Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-07-15 / 56. szám
Munkaszeretö emberek I Sokat változott az élet, s a cigány- MÁSODIK PORTRÉ származású polgárok élete talán a legtöbbet. Végre emberszámba vették. Cigányszármazásű polgártársaink nagyrésze megtalálta helyét a társadalomban, beilleszkedett környezetébe. Munkájukkal bebizonyították, hogy egyenértékű tagjai a társadalomnak. A trebisovi szövetkezetben is sokan dolgoznak közülük. Amint a könyvelő szavaiból kivettem, legtöbbjük kitűnő munkás, rendszerető ember. Talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy az ő munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet országszerte ismertté vált. A szövetkezet gazdasági udvarában találtam néhányukra. Ján Mátyás, Sándor Milan és Kancsi László éppen az állatok délutáni etetésére készültek. Amikor meghallották, hogy az újság számára akarom őket fényképezni, meglepődtek. Sötét arcukról csodálkozást olvastam le. Hiszen .a cigányt valamikor csak a rendőrségen szokták lefényképezni, ha valami rosszat tett. Hiába, nehéz beleszokni, hogy már őket is emberszámba veszik. Kancsi László a legöregebb a szakmában. Kilenc éve dolgozik a sző-A szőlőtermesztés fejlesztése fontos feladat ELSŐ PORTRÉ vetkezetben. Azelőtt is az állami gazdaságban dolgozott. Az állatok gondozása a kisujjában van. Csendes, türelmes, 25 éves férfi. Csak bőrének a színe árulja el származását. Ő a legszorgalmasabb valamennyiük közül. Saját hibájából még egy napot sem hagyott ki a kilenc év alatt. HARMADIK PORTRÉ Fiatal, 18 éves, mokány gyerek Sándor Milan. Az ember el sem hinné, hogy már négy éve dolgozik a szövetkezetben. Nyolc borjút gondoz, de szívesen segít a többieknek is. A legidősebb közülük, Ján Mátyás, 35 éves. Huszonnégy tehenet gondoz. Nemrégen jött a szövetkezetbe. Azelőtt a magasépítészeti; vállalatnál dolgozott., „ . , — Amióta a szövetkezetben dolgozom, jobban kijövök a fizetésből — mondja és mintegy bizonyítékul a falhoz támasztott Pionier motorkerékpárjára pillant. — Ha az apám látna, biztosan' azt hinné, hogy valami szolgabíró vagyok. Dehát ő életében nem dolgozott, — ahogy ő mondja — kereskedő volt. Csak éppenséggel nem fizetett a vett áruért. Lopott az ősi cigánytörvények és szokások szerint. A fia és nyolc unokája már nem lop. Megtanulták, hogy becsületes munkából is meg lehet élni. Becsületes munkával keresi kenyerét. Ez már nem romantika, ez a mai valóság. PALÁGYI LAJOS Történelmi adatok alapján megállapították, hogy a szőlőművelés hozzávetőleg több mint 6000 éves múltra tekinthet vissza. Hazánkban különösen a déli országrészekben — sok állami gazdaság s termelőszövetkezet bevételének nagy részét a szőlőtermelésnek köszönheti. Nálunk az állami gazdaságok és a szövetkezetek szőlőtermelő nagyüzemei mellett még igen nagy szerepe van a kisüzemi szőlőtermesztésnek, a szövetkezeti tagok háztáji szőlőtermesztésének. A házi kertek szőlőtermesztése szintén jelentősnek mondható. A családok csemegeszőlő-szükségletének megteremtésére a házikertekből sehol sem szabadna hiányozni néhány tőke szőlőnek, vagy néhány sor lugasnak. A napos, meleg fekvéseket, a fal melletti részeket legcélszerűbben lugassal használhatjuk ki. Elsősorban Nem az idén aratnak először Talán fölösleges megkérdezni Urbán Józsefet, a peredi traktorosbrigád főgépesítöjét, vajon készen állnak-e a kombájnok az aratásra. Ugyanis az olyan helyen, ahol megkéstek a javítással, az udvaron való rövid szemlélődés után ez könnyen megállapítható. Pereden az szúrt szemet, hogy a brigád legjobb kombájnosa — Horváth Mihály — a legnagyobb lelki nyugalommal traktort javít, Petro István, a, műhely vezetője, a silókombájn vágószerkezetét élesíti, a többi szerelő is lázasan szorgoskodik, de a kombájnok javításával senki sem foglalkozik. Ez pedig — ha hiszik, ha nem — igen biztató jel. Ez azt jelenti, hogy itt az aratógépeket már megjavították és most nyugodtan a gépek karbantartásával foglalkozhatnak. A teljes bizonyosság kedvéért azonban Urbán József fögépesítőhöz fordulunk felvilágosításért. — A kombájnok? Már vagy két hete teljesen üzemképes állapotban várják az aratás megkezdését — hangzik a minden kétséget eloszlató válasz. Csontos Mihály, a brigád vezetője, az aratási munkák megszervezéséről beszél. Ahogy mondja, 340 hektár gabonát kétménetesen aratnak. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a munkamódszer vált be a legjobban. — Az imént azt hallottuk, hogy 550 hektár gabonája van a szövetkezetnek — szakítjuk félbe Csontos elvtársat —, miért nem aratják az egészet kétmenetesen? — Legszívesebben csak kétmenetesen aratnánk, azonban több mint 200 hektáron közveteményes gabonánk van, nem akarjuk ezt a zsenge takarmány növényzetet kombájnokkal agyongyúratni. A takarmányokra igen nagy szükségünk van, szeretnénk még az idén legalább egy kaszálást elérni. Itt majd kötözőgépeket használunk. — Szóval akkor kombájnokkal meg kévekötözőgépekkel aratnak? — így terveztük az aratást — válaszol a brigádvezető — de ha az időjárás közbeszól, akkor olyan módszert választunk, amely az adott helyzetnek legjobban megfelel. Habár a peredi traktorosbrigád felkészülten várja az aratást, a tavalyi állapottal szemben mégis bizonyos lemaradás észlelhető. Az elmúlt évben ugyanis hét kombájnnal kezdték meg az aratást, az idén csak néggyel indulnak. A téli javítások alkalmával hármat kiselejteztek. — Tizenkét évi használat után került sor kiselejtezésükre — magyarázza Urbán József. Már tavaly is sok baj volt velük, gyakori üzemzavaraink voltak, úgyhogy az utóbbi években már nem sokat segítettek. Ennek ellenére az aratőgépek túlterheléséről távolról sem lehet beszélni, hiszen így is csak 85 hektár learatása esik egy gépre, ami még nehéz viszonyok közepette is teljesíthető. Ennél azonban sokkal több gabonát akarunk learatni gépenként és ezeket az értékes gépeket minél jobban kihasználni. A peredi kombájnosok nem az idén aratnak először. Jó munkájukról a falu határán túl is igen jól ismerik őket. Csaknem minden évben a szomszédos szövetkezeteknek nagy segítséget nyújtanak a gabona betakarításában. Tavaly például 10 napig tartott saját gabonájuk learatása, majd gépeikkel a nádszegi, zsigárdi, negyedi és a Horná Krupina-i földművesek megsegítésére siettek. Amikor itt is befejezték az aratást, két géppel Csehországba mentek, ahol a delezojevicei szövetkezetesek gabonáját 14 napon keresztül meghosszabbított műszakban aratták. A kombájnosok még most is szívesen emlékeznek vissza a tavalyi aratásra. A munka nem jelentett számukra különösebb megterhelést. Az aratás tele volt élménnyel. Üj embereket, új szokásokat ismertek meg és csaknem kéthőnapi aratás alatt igen értékes tapasztalatokat szereztek, amelyeket az idei aratásban teljes mértékben hasznosítanak. Majba Józseffel, a peredi EFSZ elnökével- miről is beszélhetnénk másról, mint az idei aratás előkészületeiről, majd a látszólag s termési eredményekre terelődik a szó: — Az árpa nem kecsegtet valami nagy hozammal, későn vetették — vetjük fel a kérdést. — Az árpa? Nálunk az árpa annak ellenére, hogy egy havi késéssel vetettük, az összes gabonák közül a legszebb és jó termést ígér — válaszolja az elnök. Az aratás megkezdésének idejéről azonban nem esik szó. Az agronomus minden nap kint jár a határban. ö majd időben értesíti a kombájnosokat. FÜRY JÖZSEF városokban, ipartelepeken vagy olyan vidéken fontos a házi kertekben szőlőt telepíteni, ahol egyébként nem dívik a szőlőtermesztés. így a fogyasztó érettebben, frissebben, tehát értékesebb állapotban szedheti le a szőlőt. Mivel hazánk éghajlata a déli országrészeken ilyen kedvező a szőlőtermesztésre, így elég sokan foglalkoznak vele. A száraz és meleg nyár, a hosszú és napfényes ősz kiváló minőségek érlelését teszi lehetővé. Elsősorban a hegyoldalakon, — Bratislava-környékén, dombok lejtőin, — Nyitra, Muzsla környéke, — de a sivár homokon is, ha Érsekújvárról Komárom felé utazunk, nagyon szép homoki szőlőtelepítést láthatunk. Ez a Bajcsi Állami Gazdaság szorgos dolgozóit dicséri, továbbá Dunamocs és Alsópéter környékén teremnek páratlan zamatú boraink. Minden borvidék, dűlő és fekvés, minden fajta más illatot, ízt és zamatot ad a bornak, ezért szinte minden gazdaságnak, termelőnek megvan a maga jellegzetes bora, amelyre méltán büszke is. A szőlő mint gyümölcs a legkedveltebbek közé tartozik, talán nincs is olyan ember, aki ne szeretné. A szőlő nagy cukor, szervessav és ásványi anyag tartalmánál fogva értékes tápláléka az embernek. Hasonlóan értékes a szőlő mustja is. A szőlőtermés azonban legnagyobb mennyiségben bor alakjában kerül forgalomba, fogyasztásra. Kis mennyiségben fogyasztva a bor is értékes táplálék. Kiváló étrendi hatású és fertőtlenítő tulajdonságainál fogva a betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában is fontos szerepet játszik. Annak ellenére, hogy hazánk déli területein a szőlőtermesztés feltételei kedvezőek, még sem használjuk ki eléggé és a fejlesztési üteme sem kielégítő. A kiöregedett szőlők felújítása lassan halad, és a meglévő szőlő kezelése sem szakszerű, ami bizony abban nyilvánul meg, hogy a lakosságot nem tudjuk megfelelő minőségű és mennyiségű szőlővel ellátni. A szőlő felújítása aránylag nem jelent nagyobb megterhelést, ha részletekben telepítjük. Az újratelepítéskor már azokat a fajtákat ültetjük, amelyek legjobban beváltak. A szőlőtermesztés fejlesztése végett igen fontos, hogy a szőlőtermeléssel foglalkozók egyrészt ismerjék azokat az agrotechnikai és növényvédelmi eljárásokat, amelyekkel termésüket, és ezzel jövedelmüket növelhetik. RÖRINGER JÖZSEF (Dolná Sec) A Kelet-Szlovákiai síkságra új segítőtárs érkezett - az R-80-as jelzésű altalajmélyítő-gép. A Szovjetunióból érkezett, s a Csehszlovák Mező gazdaságtudományi Akadémia dolgozói a Zemplínské Hradiste-i szövetkezet (trebisovi járás ) altalajvizes földjein próbálják ki. Az altalajmélyítő-gép 70 —100 cm-es mélységben és 180 cm-es távolságokban vakonddrént csinál. Az S —80-as traktor vontatja, és naponként 2 hektárt alagcsövez. Az 1 hektárra eső költségek 350 koronát tesznek ki. A Zemplínské Hradiste-i szövetkezetben ezzel a géppel már 68 hektárt csapoltak le. Jó befektetésnek mutatkozik, mivel a drén élettartama 4-5 év, s a beruházási költségek már az első évben visszatérülhetnek. A gép egyúttal lazítja a nehéz, agyagos, rossz áteresztőképességű talajt. Fényképezte: S. Mesároi WwMvytf 5 1962 július 15. A pausáljutalmazás, és ami mögötte van A szalánci hegyvonulat egyik dombocskáján terül el a mudrovcei kis szövetkezet, egyike a legkisebbeknek járásunkban. A közös állománya csupán 35 fejőstehén. Fogyatékosságok mutatkoznak a szövetkezetben, mivel nem az elvégzett munka és a kitermelt javak után fizetnek, hanem egyszerűen a ledolgozott nap után. Ez persze nem vezethet eredményre, és hiába mosolyog a dolog felett Truhán szövetkezeti elnök, meg Hasko könyvelő, ezen változtatni kell, mert ily módon a szövetkezet a közeli években sem fog tudni jobb eredményeket felmutatni. Mint említettem 35 fejőstehene van a szövetkezetnek, amelyektől az év elejétől számítva, darabonként és naponta átlagban csak 1,1 liter tejet tudnak eladni a közellátásnak. így a tejeladási tervüket csak 50,5 %-ra teljesítik. Úgy gondoltuk, hogy most, amikor már van elegendő takarmány, a helyzet javulni fog. Sajnos, nincs így. Június első dekádjában tehenenként átlagban naponta csak 2 liter tejet tudtak eladni, a dekádtervet mindössze 46,8 */o-ra teljesítették. Pedig a tehenek túlnyomó része már borjazás után van, sőt a legeltetés mellett a teheneket őszi keverékkel még utána is etetik. Drágább a leves, mint a hús Áprilisban a szövetkezet tejtermelése 1505 liter volt. Bizony nem sok! A két tehéngondozó pausál jutalomként egyenként 90, tehát 180 munkaegységet keresett és a fejőnők a fejősért 90 munkaegységet kaptak. Tehát 1505 liter tej kitermelése 270 munkaegységbe került. Persze, ebbe még nincs beszámítva a tehenek legeltetése a legelőn, amit külön pásztor végez, nincs benne a takarmányoknak az értéke, de nincs benne az épületek amortizációs költsége sem. Munkaegységenként a szövetkezet 7 koronát fizet ki előlegként, s 2 korona a természetbeni járandóság értéke. Ha a munkaegység teljes értékét vesszük, 14 és 2 korona = 16 koronát, akkor rájövünk arra, hogy a 270 munkaegységre nem kevesebb, mint 4320 koronát fizet ki a szövetkezet, míg a kitermelt tej értéke csupán 1709 koronát tesz ki. Tehát a gondozók és a fejőnők bére jóval megkétszerezi a tej árát. Hát leheséges így eredményesen gazdálkodni, amikor a maradi nézetek miatt többe kerül a leves, mint a hús? Nem lehet, s ezt Mudrovcén is meg kell érteniök. Elsősorban azért, hogy termelésünk gazdaságosabb legyen, meg azért is, hogy a társadalom javára egyre nagyobb mennyiségű terméket tudjanak biztosítani. S ennek csupán egy kulcsa van: a bőséges takarmányalap megteremtése mellett biztosítani a haszonhozam utáni jutalmazást is. Truhán szövetkezeti elnök, Hasko könyvelő és a többi szövetkezeti tag is, elég értelmes emberek arra, hogy ezeket a számokat ellenőrizni tudják, és részletesen bele tudjanak nézni a termelésbe. IVÁN SÁNDOR Szegény munkáscsalád gyermeke. Kora ifjúságában ismerkedik meg a kizsákmányolás különféle változataival. Ez azonban jellemformáló számára. Megtalálja helyét a dolgozók népes családjában és nemegyszer síkra száll az elnyomás ellen. A vállára nehezedő négy évtized tapasztalatait jelehlegi munkahelyén kellően hasznosítja. Szereti az állatokat. És éppen ez, az állatok iránti vonzalom teszi őt naggyá, emberré. A gondjaira bízott állatokkal emberségesen bánik. Ragyognak a tisztaságtól és a gondos ápolás a tejtermelésen is érezteti hatását. A hetényi szövetkezet tejtermelése az év elején alig éri el a háromliteres átlagot. Nagy része van azonban Szabó József elvtársnak — a hetényi szövetkezet fejőgulyásának — abban, hogy a tejtermelés jelenleg a 6 liter körül mozog. Hogy mivel segíti elő ezt Szabó József elvtárs? Azzal, hogy szabad idejében kihajtja az egészséges állományt a szabad legelőre, ahol a dús fűben jól legel az állat. Személyes példamutatása serkent.4 hatással van a többi dolgozóra is. Minden igyekezetével azon fáradozik a szövetkezet vezetőségével együtt, hogy megtisztítsák az állomány egy részét a TBC-től. Fáradozásuk sikeresnek bizonyult, mert egyre kevesebb a beteg állat. Sok dicsérő jelzőt hallottam Szabó József elvtársról, a hetényi szövetkezet példás fejőgulyásáról és erre szorgalmas munkájával rá is szolgált. Andriskin József (Komárom) Telefonjelentés NAGYKAPOS (kp) — Vágják az árpát a nagykaposi, szomotori és a királyhelmeci határban. A nagykaposi szövetkezetesek hektáronként 25-26 mázsát várnak árpából - jelenti Kertész Pál, nagykaposi levelezőnk. Példás fejőgulyás
