Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-24 / 24. szám

INDUL A KOMPLEXBRIGÄD

Jobban kihasználják a gépeket

Számely József és Farkas János az utolsó simításokat végzik a lánctalpas

traktoron

Túlteljesítik eladási tervüket

Házassági évforduló,

avagy évzáró gyűlés?

A hozzászólások után a megérdemelt osztalékot osztották szét a tag-Krokovai László büszkén nézi a bankkönyvecskébe beírt összeget.

ság között. Krokovai László állatgondozó például 8400 koronát kapott.

Okos József (Safárikovo)

Több száz darab diófa-csemete (dús gyökérzetű papírhéjú fajták) Jutányos áron eladó.

Cím: Demeter József, Véeláre, okr. Kosice.

Büszkén néznek rá

A Komárnol Állami Gazdaság borjú- és növendékállatok Istállója nemrég készült el. A gazdaság máris szép eredményeket ért el az állattenyésztésben. A növendékállatok napi súlygyarapodása 1,1 kg, a borjúké pedig 0,89 kg. Kerepecky elvtárs a növendék- és tenyészállatok gondozója büszkén mutat az istálló falán függő jelvényre, amit a gazdaság az 1962- es évi vásáron kapott a svájci származású szimentáfí apaállatért. A gazdaság márciusban újból egy 15 hónapos apaállatot küld a Rimavská Sobota-i vásárra. Bíznak abban, hogy ezzel is újabb díjat nyernek.

Kerepecky elvtárs példaképül szolgálhat minden dolgozónak, mert becsületes és fáradságot nem ismerő, önzetlen munkájával sokban hozzájárul hazánk tenyészállományának gazdagításához.

Czézinger László SPTS, Komárno

ÁRTÉRI

GONDOK

Évtizedeken keresztül nagy károkat okozott a szeszélyes Ipoly a partjain élő népnek, de ilyen méretűre, amilyet az idei árvíz okozott, emberemlékezet óta nincs példa.

Ismeretes, hogy az elemi csapás Sahy városát és ■ szövetkezetét sújtotta a legnagyobb mértékben. Ez arra figyelmeztet, hogy igyekezni kell az Ipoly szabályozásával.

— Milyen terület került víz alá? — tesszük fel a kérdést SZIKSZAI Vilmos elvtársnak, az EFSZ elnökének.

— Szövetkezetünk mezőgazdasági területének jelentős részét, 232 hektárt tesz ki az árvízzel sújtott terület. Ebből á szántó 61, az őszi vetés pedig 2,5 hektár. Ezen kívül az állami gazdaságnak is számottevő területe került néhány méteres víz alá.

— A kár pénzértéke?

— Pillanatnyilag koronákban lehetetlen kifejezni, hiszen, ha lassan apad is a víz, az árterület nagy részéről a hosszú évek tapasztalata alapján csak később húzódik medrébe. Annyit tudok, hogy az árral sújtot szántókra hamarosan nem mehetünk, s ez megbontja idei vetésforgónkat. Komoly veszteség az is, hogy a talajból kilúgozódnak a tápanyagok. Fölbecsülhetetlen kárunk származik abból, hogy a szokásnak megfelelően — még akkor is, ha e hónap végéig visszahúzódik a víz, amire kilátás nincs — május elején nem hajthatjuk ki az állatokat a legelőre. Számításom szerint, legalább egy egész hónappal eltolódik a legeltetés megkezdésének időpontja. A 215 számosállatot kitevő legeltetésre szánt állatállományunkat istállóban kell tartanunk, s ehhez takarmány kell, méghozzá nem is kevés. Hacsak az alaptakarmányadagokat számítjuk, ennek az állománynak átlagban véve naponta 2472,50 kg szárazanyagra, 537,50 kg keményítőegységre és 53,75 kg emészthető fehérjére van szüksége létfenntartásához, s ehhez még hozzájön a termelőadag is, amely ugyancsak tekintélyes keményítő- és fehérjemennyiséget tesz ki. Legnagyobb baj az, hogy saját alapokból a hiányt nem tudjuk fedezni még úgy sem, hogy már most leszűkítettük a takarmányadagokat, amennyire csak lehetett. Végtére is az állományt nem tehetjük tönkre. Bízom abban, hogy az illetékesek figyelembe veszik mindezeket, s állami alapokból támogatást nyújtanak.

— Milyen a kilátás az őszi gabonafélékkel?

• — A szokatlan, zord tél ellenére, gabonaféléink aránylag jól átteleltek. Ehhez hozzájárult az is, hogy agrotechnikai határidőre, gondosan előkészített talajba, október 15-ig elvetettünk ás a tél folyamán 69 hektáron nitratáltunk. Hektáronként egy mázsa Lovosicei salétromot adtunk. Most már csak az időn múlik. A helyzet az, hogy a talaj állandóan „dolgozik“. Éjjel fagy, nappal olvad. Ez árt legjobban az őszieknek. Ha ez néhányszor megismétlődik, akkor... nehéz év előtt állunk, de szövetkezetünk munkában edzett tagsága mindent megtesz pártunk XII. kongreszszusának irányelveiből ránk háruló feladatok teljesítése érdekében.

Hoksza István

1363. március 24.

mazásával szeretnék 6 nap alatt befejezni a vetést. Nem vitás, hogy jó munkaszervezés mellett ez sikerül is. A három csapatvezető, a brigádvezető és az agronómus minden nap két órakor munkamegbeszélést tartanak és az eredményt a „hirdető táblára“ írják ki. így a munkából hazatérő traktorosok megnézhetik a másnapi teendőjüket. Ez a tábla sokat segít majd a munkaszervezésben.

A mezőgazdasági gépek kihasználását úgy akarják emelni, hogy a

va készen várják a tavaszi munkák megkezdését. A kitisztított vetőmag és a kijavított gépek állami ellenőrzésen mentek keresztül.

Ez évben már nemcsak a feladatokat, hanem az üzemanyag fogyasztácella végén várták meg, míg újból nekiláthatnak. Nem féltek a hosszabbított műszakoktól sem. Mindegyik előtt ott lebegett a cél, hogy minél előbb el kell végezni a megkezdett munkát. Ez serkentette őket. A megszabott követelményeket mindig betartották. A mennyiség soha nem ment a minőség rovására. A lánctalpas traktorokkal és a kombájnokkal, két, sőt három műszakot is végeztek naponta. A három gabonakombájnnal, az aratás gyors befejezése után még segítettek is a szomszédos községekben. A sürgősebb munkáknál könynyen megvalósíthatták a két- és három műszakot, mert traktorosuk van ■ elég. A 20 gumikerekű és 3 lánctalpas traktorra 34 traktoros esik. Még a három kombájnra is van egy tartalék, hogy szükség esetén legyen ; kivel pótolni a kiesést. Jelenleg a szövetkezet 48 hektár területére esik . egy traktor.

Tavaly az őszi mélyszántás gyors , elvégzéséért a járás versenyt hirde- i tett a traktorosok között. A vinicai szövetkezet traktorosai is bekapcsolódtak a versenybe. Szorgalmas munkájuknak meg is volt az eredménye, mert három szuperos; Sült László, : Süket Mihály, Kissimon Béla és három lánctalpas-traktoros; Ledecky [ József, Jász Ferenc, Farkas János a , versenyből győztesként került ki. Az : eredmények elérése után várták a

• járás által megszabott jutalmat. Sajj nos, csalódniuk kellett, mert az . egyenlő teljesítmény mellett csak a . két szuperos és az egy lánctalpas , traktoros kapta meg a pénzt. A szövetkezet vezetősége már többször

. élt panasszal a járáson, hogy a meg. ígért és megérdemelt pénzösszeget ; utalják ki a traktorosoknak — de i hiába. Ez pedig hiba. Vagy a járáson , nem gondolnak arra, hogy ezzel a ; munkakedvet és a dolgozók bizalmát I teljesen lerombolják? Jó volna el- I gondolkozni ezen, mert esetleg kö- i vetkezménye lehet, hogy ez évben . már kevésbé sikerül az általuk hir, detett verseny. Holott eddig a szocialista munkaverseny Vinicán is a ' munka lendítőkerekét képezte.

