Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-12-28 / 103. szám

VI. ÉVFOLYAM • 39. SZÄM. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE r ^ TARTALOM KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Vodny Imre: A gyümölcsfák téli ápolása.....................................189 ÁLLATTENYÉSZTÉS Molnár Ferenc: A téli tojás­termelés növelésének mód­szerei. ..............................................190 TARTALOMJEGYZÉK AZ 1962. ÉVRE ..............................................191 V________________J A gyümölcsfák téli ápolása Jó minőségű gyümölcstermést a fák betegségei és kártevői ellen célszerűen folytatott védelem nélkül csak kivétele­sen érhetünk el. Mit érne az egész évi fáradságunk, amivel gyümölcsfáinkat gondozzuk, neveljük, ha elhanyagolnánk a betegségek és kártevők elleni harcot. Tönkremenne sokévi munkánk és gyü­mölcsfáink esetleg teljesen kivesznének. Erről sohasem szabad megfeledkeznünk. Mikor permetezzünk Gyakran felmerül a kérdés, vajon mi­kor legalkalmasabb a gyümölcsfák téli permetezése. Az első őszi fagyok után az egész téli időszak alkalmas erre decembertől márciusig. Hatásos perme­tezésre igen alkalmas az olyan nedves, ködös és hűvös idő, amikor a permete­zőanyag lassabban szárad. Ködös, nedves időben igen jó hatású a Nitrosan és a Diflavin. Tél végén is használjuk őket (márciusban), amikor a levegő nedves­sége talán a legnagyobb. Napsütéses téli időben ennél is alkalmasabbnak bi­zonyultak a karbolinos készítmények (Emuldrin), amelyek alkalmazásakor nem feltétel a nedves levegő. Említsünk meg néhány betegséget és kártevőt, amelyek ellen a gyümölcsös­ben téli permetezéssel védekezünk. Levélt odrosodás Ez az őszibarack gyakori és legna­gyobb kárt okozó betegsége. A levelek felületén felhólyagzást, fodrosodást okoz. A beteg levelek és hajtások eleinte fehéres színűek, később lilapiros színt kapnak, majd elszáradnak. Védekezés: a fodros leveleket és a megtámadott hajtásokat szedjük össze és égessük el még mielőtt a lisztszerű bevonat mutatkozik. A levélfodrosodás rendszeres permetezéssel teljesen meg­szüntethető. Közvetlenül a rügyfakadás előtt a fa koronájának minden részét gondosan, bőségesen permetezzük meg 2 %-os bordóilével. Szilvapajzstetű A szilvafák egyik legveszélyesebb kár­tevője a pajzstetű. A fa ágain mint kerekded 4 — 6 mm nagyságú, kávébarna színű domború teknős pajzstetű talál-Szilvapajzstetű a) hím, b) lárva, c) meglepett szil­vafaág. Levélfodrosodás őszibarack hajtá­son. Monilia (vánkospe­nész ) körtén, cse­resznyén, szilván és almán. ható. Az apró fehér • tojásokból sárga, körülbelül 0,5 mm nagyságú lárvák kel­nek ki, amelyek szétmásznak a fa egész felületére. A hím körülbelül 2,5 mm hosszú és 1 mm széles, fejlődésének befejezése után megerősödnek szárnyai és röpköd. Védekezés: a permetezést 2 — 3 %-os Nitrosannal vagy fa karbolineummal 5 %-os Emuldrinnal végezzük. A szilva­pajzstetű őszi és tavaszi visszatérését megakadályozhatjuk, ha hernyóenyves öveket kötünk a fákra Monilia betegség A monilia vagy vánkospenész ugyan­csak a legveszedelmesebb gyümölcsfa­betegségek sorába tartozik, mert a gyü­mölcs rothadását okozza. A beteg gyü­mölcsön világossárga vagy szürke ván­kospenész mutatkozik. A monilia által megtámadott gyümölcs rothad, össze­zsugorodik, lehullik, vagy a fán marad mint „múmia“, áttelel és tavasszal a betegséget tovább szaporítja. Védekezés: a fán maradt s a fáról lehullott gyümölcsmúmiákat szedjük össze és ássuk vagy égessük el. A per­metezést 2 %-os bordóilével végezzük, rügyfakadás előtt. A második permete­zést rügyfakadás és virágzás között esz­közöljük, a harmadikat pedig a virág­zás után 1 %-os bordóilével végezzük el. Befejezésül meg kell említenünk, hogy a téli permetezéssel sem végződik be a gyümölcsfák védelme a betegségek és a kártevők ellen. Ezt a munkát folytatjuk a nyári permetezéssel. Ne feledjük, hogy a téli permetezés biztosítja a gyümölcs mennyiségét, a nyári pedig a gyümölcs minőségét. Vodny Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom