Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-12-09 / 98. szám
népünk életszínvonalának emelkedéséért raaaaBim«igia«aMBMK^g?-33oas3a3gfiEraaig^^ (Folytatás a 2. oldalról.) tudományok legújabb felfedezéseit, s az egyes gépeket a legkiválóbb minőségben állítsák elő. A gépi berendezések teljes kihasználása érdekében mezőgazdasági üzemeinkben lényegesen meg kell változtatni a munkafolyamatok megszervezését. A növényápolás és betakarítás haladó módszereit elsősorban a cukorrépa termesztésében vezetjük be, hogy növelhessük a termelést. 1970- től kezdve a vetésterület 80 °/o-án alkalmazzuk a gabonafélék termesztésének korszerű, nagyüzemi termelési technológiáját. A burgonyatermesztésben is meg akarjuk oldani a komplex betakarítás problémáját, még a legnehezebb termelési feltételek között is. Az állattenyésztési termelésben komplex módon gépesítünk egész állattenyésztő telepeket. A komplex gépesítés bevezetése és széleskörű alkalmazása lényegesen csökkenti a mezőgazdaság munkaigényességét. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésben továbbra is fontos szerep jut a gép- és traktorállomásoknak. Feladatuk, hogy ellássák a mezőgazda - sági üzemeket komplex gépcsoportokkal, természetesen csakis akkor, ha az egységes földművesszövetkezetekben megvan a gép- és traktorpark kihasználásának biztosítéka. A gép- és traktorállomások segítséget nyújtanak a komplexen gépesített brigádoknak és munkacsoportoknak; gépkezelő kádereket nevelnek, megszervezik a gépek javítását és tervszerű karbantartását, végrehajtják és megszervezik a növényvédő intézkedéseket stb. A gép- és traktorállomások az új mezőgazdasági technika bevezetésének központjaként fontos szerepet hivatottak játszani a mezőgazdasági termelés munkájának megszervezésében is. Több szakképzett dolgozóra van szükség A nagyüzemi termelés fejlesztésével, a korszerű technológia bevezetésével mezőgazdaságunknak lényegesen több szakképzett dolgozóra lesz szüksége, s ugyanakkor megváltozik a szakmák beállítottsága is. A mezőgazdasági munkákat egyre inkább gépesítik, a legfontosabb szakma a mezőgazdasági gépkezelő lesz, aki elsajátította a technikai ismereteket, az agrotechnika és a zootechnika alapjait. A káderek szakképzettségének fejlesztése a mezőgazdasági technika és a nagyüzemi termelési technológia bevezetésének múlhatatlan előfeltétele. Ebben az irányban kell tovább haladnia az oktatásnak, a mezőgazdasági fő- és szakiskolákban, valamint különböző tanfolyamokon. 1970-ben az egységes földművesszövetkezetekben ezer állandó dolgozóra 100 szakembernek kell jutnia, közülük 36-nak fő- vagy szakiskolai képzettséggel kell rendelkeznie. Meg kell javítanunk a mezőgazdasági dolgozók korátlagát A mezőgazdasági dolgozók korátlagának megjavítása és szakképzettségének lényeges növelése érdekében szükséges, hogy évente kereken 40 ezer fiatalt, tanulót nyerjünk meg a mezőgazdaságnak. A fiatal dolgozók toborzása során elsősorban a falusi ifjúsághoz kell fordulnunk. Elsősorban a fiataloktól függ, hogy mezőgazdaságunkban bevezethetjük-e a gazdálkodás új módszereit. A legközelebbi években olyan munka- és életfeltételeket teremtünk, amelyek kedvezően befolyásolják a fiatalok megnyerését a mezőgazdasági munka számára. Másfelől a mezőgazdasági üzemekben alkalmas feltételeket kell biztosítani a fiatalok munkájához. Az iskolai és családi nevelésnek is jobban hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy a fiatalokat megnyerjük a mezőgazdaságnak. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban dolgozók szükséges szakképzettségét sürgőssen fejlesszük, továbbra is szerveznünk kell a tanfolyamok és iskolák széleskörű hálózatát. Meg kell győznünk a minisztériumokban, kerületi és járási nemzeti bizottságokban, különböző intézményekben hivataloskodó szakembereket, hogy közvetlenül az egységes földművesszövetkezetekben és állami gazdaságokban szervezzék a termelést. A munka díjazása haladó formáinak bevezetése, a parasztok társadalombiztosításénak fokozatos fejlesztése és teljessé tétele a szövetkezetek mezőgazdasági termelésének fejlődésével összhangban, s a falu társadalmi és kulturális életének felvirágozásával együtt megteremti annak feltételeit, hogy mezőgazdaságunkban vonzó munkafeltételeket teremtsünk. A legkorszerűbb technika és technológia bevezetése lényegesen megváltoztatja a mezőgazdasági munka jellegét. A fárasztó kétkezi munkát gépi munkával helyettesítjük, a segédmunkások helyébe szakmunkások lépnek. Mezőgazdaságunkban a munkaszervezés megjavítása megköveteli, hogy mezőgazdasági üzemeinkbe rendszeresen és mielőbb, megfelelő módon átplántáljuk az ipar vezetésének és szervezésének tapasztalatait. Mezőgazdasági üzemeinkben jelenleg a munkaszervezés leghaladóbb formáját a komplex módon gépesített munkacsoportok és brigádok jelentik. Ezek a szervezési formák csak most vannak kialakulóban, ezért a tudományos intézetek tudósainak és a mezőgazdaságban dolgozó tervezőknek elsőrendű figyelmet kell fordítani rájuk. A patronáló üzemek feladata lesz, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben terjesszék el a szövetkezetekben az ipari termelés szervezésének elemeit és tapasztalatait, tervszerűségét, az önálló elszámolás módszereit. Nem szabad elfelednünk, hogy szövetkezeteinkben a termelés és a közös gazdálkodás fejlesztésének egyik leghathatósabb módszere továbbra ia az, hogy a dolgozóknak anyagi érdekük fűződjék a termelés növeléséhez, s hogy végzett munkájuk szerint díjazzák őket. Amint egyre több egységes földművesszövetkezetünk erősödik meg gazdaságilag, úgy alakulnak ki fokozatosan annak feltételei, hogy bevezessék a szilárd pénzbeli díjazás módszerét, munkaegységek nélkül. Hatékony irányítást Sürgős megoldásra váró, komoly kérdés a mezőgazdaság irányítása. A mezőgazdasági termelés szakosítása és összpontosítása konkrét és hatékony irányítást kíván. A kongreszszusnak feladatul kellene kitűznie, hogy minél előbb kidolgozzák a mezőgazdaság irányításának új elveit, mégpedig a következőképpen; Alakítsuk meg a CSKP KB mezőgazdasági szakbizottságát, amely a mezőgazdaság mindennapos irányításának központja lesz. Járásainkban alakítsunk mezőgazdasági igazgatóságot. Ezekben a szervekben összpontosulna a mezőgazdasági termelés irányítása termelési ágak és vállalatok szerint, eltérően a járási nemzeti bizottságokon keresztül történő eddigi vezetéstől, amelyben még mindig a közigazgatási elem van túlsúlyban. Az említett kérdések megoldása lehetővé teszi, hogy megoldjuk társadalmi fejlődésünk egyik döntő fontosságú feladatát, elérjük a mezőgazdasági termelés és ezzel az egész népgazdaság további fellendülését, s ezzel biztosítsuk a dolgozók élet- és kulturális színvonalát. A mezőgazdasági termelés növekedése tovább erősíti a munkások és parasztok szövetségét, tovább szilárdítja szocialista társadalmunk egységét. A CSKP XII. kongresszusának vitájából rTM lobban szervezzük meg a komplexbrigádokat KOCH Viliam elvtárs, a Nyugatszlovákiai kerület küldöttje Felszólalása bevezetőjében Koch elvtárs teljes mértékben helyeselte a Novotnjf elvtárs beszámolójában kitűzött feladatokat, majd a komáromi járásban szerzett mezőgazdasági tapasztalatairól beszélt. „Az utolsó három év alatt — mondotta - a mezőgazdasági nyerstermelés a járásban a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is 25%-kal, a piaci termelés pedig 31 °/o-kal emelkedett. Az elért eredményeket mindenekelőtt á technikai fejlődésnek, azonkívül a munka- és a mezőgazdasági termelés új módszereinek, a 43 komplex-gépesített csapat és brigád munkájának köszönhetik. Ezek 31 000 ha szántóterületen a fő terményeket komplex-gépesítéssel művelik meg. Üj technikával gyűjtöttük be a gabonaféléket a területek 92 %-ról és 12 nap alatt végeztünk az aratással. A begyűjtési munkálatok folyamán 3,600.000, — koronát takarítottunk meg. Az évelő takarmányokat a járásban 8600 hektárról új technológiai eljárással takarítottuk be; a szárítást hideg levegős módszerrel végeztük. Az idén nagy felelősségérzettel, komplex eljárással, gépekkel és gyomirtókkal láttunk hozzá a kukorica megműveléséhez. A cukorrépa termelés szakaszán Svetlicny elvtárs útmutatásai alapján ugyancsak új eljárásokat alkalmaztunk. A szép eredményeknek oroszlánrészét a traktorosok, kombájnosok és a komplex-brigádok többi tagjai jó munkájának köszönhetjük. Ezt a következő tények is igazolják: Egy állandó dolgozó teljes mezőgazdasági termelése az EFSZ-ben átlag mintegy 36 000,— koronát képvisel. A balvany-i Állami Gazdaságban Vicenová elvtársnő komplex-gépesített brigádjában, ahol csupa fiatal lány dolgozik, 79 000,— korona értékű termelés jut minden tagra. A mi brigádunkban Gyulovdvorban 110 000,— koronás átlagos termelékenységet értünk el. Az ez évi tapasztalatokból kiindulva — mondotta a továbbiakban Koch elvtárs — oly módon dolgozzuk ki a komplex-csoportok terveit, hogy oszthatatlan részét képezzék az évi termelési és pénzügyi tervnek. A brigádok tervében úgy határozzuk meg a teljesítendő feladatokat, hogy minden brigádtag maximálisan legyen érdekelve az egész brigád feladatainak teljesítésében. Koch elvtárs azután a gyulovdvori Állami Gazdaság komplex-brigádjának néhány tapasztalatáról számolt be. „1960-ban még csak egy termény, a szemeskukorica művelését végeztük komplex gépesítéssel. Ennek a kukoricának 100 hektárén két tagunk a talajelökészltéstől a begyűjtésig dolgozott. Két beosztott traktorunkkal ezt a munkát nem végezhették el, s ezért más típusú gépekre kellett azokat kicserélnünk. A szántáshoz egy lánctalpasra és Super 50-re a begyűjtéshez. A csere és a munkaerőhiány következtében, most már msgfelelő traktorokkal és felszereléssel 100 hektárról 500 hektárra terjesztettük ki munkánkat. Ezen a területen 5 traktoros — mind párttag — dolgozott. Nagy segítséget nyújtott munkánkban a párt alapszervezete, az SZKP üzemi szervezetének teljes támogatásával. Megemlítem még, hogy Kuéera elvtárs először elmondta, hogy szövetkezete a XII. kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségét teljesítette. A vállalt 200 mázsa burgonya kitermelését 9 mázsával túlszárnyalta. Majd a szövetkezet további termelési eredményeit taglalta. 1960-ban annak ellenére, hogy a szövetkezet egy gyöngébb EFSZ-el egyesült — mondotta többek közt — a piaci termelést mégis nagymértékben emelték. Így pl. míg 1960-ban 261 ezer liter tejet és 650 mázsa húst adtak el, 1962-ben már 390 ezer liter tej és 1039 mázsa hús jutott a közellátásnak. Eredményeiket a részben bevezetett szakosításnak és a helyesen alkalmazott agrotechnikának köszönhetik és annak, hogy sikerült a tagság viszonyát a burgonyatermesztéshez megjavítaniuk. Kiemelte, hogy a gépek helyes és gazdaságos felhasználása nagymértékben hozzájárűlt a termelés emeléséaz említett 500 hektárról aztán 1000 hektárra tértünk át. A csoportot 16 tagra bővítettük ki, és bár ilyen nagy területre el sem voltunk látva elegendő számú géppel és felszereléssel, mégis köteleztük magunkat, hogy minden munkát elvégzőnk, amire gépeinkkel képesek leszünk. Nem egyszer hallottam már, hogy elegendő gép hiányában komplex gépesített csoport nem alakítható meg, s arra várnak, amíg több gépet kapnak. A mi gazdaságunk épp oly felszerelésű gépekben, mint bármelyik más szövetkezet vagy állami gazdaság. Meggyőződtünk azonban, hogy ha nem is áll rendelkezésünkre minden szükséges gép, egy gépesített csapat vagy brigád vagy csoport sokkal nagyobb teljesítményt ér el minden eddigi növénytermesztő csoportnál. Végül Koch elvtárs hangsúlyozta: nézetem szerint minden mezőgazdasági üzemnek lehetősége nyílik komplex-gépesített csapat vagy brigád megszervezésére, fontos azonban, hogy ez a csoport helyesen alkalmazkodjon a meglevő gépállományához és a helyi adottságokhoz. hez. A további fejlődés megköveteli, hogy még nagyobb teljesítményű gépek álljanak rendelkezésre a burgonya osztályozásához, melyeknek teljesítménye legalább 800 mázsa egy műszakban. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a burgonya termesztéséért indított mozgalom bebizonyította, hogy itt is össze kell kötni a hatékony nevelő munkát a serkentő jutalmazással. Mindkettő szorosan összefügg. Amíg munkaegységekre díjazták a dolgozókat, nem mutatkoztak a várt eredmények. Ma azonban, amikor a céltudatos iskolázás mellett bevezették a pénzbeli jutalmazást és alkalmazzák az eredmények alapján történő prémiumozást, gyorsan emelkedik a termelés. A kommunisták előtt világos a cél: teljesíteni és túlteljesíteni a termelési feladatokat és megtanulni az ipari módszerek bevezetését az EFSZ termelésébe, — fejezte be felszólalását Kucera elvtárs. Ä cél: Megtanulni az ipari módszerek bevezetését a mezőgazdaságba Václav KUCERA a szmolovi EFSZ elnökének felszólalása Teljesítse minden EFSz a társadalom iránti kötelességét TROUS1L Jozef elvtárs, az észak-morvaországi kerület küldöttje Mezőgazdaságunkat 1970-ig oly hatékonnyá kell tennünk, hogy elérje iparunk színvonalát, kielégítő módon biztosítsa a lakosság növekvő szükségletét élelmiszerekben, az iparét nyersanyagokban. E nagy feladat fontosságát az a tény is alátámasztja, hogy mezőgazdaságunk bizonyos feladatait eddig nem teljesítettük. Hazánk mezőgazdasága nagy anyagi és pénzbeli támogatásban részesült és részesül most is, hogy termelése hatékonyabb, bőségesebb legyen. Pártunk meghatározza, mi a teendő, hogy ezek a támogatások a legjobban legyenek értékesítve és fokozhassák a termelést. Hogy ez miképpen történjék, arra sok mód van. Ilyen pl. a szakosítás, amelyről a szövetkezetesek közt sok szó esik. Számos funkcionáriusunk szinte varázsvesszőnek tekinti, melynek felhasználásával mezőgazdaságunk minden fogyatékosságtól megszabadul. Meghonosításához azonban előfeltételek szükségesek. A legfontosabb előfeltételt én abban látom, hogy a jövőben minden szövetkezeti tag a saját munkaszakaszán sokkal nagyobb felelősségérzettel, több szeretettel végezze a munkáját, mint eddig. Meg kell javulnia a technikusok és a vezetők munkájának is a szövetkezetekben és jobb munkát várunk azoktól is, akik mezőgazdaságunkat irányítják. Mert mi a helyzet ma? A problémák egész sorát látjuk magunk előtt mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Sok helyen a szövetkezeti vezetők nem sokat törődnek azzal, mennyire rossz állapotban vannak a tehenek s ezért elegendő tejet sem adnak. Azzal vigasztalják magukat: „amit nem keresünk meg a tejen, behozzuk disznóhússal vagy gabonával“. Gyakran mér az évi terv összeállításánál számolnak azzal, hogy ez vagy az az ágazat úgy se sikerül. Képzeljük el azonban, ha majd egy szakosított üzemben sem teljesítenék egyik vagy másik fő ágazat tervfeladatait. Mert mi hasznunk volna belőle, hogy ha pl. egy tejtermelésre szakosított szövetkezetben a tehenek csak átlagos napi 3 litert adnának, mert nincs mit enniük. Az ilyen szakosításból nem sok hasznunk volna. Én a magam részéről a legfontosabb előfeltételnek a mezőgazdasági termelés eredményeinek megjavulása érdekében az ember munkája iránti viszonyának megjavulésát, a társadalom iránti nagyobb felelősségérzetét tartom. A nagy teljesítményű gépek megkövetelik a komplex gépesítést Václav PISTEK elvtársnak a pelhrimovi mezőgazdasági gépgyár igazgatójának felszólalásából Piátek elvtárs mindenekelőtt a gyár belső problémájával foglalkozott. Többek közt elmondta, hogy a legjobb munkások és technikusok részvétele a technikai fejlesztésben értékes javaslatokkal járult hozzá a problémák megoldásához. A gyár technikai bázisának három évig tartó kiépítése az új gépek gyorsabb fejlesztésében mutatkozott meg. Már ebben az évben sorozatban gyártják a lentépő, trágyaszóró és más gépeket. A legjobb eredményeket érték el ebben az évben az új kombinált begyüjtőgép kifejlesztésében. Az igényes technikai eszközöket a legjobban a komplex munkacsoportok módszerével lehet kihasználni. Pl. a hrusováni állami gazdaságban egy komplex csapatnak 6 trágyaszőrója és 1 autóbágerje van, mely eszközökkel két hónap alatt 1000 — 1200 hektár földet képesek megtrágyázni. A rakodás 1 percig tart, egy kocsirakomány szétszórása kb. 4 percet vesz igénybe. így a munkacsapat 300 mázsa trágya adagolása mellett naponta 15 hektár földet trágyáz meg. Ezek a példák bizonyítják az üzemek komplex gépellátásának szükségességét és egyben a Központi Bizottság javaslatának helyességét, mely szerint a komplex gépesítés bevezetése megköveteli a mezőgazdaság irányításának megváltoztatását — fejezte be felszólalását Pístek elvtárs.
