngyöleg súlya. KARBAMIDBONTÖ BAKTÉRIUMOK, (urobaktériumok). A vizelet karbamidját ammóniára, széndioxidra és vízre bontják. Trágyában és a talajban gyakoriak. férce vagy kakas ? Jérce, vagy kakas lesz-e a csibéből, erre a kér­désre gazdasszonyáink csak akkor tudnak bizo­nyossággal válaszolni, amikor 6—8 hetes korukra már kinőtt a kiskakas taraja. Néhány évvel ezelőtt japán tudósok rájöttek a nyitjára, hogyan lehet már a kelés után 4—15 óra múlva teljes bizton­sággal felismerni a kis pihés csibe nemét. Az el­múlt hetekben két japán szakértő érkezett — név szerint: Yamanaka és Yagimuna — Budapestre, s vállalták, hogy állami gazdaságok számára a kö­vetkező hónapokban 1 millió naposcsibét 98 száza­lékos garanciával válogatnak szét. Óránkénti tel­jesítményük 1000—1100 naposcsibe megvizsgálása és szétválogatása. Mi ennek a gazdasági jelentő­sége ? Megnövekedett a gépi úton keltetett naposcsi­bék száma. Egyre szaporodik a speciális tojás- és hústermelő üzemek, „baromfi-gyárak“ száma is. Mindez szükségessé teszi, hogy a csibéket a kelés után ivaruk szerint azonnal szétválasszák. A tapasztalat szerint a tojástermelő gyárakban, telepeken csak jércéket gazdaságos nevelni, mert így a kakasok nem foglalják el a helyet. Előnyö­sebb a férőhely kihasználása, s több egyidős jérce­­csirke nevelhető fel. Az elkülönített csibék egy­öntetűbben, jobban is fejlődnek. A hústermelő üzemekben viszont a kakascsibék nevelése az előnyösebb, fejlődési erélyűk jobb. Egy kilő hús előállításához kevesebb takarmányt igényelnek. Az ivaruk szerint szétválogatott csi­békből az egyes gazdaságok olyanokat igényelhet­nek, amelyeknek tartása termelési irányzatuknak a legmegfelelőbb. Az ivarmeghatározás többirányú előnyére való tekintettel külön tanfolyamot létesítettek Buda­pesten. amelyen a legkorszerűbb baromftenyé­szettel rendelkező állami gazdaságok és termelő­­szövetkezetek legjobb baromfigondozói elsajátít­ják e szakma: az ivarmeghatározás (idegen szóval szekszálás) ismereteit, csínját-bínját, s nem lesz többé kétséges, hogy a naposcsibéből kakas vagy jérce lesz-e. Fehér Gyula cika vastagságának megfelelő ma­gasságban tölti meg a tányért, a többi víz bennemarad a cserépben. Ahogyan a tányérból a víz fogy, ugyanannyi a cserépből állandóan pótlódik. Tejesköcsögből is ala­kíthatunk önitatót úgy, hogy nem fapálcikát helyezünk a köcsög alá, hanem fűrészreszelővei egy 1,5 cm-es háromszög alakú nyílást vágunk (2), így a tányérban levő víz szintje állandóan a nyílásnak megfelelő magasságot foglalja el. Egyszerű konzerv- vagy festék­dobozból készülhet csibeitató, ha megfelelő nagyságú virágcserepet teszünk annak meggátlására, hogy a csibék a vízbe beleessenek (3). Fiatalság és a mezőgazdaság dályozhatjuk a csi­bék vízbeesénét, 4. beragasztott lyukú oirágcserép, mint initató. Miért menekül a fiatalság a me­zőgazdaságból, és mezőgazdasá­gunk elári-e 1970-ig az ipar színvo­nalát? Ezzel a két kérdéssel for­dult hozzánk KARAFFA István a Ceßejovcei Mezőgazdasági Tanonc­iskola növednéke. Amit látjuk, fiatal olvasónkat komoly kérdések foglalkoztatják, amelyekre nagyon nehéz röviden válaszolni. A „menekülés“ kifeje­zés túlzás. Találóbb, ha azt mond­juk, hogy a fiatalokat az iparban pillanatnyilag fennálló biztosabb és előnyösebb kereseti, szórakozási és — látszólag — jobb érvénye­sülési lehetőségek vonzzák. Azért írjuk, hogy látszólag jobb érvénye­sülési lehetőségek, mivel a mező­­gazdaságban dolgozó fiatalok szá­mára minden lehetőség nyitva áll még a legmagasabb főiskolai vég­zettség eléréséhez is, csak élni kell vele. A szaktudással, új mód­szerekkel felfegyverzett emberek pedig forradalmi változást idéz­hetnek elő nemcsak a saját me­zőgazdasági üzemükben, hanem egész mezőgazdasági termelésünk­ben is. Ez pedig nagy változásokat idézne elő a falusi emberek élet módjában. Mennyi kihasználásra váró tartalék, újítás, új munka­módszer, technika és technológia vár érvényesítésre! A szövetkeze­tek csupán azért nem használják ki ezeket a lehetőségeket, mert vagy nem tudatosítják azokat, vagy pedig tanácstalanok az újdonsá­gok gyakorlati bevezetésénél. Az Ipar már elért egy bizonyos fokú fejlettséget, mind a munka mód-SiakkérdéseKre válaszolunk szere, technológiája és technikája, mind a munka szervezése terén. A mezőgazdaság viszont e téren „szűz területet“ jelent. Itt minden vonalon tökéletesíteni lehet és kell Is a termelést. Azok a fiatalok, akik „menekülnek“ a mezőgazda­ságból, valószínűleg nem látják ezeket a lehetőségeket. Pedig a fiatalok rendszerint valami „na­gyot“ és szépet akarnak alkotni mindjárt, amikor saját lábukra áll­nak. íme itt az alkalom: előttük áll mezőgazdaságunk minden ki­küszöbölésre váró hibájával és nagy tettekre csábító lehetőségei­vel. A második kérdésre egyszerű a felelet: minden a mezőgazdaság­ban dolgozó és azt irányító, vala­mint a mezőgazdaság számára ter­melő emberek munkájától függ. A tervek szerint mezőgazdaságunk 1970-ig el kell hogy érje az ipar színvonalát. Ha teljesíteni akarjuk ezt a feladatot, akkor: 1. állandó­an növelnünk kell a talaj termő­erejét; 2. növelni kell a gazdasági állatok számát és termelőképessé­gét; 3. tökéletesebbé és teljesebbé kell tennünk a mezőgazdasági ter­melés minden szakaszának gépesí­tését és; 4. fokozni kell a beruhá­zási építkezést. Ezen a téren nagy feladatok várnak nemcsak a föld­művesekre, hanem a gépiparra, építőiparra, vegyiparra, közleke­désre stb. is. Konkrét adatokat még nem közölhetünk, mivel a most készülő hétéves terv irány­számait valószínűleg csak az év végén hozzák nyílvánbsságra. Az említett anyagi és technikai eszkö­zöket arra keli felhasználnunk, hogy jobb tervezéssel és munka szervezéssel, nagyobb szaktudás­sal és okos, célszerű gazdálkodás­sal területegységenként évről év­re több, jobb és olcsóbb mezőgaz­dasági termékeket állítsunk elő. —gir— I3zs3iozs-idzs9soigiunfio 9P? udßpwl ipvßvui ßaui pipuisj « uo^ixaj sw ißpsopzvßQzapi » i-ipiu pmoWH • nuniozsvim au^sppua^vzs MEZŐGAZDASÁGI K I S t E X I K 0 M • c/a n ö ?? CDv "t A Co cd-t CD <2 Öv ö co N O e-*4 S 3 ?? • ÖJ a o ö su 2 öv 2 CD N Ot 8 §* co öv 5 co* CD g Sr o • O Oo 2' Öv Ö* 2 CD «Ö 2 ö <Ö Ö öa g <£* <D Sí CK ö Öv ö ÖV =C ö © «*+. «*+• ö Ö* 3 ÖV "t *\3

Next

/
Oldalképek
Tartalom