Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-07-22 / 58. szám
Krutina elvtárs J.TM“ ÍS 5"d>s<9 Július 17-én a Zselízi Állami Gazdaságba látogatást tett Vratislav Krutina mező-, erdő- és vízgazgdálkodási miniszter. A minisztert és kíséretét a levicei ■járás részéről Urban és Szebellay elvtársak, a gazdaság részéről pedig Gregor Mátyás elvtárs, a gazdaság igazgatója fogadta. Az állami gazdaság igazgatója előjáróban tájékoztatta a kedves vendéget az üzemen belüli termelés szakosításáról és a komplex brigádok működési körzetéről. A miniszter a gazdaság zálagosi, albertfalvi, nagyudvari és más részlegein szívélyes beszélgetést folytatott a dolgozókkal és megtekintette mindazokat az újdonságokat, amelyeket a Zselízi Állami Gazdaság nagyszerű gépesítői saját erejükből állítottak a termelés szolgálatába. Bratislava, 1962. július 22. Ára 40 fillér XII. évfolyam, 58 .szám. Jól rajtollak A közép-szlovákiai kerületben az ipolynyéki szövetkezet elsőként kezdte meg az aratást. Az előzetes terv szerint — amelyet mintaként megküldték a többi szövetkezetnek is — a 454 hektár gabona nagy részét, vagyis 240 hektárt kétmenetesen aratnak le. A komplexbrigád tagjai Buris Sándor „parancsnoksága alatt" igen kedvező feltételek mellett álltak rajthoz. Politikai-szervezési tervükben gondosan ügyeltek arra, hogy a gyors gabonabetakarítással egyetemben a szalma mielőbb lekerüljön a tarlóról. ■ ■ Ülésezett a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége Az SZNT elnöksége mostani ülésén Szlovákia gazdasági fejlesztésének kérdésével foglalkozott. Az építésügyi megbízott beszámolójának alapján elemezte, hogyan teljesítették azt a kormányrendeletet, amely az építkezések befejezésének összpontosítására vonatkozik. Hangsúlyozta, hogy a befejezetlen építkezéseket csökkenteni kell, s úgyszintén az építés Idejét is szükséges lerövidíteni. Az SZNT elnöksége továbbá megtárgyalta a lakosságnak a helyi ipari vállalatok és termelőszövetkezetek által nyújtott szolgáltatások fejlődését. Főként a szolgáltatások minőségével és a határidők lerövidítésével foglalkozott. Az SZNT elnöksége az ülés további részében a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos kutató munkájának fejlődéséről és a tudományos kutatómunkák állami ter-A kelet-szlovákiai kerületből ELSŐK A KERÜLETBEN A vékei szövetkezetesek a keletszlovákiai kerületben elsőnek teljesítették a burgonyaeladást. 620 mázsát adtak el összesen, s tervüket 110,3 %-ra teljesítették. VASÁRNAPI MŰSZAK SZALÄNCON A trebisovi járásban lemaradás mutatkozik a szénabegyűjtésben. Július 10-ig a 7213 hektár rétből csak 6703 hektárt vágtak le, ebből is csak 6104 hektárt kazlaztak. Egyik napról a másikra teljes ütemben megindul az aratás, addig feltétlenül be kell fejezni a szénabegyűjtést. Több szövetkezetben vasárnapi műszakokkal, brigádokkal hozzák be a lemaradást. Az elmúlt vasárnap is 45 kaszás dolgozott a szalánci szövetkezet rétjein. Egy nap alatt hat hektár füvet vágtak le. TIZENHÉT ÚJ SZAKEMBER Az elmúlt napokban folytak az évzáró vizsgák a Trebisovi Mezőgazdasági Szakintézetben. Tizenhét fiú és leány tette le sikerrel a vizsgákat a vízgazdasági szak-évfolyamból. Palágyi Lajos • vének teljesítéséről tárgyalt. Az elnökség az összes napirendi pontokhoz határozatokat hozott, amelyek az egyes szakaszokon javulást biztosítanak. (CTK) Százhúsz hektár két nap alatt A Nánai Állami Gazdaság újmajori részlegén július 16-án 120 hektáron kétmenetesen megkezdték a tavaszi árpa aratását. Trenka József, Viola József, ifj. Trenka Ferenc és Jaresnak Miklós pártunk XII. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy a 120 hektárt szemveszteség nélkül 2 nap alatt learatják. Meidlik Kálmán (Nána) Ipolynyéken ebben az évben állt elsöízben munkába a nagyteljesítményű SZK —3-as szovjet kombájn. A nagyszerű gép a járási kombájnosverseny tavalyi győztese, Siket József irányításával szaporán nyeli a rendet. A 2m nyergében Suth László igyekszik a gépből kivenni a legnagyobb teljesítményt. Nagyon tanulságos és szemléltető példája a gyors szalmaletakarításnak a szalmaprés és a csehszlovák silókombájn igénybevétele. A szalmaprésre akasztott kocsival és a nagy űrtartalmú szállítóeszközzel a szövetkezet jól megoldja a szalma elszállítását, Az ipolynyékiek a kétmenetes aratás terén már a múlt évben is figyelemreméltó eredményekre tettek szert. Jó gazda módjára, gondosan kiszámították, hogy a kévekötő-arató, géppel végzett munka hektárja 364,60 — a kétmenetes aratásé pedig csak 93,10 koronába került a szövetkezetnek. Hogy mi az ökonómiai előny’a két aratási forma közt, ezek után nem nehéz megállapítani. így nagyon is érthető, hogy az ipolynyéki szövetkezetben évről évre nagyobb teret hódít az új, a haladó módszer a gabonabetakarítás szakaszán. (hai) ERDEM SZERINT Az ipolyhidvégi szövetkezetben 106 hektárra egy rendrakó-aratógépet terveztek, amely napi 9 hektár teljesítmény mellett 12 nap alatt arat le. Az alávetéseknél és ahol a körülmények miatt nem alkalmazható a kétmenetes aratás, kévekötő-aratógépekkel aratnak. Ezen a szakaszon a félkeresztezést hattagú ifjúsági csoport végzi. A szalmát a tarlóról magasnyomású prés segítségével takarítják el. A tarlóhántást 120 hektáron 15 nap alatt elvégzik. A cséplési munkákat két cséplőgép végzi napi 120 mázsás átlag - teljesítménnyel. Az aratási munkák idejére munkaversenyt szerveztek. A legjobb eredményeket a helyi rádión, valamint a faliújságon keresztül hirdetik ki. A gabonabetakarítást az 5000 korona idényprémium is meggyorsítja. A 1835 mázsa gabonát az aratás megkezdésétől számított 12 napon belül adják el az államnak. Szöveg és kép: Terényi László (Ipolyság) ifOezstzagexzzgzzezsgzxzsgzzgQgzigz Az utóbbi napokban a vétési bagolypillével együtt a görögbagolypille (gammapille) is elárasztotta Szlovákia összes déli járásait. A legnagyobb károkat a lévai, az érsekújvári és a komáromi járásokban, valamint a nyitrai járás déli részében okozta, ahol főként a kukoricát, a cukorrépát, a dohányt, a paprikát, a takarmánykáposztát, az oltott szőlőt és a lent támadta meg. A gö• A bolyi szövetkezet cukorrépáját megtámadta a levéltetű. Segítséget kértek a királyhelmeci traktorállomás permetező részlegétől. A traktorosnak gumiruhában és gázálarcban kell dolgoznia, mivel a permetezőszer nagymennyiségű mérget tartalmaz, s így káros lenne az emberi szervezetre. Képünkön Simkó Lajos traktoros naponta 12 hektár cukorrépát permetezett be. Kép és szöveg: Molnár János Csinger László és Zvara Mihály vágják a szövetkezet árpáját. Védjük kapásnövényeinket Újabb kártevők veszélyeztetik a termést rögbagolypille például a Tekovské Luzianky-i szövetkezetben 40 hektár cukorrépát károsított meg nagy mértékben. Földműveseink minden eszközt fölhasználnak a kártevők pusztítására. A vegyszerek közül főként a Gamacidot, a Lydikolt, a Gamadint és a báriumkloridot használják eltérő eredménnyel. Például a bánovi szövetkezetben (érsekújvári járás) a görögbagolypille ellen Dykollal, Lidykollal, Gamaciddal és Gamadinnal is próbálkoztak, de a védekezés nem járt eredménnyel. Ezzel szemben a löki szövetkezetben a Lidykol alkalmazása (3 kg ha-onként) 70 — 80 százalékos eredménnyel járt. A vegyszerek alkalmazásának különböző eredményeit a következő tények okozták: a) az egyes körzetekben előforduló kártevő nemzedék egészségi állapota közötti különbség, b) a hernyók egyenlőtlen fejlődési foka, c) a vegyszerek helytelen alkalmazása, d) nem áll rendelkezésünkre olyan vegyi anyag, amely biztosítani tudná a vetési bagolypille és a görögpille elleni védekezés teljes sikerét. Mit tegyünk? A görögbagolypille mai fejlődési foka a következő intézkedéseket teszi lehetővé: A görögbagolypille a növények levelein és szárán tartózkodik és leveleket rágja. A legsikeresebben Lidykollal védekezünk ellene. Hektáronként 3—4 kg-os adagokban, vagy pedig Dykollal, amelyből 5 — 6 kg-o számítunk hektáronként. A vetési bagolypille ellen Gama ciddal (100 kg/ha) védekezünk, amelyet sekélyen a talajba dolgozunk továbbá a hernyók kézi szedéséve (a pulykákat is kihajthatjuk a me zőre), vagy pedig 1 %-os Lidykol lal (hektáronként 1200 liter). A per metezést a P —900-as gép segítségé vei végezzük el, amelyről eltávolítjul a szórófejeket. A két kártevő elleni közös intézkedések A megtámadott parcellákat gyom talanítjuk és porhanyítjuk, meredek falú védőárkokat húzunk, amelyb Gamadint szórunk, a hernyók szedé sére mozgósítjuk az iskolásgyerme keket. A pulykákat is kihajtjuk a táb Iára. A megtámadott növényeke azonnal nitrogéntrágyázzuk (ammó niák, salétrom, trágyalé). A vegyszerekkel végzett kezeié jelentősége többek között abban i rejlik, hogy ha nem is sikerül telje sen elpusztítani a kártevőket, azo legyengülnek. Ennek eredménye meg mutatkozik a második nemzedék elő fordulásában, amelyet augusztusban várhatunk. Vessünk minél több másodnövényt Népes a határ. Emberek, gépek erejüket nem kímélve, gyűjtik a termést. Kell ez a nagy szorgalom, hogy a soron levő munkákat idejében elvégezzük. Első és legfontosabb teendőnk az aratás. Mindennapi kenyerünkről, évi munkánk gyümölcséről van szó, szívügyünk tehát a gyors betakarítás. Az aratás mellett azonban akad számos halaszthatatlan feladat is. Ilyenek többek közt: a tarlóhántás és a másodnövények vetése. Komoly ( feladat áll előttünk, ha meggondoljuk, hogy országo9#’Viszonylatban 500 ezer hektárt kell hasznosítani másodnövényekkel, részben takarmányozási, részben zöldtrágyázás céljából. Most nyílik az utolsó alkalom arra, hogy takarmánykészleteinket újabb vetéssel kiegészítsük. Minden bizonnyal kevés az olyan mezőgazdasági üzem, ahol annyi takarmánynyal rendelkeznek, hogy ne lenne szükség további készletekre. Azt tartja a közmondás: „Nincs olyan rakott szekér, amelyre még egy villával ne férne". így vagyunk a takarmánnyal is. Akármennyi van belőle, mégis jó ha szaporítani tudjuk. Köztudomású, hogy idén az évelő pillangósok bizonyos hányadát ki kellett szántanunk. A herefélék Is csak közepes termést nyújtottak. Kukoricásainkban a drótférgek és a vetési bagolypille hernyói tetemes károkat okoztak. Ha mindezt figyelembe vesszük, nagyon is indokolt, hogy az eddigieknél nagyobb súlyt fektessünk a tarlókeverékek vetésére. A múltban mostohagyerek volt a másodnövények vetése. Földműveseink vonakodtak a tarló bevetésétől, mondván, csak minden harmadik évben ad valamirevaló termést. A sikertelenség okát azonban nem keresték, amely a kisparcellás gazdálkodás elavult módszereiben tükröződött. A nagyüzemi gazdálkodás mai gépesítése és felszerelése mellett azonban minden lehetőség adva van, hogy a tarlókeverékek kielégítő termést nyújtsanak. Igaz, jelenleg az idő nagyon előrehaladt. Július derekára tolódott a kalászosok érése. Ezt a késést jó szervezőmunkával behozhatjuk. Ha a talajt kellőén kiválasztjuk, gondoskodunk a tápanyagok forrásáról, a szükséges nedvességről s nem utolsósorban a gyors vetésről, a siker nem marad el. A másodnövények vetését zöldtrágyázás szempontjából is szorgalmazzuk. Terveink szerint 180 ezer hektárt kell bevetni zöldtrágyázásra. Itt az ideje, hogy a talaj humusztartalmát ezúton is növeljük. Mindenképpen hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy termőföldjeink jelenlegi 1,3 %-os humusztartalmát 1965-ig legalább 2 %-ra növeljük. Bebizonyított tény, hogy a zöldtrágyázás különösen a gazdasági udvaroktól távolesö földeken, a legolcsóbb humuszképző anyag, illetve tápanyagpótlás. Például az ebedi szövetkezet a 250 hektár gabonaföldjéből 160 hektárt bevet tarlókeverékekkel, mégpedig 80 hektárt takarmányozásra, 80-at pedig zöldtrágyának. A vetés gyors elvégzését úgy biztosítják, hogy 2 kombájnra szalmaprést akasztanak. Ennek révén az aratást követő két napon belül nemcsak földbe kerül a másodnövény, de a tarlóhántást is befejezik. A perényi szövetkezet ugyancsak szorgalmazza a másodnövények vetését. Elhatározták, hogy 76 hektáron termelnek tarlókeveréket. Agalántai járás szövetkezetei 2700 hektárt vetnek be másodnövényekkel. Ha mezőgazdasági üzemeink a tervezett hektáron földbe teszik a másodnövények magját, nemcsak a takarmánykészlet növelését biztosítják, de a zöldtrágyázás révén lehetővé válik, hogy jövő évben a megnövekedett kukoricaterület minden hektárja a szükséges mennyiségű trágyát megkapja. Burgonyatermesztő körzeteinkben pedig szinte nélkülözhetetlen a zöldtrágya-növények vetése, mert az öszszes növények közül éppen a burgonya hálálja meg a legdúsabban a zöldtrágyázást. Az elmondottak igazolják a tarlókeverékek vetésének fontosságát. Ez serkentse szövetkezeteinket, állami gazdaságainkat a másodnövények vetéstervének betartására, sőt túllépésére. Minden mezőgazdasági üzemnek saját érdeke, hogy gyarapítsa takarmánykészletét, s növelje a talaj humusztartalmát. Mindkét tényező fontos feltétele a sikeres gazdálkodásnak. Ez pedig mindannyiunk, az egész ország érdeke. A MEZÖGAZDASAGI DOLGOZOK LAPJA A szocialista mezőgqzdaságért
