Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-07-22 / 58. szám

Emberek az aratásban (1> Az a fiatalember ismerős, rettene­tesen ismerős, de ha felakasztanának se tudnám megmondani hol láttam már. És jön felém, s azt mondja: — Szervusz. — Szervusz — mondom. — Nem ismersz meg ugye? Most mit tegyek* Ha azt mondom ismerem, csalok, és mégis ismerem, csak nem tudom a nevét s azt, hogy hol találkoztunk már. — Ügy tűnik... — akarok magya­rázkodni, de nem engedi. — Miről akarsz írni? Ez már igen, illetve egy kicsit sok még nekem is. De most már nincs visszakozz! — Az aratásról szeretnék valamit. —Rendben van. Mindjárt. megké­résük Suka András bácsit, ő a bri­gádvezető. És már cipel is magával keresztül a gazdasági udvaron. Két árkot ke­­resztülugrunk, egy pocsolyát meg­kerülünk, s már a kombájnok között vagyunk. Hosszú emberrel fogok ke­zet: — Suka András — mondja. Én is a magamét, ahogy dukál. — Aratunk, persze hogy aratunk, mindjárt megy ki ez a kombájn a Hölvény részleg melletti dűlőre. . Az említett helyen 14 hektár őszi árpa fekszik renden. Ide, a szelízi ÁG zálagosi részlegéhez van vagy öt kilométerre, — Akkor én magukkal megyek.., — Ha kedve van, csak jöjjön. Persze hogy van kedvem. Lényegé­ben erre várok már reggel óta, hogy valahol elkezdjek az aratást a lévai járásban, s most, hogy végre a sze­rencse istenasszonya kedvembe járna ne lenne kedvem? — Idefigyelj, pajtás... — de hová lett hirtelen az én ismeretlen isme­rősöm ? — Nem látta hova tűnt az a fiatal­ember ? — Nem. Eltűnt. Felbúg a kombájn motorja. Plesinszky Mihály, a kombájnos gázt ad és kikanyarodik az útra. Alig fél óra múlva már az árpa­földön vagyunk. A kombájnon utol­jára ellenőrzik, hogy minden rendbe-e van. Hirtelen olyan érzés fog el, mint katona koromban, mikor valami nagy gyakorlatra indultunk. Szinte még a vezényszavakat is hallom: „Ellen­őrizni a gépeket!" ... „Pontos idő". Minden rendben?“ Aztán feldübörög­nek a tankok motorjai és előre len­dülnek a hatalmas acélkoloszusok... Támadunk, a század megy előre, min­dig előre . .. Csakhogy ez mégis más, és sokkal, sokkal szebb. Ez aratás. Ügy is mond­ják az emberek, hogy kenyércsata. Harc a percekkel, harc az idővel a holnapi kenyérért. Itt emberek vannak! Olajos kezű, izzadó homlokü emberek: kombájnon, traktoron, műhelyben. Elindul a kombájn. Mellette nagy térfogatú szalmakocsit húz a zetor. Mindenhol gépek: arat az egyeteme­sen gépesített brigád. Ahol elhalad a kombájn, a gépesített brigád veze­tői lehajolva nézik marad-e szem a földön. — Sok a kalász — mondja egyik. — A jég tördelte le; csak az van itt, amit a vihar tett tönkre, — Össze kell húzatni gereblyével, van elég lovunk. Ló az egyetemesen gépesített bri­gádban? Nem! De ez nem is lénye­ges: a termésről van szó, s ha hek­táronként egy mázsával több lesz, akkor már megérte ... De nem csak a szemtermésről gon­doskodnak. A kaazlozást is az egye­temesen gépesített brigád végzi; egy agregát helyettesíti a kazalrakókat. A szállítószalag-rendszer szecskavá­góval és szalmafúvóval kombinálva emberi erő nélkül a rendeltetési hely­re továbbítja a szalmát. -gs• Farnad. Első félévi eladást tervü­ket kielégítően teljesítették a far­­nádi szövetkezet tagjai: a tervezett 1250 q húst 15 mázsával, az előirány­zott 443 340 darab tojást több mint 102 ezerrel megtoldották. A tejela­dási tervüket pedig 98,2 százalékra teljesítették. De minden előfeltételük megvan arra, hogy tejből rövidesen behozzák a -lemaradást. (Bolfa János, Farnad) örsújfalu. Egy kévekötő aratógép­pel 13 nap alatt 37 ha bűza, 25 ha árpa, s 5 ha keverék aratását végzi el Szabó Ferenc és Bélán János. A gabona betakarításába bevonja a szö­vetkezet vezetősége az állatgondozó­kat is. A frissítőket Sándor András nyugdíjas szállítja a helyszínre. (Michelberger Natália, Őrsújfalu,) Kosútl. ötvennégy hektár burgo­nyát, tizenkét hektár cukorrépát, 30 hektár kukoricát, 30 hektár takar­mánycukorrépát és tiz hektár legelőt öntöznek a Kosúti Állami Gazdaság­ban. Az eredmények kitűnőek. Pél­dául az öntözött lucerna már har­madszor is kasza alá nő. (Krajcsovics F„ Galánta) Kiskövesd. Július 14-én megkezd­ték a kiskövesdi szövetkezetetek az őszi búza aratását. Az átlagosnál jobb hektárhozamra számítanak. Tervük szerint a gabonát 10 nap alatt beta­karítják. Egy főjavításra szoruló esép. lőgépet saját maguk kijavítottak, a ezáltal 10 ezer korona megtakarítást értek el, ami Sallay Dénes szerelő és Tóth Lajos asztalos kezemunkájét dicséri. (Kassai Béla, Kiskövesd.) Tornóc. Nemcsak a pillangósokat, hanem a silókukoricát is öntözik a (60 hektárnyit) a Tornóci Állami Gaz­daság hetményi részlegén, llymódon elérhetik azt, hogy a tervezett 460 mázsa helyett 700 mázsás hektár­hozamot takaríthatnak be. (kfg) első félévben teljesítették vállalásu­kat, 8 malacot neveltek fel egy anya­sertéstől. Sok szép eredményt lehetne elérni ebben a szövetkezetben is, de ehhez meg kellene javítani a vezetést, az irányító munkát. Ez pedig csak akkor történhet meg, ha a vezetőségi tagok között megszűnik az ellenségeskedés, s ha a közös vagyon gyarapítását mindannyian szívügyüknek tartják. Hontianska Vrbicán Brza Michal, a helyi nemzeti bizott­ság titkára és Eábry Pavel a helyi pártszervezet elnöke szavaiból arra lehetett következtetni, ez a szövet­kezet a régi, rossz vezetésből eredő nehézségek megoldásával küzd. Rossz, elkorcsosult az anyasertqs­­állomány. S Így évenként csak 7—8 darab malacot tudnak felnevelni egy anyától. Vállalták ugyan, hogy ebben az évben tízet nevelnek fel, de úgy néz ki, hogy ez a vállalás aligha lesz teljesítve. Hasonló a helyzet a szarvasmarha­állománnyal is. Ezzel magyarázható, hogy a tej eladási tervét csak 35 szá­zalékra teljesítik. Persze, közreját­szott a takarmányhiány is. S ha már itt tartunk, meg kell mondani, hogy szinte érthetetlen, miért „szorították rá“ az illetékes járási szervek a szö­vetkezetei, hogy a múlt évben negy­ven hektáron lucernamagot termel* jen. Így elvették a szövetkezettől még a lehetőségét Is annak, hogy a szarvasmarhaállomány minőségi javí­tásához lásson. Sok nehézséggel kell megküzdenie a szövetkezetnek. De azért jobban tennék, ha a nehézségeken való rá­gódós helyett határozottan munká­hoz látnának. Nem a sors üldözi a szövetkezetét, hanem más bajok van­nak. Biztosan nem ok nélkül hullott el februárban az a 2400 darab tyúk sem. Gondosabb vezetésre és lelki­­ismeretesebb munkára van szükség gazdálkodásuk minden szakaszán. Lehetne ebben a faluban is ered­ményesebben gazdálkodni. Közismert tény, hogy szorgalmas, dolgos nép a hontfüzesgyarmati. De ezt a sza­vak helyett jobban bizonyítják a jól ápolt kapásnövények, amelyekből ma­gas hektárhozamokra számítanak. S végül még annyit: ha jelentősé­géhez méltóan akarják fogadni pár­tunk XII. kongresszusát — s ebben nem kételkedünk —, akkor bátrabb kezdeményezéssel és lendületesebb erőfeszítésekké) lássanak hozzá kö­zösségük vagyonának gyarapításához. Pathó Károly A kongresszusi vállalások nyomán a lévai járásban Hosszantartó seresgeies es türel­metlen várakozás után tudtunk pár szót váltani a lévai járási pártbizott­ság titkárával az örökké elfoglalt Durík elvtárssal. Kérdésünkre öröm­mel újságolta, hogy a lévai járásban a mezőgazdasági dolgozók tömeges részvételével befejeződött az aratási munkákra való felkészülés és a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vál­lalt kötelezettségek félévi teljesítésé­nek ellenőrzése. — Az eredmények, amelyeket az ellenőrzésnél tapasztaltunk, biztatóak, és azt igazolják, hogy a lévai járás szövetkezeteseinek többsége teljesíti a CSKP XII. kongresszusának tiszte­letére vállalt kötelezettségeit — hang­súlyozta Öurík elvtárs. Elmondta még, hogy a kötelezett­ségvállalások teljesítése szempontjá­ból lényeges különbségek vannak az egyes szövetkezetekben. így vannak szövetkezetek, mint például a Tekov­­ské Luzianky-i, a podluzanyi, a hor­­äai, a nagysallói, a fegyverneki, a felsőszecseí és az ipolyszakállasi, me­lyek dicséretet érdemelnek, mert az első félévben teljesítették feladatai­kat és minden előfeltételt megterem­tettek ahhoz, hogy a XII. kongresz­­szus tiszteletére vállalt kötelezettsé­geikből származó összes feladataikat mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán év végéig teljesíteni tudják. — Bár nem szívesen hallunk rossz példákról, de nem árt, ha arról is tudomást szerzünk, — figyelmeztet­jük Durík elvtársat. — Bizony, az említett jó példák mellett, sajnos vannak rosszak is, — vallja restelkedve. — Itt van például a málasi, a salovi és a hontfüzes­gyarmati szövetkezet. Ezek keveset tettek azért, hogy a kongresszusi fel­ajánlásaikat teljesítsék, örökké ob­jektív akadályokra hivatkoznak, Igaz, nincs könnyű dolguk. Van problémá­juk elég. De ha egy kissé körültekin­tőbben gazdálkodnának, nem lenné­nek az utolsók között. — S melyik a legrosszabb a három közül ? — A nemtörődömség és a szerve­zetlenség legjobban észlelhető jelen­ségeivel a három gyenge szövetkezet között nem említett santovkai szövet­kezetben találkozunk. Igaz, itt is szü­lettek kötelezettségvállalások, de csak az íróasztal mellett, A vezetőség egyes tagjai valószínűleg jó színben akartak feltűnni, legalábbis papíron nem akartak lemaradni a szomszé­dos szövetkezetek mögött. De arra már nem volt gondjuk, és arra nem jutott az idejükből, hogy a felaján­lások mögé a szövetkezet tagságát is felsorakoztassák. — Ezek szerint tehát .,? — Járási méretben nem állunk rosszul - szakítja meg kérdésünket a járási pártbizottság titkára, — Hi­szen a legtöbb községre nincs panasz. Azokban a községekben pedig, ame­lyekről, mint rossz példákról beszél­tem, majd segítünk megoldani a prob­lémákat. Tehát minden előfeltétel ad-Nem tudnám megmondani, milyen színűre van festve a szövetkezeti iro­da fala, annak ellenére, hogy több mint egy óra hosszat tartózkodtam benne. Ugyanis tizenhét díszoklevél — köztük a Munkaérdemrend birtok­lást hirdető okirat és a járási ván­dorzászló takarja a falakat és hirdeti, hogy jó gazdák kezében van a község 474 hektár közös földterülete. De ezt hirdeti