Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-12-09 / 98. szám

sen az örömteli élet összefügg sok mindennel, a nyugodt, józan családi élettel, kulturális élettel, szórakozás­sal. Itt meg kell említeni, hogy a fiatal házasok életében talán az első legnehezebb probléma a lakáskérdés. Tekintettel arra, hogy a gazdaság lakásokkal is rendelkezik, a gazdaság vezetősége és a szakszervezet üzemi tanácsa ebben is támogatja a fiata­lokat. Az utóbbi két évben több fiatal házaspár kapott lakást a gazdaság­ban. Részben a szórakozáshoz szük­séges feltételek is adva vannak, mert három rádiókészülék, 2 televízió űc VltiK trár'i.a o CToVtaH 1 rltviíilrHpn szórakozni vágyódó fiatalokat. Mióta kultúrtermeink megvannak, attól az időtől több alkalmuk nyílik a fiata­loknak a szórakozásra és összejöve­telre, s talán már ezáltal is jobban az üzemmel éreznek. Minden évben rendezünk kirándulást is. Üzemünk vezetősége foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy módot nyújtson alkalmazottaink munka után való tisztálkodására. Mivel ilyen be­rendezésre már nagyobb beruházás szükséges, lehetővé kell tenni a jö­vőben, hogy a mezőgazdasági üzemek költségvetésénél a felsőbb szervek számoljanak ilyen és hasonló dolgok­kal is. Foglalkozni kell országos viszony­latban a munkaidő megoldásával is a mezőgazdasági üzemekben. Ma már minden fiatal tudja azt, hogy joga van a szórakozásra, a pihenésre, vagyis mindenki ragaszkodik a 46 órás munkahét betartásához. Némely esetekben belátják azt a mezőgazda­ságban dolgozók, hogy a fent emlí­tett munkaidőt nem lehet betartani, különösen szezonmunkák idején a növénytermesztésben, az állattenyész­tésben pedig szétforgácsolódik a munkaidő kora reggeltől késő estig (4 órától 20 óráig), amely sok eset­ben kellemetlen a dolgozók részére. Gazdaságunk vezetősége e kérdéssel i6 foglalkozott, s arra az álláspontra jutottunk, hogy szükség lenne a kö­zeljövőben bevezetni a két műszakot az állattenyésztésben egész éven át és a növénytermesztésben a szezon­munkáknál. Ezzel a módszerrel szin­tén közelebb kerülne a mezőgazdasági termelés az ipari termeléshez. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy ha fiatalokat akarunk megnyerni a mezőgazdaság részére, az iskolával is szoros kapcsolatot kell fenntartani. Ez a kapcsolat Velkáidában az állami gazdaság és az iskolák között kielé­gítő, hisz sok esetben sor kerül rá, hogy az iskola tanulói tanulmányi­szemlére jelennek meg gazdaságunk­ban, s gazdaságunk vezetői mezőgaz­dasági előadások keretén belül mé­lyítik a baráti kapcsolatot az iskolá­val. A fiatalok részére pedig még any­­nyit, hogy ha egy kicsit nehezebb is a mezőgazdasági termelés, mint más termelési ágazat, de azért mégis szép. Pisa Gyula (a Velkáidai Állami Gazdaság mezőgazdásza) Bár hazánk dolgozóinak érdeklődése teljes mértékben pártunk XII. kongresszusának munkájára irányul, mégis szükséges egy-két fontos nemzetközi eseményt megemlíteni. Különösen a bonni kormányválság további bonyolódása érdemel figyelmet. Jelentős eseménynek számít Tito elnök szovjetunióbeli látogatása is. A héten két fontos nyilatko­zat hangzott el az NDK részéről a német kérdés mielőbbi békés ren­dezése ügyében. A genfi leszerelési tárgyalásokon egyelőre nincs előrehaladás, mert a nyugati hatalmak újból a huza-vona álláspont­jára helyezkednek. Adenauer egyelőre marad... ? • Kubáról közös szovjet-kubai film készül Kalatozov rendezésében. Az egész estét betöltő film forgató­­könyvét Jevtusenko írta Enrique Bar­­net kubai költővel közösen. A film a kubai forradalom győzelmének ötö­dik évfordulójára, 1963-ra készül el. • Benjamin Britten angol zene­szerző második vonósnégyesét nagy sikerrel mutatta be a moszkvai