Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-07-29 / 60. szám
és ami gátolja valóraváltását Olykor-olykor szeszélyes, haragos folyó az Ipoly. Mindamellett mégis nagyon hasznos. A legtöbbször tavaszonként „Dunává“ terebélyesedve, haragosan hömpölyög árkon, bokron, réten, legelőn keresztül. De amikor kitombolta magát — mint a pajkos gyermek, aki rossz fát tesz a tűzre — szerényen visszavonul kanyargó medrébe, kezesbáránnyá szelídülve, bő halterméssel látja el a környező falvak halászait. Közelében elterülő szövetkezetek tagsága — bár sokszor szidja — mégis nagy hasznát veszi vizének. Partján öntözőberendezéseket létesítenek, hogy a szikes és homokos talajokat termőbbé tegyék. Ebben van az Ipolynak fölbecsülhetetlen értéke. írásom az ipolysági szövetkezetről •zól. Ebben a kisvárosi szövetkezetben az utóbbi időben sok új, hasznos módszert honosítottak meg, s születőben van az öntözéses gazdálkodás Is. A városi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetői egy szép napon összedugták fejüket — mert itt a nemzeti bizottság nagyon törődik ám a szövetkezettel. A Hosszúhomok és a Kisdinnyés száraz időjárás esetén alig terem valamit. Nem kevesebb, mint 27 hektárról van szó. Mit lehetne tenni? A kérdésre hamarosan megadták a választ. — Itt van az Ipoly. A vízkérdés teljesen ingyen megoldható. Az öntözőberendezés pedig ... Az rövidesen meghozza a befektetést. Nem csupán a 27 hektár termőbbé tételéről van szó. ötven hektár, esetleg nagyobb terület is számításba jöhet. 2600 mé-A nagyteljesítményű szivattyú még raktárban hever. Hogy ki tehet erről? A Krupinai Közszolgáltatási üzemek igazgatósága. tér csőrendszer lefektetése révén öntözhetövé válik a Hosszúhomok, a Kisdinnyés és a Felemás egy része s nem utolsósorban a Kiskútpást is, ahol a jövőben az eddiginél több és értékesebb fű teremhet a legelő szarvasmarha számára. Milyen ökonómiai előnyei származnak ebből a szövetkezetnek? Ha a dolog gazdasági oldalát nézzük, akkor látjuk csak, mennyit ért azelőtt a Hosszúhomok és a Kisdinynyés. Ezekben a dűlőkben a legjobb esetben is csak rozsot, esetleg bíborherét termeszthettek. Hektáronként legfeljebb 15 mázsás termést adott a rozs. Ha úgy vesszük, hogy a homok emészti az istállőtrágyát, legalább kétévenként kellett trágyázniuk. így jóformán alig térült meg a termelési költség. Az öntözés és a talajjavító komposztozás után azonban ez a terület minden növény termesztésére — de különösen kertészkedésre — nagyon alkalmassá válik. És ha az egész 50 ha öntözésre tervezett területet nézzük, bátran állíthatjuk, hogy átlagban legalább száz százalékos többterméssel és pénzbevétellel számolhatnak, mint annakelőtte, mert két termést is betakaríthatnak e területekről. Ebben a szövetkezetben igen jő tapasztalattal rendelkeznek a korai burgonya és a zöldségfélék termesztése terén. A Kisdinnyés és a Hoszszúhomok öntözés esetén nagyon alkalmassá válik termesztésükre. És ami még igen fontos, k korai burgonyának és zöldségnek nagyon kedvező ára van. Tehát adva van a lehetőség hatékonyabb, belterjesebb, jövedelmezőbb gazdálkodás bevezetésére. Ez vezérli» serkenti őket az öntözőberendezés mielőbbi üzembehelyezésére. így az eddiginél jóval több korai mezőgazdasági terméket adhatnak dolgozóink asztalára. Ha számba vesszük azt, hogy a megjelölt földeken kései burgonyából 80 mázsás legmagasabb átlagos hektárhozamot értek el, öntözéssel ugyanazon földterületeken nem lesz nehéz a 160 mázsa kitermelése. A Kiskútpást öntözése pedig azt eredményezi, hogy a bő fűtermés késő őszig jó legelőt nyújt majd az állatállomány számára. Ezáltal nagytömegű szárított szénát takarítanak meg és helyeznek tartalékba télre, így részben megoldódik a takarmánykérdés is. Ezek szerint a 116 000 koronás befektetés nagy része — mintegy 40 százaléka — már az első évben megtérül. Ez az elképzelés. Ám akadnak az öntözőberendezés üzembehelyezése körül hiányosságok is bőven. Ugyanis a Krupinai Közszolgáltatási Üzemek vállalták a villanyhálózat megépítését. A közös megegyezés szerint már 1961 szeptember végéig be kellett volna fejezniük a munkát. Előlegként 6000 koronát vettek fel a szövetkezettől, de... hát, igen. A szerelők itt-ott a munka látszatát keltették, a hálózat szereléséhez azonban hozzá sem kezdték. Az EFSZ vezetőségének többszöri sürgetésére az üzem igazgatósága újabb határidőt jelölt meg, s ígéretet tett, hogy a munkát 1962. június végéig befejezik, de eszük A villanyhálózat vezetékét újra benőtte a fű ágában sem volt adott szavuknak eleget tenni. Pedig ha a villanyvezeték készen lenne, a szövetkezet máris üzembe helyezhetné a nagyteljesítményű szivattyút és bó vízzel láthatná el a szomjas, homokos földet. És most fölmerül a kérdés: milyen segítség az, amelyet a Krupinai Közszolgáltatási Üzemek az ipolysági szövetkezetnek nyújt? A kérdésre ez a válasz: eddig mintegy 40 000 koronára becsülhető a szövetkezet kára. Ezek szerint nem segítik, hanem inkább akadályozzák a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét. Ez a valóság. Vajon kit terhel ezért személy szerint a felelősség? Hoksza István Röviden Ruszkabudaháza. Az itteni „Béke“ szövetkezet az elmúlt napokban több mint 250 mázsa elsőosztályú, korai burgonyát értékesített. A tervezett 100 mázsa helyett 120 mázsát takarítottak be, amelyet a helyes trágyázásnak, s a növényápolás idejében történő és gondos elvégzésének köszönhetnek. Dicséret illeti a Tóbiás Sándor által vezetett növénytermesztési csoport tagjait, akik időt, fáradságot nem ismertek a növényápolásban. (Varga Terézia, Ruszkabudaháza.) Tíz nap alatt A geltel szövetkezetben 457 hektár gabonából 378 hektárt kétmenetesen aratnak le. A kombájnosok és a traktorosok közt szocialista munkaverseny indult a gyors termésbetakarításra. Az a traktoros, aki rendrakóval a minőségi követelményeknek eleget tesz és a legnagyobb területet lekaszálja, 100 korona jutalmat kap. A ZM — 350-as kombájnnal végzett napi 200 mázsa termény kicsépeléséért 25 korona, a 250 q termény kicsépeléséért pedig 50 korona jutalom jár. Ha az SZK —3-as kombájnnal naponta 250 q terményt csépel ki a kombájnos 25, ha pedig 500 mázsát csépel ki, akkor 50 korona jutalmat kap. Közvetlen aratással ha a ÉM —330- as kombájnnal naponta 125 q-át kicsépel a kombájnos, akkor 25 korona, ha 150 mázsát kicsépel, akkor pedig 50 korona jutalmat kap. Az SZK —3- as kombájnnal végzett napi 150 q termény kicsépeléséért 25, a napi 180 mázsa termény kicsépeléséért pedig 50 korona jutalom jár. A verseny eredményét naponta értékelik ki a helyi villámhírben és a hangos híradón keresztül. Bugár Jenő (Gelle) Udvard. Húsz kombájn közül hét kétmenetesen végzi az aratást a nagykiterjedésű udvardi szövetkezetben. Három cséplőgépet, s kilenc szállítószalagot készítettek elő a kombájnoktól érkező gabona tisztításához. Az aratással párhuzamosan megindul a szalma összetakarítása is. A szövetkezet traktorosai és kombájnosai személyenként 100 hektár gabona betakarítását vállalták. A Druzstevník testnevelési és sportegyesület tagjai 1200 brigádóra ledolgozásával járulnak hozzá a gabona gyors és veszteségmentes betakarításához. (Andriskin József, Komárom.) fiatalok és a szövetkezet A múltkor egy szövetkezetét mutattunk be, melyben nem találni ifjú lelket sem, most pedig örömmel adunk hírt arról a faluról, ahol az ifjúságtól hangos az élet. Tőre ez a kis község, a Garam partján fekszik, ahol anyának minden lánya, apának minden fia odahaza tartózkodik a községben. Persze, nemcsak úgy, henyélve, hanem aktív tagjai a szövetkezetnek. Hogy mi vonzza őket szülőfalujukhoz? Erről majd később. Most nézzük meg, mit csinálnak ezek a mindenre kész, csintalan gyerekek, mint ahogy az öregbe nevezik őket. — Bíztatnak minket, hogy el ne aludjunk a fejlődésben — mondja afc elnök. Gond volt a szövetkezetben a kukorica hektárhozamának emelése. Amíg mi törjük a fejünket, a problémát hogyan oldjuk meg, ők már kész tervekkel állítanak be. A Párt XII. kongresszusának tiszteletére a szövetkezetben dolgozó 40 fiatal elvállalta 140 hektár kukorica művelését. Ebből 53 hektárt négyzetes módszerrel művelnek. Tervbe vették, hogy 15 hektáron 65 mázsa szemestermést érnek el hektáronként. Ezzel szemben voltak olyan megjegyzések a szövetkezeti gyűlésen» hogy a gaz fogja megenni azt a kukoricát. Az idősebbek mellett is csintalankodnak ezek a gyerekek s mi lesz velük, ha annyi földet rájuk bízunk — hangoztatták egyesek. Ám a fiatalok kitettek magukért. Furinda Károly. Valkovszky Pál, Mészáros István, Strpka Juraj, Koncz Hona és Pusztaiová Katarina komp' lexbrigádot alakítottak. Nagy gondot fordítottak a növény trágyázására. Egy hektárra 1,5 mázsa szuperfoszfátot, s további műtrágyaféléket szórtak ki. A gaz kiirtására Simazint használtak. Legnagyobb gondot a növény időbeni ápolására fordították. Kétszeri kapálás után ma már oly szép a kukoricájuk, hogy az idősebbek titokban járják csodálni a fiatalok földjét. Minden munkának a sikere a jő ellenőrzéstől is függ. Ök erről sem feledkeztek meg. A kukoricaföld ellenőrzésére egy ellenőrző csoportot állítottak föl. melynek tagja: Furinda Károly, a CSISZ elnöke, Csontó László, az EFSZ vezetőségi tagja, Rapta Martin párttag és Leváková Lenka CSISZ tag. A fiatalokat azonban többi munkahelyen is aktív munkában találja az ember. Kocsisok, traktorosok, kertészeti munkások, állatgondozók és Aki jól dolgozik, annak motorkerékpárra is jut gyalogmunkások. Hogy a kollektív összetartás „egy célért, közös erővel“ jelszó itt tényeket öltött, mi sem bizonyítja jobban, mint Hurtová Magda példája, aki férjhezmenetele után is aktív munkát fejt ki a CSISZ munkakollektívában. Jó műnkéért jő fizetés X jő munkának meg k van ex eredménye. Jól keresnek • fiatalok a szövetkezetben! Kreszan Marika, kertészetben havi 1500 koronát, Antal Magduska 1456 koronát, Benyó Emília 1300 koronát, HruSková Mária 1360 koronát, Hutrová Magda 1555 koronát, Koncz Károly kocsis 2300 koronát, ifj. Furinda Károly traktoros 2100 koronát, Kresan Pál gyalogmunkás 1300 koronát stb. keresnek. A jő keresetnek meg is van a látszata a községben, öt' vennyolc televíziójuk, 40 motorkerékpárjuk és szépen berendezett kultúrházuk van. Azt is meg kell említeni, hogy a szakképzettség terén nem volt itt minden rendben. A szülők nem akarták iskolába engedni a gyerekeket, sajnálták elmulasztani a jó keresetet. De lassan meggyőződtek, róla, hogy tudás nélkül nem lehet a jövőbe nézni. A fiatalok közül ketten főiskolára mennek, négyen pedig mezőgazdasági szakiskolára. — Szakemberekkel aranybányát lehet teremteni ezen a zsíros, fekete földön — dicsekszik a szövetkezet elnöke. — S mi bízunk a fiatalokban, hiszen ők a mi vérünk, a mi gyermekeink. íme a falu, mely ifjak kacajától hangos, íme a mező, mely az ifjúság munkája nyomán dúsabban terem. Major Ágoston * • FRISSÍTŐK A FÖLDEKEN Az egresi szövetkezet (trebiüovl járás) vezetősége megegyezést kötött a helyi vendéglátó üzem dolgozóival, hogy a nyári munkák idején üdítő italokkal látja el az aratókat. Az italokat Kopco Michal nyugdíjas szállítja ki a földekre. • Az otrokocsi szövetkezet az első félévig sertés- és marhahús, továbbá a tojás eladását 100 %-ra teljesítette. Az állatgondozók közül Tamás Lajos és Parlag András és a 3 fejőnő, ifj. Kecskeméti Lászlóné, Gembicki Mária és Asztalos Kálmánná érdemelnek dicséretet. (Horváth István, Otrokocs) Tejtermelési gondok a terebesi EFSZ-ben A szövetkezetét nem kell külön bemutatnunk, hisz országhírűvé vált cukorrépa-termesztéséről. Éveken át 200 — 220 hektárnyi területen 400 — 600 mázsa átlagos hektárhozamot ért el és a 25 — 30 hektárt kitevő kísérleti parcelláin már több mint 1000 mázsát is termelt hektáronként. Bő termést adott a kukorica, herefélék és egyéb takarmányféle. A régi közmondás pedig azt tartja, hogy száján fejik a tehenet. Eszerint a jó tejtermeléshez minden feltétel megadódott Terebesen. Jelenleg a 3132 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező szövetkezet állatállománya 1200 számos állat, s ebből 460 darab a tehén. Amint látjuk, az állatsűrűség nem nagy. Különösen a tehénállomány lehetne nagyobb. Ha pedig kevés a tehén és sok a takarmány, magától érthetően sok tejre is gondol az ember. — A tejtermelésről egyelőre jobb nem beszélni — sóhajtott fel Cibere! György főzootechnikus. Erre helyeslőén bólintott Karafa János is, az I. udvar állattenyésztési csoportvezetője. — Várhatnának egy kicsit!... Inkább a téli tejtermelés eredményeit tennék újságba — fűzi a szót Kuzma Pál fiatal zootechnikus, aki még iskolába jár. Szó szót követ és így derül ki, hogy a múlt télen naponta csak 800 — 900 liter tejet adtak el közellátásunknak 460 tehén után. Most 1800-at adnak, de természetesen ezt is keveslik. Ügy számítanak, hogy a múlt hibáiból tanulva, okszerű takarmányozással télen is fenntartják a tejelékenység jelenlegi szintjét. A jövő nyáron pedig már annyira növelik a Ezzel szemben egy 600 kg súlyú tehén csupán életfentartásához 360 gramm fehérjét és 3600 gramm keményítőértéket igényel napi takarmányadagjából. A felmaradó 265 gr fehérje 4,7 liter 4 százalékos zsírtartalmú tej előállításához elegendő, amihez még 1175 gramm keményítőérték szükséges. A megmaradó 1665 gramm keményítőérték a tejtermelésbe nem érvényesült. Vagyis az tejhozamot, hogy többé ne kelljen szégyenkezniük miatta. Ennek a mikéntjét, hogyanját magyarázva megintcsak visszatért a három állattenyésztési szakember a múltba és papírt ceruzát kezükbe véve mérlegelték a fenti közmondást. Egy kis számadás után pontosan kimutatták, hogy csak etették, de nem fejték száján a tehenet. Nézzük tehát a múlt téli takarmányadagot: összes keményítőérték majdnem 11 liter tej termeléséhez elegendő. Ehhez már csak 1 kg édes csillagfürtdara kellett volna és megvan a feltétel a 11 liter tej termeléséhez. Kukoricadarából csak 5 kg felel meg ennyi fehérjének. Nem mindegy tehát, hogy milyen fajta takarmányokból tevődik össze a napi adag. A szövetkezet rendelkezésére álló gazdag silózott répaszelet értékét a vele együtt fogyasztott többi takarmányok befolyásolják. Ezért fordítottak az idén oly nagy gondot a szénakészítésre, a másodvetésekre s ezért vetik be nyomban a felszántott tarlót fehérjedús tarlókeverékekkel. Tizenegy vagon lucernát félszárazon begyűjtve kazalozták és azután ventillátorok segítségével utánszárították. Ilyen takarmányból számítva 4 kg-ot az emészthető fehérje már 580 grammra rúg, vagyis egyedül több mint 10 liter tej termeléséhez elegendő, nem számítva a létfenntartó takarmányt. Az új módszer tette lehetővé, hogy az eddig betakarított 70 vagon rétiszéna is elsőosztályú. Ebből 4 kg csak 208 gramm emészthető fehérjét tartalmaz, de ez is majdnem 2 literrel több tejet eredményez a tavalyi szénaadagnál. A veszteségmentes aratásból származó terméktöbblet pedig az abrakadagot növelheti. Itt is az új módszert alkalmazzák és ezért úgy számítanak, hogy legalább 1 kg abrakkal bővítik a tehenek téli takarmányadagját. A legeltetési időszakban ilyem gond nem akad, mert inkább fehérjepazarlásról lehet szó, mint szükségről. A tejtermelés még így sem érte el a kívánt szintet: ezt a múlt téli rossz takarmányozás folytán bekövetkezett állatleromlással okolják. A többéves fehérjehiánynak könyvelik el a gümőkór terjedését is, ami ha csökken is, még mindig az állomány 40 százalékát sanyargatja. Ez pedig egy másik ok, ami eddig a tejelékenység rovására ment. Ennek a veszedelmes betegségnek a felszámolására készül most két nagy tehénistállő, tele ablakokkal, és három napos koruktól külön borjúistállóban nevelik a beteg tehenek borjait. A növendékeket pedig kora tavasztól késő őszig legeltetik és azután sem feledkeznek meg természetszerű tartásukról. Itt már csak az a fontos, hogy a tejtermelés növelését is olyan következetesen és szakszerűen végezzék, mint ahogy a cukorrépánál tették. Csurilla József mi/ntöfíf 5 1962. július 29. A takarmány neve A takarmány tartalmaz kilónként emészthető fehérjéből: keményítőértékbő!: 30 kg silózott répaszelet 360 3900 4 kg rétiszéna, gyenge minőségű 116 840 4 kg szalmaszecska 44 760 15 kg takarmányrépa \ 105 900 Összesen: 625 6440
