Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-20 / 15. szám
Találkozás az olvasókkal Olvasókkal, levelezőkkel találkozni mindig nagy élményt, tanulságot, örömet szerez a lap szerkesztőinek. A ködös őszi novembertől a jégvirágos februárig szerkesztőségünk négy olvasó-, levelező-konferenciát szervezett, amelyen a Bodrogköz és a moldavai síkság, a hepehupás Gömör, a lankás Ipoly-mente dolgozói, a lap szorgalmas olvasói, levelezői és a jövő mezőgazdasági szakemberei vettek részt. Az olvasó- és levelező-konferenciák három fontos célt szolgáltak: • Az első és a legfontosabb, hogy az olvasók őszinte Véleményt mondtak lapunkról, bírálták a fogyatékosságokat és tanácsokat adtak arra vonatkozólag, mit szeretnének olvasni, milyen cikkek segítenék még jobban mezőgazdaságunk fejlődését. • A második, nem kevésbé fontos érdeme a konferenciáknak, hogy az olvasókkal, akiknek jórésze mezőgazdasági szakember, alaposan megvitattuk a kukorica-termesztés fontosságát, gazdaságosságát és a leghaladóbb agrotechnikáját, valamint a komplex-brigádok szerepét a növénytermesztésben és az állattenyésztés sok fontos problémáját. • Harmadik fontos eredménye az értekezletnek, hogy elmélyült a kapcsolat a mezőgazdasági technikumokkal. A tanárok és a diákok közül több levelezőt nyertünk lapunknak. Az első ponthoz a javaslatok egész sora hangzott el. A legfőbb gondolatokat, amelyeket itt felsorolunk a szerkesztőség fokozatosan megvalósítja. 1. A jövőben többet kell foglalkozni az emberrel, a mezőgazdasági dolgozók életével. 2. Rendszeresebben kell foglalkozni a vízgazdálkodás- és talajjavítási munkákkal. 3. Még érdekesebbé kell tenni a „Hallottad már?; című rovatot, amelynek keretében főleg külföldi érdekességeket közlünk. 4. Cikksorozatban ismertetjük az elsődleges nyilvántartás vezetésének módját. 5. Legalább negyedévenként foglalkozunk a szövetkezetek ellenőrző bizottságának munkájával. 6. Többet foglalkozunk a vetőmagtermesztő gazdaságok munkájával. 7. Alaposan elemezzek azoknak a szövetkezeteknek tapasztalatait, ahol már régen bevezették a szilárd jutalmazást. 8. A jövőben többet foglalkozunk a közép-szlovákiai kerület állami gazdaságaival és EFSZ-eivel. 9. A szakmellékletben a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett többet kell foglalkozni az új gépek ismertetésével. 10. Gyakrabban foglalkozunk a nagyüzemi mezőgazdaság munkaszervezésének kérdésével. 11. Gyakrabban foglalkozunk a kertészet fontos problémáival. 12. Alaposabban foglalkozunk a méhészeti szakkérdéssel. 13. Recenziókban ismertetjük a kiadót mezőgazdasági szakkönyvek és a csehszlovákiai magyar írók műveit. 14. Jobban népszerűsítjük a szövetkezeti klubok és a helyi népművelési otthonok tapasztalatait. Ezeken kívül még sok más hasznos javaslatot is igyekszünk megvalósítani. A tanácskozásnak második nagy érdeme a mezőgazdasági tapasztalatcsere. Olyan kiváló szakemberek gazdagították a vitát, mint Gregor Mátyás, a Zeliezovcei Állami Gazdaság igazgatója, Kiszling János, a kukoricatermelés kiváló szakembere, a technikumok tanárai, kiváló EFSZ elnökök, agronómusok. A tanácskozás az elmélet és a gyakorlat nagy csatája volt, amelyből minden résztvevő sokat merített. Nagy jelentőségű még a kapcsolat elmélyítése a mezőgazdasági szakiskolákkal. A személyes kapcsolatok elmélyítése során az iskolák tanárai vállalták, hogy rendszeresen írnak majd cikkeket lapunknak. Jelentős az is, hogy az iskolák hallgatói alaposan megismerték a Szabad Földműves célkitűzéseit, feladatát, továbbá, hogy ők is véleményt nyilváníthattak az ifjúság problémájával kapcsolatban. A konferenciák óta sokan váltak levelezőinkké és értékes vítahozzászőlásaikkal tették színvonalasabbá a Falusi ifjúság és a mezőgazdaság című ankétunkat. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy nagyon hasznosak voltak az olvasókonferenciák. Az értekezletek eredményeként könyvelhetjük el, hogy az utóbbi időben jelentősen bővült a levelezők száma A konferenciákon alaposan boncolgatták a különböző újságírói zsánereket is. Hogy ez segített a levelezők munkáján, az már most is megmutatkozik, mivel a beküldött levelekben nem írnak össze tróját-baranyát a levelezők, hanem egy problémát boncolgatnak, vagy rövid tudósításokat küldenek. Emberekkel — olvasókkal, levelezőkkel találkoztunk. Pathó Károly, a Szabad Földműves főszerkesztője bevezető előadását tartja a moldavai konferencián Berza István, a Safárikovói Mezőgazdasági Technikum Igazgatója megnyitja a levelezőkonferenciát Fiatalok a sahy-i tanácskozáson Ing. Gregor Mátyás a Zeliezovcei ÁG igazgatója felszólalásában a szakosítás fontosságáról beszél A szakemberek is segítenek A CSKP KB és a kormány bizottsága, melynek feladata a mezőgazdasági termelés irányítása, múltheti ülésén különös fontosságot tulajdonított annak, hogy a mezőgazdasági üzemeknek — a mezőgazdaságban fennálló komoly helyzetre való tekintettel — legyenek segítségére szakemberek, a járási- kerületi- és központi szervek dolgozói. A mezőgazdaság sokoldalú megsegítése feltétlenül szükséges és ennek már néhány héten belül meg kell valósulnia, éspedig vagy közvetlen az egyes EFSZ-ekben, esetleg más mezőgazdasági üzemekben. Főképp a talaj termőereje növelésének mozgalmáról, a komposztok elkészítésének biztosításáról és a mésztartalmú anyagok kitermeléséről van szó. A talaj termőereje fokozásának ezidei feladatai nagyok és ennek teljesítése egyben feltétele a mezőgazdaság további fejlődésének. A munka — amely ez irányban vár ránk — igényes és megköveteli minden mezőgazdasági vonalon dolgozó embertől, hogy okos, céltudatos és áldozatkész legyen, valamint szükségessé teszi a nemzetgazdaság egyéb területein dolgozók segítségét is. Az említett szempontokból kiindulva, továbbá a munkaerők és a gépesítési eszközök megfelelő szétheiyezése szempontjából fontos, hogy ezeknek a munkáknak a többségét az aratásig elvégezzék. Nem kétséges, hogy éppen úgy mint a múltban, mindannyian megértjük a mezőgazdasági termelés növelésének szükségességét és kivesszük részünket a közös ügyből, hogy megvalósítsuk a CSKP XII. kongresszusának azon határozatait, amelyeket a mezőgazdaság vonalán tűzött ki. Nem kell messzire mennünk a polgártársaink öntudatosságát bizonyító példákért. A talaj termőereje növelésének munkálatain az 1959-es évtől 1961- ig több mint egymilló 700 ezer brigádórát dolgozott le az üzemi munkásság és a fiatalság. Szlovenszkún tehát három év alatt annyi talajjavítási munkálatot végeztek, mint pl. a múltban 26 esztendő alatt, továbbá 745 millió korona értékű talajjavltási berendezést létesítettek. Hogy menynyire kifizetődnek számukra ezek a befektetések, bizonyítja a Slanská Huta-i (trebiSovi járás) Egységes Földművesszövetkezet példája, ahol már második éve működik 50 hektáron 120 növendék szarvasmarha részére hígtrágya gazdálkodás. Átlag 0,7B kg súlygyarapodást érnek el, sőt a nyári hónapokban 1 kg-on felülit is. Példaként szolgálhatnak a Slovenská Ves-i (popradi járás) szövetkezetitagok is, akik a réti növényeknek elégséges olcsóbb, felületi megmunkálással hektáronként 60—70 q szénát termeltek. A CSKP KB és a kormány bizottsága, amely a mezőgazdasági termelést irányítja, mérlegeli a jelenlegi helyzetet és bizonyára nem véletlenül követeli, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nyújtsanak segítséget a szakemberek, a járási- kerületi- és központi szervek dolgozói. A jelen esetben arról van szó, hogy bár a mezőgazdaság fejlesztésének biztosítását a CSKP XII. kongresszusának határozata az egész társadalmunknak tűzi ki feladatul, mégis annak megvalósítása élén kell, hogy a mezőgazdasági tudományos- szak- és egyéb dolgozók álljanak. Káros jelenség az, hogy még sok mezőgazdasági közép- és főiskolát végzett ember mindenütt másutt dolgozik, csak nem a mezőgazdaságban. így például a keletszlovenszkóí kerületben tavaly végzett 19 növendék közül mindössze négy kapcsolódott be a mezőgazdasági termelésbe. Nem jobb a helyzet országos méretben sem. Az Állami Központi Ellenőrző és Statisztikai Hivatal adatai alapján 19B1 szeptember 30-án Slovenskőn összesen 17,031 mezőgazdasági és erdészeti közép- és főiskolát végzett növendék volt, akik közül 4904 dolgozott a mezőgazdaságon és erdészeten kívül. Éppen ezért az ügy érdekét szolgálja majd, ha az illetékes szervek és szervezetek — ahol jelenleg ezek a mezőgazdasági szakemberek dolgoznak — kiküldik őket hoszszabb időre a legközelebbi EFSZ, vagy mezőgazdasági üzem megsegítésére. Mert bármilyen elcsépeltnek tűnik is ez a megállapítás, mégis igaz, hogy a szakember csak szakember. Bizonyára nem vonják ki magukat ez alól a feladat alól a társadalmi szervezetek sem. Az előttünk álló feladatok könnyen megoldhatók, ha a nemzeti bizottságok — minden fokozaton, kezdeményezők lesznek, s szem előtt fogják tartani, hogy a termelés alapja a termőföld, amelynek jóságától és céltudatos kihasználásától függ a CSKP XII. kongresszusa határozatában kitűzött reális célok elérése a mezőgazdaság szakaszán. JÁN BÄTOVSK? A barátság jegyében Nagy nap volt február 16-án Ipelsky Sokolecen. Marjai József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete és Frantisek Dvorsky, az SZLKP KB elnökségi póttagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára jelenlétében ünnepélyes keretek közt a Csehszlovák-Magyar Barátság EFSZ-ére nevezték el a helybeli szövetkezetét. A nemzetgazdaságunk egyik legfontosabb szakaszán dolgozók mondtak véleményt lapunkról, adtak tanácsot a hogyan továbbra. Szerkesztőségünkre most már az a feladat vár, hogy a sok hasznos javaslatot megszívlelve még sokoldalúbbá, színesebbé tegyük a Szabad Földműves-t, az űjarcú mezőgazdasági dolgozók lapját, —tő — Egy célért A Dunajská Streda-i járás pártszervezeteinek évzáró gyűléséi A párt alapszervezete életének és tevékenységének jelentős eseménye az évzárő közgyűlés, mely ezekben a napokban zajlik le minden munkahelyen az üzemekben, hivatalokban és falvakon. Az évzáró közgyűlésen az alapszervezet tagjai értékelik eddigi munkájukat és meghatározzák a feladatokat az elkövetkező időszakra. A legfontosabb kérdés, mely ma egész népünket foglalkoztatja, a béke kérdése. Minden kommunistára és minden dolgozóra a termelés és a munka minden szakaszán felelős munka vár a békéért folytatott harcban. Ezt a küzdelmet azonban össze kell kapcsolni a mezőgazdasági és az ipari termelés fejlesztésével, a termelés gazdaságosságának állandó emelésével egész nemzetgazdaságunkban. • szán lankadatlan küzdelmet kell i folytatni a gümőkór és a bang-bruce- i lózis ellen. Egészséges állatálományt . kell teremteni. A munkaszervezés szakaszán tuda; tosltanl kell, hogy a termelés és a termelékenység növekedésének kul■ csa az új munkaszervezési formában ■ — a komplex gépesített brigádokban rejlik. , Az erdőgazdálkodás feladatainak : teljesítéséről vitatkoztak a Dunajská ■ Streda-i Erdőüzem kommunistái év■ záró közgyűlésükön. Csicsai József a calovoi szakaszon ■ működő komplex gépesített brigád i tagja a tavaszi erdősítés talajának elő; készítéséről beszélt. Megemlítette, hogy ez a munka tekintettel a hosz: szantartó fagyokra, nagyon fáradságos és alacsony termelékenységű, javasolta, hogy az ezen a szakaszon dolgozókat irányítsák át a fakitermelésre. Gróf István a Králová Lúka-i ; erdőszakasz vezetőjének fölszólalása a XII. kongresszus határozatainak tel- 1 Jesítésére, valamint a nyersfával való 1 gazdálkodás megjavítására irányult. Ezt csak a tőkék súlyának csökken, tésével és gondosabb kezeléssel lehet elérni. A munka igényességével azon' ban össze kell kötni a szociális gondoskodást is. A dunai síkságon az erdőmunkásoknak sokszor nehéz feltételekkel kell megküzdeniök, mint a talajvíz, a szúnyogok és a nehezen ’ hozzáférhető helyek. Ezeken a munkahelyeken nincs ivóvíz. A kérdést az üzemnek kell megoldani. További probléma a dolgozóknak konzervált ételekkel való ellátása, a távoli munkahelyeken. Erre a dolgozók rá vannak utalva. Feltétlenül meg kell Ja; vltani az ellátást. Kostyál elvtárs az erdei növényzet védelméről beszélt, ezek elkerítéséről még tavasszal, nem pedig ősszel, mikor már bekövetkeztek a legeltetés okozta károk. Takarékoskodni kell az erdőgazdálkodásban is. Némely gépjármű-vezető felelőtlenségét kifogásolta Profánt György, a gabőikovoi Szállítóközpont ; vezetője. Gyakran előfordul, hogy a | szakadt láncokat és köteleket otthagyják a munkahelyen, azután úja; kát Igényelnek a raktárban. A gépjár’ mű-vezetőknek szocialista vállalásu. kát kellene felajánlaniuk a Járművek ' karbantartására és szocialista gondoskodásba való vételére. Brozman főmérnök a termelés gaz- 1 daságossá tételével és az 1963 évi feladatok teljesítésével kapcsolatban ‘ rámutatott a gépekben és a techniká, ban rejlő tartalékokra, a gépberendezésekről történő gondoskodás emelésének, a gépek és eszközök gyors javításának jelentőségére, amelyek múlhatatlanul fontosak a gépek Jó 1 kihasználásának szempontjából. A nemzetgazdaság fejlesztésének és a pártmunka megjavításának kérdéseiről beszéltek a járás más üzemeinek évzáró közgyűlésein is, az épí: tőiparban, a kereskedelemben és a szállításban. A kommunisták aprólékos munkája az a sok gondolat és , Javaslat, amely mind a munkafeladatok teljesítésére és a béke megerősítésére irányul, egységes, tömeges igyekezetté fonódik össze és biztosítja a dolgozók örömteljesebb életét és a kommunizmusba történő átmenetet. b. c. v. A Dunajská Streda-i járás alapszervezeteinek fő tevékenysége, a járás jellegét tekintve, természetesen a mezőgazdaság problémáira irányult. Így például a Trhové Myto-i kommunisták évzáró közgyűlésükön bírálták a tehénállományról történő gondoskodás hiányait. Radimák elvtárs rámutatott arra, hogy évente 20—30 viszonylag fiatal tehenet kell kiselejtezni kényszervágásra. Hangsúlyozta, hogy a legszigorúbb intézkedésekei kell tenni a gümőkór leküzdése érdekében. A növénytermesztés kérdéseiről szólva kiemelte a megosztott tápanyagellátás — a nitratácló — Jelentőségét. Fontos feladatként jelölte meg az istállótrágya, a trágyáié, a komposzt és a tőzeg gondos kezelését és a jól alkalmazott megosztott műtrágyázást. Földes elvtárs a komplex gépesített brigádok munkájáról és a gépi eszközök gazdaságos kihasználásáról beszélt. Hangsúlyozta, a munkát úgy kell megszervezni, hogy minden gép naponta legalább 16 órát legyen üzemben. Rámutatott a . kukoricatermesztésnél előállt nagy veszteségekre, melyeket az idézett elő, hogy nem fordítottak kellő figyelmet az egy hektárra eső növények mennyiségére. A vita eredményét a szövetkezeti kommunisták határozatban rögzítették le, amely többek közt azl is tartalmazta, hogy két pártcsoportot alakítanak a komplex gépesített brigádoknál, melyek egymás közt versenyeznek majd a Munka Szocialista Brigádja cím elnyeréséért. A növénytermesztés szakaszán teljes mértékben érvényesítik a kukorica és a répa termesztésében a szükséges számú egyedek pontos betartását. Bevezetik a nltratációt minden őszi vetésnél és fokozatosan a többinél is. Az állattenyésztésben biztosítják a tervezett alapállományt magas hasznosságú állatokból. Hasonló intézkedéseket léptetnek életbe az anyasertéseknél is. Határozatba foglalták, hogy 1963- ban minden anya után 14 malacot fognak elválasztani. A határozat azt is kitűzi, hogy a tojókkal el kell érni az évi 130 darab tojást. Mindezen intézkedéseknek az alapja a pontos nyilvántartás és az állatokról történő fokozott gondoskodás lesz. Más alapszervezetek gyűlésein is foglalkoztak a kommunisták a páftmunka minőségének emelésével és azzal, hogy a párt befolyásával emelni kell a mezőgazdaság piaci termelését. A mezőgazdasági termelés belterjességének továbbra is alapvető kérdése marad a földalapról való gondoskodás, a talaj termőképességének emelése, a magashozamú növények termesztése, a helyes vízgazdálkodás, az öntözés, a haladó mezőgazdasági technika legnagyobb mérvű érvényesítése a növényápolásban és a betakarításban. Az állattenyésztés szaka-1963. február 20.