kon­zervatórium dísztermében a szovjet állami Borogyin-kvartett. Azonkívül, hogy Strauss nem lesz tagja az új nyugat-német kormány­nak, csupán egy biztos pont van a bonni kormányválság halmazálla­potában: Adenauer egyelőre a kan­cellári bársonyszék tulajdonosa ma­rad. Bonnban majdnem mint kész tényről beszélnek, hogy létrejön a „fekete-rózsaszín“ koalíció, vagyis a szociáldemokraták hajlandók vállalni a koalíciót Adenauerékkel. Csupán olyan formális feltételeket szabtak meg, hogy a kancellár adjon garan­ciát arra vonatkozólag, hogy tavaszra visszavonul. A nyugat-német fővárosban már előrehaladott megbeszélések folynak Adenauer és a szociáldemokrata párt vezetői között. Az utóbbiak néhány miniszteri tárca ellenében minden bi­zonnyal hajlandók lesznek segítséget nyújtani Adenaueréknak abban, hogy kizárják a kormányból a szabad de­mokratákat, mivel kiharcolták Strauss hadügyminiszter lemondását. Ezzel kapcsolatban diplomáciai megfigyelők rámutatnak arra, hogy a kompromit­tált bonni hadügyminiszter megbuk­tatása a szabad demokraták egyik legjelentősebb politikai sikere volt az utóbbi időben. Négy esztendő mérlege Szinte egyedülálló az a rohamos fejlődés, amelyet Szlovákia népmű­vészete az utóbbi négy év alatt, a CSKP XI. kongresszusa óta megtett. Rövid négy esztendő alatt 2200-zal emelkedett az együttesek és a kü­lönböző műkedvelő csoportok száma. Ezekben az együttesekben tízezrek töltik el nemesen szabad idejüket — énekelnek, táncolnak, szavalnak, fes­tenek, szobrokat alkotnak - polgár­társaiknak maradandó művészi él­ményt szereznek s nem utolsó sorban sajátmaguk erkölcsi és politikai fej­lődéséhez is hozzájárulnak. A népművészeti csoportok fellépé­sei, rendezvényei egyre nagyobb ese­ményeknek számítanak. Bizonyíthatja ezt például a szpisszkánováveszi drámai fesztivál iránti nagy érdeklő­dés, a különböző kiállítások stb. Szlovákia együttesel értékes sikere­ket értek el külföldön is. A „Tren­­can" táncegyüttes fellépéseit soká nem felejtik el Belgiumban, a tavalyi év folyamán a „Technik“ nevű együt­tesünk hódította meg a svéd közön­ség szívét s nem utolsó sorban kell velő színjátszócsoportjaink egyre említenünk a tanítók együttesének gyakrabban nyúlnak olyan darabok debreceni fellépését. A „M e d i k“ után, amelyek társadalmunk mai elnevezésű tánczenekarunk a VIT-en problémáit feszegetik, illetve oldják aranyérmet szerzett. meg. Népművészeti tevékenységünk egy­re több műfajt ölel fel magába. Na­gyon sok dolgozó érvényesíti művé­szeti érzékét a különböző foto- és film-körökben, a képzőművészettel komolyan foglalkozó munkaközössé­gekben, irodalmi színpadokon, kis ágit együttesekben, a zene barátainak köreiben. A népművészeti tevékenység hagyo­mányos ága, a színjátszás is új utakra lépett, illetve túljutott előbbi stag­­náclóján, amelyett a szakavatott ren­dezők hiánya okozott. Ezt a hiányos­ságot a műkedvelő csoportok rendezői számára nyitott, rendszeres iskoláz­tatásokkal küszöböltük ki. Mindennek eredményeképpen, a népművelési ott­honok hathatós segítsége, a hivatá­sos színjátszók közreműködése mel­lett sikerült elérnünk, hogy műked-Az utóbbi négy évben állandó mű­kedvelő színpadok, színházak alakí­tására került sor. Jelentős sikerekről számolhatunk be ami zenekarainkat, pontosabban népi zenekarainkat illeti. A népművészeti tevékenységnek a legrégibb ága is szép eredményeket ért el. Sokat fejlődtek népi zeneka­raink s a már meglévők mellé újak sorakoztak fel. Nem kevésbé jelentős a fúvós zenekarok elterjedése, vala­mint a kerületi szimfónikus zeneka­rok megalakulása sem. Lám, mire képes a nép, ha meg­felelő, bölcs irányitója van. A párt vezetése mellett szinte csodákra va­gyunk képesek. Bátran vallhatjuk ma, hogy népművészetünk a lehető leg­szélesebb tömegalapon nyugszik s dolgozóink valamint pártunk szív­ügye. A kereszténydemokraták továbbá Erhard alkancellár semleigesítésére is szeretnék megnyerni a szocdeme­­ket, mert a mérsékeltebb politikát hangoztató és nagy gazdasági szak­­tekintélynek örvendő miniszternek egyre több híve van Nyugat-Német­­országban. A már általunk Is többször Idézett Frankfurter Rundschau fel teszi a kérdést: a Szociáldemokrata Párt menti meg Adenauert? Ez mégsem lehet! Ha a párt elvállalja ezt a sze­repet, elveszti választóinak bizalmát és veszélyes útra lép. összegezve: a strausstalanltással még nem oszlottak szét a bonni poli­tikai zűrzavar füstfelhői; ellenkező­leg, megnövekedett az egész Ade­­nauer-féle politikai koncepció végle­ges elsöprésének szükségessége. Tito elnök a Szovjetunióban A jugoszláv államfő és kíséretének moszkvai megérkezésekor Hruscsov elvtárs többek között hangsúlyozta: „Ügy vélem, hogy mint politikusok és államférfiak az ön szabadságát egy­beköthetjük az országaink közötti kapcsolatok fejlesztéséről és az or­szágainkat érintő nemzetközi problé­mákról folytatott eszmecserével.“ A szovjet miniszterelnök megállapította még, hogy Jugoszlávia és a Szovjet­unió álláspontja számos nemzetközi kérdésekben azonos. Tito elnök válaszában hangsúlyozta, hogy kíséretével együtt nagyon örül szovjetunióbeli látogatásának és meg­győződése, hogy a találkozó még job­ban elmélyíti a két ország népeinek barátságát. Egyes nyugati lapok újabb szovjet­­jugoszláv közeledésről írnak, de ugyanakkor emlékeztetik olvasóikat, „a két ország vezetői közt fennálló ideológiai nézeteltérésekről“. W. Ulbricht: tárgyaljunk! Az NDK diplomáciája e héten két fontos javaslatot terjesztett elő. Elő­ször azt a kormánynyilatkozatot kell megemlítenünk, amelyet az NDK kor­mánya az ENSZ közgyűléséhez jutta­tott el az általános és teljes lesze­relés kérdésével kapcsolatban. A nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy az NDK kormánya mind a két német állam leszerelésére és katonai semlegesíté­sére törekszik, ami nemcsak a német nemzet, hanem Európa és az egész világ népeinek érdeke. Kaplan báró Jaroslav Dietl komédiája a falu és a város két világának problémáját szellőzteti egy falusi lakodalom vidám hangulatában. Kaplan Ferenc szerelő, munkacso­port-vezető hivatalos egyik beosz­tottja lakodalmába. A lakodalmas háznál nem találja el az EFSZ elnök hangját és összeszólalkoznak. Később az elnök felesége ráfogja, hogy járási funkcionárius. Félreértések egész so­rán keresztül ígérgetésekre kénysze­rítik a szerelőt. A falu vezetői, akik már nem nagyon hisznek a járásiak ígérgetéseinek, most újból felülnek Kaplan ígéreteinek. Az összehívott gyűlésen a vita hevében már-már sarokba szorítják, amikor végül is megoldódik a vízvezeték készítésének kérdése. így aztán az ígérgetés sem lesz hamis, mert szerelőkre nagy szükség van a vízvezeték építésénél. Kaplan a szerelő nevében vállalja a gyakorlati segítséget, amely lényege­sen közelebb viszi a falu és a város dolgozóit egymáshoz. Az ötletekben, fordulatokban gaz­dag komédia két díszletben játszódik hat férfi és hét női szereplővel. 6 6 £iaAuL 1962. december 9. Két szem mazsola Sós György drámájában a munká­hoz való jő viszonyt tárgyalja a szo­cialista rendszerben. A dráma hőse egy öreg pék, aki szívvel-lélekkel szereti szakmáját, munkáját. Azokat bírálja a szerző az öreg pék becsü­letességén keresztül, akik nem lát­nak semmit munkájukban, csak a ke­reseti lehetőséget. Az öreg pék elengedi nászúéra se­gédjét. Két hétig maga süti a falu kenyerét, amelybe halálosan belefá­rad. Hiába kér segítséget, a sütőipar nem küld. Amikor már szíve nem bírja a munkát, akkor jön az új se­géd. Egy öreg lelkiismeretes, jószívű hivatását szerető egyszerű ember egész élete ragyog abban a pár hét­ben, amit életéből a színpadon látunk. A darab mondanivalója Forró Márton egyszerű, helyes életszemlélete. „Igaz, hogy nem vagyok vezérigazgató, de pék vagyok.... és ez egyáltalán nem kevés ...“ Mind a három felvonásban csak ezt láthatjuk, s mégis olyan izgalmas ez a dráma, mint valami detektív-regény. Forró Márton a kötelességtudás, a közösségért vállalt harc hőse. ö tud­ja, hogy a falunak minden nap joga van friss kenyérre és ezt a péknek kötelessége megsütni. Hogy számára terhes két ember helyett dolgoznia, ez az ő egyéni „baja“. Habár az öreg beteg szíve nem bírja tovább szolgálni törhetetlen akaratát s belehal a küz­delembe, mégsem tragédia Sós műve, mert az utolsó percben is megjön a péksegéd. Egy fiatal a Vprtó Márto­nok közül és így a falu nem marad kenyér nélkül. Nyolc férfi, három női szereplő játsza a drámát két dlszletváltozás­­sal. Vigyázz, ha jön a kísértés! Dietl ezen komédiájának főszerep­lője egy fiatal sofőr, Hikon szerelmes lesz egy fiatal könyvtároslányba, aki előtt nagyképűsködik és azt vallja, hogy ő az üzem igazgatója. Pénzt is akar szerezni az új „frigy“ megalapo­zásához és ezért ellop egy villany­­motort a raktárból, amivel fát akart fűrészelni és így külön keresethez jutni. Tette azonban lelepleződik, illetve elárulja önmagát. Az álnok könyvelő tudatában Hikon tettének fel akarja az üzem vezetője ellen bérelni a fiút. Már-már sikerül a ter­ve, amikor Hikon sarkára áll és a be. csületes útra tér. Végül is a két' fia­tal szerelme kiállja a próbát és át­hidalja a félreértéseket. Az igaz útra való visszatérést nagyban segíti menyasszonya és az éjjeli őr fele­sége, Rejhakné becsületessége. Szereplők: 12 férfi és négy nő. Négy színben játszódik. Senki fia A második világháború gonosz szel­leme még most is kísért. A „szörny“ pusztítását még most is megsiratják a nyomtalanul eltűntek hozzátartozói. Kónya József színműve két fiatal lángoló szerelme közepette tekint vissza a világégésre. Az újvári bom­bázásnál ittrekedt két romániai árva gyerek sorsán keresztül figyelmeztet: soha többé háborút! Nyári brigádon ismerkedik meg a két fiatal és gyúlnak egymás iránt szerelemre. A fiú árva. A leány egy Üjvárból Bratislavába költözött vas­utas család boldog gyermeke. A csi­nos barna lány nem is sejti, hogy az ő szülei is ott porladnak az újvári bombázás áldozatai között és hogy a mostani apja, a vasutas őt mint nyö­szörgő csöppséget találta a romok között. A gyermektelen szülők öröm­mel fogadják magukénak az apátián, anyátlan árvát. Később megfogadják, hogy senkinek nem árulják el, hogy nem a saját gyermekük. Enyi sok év után azonban a fiú nyakán lévő érem megzavarja az anya lelki nyugalmát. Attól retteg, hogy a két szerelmes fiatal, akik nagyon hasonlítanak egymásra, test­vérek. S azért mindent elkövet, hogy a fiatalok boldogságát kettétörje. A leányt olyan erős szerelem fűzi a fiúhoz, hogy otthagyja anyját, aki közben elárulta megtalálásának tör­ténetét és rettegésének okát. Már­­már tragédiába fúl a két fiatal élete, amikor egy romániai házaspár keresi fel a fiút. Egymásmellé kerül a két érem, amelyet a szülők kettévágva akasztottak a testvérek nyakába. Bol­dogan ölelkezett össze a két testvér és a kétségbeesett menyaszony és vőlegény. A színművet négy férfi és négy női szereplő játsza. Két színben játszó­dik. Ezek a színdarabok a „Dilizá“-ná! kaphatók: Bratislava, MarkuSová ul. c. 4. A másik javaslatot Walter Ulbricht elvtárs egy pártkonferencián mondott beszédében terjesztette elő. Hangsú­lyozta: mindkét német állam leszűr­heti a tanúlságot a Karibi-tenger tér­ségében támadt válságból és hogy fel kell hagyni az atom-fegyverke­zéssel, meg kell kötni a NATO és a Varsói Szerződés közötti megnem­támadási szerződést. Ulbricht elvtárs hangsúlyozta, hogy csakis a két német állam képviselői közti tárgyalások oldhatják meg mi­nél előbb a német kérdést és Nyugat* Berlin problémáját. A Nyugat tovább tétovázik Egy héttel ezelőtt derűlátóan Ir­tunk a genfi 18-hatalmi leszerelési értekezlet munkájának megkezdésé­ről. Azt mondottuk, hogy rendkívül kedvező feltételek közt ültek tárgya­lóasztalhoz a képviselők. A Genfi-tó partjáról azonban olyan hírek érkez­nek, amelyek egyelőre nem adnak okot a túlzott bizakodásra. A nyugati hatalmak képviselői ugyanis változat­lanul a már sokszor hangoztatott helyszíni ellenőrzés kérdését fesze­getik. Ezenkívül semmi újabb konkrét ja­vaslatot nem terjesztettek elő. A szovjet küldöttség vezetője egyik felszólalásában megjegyezte, hogy a taktikázás ideje lejárt, a népek egyre türelmetlenebbül várják az általános és teljes leszerelés megvalósításáról szóló egyezményt. (tg) Gépesítésben a 11 tr a invo Ha a Velkáidai Állami Gazdaság területén jár az ember, szembetű­nően észreveszi a pár kilométernyi távolságban épülő magas épületeket és kéményeket, mely kép azonnal el­árulja, hogy itt a közelben épül Kö­­zép-Európa egyik legnagyobb üzeme, a Kelet-Szlovákiai Vasművek. Mivel az építkezési munkálatok erős ütem­ben folynak, Saca—Velkáida-Bocsárd útvonalról naponként telt autóbuszok szállítják a dolgozókat az új munka­helyre. Ha megfigyeljük ezeket az autóbuszokon naponként utazó dol­gozókat, első tekintetre megállapít­hatjuk, hogy nagy részben fiatalok ról van szó, akik erre a vidékre jöt­tek Szlovákia és az egész ország kü­lönböző részeiről, hogy részt vegye­nek e nagy mű építésében. Az előbbiekből cövetkeztetni lehet arra, hogy nagy versenytársa van a Velkáidai Állami Gazdaságiak a mun­kaerő kérdésében. Természetes és elvitathatatlan, hogy a már sokat em­legetett „feltételek" hamarább meg­találhatók egy nagyob üzemben, mint pl. a Kelet-Szlovákiai Vasművek is, mint a szomszédos állami gazdaság­ban, Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ezeket a kedvezőbb feltételeket többnyire a fiatalok ke­resik. Az állami gazdaság vezetősége nem nézi tétlenül azt, hogy a fiatal­ság részére nemcsak a szomszédos nagyüzemben, hanem általában min­denütt az iparban kedvező felté­telek adódnak, hanem igyekszik a gazdaság keretein belül hasonló fel­tételeket teremteni. Naponként látni a Komárőc-Velká- Ida-Saca-Csécs útvonalon egy zöld autóbuszt, amely a reggeli órákban szintén a munkahelyre szállítja a dolgozókat, délután pedig haza, csu­pán azzal a különbséggel, hogy ez az autóbusz nem a szomszédos nagy­üzembe, hanem az állami gazdaságba szállítja a dolgozókat. Aki az aratási munkák megkezdése előtt megfordult gazdaságunk köz­ponti műhelyében, megállapíthatta, hogy ott az aratási munkák teljes gépesítésére készülnek, mert csak ez volt az egyetlen kiút arra, hogy a fiatalokat is bekapcsoljuk az aratási munkálatokba. S mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalok a gépek­ben látják legfontosabb segítőtársu­kat, a gazdaság minden munkát gé­pesít, amennyire a géppark és a be­ruházási költségek ezt engedik. Fontos lépés ez szintén, mert a fiatalok a gépek mellett jobban érzik magukat, látják azt, hogy a mezőgazdaság va­lóban közeledik az iparhoz. A fiataloknak vágyaik, kívánságaik vannak mindenütt, s ha sikerül eze­ket a kívánságokat teljesíteni, akkor már megnyertük a fiatalokat. „Öröm­teli munka, örömteli élet,“ hirdeti a jelszó, s talán az örömteli életet elsősorban a fiatalokkal kell éreztet­nünk, hisz övék a jövő. Természete-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom