Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-12-05 / 97. szám
f Értelmes szóval, szakosítással... /^któber közepe táján, egy tréfásnak ígérkező beszélgetés közepette tudtam meg az alábbiakat Dolnézahoraniban. — Legalább már az augusztusi munkakimutatást a kezünkben tudnánk, hiszen azt se tudjuk, mennyi pénzt kerestünk a nyáron — szólott egy nénike. — Volt idő, amikor már osztalékra is jutott.... Most meg nemhogy osztalék, meg előleg, de munkakimutatás sincs! Bodor Mihály, a HNB titkára ezt az áldatlan állapotot azzal indokolta, hogy nem értek rá, mivel egész nyáron két vezetőségi tag irányította a szövetkezetei. Sok volt az adósság, amit ennek az esztendőnek, illetve az idei nyárnak kellett helyrehoznia, így azután örülhetnek, hogy a vezetőség olyan „agilis“ tud lenni, hogy legalább az előleget év végéig fizetni tudják. Meg kell értenünk, hogy minden épkézláb ember, aki csak tehette volt, az iparba ment. Ezzel alapjában véve nem is lenne baj, ha a dolnézahoraniak meg nem égették volna az újjukat. Tavaly télen is elengedtek két traktorost, akik Safárikovőban végeztek a mezőgazdasági gépszerelő szakiskolában. A lovinobanyai Sztavoindusztria üzem pedig most nem akarja őket visszaengedni. Hiába lépett közbe a járás és a kerület. Az üzemből azt a választ adták, hogy a dolnézahorani szövetkezet és az állami gazdaság házasodjék össze, ezáltal biztosítva lesz a nagyobb kereseti lehetőség, s az illető traktorosok akkor majd visszatérnek. Ilyen feleletnek ma már nincs helye, akárkik mondják is. Ezzel nem viszik előbbre a fejlődést a rimavszkászobotai járásban. Mégha alig ötszáz lelket számláló falucskáról van is sző. Arról nem is beszélve, hogy mindkét traktoros annakelőtte egyénileg gazdálkodott. Ebből az következik, hogy a jövőben jobban meg kell válogatni azokat az embereket, akiket téli foglalkoztatás cimén ipari üzemekbe engednek. • * * Huszina csupán két kilométernyire fekszik Dolnézahoranitól. Az itteni szövetkezet ezer hektáros. A legtöbb bajt-gondot a kollektív irányítás hiánya okozza. A szövetkezet fennállásának tíz éve alatt csak úgymond ■ 3100 liter tej egy láktáció alatt ■ A jövőben 900 tehenet tartanak ■ Az alatt enyésztés egy hektárra eső jövedelme 3267 korona ■ Dél felé jár az idő. Az istállóban fejőshez készülnek a gulyások. "Munka közben is beszélgetnek, viccelődnek. A beszéd fonala alig szakad meg, máris folytatja valaki. Tóth Kálmán például német fejősapkájával dicsekedik és a moszkvai vodkát is ragyogó arccal emlegeti. Világjártas fejőgulyás. Amikor a fejősről beszélnek, kimondja a nagy igazságot: „Ahogy etetik a tehenet, úgy tejel!“ Jőleső érzéssel szemlélődünk az istállóban. A tehenek szebbnél szebbek, szögletesek, mélytőgyüek, vastag tejerekkel, átlagsúlyuk 620 kiló. A tejtermeléshez tehát megvan az első kellék, a sajátnevelésű, nagyhozamú tehén. Persze, ez nem egy év munkájának eredménye. A topolnyíki szövetkezetnek most is 407 üszője van, tehát lesz utánpótlás. A második kellék természetesen a takarmány. A topolnyíki szövetkezetben sincs valami nagy bőség az etetéshez, de beosztva elég lesz. Egy tehén naponta 10 kg silót, IV2 kg heredarát, 2 kg abrakot, 10 kg kukoricakórót, 10 kg répaszeletet és 5 kg takarmányszalmát kap. Ezt még megsültgalamb-várást tanultak az emberek. Nincs szakemberük. Most, hogy új mezőgazdasági iskola nyílt a járásban, egy emberük folytatni szeretné tanulmányait, amit megkezdett. Csakhogy bentlakásról szó sem lehet. Hazajárni meg körülményes, mert nem éppen szívderítő dolog naponta 18 kilométert vonatozni, s 10 kilométert meg hóban-sárban gyalogolni. No meg három virgonc gyermek mellett, családi körben, otthon tanulni nem könnyű ... Ami a legkirívóbb: e két faluból egyetlen fiatal sem ment mezőgazdasági iskolába — az alapfokú kilencéves iskolából. De nem sokkal jobb a helyzet a járás többi falvaiban sem. A behincei szövetkezet, amely tőszomszéd Safárikovóval, évente több fiatalt küld mezőgazdasági iskolába, de mi haszna, ha ezek a fiatalok nem térnek vissza a szövetkezetbe? Pedig itt minden lehetőségük megvan a fiataloknak a szórakozásra is. Tegyük még hozzá, hogy az iskolában tanuló behincei fiatalok mindegyike havonta 200 — 400 koronát kap a szövetkezettől. Am, az egyesített safárikovo —králiki szövetkezetben sincsen fiatal. Ezt Bató János, a szövetkezet elnöke, valamint Basa László agronómus azzal indokolta, hogy azért, mert a mezőgazdasági termelésben nem elég nyolc órát dolgozni. Az itt felvetett példákból látható, hogy a népnevelő és felvilágosító munka hiányos. Alátámasztja ezt még az az eset is, amit a huszinái HNB titkára, Dellamárla Sándor beszélt el nekünk. A második világháború utáni években települt le Jozef Kamensky a Huszinához tartozó, s mintegy nyolc kilométerre levő Háromhatáron, az erdő mélyében. A kezdet kezdetén összetákolt vityillóban lakott. Évek múltán 33 hektárnyi földet tört fel az irtványon, tett termékennyé. Kőházat épített. Elég az hozzá, hogy az idén már egy vagonnyi termése volt. Temérdek háziállatot tart, sertést, szarvasmarhát, juhot egyaránt. Még ott is be van már jegyezve a neve, amitől minden becsületes parasztember óvakodik — a fegyházban. Mégpedig azért, hogy semminemű állampolgári kötelességének nem tett eleget éveken keresztül. Nemrégiben felvásárolták a birtokát, de az állami gazdaságnak átadni nem akarja, feltételeket szab, hogy miből mennyit hagyjanak meg neki, ha azt akarják, hogy a Lyukva-pusztai részlegre dolgozgatni bejárjon. Miután Haas mérnök, a rimavszkászobotai JNB mezőgazdasági osztályának vezetője elismerte, hogy valóban ez a helyzet, hozzáfűzte még, hogy Kamensky pünkösdi királysága már csak igen rövid életű lesz... Kutattuk, kerestük a sok bonyolult probléma kiútját Haas mérnökkel, a dolnézáhoraniakkal meg a huszináiakkal. Dolnézáhoraniban a kalászosok termesztésében látják a fejlődést, Huszinán viszont a szarvasmarhatenyésztésben. Haas mérnök szavai szerint a rimavszkászobotai járás mezőgazdasági üzemei javarészt áttérnek a szarvasmarhatenyésztésre. Legfontosabb tehát, hogy megtárgyalják a takarmányalap biztosításának lehetőségeit. S hogy ne maradjon műhelytitok, azt is elújságolta a JNB mezőgazdasági osztályának vezetője, hogy az idén megkezdett vizszabályozási és lecsapolási munkálatokkal több mint 1000 hektár jőmínőségű termőföldet nyertek. E területeken takarmányféléket termesztenek majd. Megváltoztatták a kalászosok összetételét is, vagyis az állattenyésztés követelményeihez alkalmazzák. De szakosítást kíván az állattenyésztés más termelési ágazata is. Például Huszinán és Dolnézahoraniban nincs alapja a sertéstenyésztésnek. De nemcsak itt, hanem több mint 30 szövetkezetben szüntetik meg, illetve számolták fel a sertéstenyésztést. Ez tehát a terv szerinti alapfeltétele, hogy a rimavszkászobotai járás is magára találjon a mezőgazdasági termelés terén. És még valamit! Ahhoz, hogy a termelés a szakosításon keresztül fellendüljön, lépten-nyomon törődjenek a népnevelő- és felvilágosító munka színvonalasabbá tételével is, hogy az okos, értelmes szó megértésre találjon, elősegítője legyen a termelésnek. Ferencz Béla A héttagú brigád toldják 2 kg abrakkal, 1V4 kg lucernaszénával és 15 dkg élesztővel, amit 25 liter moslékba kevernek. Vajon mi kell még a tejtermeléshez? Lelkiismeretes gondozás. Abban pedig nincs hiány. A tehenek tiszták, csak úgy csillog a szőrük. Bognár Károly, a szocialista munkabrigád cimért versenyző kollektíva vezetője jogosan sétál büszkén végig az istállóban. A szeme csak úgy csillog, amikor elmondja, hogy egy láktáció alatt a tehenek átlagosan 3100 liter tejet adnak. Persze akadnak jobbak is. Gál Dezső nem rejti véka alá, hogy két tehene több mint 4000 liter tejet termel egy láktáció alatt. Váradi Dezső „Cigánya“ pedig napi 25 liter tejet ad 4,2 %-os zsírtartalommal. A kolektíva már az előző években is szép eredményeket ért el. 1959-ben 3185, 1960-ban 3116, 1961- ben 3001, az idén előreláthatólag 3100 liter tejet fejnek átlagosan tehenenként. A csoport megvitatta a híres morva fejő, Trousil elvtárs felhívását is. Pártunk XII. kongresszusának tiszteletére 25 000 liter tejet vállaltak terven felül. A teljesítésből már csak pár ezer liter hiányzik. A csoport minden tagja lelkiismeretesen végzi munkáját. Forró Lajos, Varsányi Ferenc, Csölle István, akiket még eddig Ahol a trágyát szarvasokba hordták, a kedvezőtlen időjárás ellenére sem szünetel a munka. A dolnípeteri szövetkezet esek pár nap alatt széthordták a trágyát és beszántották. Mészáros János traktoros rakodás közben. Foto: Ball« A lehetőségek bizonyítása a cél Mennyi minden belefér egy kis terembe! Többek között egy egész kiállítás, amely a kukorica biológiáját, fejlődését, a termelés módját és felhasználást mutatja meg; Harminchárom fajta hibridkukoricát talál itt a látogató, üvegbe légmentesen elzárt nyolcéves silót, szakkönyvek halmazát, a kukorica ipari feldolgozásának termékeit, ecetet, szappant, étolajat, pudingot, keményítőt és penicillint ... A kiállítás rendezője a Safárikovói Mezőgazdasági Szaktanintézet; a szövetkezetek, tanítók és diákok közös munkájának eredménye látható itt. Hogy tévedés ne essék: a szaktanintézet nem a kukoricára specializált iskola, csak tanterven kívül foglalkozik termesztésével, mint olyan növénnyel, amely a legfontosabbak közé tartozik a takarmányozás terén. A cél, amelyet már évekkel ezelőtt kitűztek maguk elé: 100 mázsás szemtermést betakarítani hektáronként. Eddig még csak a kísérleti parcellákon sikerült ez, ahol a számításaik alapján minden tápanyagot megadtak a talajnak, ami az említett hozam eléréséhez szükséges volt. A szövetkezetekkel kötött szerződésekben ugyan* ezt kérték, sajnos a szövetkezetek nem tudják minden esetben teljesíteni azt, amit az ilyen tervek megkívánnak. Mégis minden esetben az átlagosnál jobb hozamot takarítottak be, mint általában. S ezt nem szabad lebecsülni. Már csak kísérletnek is izgalmas ez a tét, s az eredmények egyre biztatóbbak, egyre inkább azt igazolják, hogy a cél elérhető. Ez is fontos; a másik, hogy a kiállítás anyaga kiváló szemléltetőeszköz a diákok számára, tehát nem Kubik Béla, a helyi nemzeti bizottság titkára és Katona Sándor, segédzootechnikus a gazdasági udvar kisparkja előtt. Foto: Bállá nem említettünk, mind, mind élenjárnak a munkában. A kiváló eredményre felfigyeltek a járási szervek is és a csoportot kormánykitüntetésre javasolják. Méltóak a szocialista brigád címre, mert a szocialista munka igazi hősei, amit az eredmények is bizonyítanak. Reméljük, meg is kapják. Szeretik a munkájukat és büszkék is eredményükre. Megmutatták, hogy a tejtermelés is jövedelmező. Persze, ésszerűen ezt a termelési ágat szakosítják. 1967-ben már 900 tehenük lesz és 2 és fél millió liter tejet termelnek évente. Az 1943 hektáros szövetkezet évi bevétele 11 126 000 korona. 1967-ben pedig 20 millió koronára emelkedik. Mondanunk sem kell, hogy ez hatalmas emelkedés és jóval megemeli majd a mostani 25 koronás munkaegység értékét. Megfontolt, rátermett szakemberekkel találkoztunk ebben a szövetkezetben. Forró Géza. zootechnikus és Katona Sándor segédzootéchnikus hatalmas munkát végzett, amíg ezt a ritkán látott tehénállományt kinevelte. Bár a szövetkezet elég nagy de Kubik Béla, a helyi nemzeti bizottság titkára, éppen úgy ismeri a tejtermelés kérdéseit, mint a zootechnikusok. Közös munkával érték el az eddigi eredményeket. öncélú, nem azért készült, hogy kérkedjenek vele, hanem hogy neveljen, tanítson. Még egy gondolatot ébresztett bennem a safárikovói iskola által rendezett kiállítás: több ilyen típusú szaktanintézetünk van; mi lenne, ha mnidegyikben a tanítók a diákok segítségével hozzálátnának valamely növényfajta termesztéséhez olyan értelemben, hogy a kiválasztott nö• Az ozsgyáni szövetkezetben Molnár János, Vrábely József és Vrábely András traktorosok két műszakban végzik a mélyszántást. Kötelezettséget vállaltak, hogy a kitűzött határidő előtt egy héttel befejezik a mélyszántást. A három traktoros teljesítménye együttvéve 27 hektár naponta. (Horváth Károly, Ozsgyáni) • A kiváló dolgozók felhívására a szelicei komplexbrigád tagjai olyképpen válaszoltak, hogy a mélyszántást 1287 ha-on a pártkongresszus megnyitásáig befejezik. Nem így áll a helyzet a kosúti szövetkezetben, ahol a 247 ha-bó! csupán 80 ha-t szántottak fel. Vajon mire várnak? (kfg) • Kevés tej van a rapovcei tejesboltban. A vásárlók nagy elégedetlen, séggel mentek haza. A lucseneci tejgyűjtő központból egyik napról a másikra 100 liter tejjel kevesebbet szállottak. A Rapovcei Helyi Nemzeti Bizottság képviselői bementek az igazgatóhoz, ahol megkapták a választ. A rapovcei szövetkezet tejeladási tervét csak 65 °/o-ra teljesíti, tehát amennyit adnak, annyit kapnak. Kiszling igazgató lelkesen magyarázza a kiállítás jelentőségét. vényfajtából elérjék a lehető legmagasabb hektárhozamokat. A safárikovoiak többéves kísérletezése a bizonyíték, hogy a kitartás és a lelkesedés ha szakmai ismeretekkel párosul, nagy reményekre jogosítja a termelőket. Mért ne lehetne megpróbálni más növénnyel is azt, amit a kukoricával? Az egésznek az a lényege, hogy irányt mutasson; ha a kísérleti parcellákon elérhető 100 mázsa kukoricából, akkor közelebbi a valószínűsége már annak is, hogy nagyüzemi termelésben javulás áll be. Mert legnehezebb mindig bebizonyítani azt, hogy ilyen vagy olyan hektárhozamnak az elérése reális. Ezt kell látni, mert ez a lényeg: a lehetőségek kézzelfogható bizonyítása. És ezt már a safárikovoiak elérték. így kell nézni az igyekezetüket, ezért érdemelnek megbecsülést és ezért érdemelnének sokkal nagyobb támogatást és megértést. Ha kibontakozna az a mozgalom, amiről fentebb írtam, minden mezőgazdasági iskola mellett, valószínűleg könnyebben megoldódnának azok a vitás kérdések, amelyek napjainkban fennállnak. De nemcsak a növénytermesztés terén bontakozhatna ki ilyen mozgalom. Az állattenyésztés, a takarmányok tartósítása, a gépesítés új formája stb. mind, mint új lehetőségeket adnak azoknak, akiknek szívügye a mezőgazdaság felemelése. S végeredményben ez ugyanazt a programot segítené elő, amelyet a párt és kormány tűzött ki 1970-ig. S annak eléréséért érdemes dolgozni, érdemes kísérletezni. -gs-fbiQMíiUU J A fejőcsoport tagjai Bállá József (Cs. Gy.) 1962. december 5.
