Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-17 / 14. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyiimölcsészet - szőlészet • Méhészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsé szét - szőlészet Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld A „COLMAN“ SILÖZÄSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSI RENDSZER a szilázs betárolására és porciózására alkalmas. 1. A takarmány kaszálása. 2. Learatott takarmányt összegyűjtő, rendfölszedögép. 3. A takarmány szállít 6 kocsi. 4. A takarmány kirakása. 5. A takarmány emelő gépszerkezet. 6. A toronysiló. 7. A takarmány felemelő csőszerkezet. 8. A silón belüli kirakószerkezet. 9. A rakodószerkezet gyűrűje. 10. A takarmányt vezető cső. 11. Tárcsás szállító. 12. Leeresztő cső. 13. Alsó szállít ószerkezet. 14. Az etetővályúk megtöltésére szolgáló csavarmozgású szerkezet. (A Farm Mechanization 1962 novemberi számából) Két műszak az állattenyésztésben Ebben a számban a tanyi szövetkezetnek akarunk válaszolni egy régi kérdésére, amelyet ánnak idején a zootechnikus tett lel ottjártunkkor: Hogyan lehet megszervezni a két műszakot az állattenyésztésben? Akkor megígértük, hogy lapunk hasábjain foglalkozni fogunk ezzel a kérdéssel. Hoztunk is néhány cikket a csehországi szövetkezetekből, ahol hamarabb és rugalmasabban láttak hozzá a földművesek munkájának ipari szervezéséhez, de összefogó, általános érvényű elveket nem közölhettünk, mivel több tapasztalat híján ilyeneket nem is dolgoztak ki. Hiszen a munka szervezése, tehát a két műszak bevezetése is, mindenütt a helyi feltételektől, többek között az istálló befogadóképességétől, a munka gépesítésének és a termelés szakosításának fokától és több más tényezőtől függ. Ezekben a napokban ismét a tanyiak jutottak eszünkbe. Ugyanis Szlovákia 60 mezőgazdasági üzeme kipróbálás és véleményezés végett a munkaszervezés módszereire és a két műszak bevezetésére vonatkozó Javaslatot kapott a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági főosztályától. A két műszak bevezetésének módját tárgyalja az állat. tenyésztés minden szakaszán. Minden szokványos istállózási és tartási mód számára pontos munkaszervezési tervet dolgoztak ki. A javaslat kidolgozását megelőzően sok mezőgazdasági üzemben tanulmányozták a két műszak bevezeté• az egy állatra fordított munkamennyiség változatlan maradjon (tehát nem kell növelni az állatgondozók számát); • a 46 órás heti munkaidőt kell venni alapul“ • az állatgondozókat két munkacsoportba kell osztani, (az egyik csoport a délelőtti, a másik a délutáni műszakba kerül) és az állatgondozói normát a két műszak feltételei alapján módosítani kell. Minden műszaknak legyen vezetője; • biztosítani kell • a munkaidő kihasználását az egész műszak alatt, eszerint kell módosítani a munka szervezését és a munkarendet is; • a két műszak alatt végzett munka kifogástalan legyen; • az állatgondozók eddigi keresete változatlanul megmaradjon, csupán annyival csökkenhet, amenynyit eddig a túlórában ledolgozott munkáért kaptak. Az esetleges munkadíjkülönbözetet ügy kell kiegyenlíteni, hogy a növénytermesztés csúcsmunkálatai idején az állatgondozók is segítenek a mezei munkában; • minden dolgozó a két műszak bevezetése előtt írásban megkapja milyen munkát és mennyi idő alatt kell elvégeznie. A feladatok teljesítését a szövetkezet felelős dolgozói állandóan figyelemmel kísérik és ellenőrzik; • a vezetők a legmesszebbmenő gondossággal és segítséggel támogatják a két műszakban dolgozó új kollektívák munkáját mindaddig, amíg a dolgozók öszszeszoknak és magukévá teszik az új munkaszervezést; • be kell tartani azt az elvet, hogy az első műszak dolgozói munkahelyüket mindig átadják a második műszak dolgozóinak. Ennyit a két műszak bevezetésének alapelveiről. A mezőgazdasági üzemekbe kerülő javaslatok fontos tanácsokat adnak a munka szervezésére és díjazási módjára vonatkozóan. Mivel a két műszak kérdése szorosan összefügg azzal a feladattal, amely szerint mezőgazdaságunkat 1970-ig iz ipar színvonalára kell emelnünk, lapunk későbbi számaiban is foglalkozni fogunk ezzel a kérdéssel. Közölni fogjuk, hogyan és milyen gazdasági eredményekkel vezették be a két műszakot Szlovákia néhány mezőgazdasági üzemében. -gir-IGELIT ESŐKÖPENYEK RAGASZTÁSA Az elszakadt igelit esőköpenyeket vagy abroszokat otthon is könnyen, gyorsan és amellett olcsón összeragaszthatjuk. Az elszakadt részt benzinnel vagy terpentinnel megtisztítjuk és üvegalátétre helyezzük (A). Az összeragasztandó részeket egymás mellé tesszük, erre pedig celofánpapírt (C). Meleg vasaló hegyével addig vasaljuk az illető részt, míg össze nem ragad. (Vigyázat, az igelit 75 C foknál olvad!) A ragasztás akkor jó, ha az igelitsáv részeit már csak homályosan látni. HA MÜPALA TETŐT JAVÍTUNK gondoskodjunk egy egyszerű segédeszközről, melynek segítségéve] a lapok könnyen felezhetők. Az ábrán látható szerkezet alsó deszkája kb. 25 mm, a felső legelterjedtebb pala-méret számára. Segédeszközünket munkaasztalra vagy nagyobb ládára erősítjük. A felezendő lapot betoljuk a keretbe, fémfűrésszel a felső deszka mentén bevágást készítünk rá, majd enyhe nyomással (felülről lefelé) a lapot kettétörjük. tljordithotó kérik Oldalnézet A zöldségtermesztés munkafolyamatai közül a betaku rítás gépesítése oldható meg a legnehezebben. A szedés termelékenységét növeli az ágyrendszerű termesztési forma. A munkaigényes terményszedés a legtöbb zöld-Univerzális szedökocsi ségnövénynél összefügg a többi termesztési folyamat szervezésével. A paradicsom növényt 120+40X40 cm sor-, Illetve tőtávolságra ültetjük, amely a féldeterminált fajtáknál általában javasolható. Egy ágy szélessége 16 méter, amely lehetővé teszi, hogy az ágy talaját egyenletessé, (síkká) tegyük, az ültetést a sorközművelést, a növényvédelmet a géptípustól függő fordulóval megoldjuk. A szedés gépesítésére az ábrán bemutatott szedőkocslt javasoljuk. A szedőkocsival a szedést — a 16 m széles ágyat figyelembevéve — két fordulóban, az ágy két oldalán levő úton elhelyezett üres ládák cseréjével úgy oldjuk meg, hogy szabályos távolságokban lerakjuk a tele- és felvesszük az üres ládákat. A táblákból az utakra eső terület 17 %. A szedésig az utakat zöldborsóval, újburgonyával, spenóttal, hasznosíthatjuk. A szedökocsi öt ikersort szed egyszerre. A szedéshez 10 személyre van szükség. Minden szedő egy sort szed. Az univerzális rendszerű zöldségszedő kocsi a gazdaságokban könnyen elkészíthető, ezért részletesebben Írjuk le. Két gumikerék függőleges tengellyel kapcsolódik a 8,4 métert összekötő vízszintes tengelyhez. A függőleges tengelyen a vízszintes tengely magassága állítható. A vízszintes tengelyen viszont a kívánt munkaszélesség állítható. A kerekek és a függőleges tengely elhelyezhető az ábrán szaggatott vonallal jelzett helyre is. A vízszintes tengelyre a szedőedény elhelyezésére szol gáló rácsos ládatartó felület kerül. Ez a függőleges tengelyre kifeszíthető huzallal rögzíthető és a vízszintes tengelyre a rakodóterület alsó felén elhelyezett gyors kapcsoló bilinccsel erősíthető. A vízszintes tengely két fői tengelynek felel meg, azért, hogy a korsi közepén zsanérszerü megoldással összecsukható legyen. A kocsi szállítási lehetőségét szintén az ábra mutatja. A vízszintes tengely két végére szőreit függőleges ten gely körben forgatható és a haladási iránytól 80 fokra elfordítva a tábla végén oldalirányú eltolással a fordu lás kiküszöbölésére is alkalmassá válik. A szedőkocsi a vontatótraktorhoz és a szedőkocsihoz erősíthető vonószerkezettel kapcsolódik. Könnyebb fajsúlyú termék szedésekor a fogatos vontatás is lehetséges. Ebben az esetben középen kerék alátámasztásról ts kell gondoskodnunk, vagy az ábrán szaggatott vonallal jelzett helyre kell a kerekeket elhelyeznünk. A vonószerkezet a szedőkocsi mindkét oldalára azonos módon felerősíthető. A vonószerkezet felerősítése és az elfordítható függőleges tengely rögzítése szárnyas csavarokkal történik. A derékszögben meghajlítható rakodóasztal összekapcsolása úgy oldható meg, hogy a két fél rakodófelületbe erősített fémnyílásokon gömbvasat dugunk át. A rakodófelületen összesen 50 darab hollandi rekeszt szállítunk. Külön rakjuk össze az üres ládákat és a sorok fölött szállítjuk a szedésre szánt ládákat. A megtelt ládákat sakktáblaszerűen mindig az üres helyre rakjuk, egymás fölé annyit, hogy végülis az 50 láda elhelyezése a rakodőfelületen egyforma magasságú legyen. A szedőkocsi felhasználható minden olyan terményhez, amelynek folyamatos szedése eddig kettős művelettel járt: előbb szedőedénybe (vödör, láda, kosár) szedték és onnan szállították a sorok végén elhelyezett szállítóládákba. Így szedhető a paradicsom, a paprika, (csemege és főszer) az uborka, az egész rakodó felületének felhasználásával a káposztafélék (korai káposzta, karalábé, karfiol, kelkáposzta), a sárgadinnye, a cékla, a zeller, a gyökérfélék stb. A gépi munka ráfordítás költségtöbblete megközelíti a megtakarított dolgozók munkabérének összegét. Ez a módszer körülbelül 40 % kézi munkaerő megtakarítást eredményez és a megnövekádett szedés! teljesítménnyel megnövekszik az értékesíthető áru mennyisége is. "iszsaigzs'-iozsjsoigiunh'o « Ojvijum opt uafljm • ipoßoui ßdiu piguisj n uo^ixai sisj lßpsopzoöQzayi • VPimi»H « £uniozsnipci auőjasapua^vz^ DETERMINÁLT NÖVEKEDÉS. Meghatározott, megállt növekedés. A determinált növekedésű paradicsom például fajtatípus virágfürtben végződő szárakkal és sűrűbb virágfürt elhelyezkedéssel. 2 — 5 virágfürt között csak egy-egy levéllel (például K törpe), szemben a folytonos növekedésű típussal, melyben a fürtök közt legalább 3 Tevéi van. Lombozata és tövenkénti termése kisebb, de sűrűbben ültethető. Bogyók minősége gyengébb, napégésre, repedésre, betegségekre hajlamosabbak. A sűrűbb fürtállás és sűrűbb ültetés miatt a korai termés aránya jóval nagyobb, mint a folytonos növekedésű típusnál. Kislégterű, hajtatóberendezésekben (melegágy, hollandágy) vagy rövid hajtatási időszakra legmegfelelőbb fajtatípus. Korai szabadföldi termesztésben csak igen jó termesztési feltételek mellett intenzív kultúrában eredményes. Itt jobb a félig determinált altípus (például a K 42). Ez erősebb növekedésű, palántaszükséglete is kisebb, jobb minőséget ad, konzerv célra is megfelelő. TENYÉSZŐ-CSÜCSOK. A növények növekedő csúcsi részei. A növény az állati szervezettel szemben osztódott csúcssejtek vagy osztódó szövetek útján évről évre gyarapítja testét, növekedik, vastagodik. A növekedés többnyire a tenyésző csúcsok működésének az eredménye. A magasabb rendűeken kialakuló hajtás tenyészőcsúcsok a tenyészőkúpok dudormentes csúcsi tájai, amelyek sokszor két rétegre különülnek. E szövettájak kialakulása egy vagy több ún. iniciális sejt működésére vezethető vissza. SZERV-DIFFERENCIÄLÖDÄS (ORGANOGENEZIS). Az egyes fejlődések kezdeti szakában bizonyos potenciákkal rendelkező sejtekből különböző szövetek, majd szervek kialakulása, melyre hatással van az egyeden belül a sejt helyzete, a külső környezet és egyes kémiai anyagok. A téli nltratációt a szervdifferenciálódás második és harmadik szakasza között kell elvégezni, tehát akkor, amikor a növénykében a kalász formálódik. MEZŐGAZDASÁGI I K I $ I E ■ I R IIs O N sének módját és az elért eredményeket, hogy az összes eddigi tapasztalatokat felhasználva, minél jobb munkát végezhessenek. A javaslat szerint a két műszak bevezetésekor és a dolgozók szabad napjainak megállapításakor az alábbi alapelveket kell betartani: • meg kell őrizni az állatok termelékenységének legalább az eddigi színvonalát, és az állatok termelékenységét a két műszak bevezetése után fokozatosan növelni kell; • C/J N a föl-» % (to so a 't a a a* Co N 0 £ 1 • as a o Q a* 3 Qv ■'t £ 0> N O* P N 3* 3 io 5! Co* o-* 05 a o 3 • 0 f*«4 a* 3 <T> 3 a a P* £ O) 2* 3; 01 p Öv a o» * a <->■* o «*+> a P* 3 av •>3 ►