Hogyan tovább ...?

Az 1880 000 korona értékű mező• gazdasági gépek kevés híján kijavítlánctalpas traktoroknál egész éven át két műszakot, a kerekeseknél pedig hosszabbított műszakot alkalmaz> nak. Ezenkívül összekapcsolt gép- i sorozattal, illetve agregátorokkal nö- I vélik a vontató gépek kihasználását. : Á vinicei szövetkezetben ez évben

• a munkák legnagyobb részét már

• géppel végzik. Náluk már nem okoz problémát a munkaerő kérdése. A komplexbrigádok megszervezése elősegítette a kisebb költséggel járó nagyobb eredmények elérését.

Zsebik Sarolta

sát is szétírják a gépekre és a hektárra. Minden traktoros felel a keze alatt lévő gépért és az elfogyasztott üzemanyagmennyiségért. A nagyobt eredmények elérésére 150 000 koron? értékű prémiumot tűztek ki, melybő: a kiváló munkateljesítményt és a; üzemanyagmegtakarítást fizetik. Érdemes tehát jól dolgozni és becsületesen kezelni a gépeket.

A tavaszi munkák leggyorsabb elvégzése végett bevezetik a két műszakot. A terv már kidolgozva várja megvalósítását. A két műszak alkal-A gazdasági udvarban nagy a sár. Nem különösebb jelenség ez most, mert a napsugarak már megmutatták ittlétüket és az erős földfagynak, akár tetszett, akár nem, engednie kellett szilárdságából. De különösen ott nem csoda, ahol annyi a gép, mint a vinicai szövetkezetben. A napnap után több és több munkába induló gép fölvágja a nedves talajt. A sárral együtt nő a gépek száma is, mert a javítóműhely dolgozói nem tétlenkednek. Minél előbb végezni akarnak a gépjavítással. Tudják, hogy ebben az évben nagy feladatok várnak a kijavított gépekre.

Idén szép tervekkel indul a szövetkezet. Megalakították a komplexbrigádot, amely mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés gépeit felöleli. Igaz, a „komplexbrigád" nevet már tavaly is ismerték, de az inkább csak próba volt, ahol meggyőződtek előnyeiről, hasznosságáról. Most tapasztalatokkal gazdagodva, egy kis módosítással átalakítják, hogy így, ez évben minden hiba és nehézség nélkül, legjobban kihasználhassák gépeiket.

A komplexbrigád alá az egész szántóterület, vagyis 1237 hektár tartozik. A brigádot három csapatra osztják föl és mindegyik egyenlő földterülettel s egyenlő mennyiségű gépekkel rendelkezik. Mindegyik csapat élére csapatvezetőt állítanak, az egészet pedig a brigád vezetője, Buris Sándor fogja irányítani. A csapatfelosztás a verseny kialakítására szolgál. Tavaly nem tudták rendesen megszervezni a munkaversenyt. Ennek ellenére a gépek jól ki voltak használva. A jó munkaszervezés és a traktorosok odaadó munkája mindezt megteremtette. A traktorosok már aj előző nap délutánján megnézhették a „hirdetőtáblán“, hogy mi lesz a másnapi munkájuk. így nem fordulhatott egyszer sem elő, mint az még mindig sok helyen van, hogy reggel 9—IC órakor a traktorosok nem tudják a feladatukat. A táblán nemcsak az volt meg, hogy hova, milyen munkába menjenek, hanem az is, hogy mikor hány órakor kell munkába állni. Minden reggel már öt órakor kint voltak a mezőn. Ha esetleg az időjárás megzavarta a munkát, — ami többször előfordult, — a traktorosok a parA Banská Bystrica-i járás jaseny-i SFSZ-ében feladatul tűzték ki, hogy a közellátás részére a tavalyihoz viszonyítva T5 Ü00 liter tejj’eT, T0 00Ö tojással és 40 mázsa hússal adnak többet a tervezettnél. Ennek érdekében számos olyan intézkedést foganatosítottak, amelyek hozzájárulnak s vállalás teljesítéséhez.

Tettek követik az ígéretet: az év elejétől a tervezett 16 ezer liter tej helyett 19 500 litert adtak el. Mivel elegendő a takarmányuk, fejőstehenenként nyolc kiló szénát, hét kiló lakarmányszalmát, egy kiló abrakot.

valamint kapástermékeket és silót adnak.

A sertéshizlalda etetői Jqzef Skultéty vezetésevéi már február végén teljesítették a sertéshúseladás negyedévi tervét, s március végéig 40 mázsa húst adnak el terven felül.

Tojáseladási tervüket csak 70 °/o-ra tudják teljesíteni, mivel kevés a tojó. A szövetkezeti tagok elhatározták, hogy amíg az EFSZ kiegészíti tyúkállományát, saját háztáji gazdaságukból 5000 tojással járulnak hozzá' a szövetkezet kötelezettségeinek teljesítéséhez. (CTK)

csibe-alanyokat kaptunk a keltetőből, úgyhiszem Nagykürtösről, a múlt esztendőben. Hát így jártunk... — sóhajtotta.

Reméljük, hogy a keltető üzem illetékesei az effajta tévedéseket nem hagyják megismétlődni! Az ilyen tévedés aligha adódhat szakmai hozzáértésből. Jó lenne, ha több figyelmet fordítanának az efféle esetek elkerülésére. Elvégre becsület dolga ez is!

Öt és félliter az átlag

Kevés mezőgazdasági nagyüzem vezetői mondhatják el azt, amit a bussaiak. Ez esetben Bán Sándor zootechnikusé a sző:

— Május derekáig kitart a szemes, szálas és a silótakarmányunk. A darakeverékeket a takarmánykeverő üzemtől kapjuk, annak rendje, módja szerint. Egyelőre alomszalmában sem szűkölködünk.

így azután nem csoda, hogy ebben a szövetkezetben az átlagos tejhozam naponta öt és fél liter tehenenként. Hozzájárul a kielégítő tejhozam eléréséhez az is, hogy az 1 kg abrak, 3 kg széna, 5 kg takarmányszalma és 20 kg siló mellett, az utóbbit ammóniákozzák. A százegy tehén silőadagját hatvan liternyi folyékony ammóniákkal locsolják meg.

— S ezáltal mennyi a tejtöbblet?

A zootechnikus nem marad adós a

felelettel. Először számol, majd kirukkol az eredménnyel:

— Naponta jelenleg 15—20 litert számolhatunk. Ám ennél több is volt már; most egyszeriben tizenhét tehenünket állítottuk szárazra.

— Mióta ammóniákozzák a silót? — furdal a kíváncsiság.

— Közel két hónapja kezdtük, de eleinte magunk sem akartuk hinni, hogy- az ammóniákozás többíti a tejet... Azóta megbizonyosodtunk róla.

* * *

Jól gazdálkodik a szóbanforgó szövetkezet. Ali im iránti kötelességét is példásan teljesíti. A múlt évben 225 mázsa hússal és 15 ezer tojással toldották meg a szükségeset, azaz, a tervezettet. Az idei eladási tervüket is maradéktalanul'teljesíteni akarják — sőt szeretnék túl is teljesíteni —, hogy jó hírnevükön ne essék csorba.

« saiariKovoi es KraiiKi trsz, me? 1962 februárjában „összeházasodott“ Ma már a két község mind politika mind gazdasági téren összetartozik mivel a szövetkezet egyesítésével ? községeket is összevonták.

Az elmúlt napokban megtartott év zárógyűlésen megünnepelték az év fordulót is. A beszámolót Bató János az EFSZ elnöke tartotta. Amikor a; elnök ahhoz a ponthoz ért, hogy eb ben az évben öt korona osztaléko osztanak munkaegységenként a tagol között szűnni nem akaró taps tört ki Érthető volt ez az öröm, mert a kéi szövetkezet egyéves eredménye ez a; osztalék. Egyesítés előtt a Safarikovo szövetkezet még egyetlen évben sen fizetett osztalékot. A králikinál ií minden évben elég alacsony volt ? kifizetett összeg.

Mindezt a gépek jó kihasználásával a mechanizáció és a kemizálás bevezetésével érték el. Nemhiába reménykedtek a szövetkezeti tagok az egyesítésben — mert valóban meghozta gyümölcsét. Nem utolsósorban a tagságnak, fáradságot nem ismerő odaadása is járult hozzá a siker eléréséhez.

A beszámoló után a vezetőség javaslatára a tagság jóváhagyta, hogy 1963-ban minden szövetkezeti tagnak biztosítják a fizetett szabadságot. Ezután vita következett, amelyből az asszonyok is kivették a részüket. Betik elvtársnő köszönetét mondott a vezetőségnek, hogy jól vezette a szövetkezetét. Vitafelszólalásokban kérések és javaslatok is elhangzottak, [gy például Bíró elvtársnő azzal a ké-éssel fordult a vezetőséghez, hogy a szövetkezeti asszonyoknak teremtsenek szórakozási lehetőségeket.

HÓDÍT ÚJ

Ezen az esős tavaszeleji napon szomorkás alkonyat borult a határmenti falucskára — Busincére. Egyfelől a gátját szakította patak elszabadult vize, — másfelől meg a tengerszéles Ipoly jeges árja veszélyeztette. Sőt a kékkői hegyekből alázúduló hóié hűvös-hidegen körül is ölelt már jónéhány lakóházat a faluszélen ...

De máris beigazolódott az örökérvényű régi közmondás: Bajban ismered meg embertársadat! Az árvízmentesítő bizottság a lakosság hajlék nélkül maradtjait, legfontosabb bútordarabjaikkal együtt száraz helyre, már hamarabb megüresedett lakásokba költöztette. Baljós éjszakának nézett elébe a falu népe, de nem vesztette el a fejét. Résenállt és cselekedett, hogy a leselkedő további veszélyt közös erővel hárítsa el.

Miért csak ötszázat?

Míg az emberek javarésze az elemekkel birkózva csatázott, addig a falu másik végéhez közeleső gazdasági udvarban zavartalanul folyt a termelés.

Egészen besötétedett már, amikor rátaláltunk a szövetkezet zootechnikusára, Bán Sándorra, aki frissiben elújságolta, hogy tavaly kísérletképpen pulykát is tenyésztettek.

— Ügy augusztus húszadika körül vásároltuk a sarjú-pulykacsibéket. A Prága mellől hozott kényes jószágból utazás közben bizony jónéhány elhullott. Pedig Bratislaváig repülőgép, majd onnan meg autó hozta őket hazáig.

Hozzáfűzte, hogy csak kezdetben voltak nehézségeik a nevelés körül. De azután gyorsan lábrakaptak, a kis pulykák növekedésnek indultak. Amikor elérték a három és fél kilót átlagosan, háromszázhuszonöt darabot — kilónként 20 koronájával — értékesítettek, kétszázat tojónak, huszonötöt pedig kakasnak meghagytak.

— Ebben az évben mennyi pulykát tenyésztenek majd?

— ötszázat.

— Ha jól kifizetődik a pulyka, akkor miért nem tenyésztenek többet?

— Teljesen kicseréljük a tyúkállományt; először a kétezerötszáz csibe felnevelését kell szorgalmaznunk. Ugyanis nem tojó, hanem hústermelő