Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-17 / 22. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld meg magad'. • Milyen idő várható • Gyümölcsé szét - szőlészet • Méhészet * Szakkérdésekre válaszolunk_• Gyiimölcseszet- szőlészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Kamarás rendszert alkalmazok Kétéves tapasztalatom igazolja, hogy a méhek kamarázása előnyös. Tanulmányaimat 1960-ban végeztem el a Liptovsky Hrádok-i Méhészeti Iskolán, és ott az iskola igazgatója, Cajovsky mérnök melegen ajánlotta ezt a módszert. Én 1961 és 1962-ben kipróbáltam és mind a két évben szép eredménynyel. 1962-ben az Így kezelt gyönge családok (4—5 léputcát takarók) kellő időre, az akácvirágzásig annyira megerősödtek, hogy utolérték a kamarázás nélküli 8—9 kerekesek erőnlétét és hozamban sem találtam lényegesebb különbséget közöttük. A kamarás rendszer alkalmazása egyszerű és minden méhészetben könnyen megvalósítható. Tekintettel az idei kemény télre, amely aránylag nagyon megkínozta a méheket és bizony nagyon sok család ereje csak 4—5 léputcára terjed, a kamarázás bizonyul most a legalkalmasabb módszernek. A méheket lehetőleg az első tavaszi vizsgálatnál szükséges leszűkíteni annyira, hogy a léputcákat rendesen eltakarják. Melléjük egy választődeszkát helyezünk. A deszka közepén kétharmad magasságban 1 cm széles és 3 cm hosszú lyukat készítünk. Ezt közvetlenül a méhek mellé helyezzük úgy, hogy az említett nyíláson nyugodtan át tudjanak haladni az élelemért. A kaptár elrendezése: fészek + választöfal + mézeskeret + szalmapárna. A lényeg az, hogy a kis család minél jobban ki tudja fűteni a fészket, s az élelem sohase süllyedjen 2—4 kg alá. Ezt a 4—5 keretes térben megvalósítani csaknem lehetetlen a fejlődés rovása nélkül. A méhek és az anya a benhagyott kereteken szabadon fiasíthatnak. Az elzárt, de még elérhető kamrában mézeskeret van, ami fel van karcolva, s a méhek az élelem biztos tudatában nyugodtan szaporodnak. Ha a keret tartalma kimerült és a méhek sűrűn borítják a választőfalat és a keretet, akkor a választófalat egy kerettel tovább helyezzük és további mézes keretet helyezünk mellé. Mikor ezt is beborítják, akkor a választófalat eltávolítjuk és méheket a szokásos módon tovább kezeljük. Komjáti Zoltán méhészmester Diakovcei EFSZ JttEZOQAZDASACI Versenykerékpár lámpája Versenykerékpárokon néha nehézségeket okoz a lámpának a kormányra való felerősítése. Akik este is használják kerékpárjukat, szereljék a lámpát az első kerék tengelyére, legjobb baloldalra. A kerék árnyéka gyakorlatilag nem játszik szerepet, ugyanakkor az úttest megvilágítása sokkal tökéletesebb. Megfelelő kis lámpát 10,50 koronáért vásárolhatunk. Alsó részére kis nyomógombos kapcsolót szerelünk. A tartót acélvagy alumíniumlemezből állítjuk elő a vázlat szerint (2—3 mm vastag anyagot használunk). Áramforrásként közönséges kerékpárdinamót használhatunk, ebben az esetben 6 voltos izzólámpát szerzünk be, vagy pedig a lámpa testébe szerelünk be egy (esetleg párhuzamosan kapcsolt két) 220-as zseblámpaelemet, melyhez 2,2 vagy 2,5 voltos izzó tartozik. Az egyszerű elemcsere érdekében a vezetékeket (az egyik a lámpától, a másik a kapcsolótól) régi kerékpárbelsőből kivágott gyűrűvel szorítjuk az elem érintkezőire, miáltal a lámpaháztől való szigetelést is megoldottuk. Szeges kijáróvédő szél és egér ellen Minden kaptárhoz készíthetünk ilyet egy, akkora deszkából, mint a kijárózáró. Ezt középen keresztbe kell elfűrészelni. A két deszkadarabba az elfűrészelt szélekkel párhuzamosan, a szélektől 1 cm-re 25 mm-es szegeket verünk egymástól 1 cm távolságban. Ezeket a deszkákat a kijárónyílás elé helyezzük. A szegek megakadályozzák, hogy egér jusson be a kaptárba, a deszka pedig a kijárót védi a széltől. A kijáró előtt egy kis pitvar létesül, s ez a tavaszi fejlődéskor megnehezíti a fészek melegének távozását. Ha kisebb egér próbálkozna bejutással, akkor a szegek közé szorul, s elpusztul a méhek szúrásaitól, mielőtt a kaptárba juthatna. Szegrácsos kijáróvédő deszka I c I 1 14 0 N HETERÓZIS (hibrid vigor) heterozygota Fi hibridszervezetekben nem szabályszerű állandósággal fellépő biológiai hatás, amely abban nyilvánul meg, hogy az utód mindkét szülőjét felülmúlja valamely gazdaságilag hasznos tulajdonság mértékében, jobb az alkalmazkodóképessége, nagyobb az életképessége, betegségekkel szembeni ellenállóképessége. A heterózis okát, élettani mechanizmusát ma még nem ismerjük, bár magyarázzák génhatással, az egyesülő gaméták biológiai különbözőségével stb. A heterózis hatás felhasználása igen széleskörű. A gazdasági növények között előállított heterózis fajták két csoportra oszthatók: 1. egyszerű fajtakeresztezések, amikor két jól kombinálódó fajtát kereszteznek, s ezek utódait adják ki a köztermesztésbe. 2. Beltenyésztéses fajtakeresztezések esetében a szülőfajtákat több nemzedéken át beltenyésztik s ezután keresztezik, ami rendesen fokozottabb heterózist eredményez. A heterózisnak a gazdasági állatok között is hasonló a jelentősége. HETERÖZISKUKORICA — hibridkukorica. Vetőmag előállítására a kukoricatermesztésben az anyanövényt az apával váltott sorokba vetik, s az anyasorosok címereit eltávolítják. így tömegkeresztezéssel csak az apanövények virágporától termékenyülnek meg az anyanövények. KAPILLARITÄS — hajszálcsövesség. A talaj összefüggő zeg-zugos hézagai a kapillárisok. Ha a talajvíz szintje fölötti talajszelvényt megfigyeljük, azt látjuk, hogy egy bizonyos magasságig a víz felszívódott és átnedvesítette a rétegeket. Ezt a jelenséget hajszálcsövességnek vagy kaplllarltásnak nevezzük. Annál magasabbra emelkedik a víz, minél finomabbak a hajszálcsövek. Ennek a talaj vízgazdálkodása szempontjából van igen nagy jelentősége, mert lehetővé teszi, hogy a talaj felületén elpárolgott víz a mélyebb szintek víztartalmából pótlódjék. Különösen lényeges ez a homoktalajoknál, ahol a víz csakhamar a mélyebb szintekbe szivárog. SzakKérdéseHre ^válaszolunk opaApjeCpi soßozs })ejzsa||j eajEjdetj oa^oj \ i f Öntözéses gépi palántázás Az elmúlt héten rövid hír jelent meg a sajtóban arról, hogy magyar gyártmányú palántaültetőgépeket kapunk, amelyekkel az összes szokványos zöldségféléket — káposzta, saláta, paradicsom, paprika, dohány stb. — elültethetjük. Ezzel a hírrel kapcsolatban, még mielőtt a gépek a szövetkezetekbe érkeznének, szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét arra, hogy Magyarországon a Kertészeti Kutatóintézet ötletes módon úgy alakította át a palántaültetőgépet, hogy az ültetéssel egyidejűleg a palántákat meg is öntözze. Kézi ültetésnél az ültetőfa által hagyott lyukba közvetlenül juttatjuk a vizet locsolókannával, így a gyökérzet még az esetleges laza ültetésnél is kedvező körülmények közé kerül. A beöntözés után a palánta köré száraz földet húzunk, hogy a talaj ne száradjon ki, ne cserepesedjen. Gépi ültetésnél a palánta gyökere kedvezőbb körülmények közé kerül, mint a kézi ültetésnél. A talajban levő nedvesség azonban nem mindig elegendő ahhoz, hogy a bizonyos terület beültetését megkívánó, s ezért időben később bekövetkező szórófejes öntözésig a palánták teljesen el ne hervadjanak. Hűvösebb időben pedig a szórófejes öntözéssel a talajnak abból a hőmennyiségéből vonunk el, ami a gyökeresedéshez igen szükséges. Poros talajok öntözésénél a palánták leveleinek leiszapolódása is gyakran előfordul, amit a talaj felszikkadása után csak kézzel bonthatunk ki. A kézi és a gépi palántázás előnyeit akarták egyesíteni, amikor az RS 09-es traktorra szerelt Akkord típusú palántázőgépet módosították. A traktorra permetlétartályokat szereltek fel, s azokból 1 colos gumitömlőn, szabályozó csapon keresztül 15 mm átmérőjű vascsővel a palántáző gép nyitóelemeibe vezették a vizet. A tartály töltése gyorskapcsolású csővezetékre szerelt gumitömlővel történt. A területet úgy készítették elő, hogy a gépi kiültetésre alkalmas legyen. Az őszi mélyszántott, tavasszal kétszer tárcsázott, simítőzott talaj lazának bizonyult, ezért kiültetés előtt fogatos vashengerrel még megjáratták. A kiültetett növény április 14—20-i vetésű tüzdeletlen 10—15 cm hoszszú, 6—8 leveles Cecei csüngő paprikapalánta volt. A palánták a sűrű vetés következtében kissé megnyúlottak. A kiindulósort zsinór mellett kapával kihúzták. A gép tele tartállyal indult. A 270 m hosszú tábla két szélén és a közepén helyezték el a töltővezetékeket. A töltés 3 percet vett igénybe, de menet közben is tölthető. A csővezetékbe szivattyúval nyomatták a vizet. Az öntözővíz szennyeződésére vigyázni kell, mert az könnyen dugulást okozhat. A szabályozó csapokat úgy állították be, hogy a tárcsák a túladagolt víz következtében ne sározódjanak. ^Először 1 szabályozó csapból adagoltuk a vizet mind a 4 elemhez, de a hosszú csőnek a vízszintestől való kisebb-nagyobb eltérése miatt a vízadagolás nem volt egyöntetű. Ezért mind a két tartályból külön csappal szabályozták a vizet, ami 30 cm-es elosztó vezetékből ágazik le a két ültetőelemhez. Tápoldatos öntözés esetén a töltőhüvelyek mellé elhelyezett hordókban műtrágyakeveréket oldhatunk és azt vödörrel öntjük a tartályba. Kiültetés után, bár az idő napos, szeles volt, a palánták nem hervadtak el. A kísérletből az alábbi tanulságokat vonták le: 1. A gép átalakítása egyszerű, házilag elkészíthető. 2. Ezzel a módszerrel a palánták gyökerét vízbe helyezzük és így a palánták átmenetileg sem hervadnak. 3. Az öntözővízben oldott műtrágyával gyökér-sortrágyázást is végezhetünk. 4. A palánták nem sározódnak le, mint a szórófejes öntözésnél. 5. A talaj nem cserepesedik, tehát nem kell azonnal kapálni. 6. A talajt nem hütjük le. KÉRDÉS: Nálunk Csallóközben mindjobban terjed a szőlő termesztése mind a szövetkezetekben, mind a házikertekben. Szeretném tudni, melyik vadalany felel meg a legjobban Dél-Szlovákia feltételeinek; az ismert amerikai Riparia, amit Bratislavában is alkalmaznak, vagy pedig a Magyarországon is használatos Riparia keresztezések, például a Berlandieri X Riparia Teleki Kober 5 BB, a Teleki 5 C és Teleki 8 B alanyfajták. Van-e nálunk, Csehszlovákiában olyan szakiskola, ahol ezeket a fajtákat tenyésztik? (Szabó István, Kostolné Kracany) VÁLASZ: A Csallóköz termesztési feltételeinek a Ber- Iandiéri X Riparia, Teleki Kober 5 BB alanyfajta felel meg a legjobban, amely jól tűri a szárazságot, a kevésbé gazdag talajokon is jól díszük, mindig jól érlel. A ráoltott termő fajta nem támaszt különleges igényeket a metszésre, vesszőhozama igen nagy és jól gyökeresedik. A szőlő telepítéséhez szükséges szaporítóanyagot a Növénynemesítö és Magtermesztő Vállalat osztja szét, s a kertészkedők számára a kertészeti szükségleteket árusító üzletekben adják. Ezen kívül szaporítóanyagot árulnak némely kertészetek és faiskolák is. A legelőnyösebb, ha a szőlőszaporító-anyagot és a vadalanyt már ősszel, a Csehszlovákiai Gyümölcstermesztők és Kertészkedők Szövetségén át (Ceskoslovensky Sväz ovocinárov a záhradkárov, Bratislava, Vysoká ulica 2.) a Növénynemesítő és Magtermesztő vállalattól rendeljük meg tömegesen. Többnyire nem engedélyezik, hogy a szaporítóanyagot távolabbi körzetekből szállítsák, mivel fönnáll a filoxéra terjedésének veszélye. Csehországban lehetséges a szőlőt vadalany nélkül, saját gyökerén is telepíteni. Szlovákiában és Morvaországban csupán filoxérénak ellenálló alanyokon készített oltványokkal végezhetjük a szőlőtelepítést. Szlovákiában kivételt képeznek az immunis, homokos talajok, amelyekre a szőlőt saját gyökerén is telepíthetjük. Ilyen lehetőségeket találunk a komárnoi, Nővé Zámky-i, trebisovi, Senica nad Myjavou-i és Bratislavakörnyéki járásokban. -gir}3Zsaipzs-)dzs3SOiQiunfto • Qivifuva QPl uaHim • ipoöoiu ßatu pipuisj K l oyixai siq ißmvpzoßozapi • * uviu punomH m vuniozsDjm aü^äpüäiiijpzs C/a N ß ©v a* ©t Co © © © Öv 0^4 a oa N O <—i a a se a *-»4 © ***• a a* 2 ''t •■o s © ©i <a a N a* a Co ßv § S' »~4 © 5? o 3 © O Oí 3 & £ 2 re <o 2 & «5 B & • § © a S ©> © §* ©> £ a »N © «•+ a a* 2 c. "t 11 1 $