a dúsan ringó búzatenger is, amelyből 40 mázsás hektárhozamra számítanak. És nem ok nélkül, mert olyan dús és szép kalászú búzatáb­lákban, mint amilyeneket itt láttunk, ritkán gyönyörködhet az ember. Te­­htá, ha valami közbe nem jön, akkor jóval túlteljesítik a CSKP XII. kong­resszusa tiszteletére vállalt 35 mázsás hektárhozamot. Molnár János, a szövetkezet elnöke örömmel mutogatja a gazdag termést ígérő gabonát, és a kapásokat. Legel­tetjük szemünket a hónaljig érő bú­zatáblák közepén, majd az ember­magasságú kukoricában gyönyörkö­dünk. Az ilyen kukorica bizony meg­va van, hogy járásunk szövetkezeti dolgozói kongresszusi kötelezettségü­ket teljesítsék. A Tekovské Luzianky-i szövetkezetben De ez a szövetkezet nemcsak a nö­vénytermesztésben jeleskedik. Szép eredményeket ér el az állattenyész­tés szakaszán is. A szorgalmas állat­­gondozók kitesznek magukért, külö­nösen most, a CSKP XII. kongresszu­sét megelőző időszakban. Szép köte­lezettségeket vállaltak, de még szebb, hogy azokat teljesítik is. Vállalták példáuf? hogy 100 tehén­től 95 borjút nevelnek fel. Eredmény: évi tervüket június végéig 51,2 %-ra teljesítették. Tatár Gyula, Vernánsky Ján gon­dozók pedig azt vállalták, hogy a hí­zómarháknál tervezett napi 80 dekás súlygyarapodás helyett 85 dekát ér­nek el. Vállalásukat túlteljesítették, mert a napi súlygyarapodás az első félévben 89 deka volt hízómarhán­ként. A hízőmarhák lelkiismeretes, szak­szerű gondozásával érték el azt, hogy a tervben feltételezett 352 kg-os át­lagsúly helyett 534 kg-os átlagsúly­ban adták el a hizómarhákat. A mar­hahús eladási tervüket pedig 108,4 százalékra teljesítették. Mindez hoz­zájárult ahhoz, hogy a szövetkezet nemcsak elérte, hanem túl is szár­nyalta a szarvasmarhaállomány sűrű­ségére tett vállalását, és így a szö­vetkezet a feltételezett 350 szarvas­­marha helyett ma 363-at mondhat magáénak. Száz hektár mezőgazdasági területre pedig 29,5 tehene van. De sorolhatnánk még tovább a szebbnél szebb eredményeket. Hiszen a szor­galom és a lelkiismeretes munka ha­sonló példáit megtaláljuk a sertés- és a baromfinevelés’ terén is. Kevés a tej! - halljuk szinte min­den szövetkezetben. Némi lemaradás Tekovské Luziankyban is tapasztalha­tó. Bizony, a tejeladás félévi tervét csak 93,2 %-ra teljesítették. De ha kiindulunk abból, hogy tervükben te­henenként 8,6 liter napi tejeladást irányoztak elő, s hogy ezt több mint 93 %-ra teljesítették, akkor ebben nem szabad elmarasztalnunk őket. — Biztosan teljesítjük vállalásunkat a tejtermelésben és eladásban is — mondja Molnár János elnök. — Hi­szen takarmányhiányra nem panasz­kodhatunk, fejőink pedig mindent el­követnek, hogy vállalásukat becsület­tel teljesítsék. Vezekényi István és Iván István fe­jők, akik tehenenként 3150 liter Jej kifejését vállalták, talán aludni sím tudnának nyugodtan, ha vállalásukat nem teljesítenék. Már június végéig 1280 liter tejet fejtek eladásra tehe­nenként. Az eredmények láttán végkövetkez­tetésként megállapíthatjuk, hogy a Tekovské Luíianky-i szövetkezetesek jelentőséghez méltóan fogadják pár­tunk XII. kongresszusát és jogosan versenyeznek a legjobb szövetkeze­teknek kijáró a CSKP XII. kongresz­­szusának szövetkezete megtisztelő cím elnyeréséért. A szövetkezeti tagság becsületes törekvését azonban kell, hogy foko­zottabban segítse a Lévai Gép- és Traktorállomás is, mert a férgektől megtámadott - egyébként kifogásta­lan cukorrépát a szövetkezet csak a traktorállomás segítségével mentheti meg a pusztulástól. A felsőszecsei szövetkezetben megtudtuk, hogy itt kezdeményező emberek vannak. Az év elején ők hív­ták versenyre a lévai járás egységes földművesszövetkezeteit. Igaz, a fél­évi mérleg nem azt mutatja, hogy a felsőszecsei szövetkezet a járás leg­jobbja. De azért a versenytársat, az alsószecsei szövetkezetei, kétvállra fektette. Mert a félévi eredmények értékelésénél 17 ponttal többet szer­zett, mint versenytársa. Mint azt a tények mutatják, ebben a kisebb győzelemben nagy részük van az állatgondozóknak is, akik a kongresszus tiszteletére vállalt köte­lezettségüket becsülettel teljesítették. Nagy József és Nagy András ser­tésgondozókról érdemes pár szót szólni. A nevezettek vállalták, hogy a tervezett 800 mázsa hús helyett az év végéig 830 mázsát termelnek. A félévi tervük 330 mázsa sertéshús eladását irányozta elő. Jó munkájukat dicséri, hogy ezt a mennyiséget 48 mázsával túlszárnyalták. Ezek után biztosra vehető, hogy az év végéig nem 30 mázsával, hanem legalább 50 mázsa sertéshússal adnak többet a közellátásnak. A baromfigondozók is állják adott szavukat. Moravsky Zsuzsannáról, id. Moravsky Stefanról és Kavka Jánról van sző, akik vállalták, hogy tojón­ként a tervezett 132 darab tojás he­lyett év végéig 140 darab tojást ter­melnek. Vállalásukat minden bizony­nyal teljesítik. Erről meggyőzően beszél, hogy június végéig előirány­zott tojáseladási tervüket 33 000-rel szárnyalták túl. Garamkissallón az első pillanatokban megállapítot­tuk, hogy a kötelezettségvállalások­ban nem szűkölködtek. A kollektív felajánlások mellett 78 egyéni válla­lás is történt. De valahogy olyan „csináljuk mi is valamit" alapon in­dulhattak el. Ugyanis kissé tessék­­lássék íze van annak, hogy 30 mázsa szemeskukorica helyett 31 mázsát akarnak termelni akkor, amikor már szinte országos mozgalom bontakozott ki az 50 mázsás hektárhozamért. Gubricza Sándor, a helyi nemzeti bizottság titkára kérdéseinkre és ér­veléseinkre csak azt bizonygatta, hogy szorgalmas nép lakja a falut. Nem kételkedünk igazában, hiszen saját szemünkkel is láttuk, hogy a kapás­növények gondozásával nincs baj. De azért nagyobb célt is tűzhettek volna maguk elé. Szép az a példa is, amit a nőbizott­­ség mutat azzal, hogy egy hektár kukorica ápolását a 11 tag lelkiisme­retesen végzi. De szebb lenne, ha a hitetlenkedőknek bebizonyítanák, hogy a szövetkezet kukoricaföldjein több mint 31 mázsás hektárhozam is elér­hető. Vannak Garamkissallón szorgalmas emberek. Itt van például az ötven éves Duba Ida és a hatvanhét éves Pető István. Mindkettő anyasertés­­gondozó. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy a tervezett 11 malac helyett 12 darabot nevelnek feL Az adhatja szemesen a 45-50 mázsát hektáronként, S itt, a kukorica szemlélésénél bi­zonyosodtunk meg a legjobban arról, hogy a Tekovské Luzianky-i szövet­kezet kimagasló eredményei a szövet­kezeti tagság szorgalmával és szak­szerű munkájával magyarázhatók. Mással nem lehet magyarázni az alig 50 méterre lévő medvecki szövetkezet térdig érő és a Tekovské Luzianky-i szövetkezet embermagasságú kukori­cája közötti különbséget. »■ « -«-♦ I.»-«, JÜlQNlitUfr 3 1962. Július 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom