Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-07-15 / 56. szám

Munkaszeretö emberek I Sokat változott az élet, s a cigány- MÁSODIK PORTRÉ származású polgárok élete talán a legtöbbet. Végre emberszámba vet­ték. Cigányszármazásű polgártársaink nagyrésze megtalálta helyét a társa­dalomban, beilleszkedett környezetébe. Munkájukkal bebizonyították, hogy egyenértékű tagjai a társadalomnak. A trebisovi szövetkezetben is so­kan dolgoznak közülük. Amint a könyvelő szavaiból kivettem, legtöbb­jük kitűnő munkás, rendszerető em­ber. Talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy az ő munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet ország­szerte ismertté vált. A szövetkezet gazdasági udvarában találtam néhányukra. Ján Mátyás, Sándor Milan és Kancsi László éppen az állatok délutáni etetésére készül­tek. Amikor meghallották, hogy az újság számára akarom őket fényké­pezni, meglepődtek. Sötét arcukról csodálkozást olvastam le. Hiszen .a cigányt valamikor csak a rendőrsé­gen szokták lefényképezni, ha valami rosszat tett. Hiába, nehéz beleszokni, hogy már őket is emberszámba veszik. Kancsi László a legöregebb a szak­mában. Kilenc éve dolgozik a sző-A szőlőtermesztés fejlesztése fontos feladat ELSŐ PORTRÉ vetkezetben. Azelőtt is az állami gaz­daságban dolgozott. Az állatok gon­dozása a kisujjában van. Csendes, türelmes, 25 éves férfi. Csak bőrének a színe árulja el származását. Ő a legszorgalmasabb valamennyiük kö­zül. Saját hibájából még egy napot sem hagyott ki a kilenc év alatt. HARMADIK PORTRÉ Fiatal, 18 éves, mokány gyerek Sándor Milan. Az ember el sem hin­né, hogy már négy éve dolgozik a szövetkezetben. Nyolc borjút gondoz, de szívesen segít a többieknek is. A legidősebb közülük, Ján Mátyás, 35 éves. Huszonnégy tehenet gondoz. Nemrégen jött a szövetkezetbe. Az­előtt a magasépítészeti; vállalatnál dolgozott., „ . , — Amióta a szövetkezetben dolgo­zom, jobban kijövök a fizetésből — mondja és mintegy bizonyítékul a falhoz támasztott Pionier motorke­rékpárjára pillant. — Ha az apám látna, biztosan' azt hinné, hogy valami szolgabíró vagyok. Dehát ő életében nem dolgozott, — ahogy ő mondja — kereskedő volt. Csak éppenséggel nem fizetett a vett áruért. Lopott az ősi cigánytörvények és szokások szerint. A fia és nyolc unokája már nem lop. Megtanulták, hogy becsületes munkából is meg lehet élni. Becsületes munkával keresi kenye­rét. Ez már nem romantika, ez a mai valóság. PALÁGYI LAJOS Történelmi adatok alapján megálla­pították, hogy a szőlőművelés hozzá­vetőleg több mint 6000 éves múltra tekinthet vissza. Hazánkban különö­sen a déli országrészekben — sok állami gazdaság s termelőszövetkezet bevételének nagy részét a szőlőter­melésnek köszönheti. Nálunk az állami gazdaságok és a szövetkezetek szőlő­termelő nagyüzemei mellett még igen nagy szerepe van a kisüzemi szőlő­termesztésnek, a szövetkezeti tagok háztáji szőlőtermesztésének. A házi kertek szőlőtermesztése szintén je­lentősnek mondható. A családok cse­megeszőlő-szükségletének megterem­tésére a házikertekből sehol sem sza­badna hiányozni néhány tőke szőlő­nek, vagy néhány sor lugasnak. A napos, meleg fekvéseket, a fal melletti részeket legcélszerűbben lu­gassal használhatjuk ki. Elsősorban Nem az idén aratnak először Talán fölösleges megkérdezni Ur­­bán Józsefet, a peredi traktorosbri­gád főgépesítöjét, vajon készen áll­­nak-e a kombájnok az aratásra. Ugyanis az olyan helyen, ahol meg­késtek a javítással, az udvaron való rövid szemlélődés után ez könnyen megállapítható. Pereden az szúrt szemet, hogy a brigád legjobb kom­­bájnosa — Horváth Mihály — a leg­nagyobb lelki nyugalommal traktort javít, Petro István, a, műhely ve­zetője, a silókombájn vágószerke­zetét élesíti, a többi szerelő is lá­zasan szorgoskodik, de a kombájnok javításával senki sem foglalkozik. Ez pedig — ha hiszik, ha nem — igen biztató jel. Ez azt jelenti, hogy itt az aratógépeket már megjaví­tották és most nyugodtan a gépek karbantartásával foglalkozhatnak. A teljes bizonyosság kedvéért azonban Urbán József fögépesítőhöz fordu­lunk felvilágosításért. — A kombájnok? Már vagy két hete teljesen üzemképes állapotban várják az aratás megkezdését — hangzik a minden kétséget eloszlató válasz. Csontos Mihály, a brigád vezetője, az aratási munkák megszervezéséről beszél. Ahogy mondja, 340 hektár gabonát kétménetesen aratnak. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a munkamódszer vált be a legjobban. — Az imént azt hallottuk, hogy 550 hektár gabonája van a szövet­kezetnek — szakítjuk félbe Csontos elvtársat —, miért nem aratják az egészet kétmenetesen? — Legszívesebben csak kétmene­tesen aratnánk, azonban több mint 200 hektáron közveteményes gabo­nánk van, nem akarjuk ezt a zsenge takarmány növényzetet kombájnokkal agyongyúratni. A takarmányokra igen nagy szükségünk van, szeret­nénk még az idén legalább egy ka­szálást elérni. Itt majd kötözőgépe­ket használunk. — Szóval akkor kombájnokkal meg kévekötözőgépekkel aratnak? — így terveztük az aratást — válaszol a brigádvezető — de ha az időjárás közbeszól, akkor olyan módszert választunk, amely az adott helyzetnek legjobban megfelel. Habár a peredi traktorosbrigád felkészülten várja az aratást, a ta­valyi állapottal szemben mégis bi­zonyos lemaradás észlelhető. Az el­múlt évben ugyanis hét kombájn­nal kezdték meg az aratást, az idén csak néggyel indulnak. A téli javí­tások alkalmával hármat kiselej­teztek. — Tizenkét évi használat után került sor kiselejtezésükre — ma­gyarázza Urbán József. Már tavaly is sok baj volt velük, gyakori üzem­zavaraink voltak, úgyhogy az utóbbi években már nem sokat segítettek. Ennek ellenére az aratőgépek túl­terheléséről távolról sem lehet be­szélni, hiszen így is csak 85 hektár learatása esik egy gépre, ami még nehéz viszonyok közepette is tel­jesíthető. Ennél azonban sokkal több gabonát akarunk learatni gépenként és ezeket az értékes gépeket minél jobban kihasználni. A peredi kombájnosok nem az idén aratnak először. Jó munkájuk­ról a falu határán túl is igen jól ismerik őket. Csaknem minden év­ben a szomszédos szövetkezeteknek nagy segítséget nyújtanak a gabona betakarításában. Tavaly például 10 napig tartott saját gabonájuk le­aratása, majd gépeikkel a nádszegi, zsigárdi, negyedi és a Horná Krupi­­na-i földművesek megsegítésére siettek. Amikor itt is befejezték az aratást, két géppel Csehországba mentek, ahol a delezojevicei szövet­­kezetesek gabonáját 14 napon ke­resztül meghosszabbított műszak­ban aratták. A kombájnosok még most is szí­vesen emlékeznek vissza a tavalyi aratásra. A munka nem jelentett számukra különösebb megterhelést. Az aratás tele volt élménnyel. Üj embereket, új szokásokat ismertek meg és csaknem kéthőnapi aratás alatt igen értékes tapasztalatokat szereztek, amelyeket az idei aratás­ban teljes mértékben hasznosítanak. Majba Józseffel, a peredi EFSZ elnökével- miről is beszélhetnénk másról, mint az idei aratás előké­születeiről, majd a látszólag s ter­­mési eredményekre terelődik a szó: — Az árpa nem kecsegtet valami nagy hozammal, későn vetették — vetjük fel a kérdést. — Az árpa? Nálunk az árpa an­nak ellenére, hogy egy havi késéssel vetettük, az összes gabonák közül a legszebb és jó termést ígér — vá­laszolja az elnök. Az aratás megkezdésének idejéről azonban nem esik szó. Az agrono­­mus minden nap kint jár a határ­ban. ö majd időben értesíti a kom­­bájnosokat. FÜRY JÖZSEF városokban, ipartelepeken vagy olyan vidéken fontos a házi kertekben sző­lőt telepíteni, ahol egyébként nem dívik a szőlőtermesztés. így a fo­gyasztó érettebben, frissebben, tehát értékesebb állapotban szedheti le a szőlőt. Mivel hazánk éghajlata a déli or­szágrészeken ilyen kedvező a szőlő­­termesztésre, így elég sokan foglal­koznak vele. A száraz és meleg nyár, a hosszú és napfényes ősz kiváló minőségek érlelését teszi lehetővé. El­sősorban a hegyoldalakon, — Brati­­slava-környékén, dombok lejtőin, — Nyitra, Muzsla környéke, — de a si­vár homokon is, ha Érsekújvárról Komárom felé utazunk, nagyon szép homoki szőlőtelepítést láthatunk. Ez a Bajcsi Állami Gazdaság szorgos dol­gozóit dicséri, továbbá Dunamocs és Alsópéter környékén teremnek párat­lan zamatú boraink. Minden borvidék, dűlő és fekvés, minden fajta más illatot, ízt és zamatot ad a bornak, ezért szinte minden gazdaságnak, termelőnek megvan a maga jellegze­tes bora, amelyre méltán büszke is. A szőlő mint gyümölcs a legked­veltebbek közé tartozik, talán nincs is olyan ember, aki ne szeretné. A szőlő nagy cukor, szervessav és ásvá­nyi anyag tartalmánál fogva értékes tápláléka az embernek. Hasonlóan ér­tékes a szőlő mustja is. A szőlőter­més azonban legnagyobb mennyiség­ben bor alakjában kerül forgalomba, fogyasztásra. Kis mennyiségben fo­gyasztva a bor is értékes táplálék. Kiváló étrendi hatású és fertőtlenítő tulajdonságainál fogva a betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában is fontos szerepet játszik. Annak ellenére, hogy hazánk déli területein a szőlőtermesztés feltéte­lei kedvezőek, még sem használjuk ki eléggé és a fejlesztési üteme sem kielégítő. A kiöregedett szőlők fel­újítása lassan halad, és a meglévő szőlő kezelése sem szakszerű, ami bizony abban nyilvánul meg, hogy a lakosságot nem tudjuk megfelelő minőségű és mennyiségű szőlővel el­látni. A szőlő felújítása aránylag nem jelent nagyobb megterhelést, ha részletekben telepítjük. Az újratele­pítéskor már azokat a fajtákat ültet­jük, amelyek legjobban beváltak. A szőlőtermesztés fejlesztése vé­gett igen fontos, hogy a szőlőterme­léssel foglalkozók egyrészt ismerjék azokat az agrotechnikai és növény­­védelmi eljárásokat, amelyekkel ter­mésüket, és ezzel jövedelmüket nö­velhetik. RÖRINGER JÖZSEF (Dolná Sec) A Kelet-Szlovákiai sík­ságra új segítőtárs érke­zett - az R-80-as jel­zésű altalajmélyítő-gép. A Szovjetunióból érke­zett, s a Csehszlovák Mező gazdaságtudományi Akadémia dolgozói a Zemplínské Hradiste-i szövetkezet (trebisovi já­rás ) altalajvizes földjein próbálják ki. Az altalaj­­mélyítő-gép 70 —100 cm-es mélységben és 180 cm-es távolságokban vakond­­drént csinál. Az S —80-as traktor vontatja, és na­ponként 2 hektárt alag­­csövez. Az 1 hektárra eső költségek 350 koronát tesznek ki. A Zemplínské Hradiste-i szövetkezet­ben ezzel a géppel már 68 hektárt csapoltak le. Jó befektetésnek mutat­kozik, mivel a drén élet­tartama 4-5 év, s a be­ruházási költségek már az első évben visszaté­rülhetnek. A gép egyúttal lazítja a nehéz, agyagos, rossz áteresztőképességű talajt. Fényképezte: S. Mesároi WwMvytf 5 1962 július 15. A pausáljutalmazás, és ami mögötte van A szalánci hegyvonulat egyik dom­bocskáján terül el a mudrovcei kis szövetkezet, egyike a legkisebbeknek járásunkban. A közös állománya csu­pán 35 fejőstehén. Fogyatékosságok mutatkoznak a szövetkezetben, mivel nem az elvég­zett munka és a kitermelt javak után fizetnek, hanem egyszerűen a ledol­gozott nap után. Ez persze nem ve­zethet eredményre, és hiába moso­lyog a dolog felett Truhán szövet­kezeti elnök, meg Hasko könyvelő, ezen változtatni kell, mert ily módon a szövetkezet a közeli években sem fog tudni jobb eredményeket felmu­tatni. Mint említettem 35 fejőstehene van a szövetkezetnek, amelyektől az év elejétől számítva, darabonként és naponta átlagban csak 1,1 liter tejet tudnak eladni a közellátásnak. így a tejeladási tervüket csak 50,5 %-ra teljesítik. Úgy gondoltuk, hogy most, amikor már van elegendő takarmány, a helyzet javulni fog. Sajnos, nincs így. Június első dekádjában tehenen­ként átlagban naponta csak 2 liter tejet tudtak eladni, a dekádtervet mindössze 46,8 */o-ra teljesítették. Pedig a tehenek túlnyomó része már borjazás után van, sőt a legeltetés mellett a teheneket őszi keverékkel még utána is etetik. Drágább a leves, mint a hús Áprilisban a szövetkezet tejterme­lése 1505 liter volt. Bizony nem sok! A két tehéngondozó pausál jutalom­ként egyenként 90, tehát 180 munka­egységet keresett és a fejőnők a fe­jősért 90 munkaegységet kaptak. Te­hát 1505 liter tej kitermelése 270 munkaegységbe került. Persze, ebbe még nincs beszámítva a tehenek le­geltetése a legelőn, amit külön pász­tor végez, nincs benne a takarmá­nyoknak az értéke, de nincs benne az épületek amortizációs költsége sem. Munkaegységenként a szövet­kezet 7 koronát fizet ki előlegként, s 2 korona a természetbeni járandó­ság értéke. Ha a munkaegység teljes értékét vesszük, 14 és 2 korona = 16 koronát, akkor rájövünk arra, hogy a 270 munkaegységre nem ke­vesebb, mint 4320 koronát fizet ki a szövetkezet, míg a kitermelt tej ér­téke csupán 1709 koronát tesz ki. Tehát a gondozók és a fejőnők bére jóval megkétszerezi a tej árát. Hát leheséges így eredményesen gazdál­kodni, amikor a maradi nézetek miatt többe kerül a leves, mint a hús? Nem lehet, s ezt Mudrovcén is meg kell érteniök. Elsősorban azért, hogy termelésünk gazdaságosabb le­gyen, meg azért is, hogy a társada­lom javára egyre nagyobb mennyi­ségű terméket tudjanak biztosítani. S ennek csupán egy kulcsa van: a bőséges takarmányalap megteremtése mellett biztosítani a haszonhozam utáni jutalmazást is. Truhán szövetkezeti elnök, Hasko könyvelő és a többi szövetkezeti tag is, elég értelmes emberek arra, hogy ezeket a számokat ellenőrizni tudják, és részletesen bele tudjanak nézni a termelésbe. IVÁN SÁNDOR Szegény munkáscsalád gyermeke. Kora ifjúságában ismerkedik meg a kizsákmányolás különféle változatai­val. Ez azonban jellemformáló szá­mára. Megtalálja helyét a dolgozók népes családjában és nemegyszer sík­ra száll az elnyomás ellen. A vállára nehezedő négy évtized tapasztalatait jelehlegi munkahelyén kellően hasznosítja. Szereti az álla­tokat. És éppen ez, az állatok iránti vonzalom teszi őt naggyá, emberré. A gondjaira bízott állatokkal em­berségesen bánik. Ragyognak a tisz­taságtól és a gondos ápolás a tej­termelésen is érezteti hatását. A he­­tényi szövetkezet tejtermelése az év elején alig éri el a háromliteres át­lagot. Nagy része van azonban Szabó József elvtársnak — a hetényi szö­vetkezet fejőgulyásának — abban, hogy a tejtermelés jelenleg a 6 liter körül mozog. Hogy mivel segíti elő ezt Szabó József elvtárs? Azzal, hogy szabad idejében kihajtja az egészséges állo­mányt a szabad legelőre, ahol a dús fűben jól legel az állat. Személyes példamutatása serkent.4 hatással van a többi dolgozóra is. Minden igyekezetével azon fáradozik a szövetkezet vezetőségével együtt, hogy megtisztítsák az állomány egy részét a TBC-től. Fáradozásuk sike­resnek bizonyult, mert egyre keve­sebb a beteg állat. Sok dicsérő jelzőt hallottam Szabó József elvtársról, a hetényi szövet­kezet példás fejőgulyásáról és erre szorgalmas munkájával rá is szolgált. Andriskin József (Komárom) Telefonjelentés NAGYKAPOS (kp) — Vágják az árpát a nagykaposi, szomotori és a királyhelmeci határban. A nagy­kaposi szövetkezetesek hektáron­ként 25-26 mázsát várnak árpá­ból - jelenti Kertész Pál, nagykaposi levelezőnk. Példás fejőgulyás

Next

/
Oldalképek
Tartalom