Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-11-25 / 94. szám
AKIK MÁR TELJESÍTETTÉK AZ ÉVI TEJTERMELÉSI TERVET A períni szövetkezetesek júniusban a kongresszus tiszteletére 20 ezer liter tej terven felüli kitermelésére vállalkoztak. Versenyre hívták a járás minden szövetkezetét. Fokozatosan túlteljesítették a napi eladási tervet. Naponta háromszor fejnek, a legelőre járó teheneket még etették is. A tej növekedése kedvezően alakúit. Fehér Frigyes, a szövetkezet zootechnikusa az egyik értékelésen az eredmények alapján már keveselte a 20 000 literes vállalást. Szeptember végén a fejők 50 000 literre emelték vállalásukat. 300 tehéntől 2000 liter tejet is fejtek naponta. Még bekötés után sem csökkent a napi eladás 1600 liter alá. A tejtermeléshez jő minőségű takarmányuk van. Az 1200 mázsa évelő takarmányt mind mesterségesen szárították. A fejőnők csoportja élükön Baran Annával, Tarnóczi Jolánnal és Soltész Annával már arról tárgyaltak, hogy a járási pártkonferencia napjára az évi tervet hiánytalanul teljesítik. Igyekezetük nem volt hiábavaló. Tarnóczy Jolán Soltész Anna Eackovics elvtárs, a szövetkezet elnöke a járási pártkonferentián örömmel jelentette, hogy a períni szövetkezet évi tejtermelési tervét már teljesítette. A szövetkezet már 370 ezer liter tejet adott el. A napi, tehenenként! tejeladás még most is 4,1* liter. Amikor a járásban a szövetkezeti parasztok Trousil elvtárs és kollektívája felhívását tárgyalták, a períni fejőnők a parasztbecsület jegyében kijelentették, hogy még 50 000 liter tejet adnak az évi terven felül a közellátásnak. Az eredmények még szebbek is lehetnének, ha a helyi nemzeti bizottság többet foglalkozott volna a háztáji tehenek kérdésével. A tagok 110 db tehenet tartanak, de eddig még csak 7701 liter tejet adtak el. Példát vehetnének az abaszéplaki szövetkezetesektől, akik háztáji tehenenként 450 liter tejet adtak el. Ha Perínben is hasonlóan cselekednének, a vállalást 100 000 literre is kikerekíthetnék. Iván Sándor (Kosice) Már 22 millió korona értékű vállalást teljesítettek A kelet-szlovákjai kerületben értékelték a kongreszszusi vállalások teljesítését. Az ellenőrzés megmutatta a verseny eredményeié és hiányosságait is. A vállalások főleg a termelési tervek túlteljesítésére irányultak. Ennek eredményeként a visníklatovi szövetkezet már október 11-én teljesítette évi tejtermelési tervét, a buzicai szövetkezet pedig október 17-én. A vállalások ellenőrzése után 46 szövetkezet kezdte el a tejtermelés dekádtervének rendszeres teljesítését. A kelet-szlovákiai kerületben a kongresszus tiszteletére 68 599 000 korona értékű kötelezettséget vállaltak a földművesek és eddig már 22 millió 119 ezer korona értéket teljesítettek. Ebbe nincs beleszámítva a növénytermelési vállalások értéke. Az állami gazdaságok a 14 milliós vállalásból már 12 385 000 koronát teljesítettek. Az ellenőrzéskor a kohanovcei és pihnéi szövetkezet konkrét intézkedéseket tett a termelés fokozására. A kohanovcei szövetkezet például megkezdte a takarmányízesítést. A humennéi járásban 21 szövetkezet határozta el, hogy éjjel is szántanak. A trebisovi járásban a szövetkezetek és állami gazdaságok az őszi munkák gyors befejezését tűzték ki célul. A kisztai szövetkezetesek a kongresszus tiszteletére újabb vállalást tettek, ami szerint 27 000 liter tejet adnak terven felül, a zbehonyoviak pedig 15 000 litert. A mihalovcei járásban 29 szövetkezet vállalta, hogy 637 mázsa húst ad terven felül. A • vállalást október elsején már 20 szövetkezet teljesítette, 17 szövetkezet pedig 160 000 tojást adott terven felül. Példás kezdeményezés született a Královszkíhlmeci Állami Gazdaság dolgozói részéről is, akik már november 6-án teljesítették az évi sertéshúseladás tervét és vállalták, hogy még 300 mázsa hússal többet termelnek. A kosieei járásban 909 mázsa marhahús helyett már 2557 mázsát adtak. A visnítvarozseci szövetkezet a húseladás tervét 40 mázsával, a tejeladásét pedig 13 451 literrel teljesítette túl. A bardejovi járásban a ciglai szövetkezet a kötelezettségvállalásból már 43 mázsa húst, 9000 liter tejet adott be. A trebisovi járásban a szlanskáhhtai szövetkezet 124 mázsa húst adott terven felül, a tejeladás tervét pedig 282 százalékra teljesíti. A Turnyai Állami Gazdaság már teljesítette évi tojáseladási tervét és 40 352 db tojást adott terven felül. Nem mondhatjuk el minden szövetkezetről, hogy ilyen példásan teljesíti kötelezettségvállalását. A trebisovi járásban például 63 szövetkezet 9736 mázsa hús termelését vállalta terven felül, de csak 5 teljesíti vállalását. A traktorállomások is kiveszik részüket a kongresszusi versenyből. 90 kollektíva és 1128 egyén 5165 705 korona értékű vállalást tett, de már 8 768 358 koronát teljesítettek. A XII. kongresszus brigádja címért versenyez 25 kollektíva. Köztük a kehneci, sztretávkai szövetkezet, valamint a szomotori és královszkíhlmeci állami gazdaság. Kiválóan -teljesíti kötelezettségét Július Stanko traktoroscsoportja, amely a bacskovi szövetkezetben vállalta 126 hektár kukorica művelését. Vállalásukat túlteljesítették és hektáronként 40 mázsa szemeskukoricát és 400 mázsa silókukoricát termeltek. Jól megy a verseny a malíhoresi, zatíni és a haburai szövetkezetben is. "A kongresszus előtt a szövetkezeti parasztság nagy lelkesedéssel igyekszik, hogy minden vállalása teljesüljön. Bohus Nemcek (Kosice) Falvainkon manapság sokat vitáznak a mezőgazdasági termelés belterjességének, valamint hatékonyságának emelésére vonatkozó kérdésekről. Miről is van itt tulajdonképpen szó? Egyszerűen arról, hogy egyre magasabbak az igények, s ennek megfelelően mind több közszükségleti cikkre van szükség és elegendő nyersanyaggal kell ellátnunk a könnyűipart az egy termékegységre fordított legkisebb emberi munka felhasználása mellett. Jobb üzemszervezéssel emelnünk kell a termelést, gépesítés, vegyszeres gyomirtás és más hasznos módszereknek az eddiginél nagyobb arányú alkalmazásával. Csak így érhetjük el azt a fontos célkitűzést, amellyel a pártdokumentum vezetőhelyen foglalkozik, csak így valósíthatjuk meg 1970-ig a mezőgazdasági tér>melésnek ipari színvonalra történő emelését. Mi a helyzet a lucsenyeci járás mezőgazdasági üzemeiben az 1962- es év harmadik negyedévi feladatainak teljesítése terén és milyen tervekkel készülnek az 1963-as évre. A termelés belterjességének és hatékonyságának vizsgálata folytán erre világos választ kapunk. Szélesebb teret a nitratációnak Ott kell kezdenünk, hogy a járás területén az 1962-es évben 6800 hektáron alkalmazták a megosztott tápanyagellátást, s egyáltalán nem véletlen, hogy az üzemekben, ahol fölismerték ezen módszer előnyeit és hasznosságát, gabonafélékből terven felül 2—7 mázsával több szemtermést takarítottak be hektáronként. Ezek közé sorolható a mikusovcei EFSZ, ahol a tervezett 25 mázsával szemben 31,2, a malézlievcei, ahol a tervezett 25 helyett 32,2, a busincei, Hogyan előzzük meg a malacok magzatkori elhalását ^Az állattenyésztésben a termelési szint emelése szoros, legtöbbször közvetlen kapcsolatban áll a szaporaság fokozásának lehetőségével. A vizsgálatok több olyan meddőségi okot derítettek fel, amelyeknek jelentőségét eddig nem; vagy nem kellő mértékben ismertük. Ilyen a magzati kor rendellenességeiből származó meddőség is. Míg a felnőtt és az újszülött állatok betegségeiről bőséges ismereteink vannak, ennek az időszaknak pathológiájg meglehetősen ismeretlen. Egybehangzó megállapítások szerint a megérett petesejteknek csak bizonyos százalékából születik ivadék. A szarvasmarhákban mintegy 20 százalékosra, a lovakban 11 % körülire, juhokban 48 %-osra becsülhető a magzatkori rendellenességből származó szaporulatveszteség. A sertésekben a termelt petesejtek és a világra jött malacok száma közötti különbség 30 — 40 °/o körülire tehető. A sertésben a szaporaság fokozásának ma különös jelentősége van. Nemcsak a kocatartás és a hizlalás költségtényezőinek előnyösebb alakulása miatt (amit főleg az tesz szükségessé, hogy a piac keresete a sovány hús felé fordul, ezt a kevesebb súlyú sertés levágásával érhetjük el — az így előállított árukiesést viszont nagyobb számú sertés hízóba állításával lehet ellensúlyozni), hanem az abszolút malacszám nézőpontjából is. A malacszaporulat fokozása tenyésztési módszerekkel a szaporaság kismértékű örökölhetősége miatt hoszszadalmas és csak szerény eredménnyel kecsegtet. Sokkal nagyobb lehetőségeket kínál a sertésben nagy mértékben előforduló intrauterinális veszteségek csökkentésében rejlő előnyök kihasználása. A vizsgálatokból azt a következtetést szűrhetjük le,' hogy a sertések magzatkori elhalásában a következő tényezők játsszák a főszerepet: 1. A genetikai természetű okok. Beigazolódott, hogy ha a kocák az ívarzási tünetek jelentkezése után (amikor már a koca a kant felveszi) 36 órán túl kerülnek fedeztetésre, vagy termékenyítésre, a petesejtek termékenyülésre kész magjai (pronucleusok) maguktól is osztódni kezdenek és így a megtermékenyülésre alkalmatlanokká válnak. Minél több idő telik el a jelzett 36 órán túl, annál nagyobb az ilyen „degenerálódott“ petesejtek száma. 2. A fehérjeellátás hiánya. Ha a fehérjeigényes fajtákban a fehérjeszintet a termékenyülés előtti időben lecsökkentjük, a petesejtkori veszteségek mintegy 7 — 8 %-kal növekednek. Ha a termékenyülés után teszszük ezt, a már kifejlődött embrióknak mintegy 9 °/o-a hal el. Ugyanaz nem vonatkozik a kevésbé fehérjeigényes mangalicára; ha a mangalica kocák takarmányában emeljük a takarmányszintet (akár a fogamzás előtt, akár után), a méhen belüli veszteség nagysága nem csökken. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Olykor más okok is szerepet játszhatnak. Ezek közül figyelmet érdemel a fertőző ok miatti magzatelhalás: a brucellózis és a leptospirosis. Ezek azonban olyan jellegzetes járványtani körülmények között zajlanak le, amelyek mindenki előtt feltűnőek és emiatt teljesen állategészségügyi, állatorvosi feladatot jelentenek. Vizsgálataink azt igazolják, hogy az A-vitamin hiánya, a vemhességet szabályozó (sárgatest) hormon hiánya tény észkörülmények között nem jön számításba. A vemhesség A-vitamin igényeit a szokásos sertés-takarmányozás fedezi, ugyanígy a sárgatest hormonszintje sem esik le annyira, hogy zavarokat okozzon. Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy a genetikai ok szerepét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyapis a csírasejtek zavara, és a fehérjeellátás hiánya miatti szaporulatveszteség értéke valamivel kisebb, mint a gyakorlatban előforduló átlagos magzatelvesztés. A hiányzó részt (5-10 %), a genetikai adottságokban levő különbségek magyarázzák. A magzatelhalás miatti veszteséget lényegileg a helyes tenyésztési módszerek fokozottabb betartásával tudjuk csökkenteni. Ha ezeket betartjuk, ezt a meddőségi okot gyakorlatilag kikapcsolhatjuk. Mit kell tennünk ennek érdekében? 1. Gondosan válasszuk meg a fedeztetés időpontját. Ennek előfeltétele, hogy jól bíráljuk el a koca ivarzását. Az ivgrzásnak mind az anatómiai, mind az idegrendszeri tünetei sokszor nem kifejezettek, ezért az ivarzó állatok kiválasztását mindig prőbakannal végeztessük. A petesejt érése (ovulatio) kb. két óráig tart és az ivarzás kezdetétől számított 31 óra körül történik ( + 5 óra átlagos eltéréssel). Az ovulatió idejében, vagy utána már csak kevéssel is, a fogamzás kismértékű. Ezért a pároztatásnak (vagy termékenyítésnek) az ivarzás első felében és sohasem 36 órán túl kell történnie. Gyakorlatilag ezt úgy érjük el, hogy az ivarzási tünetek jelentkezése után 10 — 24 órával fedeztetünk. Ha ebben az időpontban végezzük, általában elegendő egy búgatás is. A biztosabb fogamzás és a nagyobb malacszaporulat érdekében célszerű a pároztatást 10 — 12 óra múlva megismételni. A fedeztetés! időpont megválasztásának jelentősége a kézből pároztatás bevezetésével növekedett meg. Az ivarsejtek bizonyos jellegzetességeit csak a legújabb időkben ismertük meg. Az ebből származó szaporulatcsökkenés ellen ez ideig csak egyéni megfigyelések alapján, nem pedig tudatosan védekeztünk. 2. Igazítsuk a takarmányozást a szaporodási folyamatok szükségletéhez. Pároztatás előtt bőségesebben kell takarmányozni, mint közvetlenül utána. Különösen vonatkozik ez a lezsarolt kocákra. A fedeztetés előtt nyújtott bőségesebb fehérjetakarmányozás több egészséges ivadékot eredményez. A fehérjeellátásra a vemhesség folyamán is ügyeljünk, mert minél nagyobb a fajta fehérjeigénye és minél fiatalabbak az anyaállatok (különösen ha a pároztatás előtt is szűkös fehérjeadagot kaptak), annál súlyosabb következményekkel jár a fehérjehiány. 3. Igyekezzünk genetikailag is növelni a kocák szaporaságát. Az atrophiás jelenségek előfordulására befolyással vannak a genetikai adottságok is. Míg a csírasejtek zavara (dystrophiája) miatti szaporulatkiesést a fedeztetési időpont jó megválasztásával lényegileg kiküszöbölhetjük, addig a genetikai eredetű veszteséget legfeljebb csökkenteni tudjuk; ugyanis e célból ma még csak annyit tehetünk, hogy a többet fialó (feltehetően kisebb atrophiás hajlammal rendelkező) .kocák ivadékait válogatjuk ki továbbtenyésztésre. Népgazdaságunknak jelenleg egyik döntő feladata az állattenyésztési termelés fokozása, a sertéstenyésztésben a szaporult növelése. Ezt leginkább a sűrűbb etetéssel lehet és igyekeznek szakembereink elérni. Az atrophiás folyamatok jelentős ivadékkiesést okoznak. Ha ezt csak részben is meg tudjuk akadályozni, a legegyszerűbben és a leghatásosabban fokozhatjuk a sertés szaporaságát. (f) Eredmények és hiányosságok ahol a tervezett 25,5 mázsa helyett 30,3 mázsás búzatermést takarítottak be hektáronként. A fönti eredmények azt igazolják, hogy a megosztott tápanyagellátás alkalmazása hasznos, s ezért a jövőben a lehető legnagyobb területen alkalmazni kell. Ez előnyös lenne mind a termelők, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából. A biztató, kimagasló eredmények mellett sajnos, komoly hiányosságok is kiütköztek a mezőgazdasági üzemek jelentős részében. Ugyanis a járás nem teljesítette búzából előirányzott termelési tervét, azaz a tervezett 22,6 helyett csak 19,5 mázsás hektárhozamot értek el. Mi ennek az oka .és hol történt a mulasztás — vetődik föl a kérdés. Egyszerűen ott, hogy 1961 őszén a búzát a tervezett vetésterületnek csupán 37 %-án vetették el agrotechnikai határidőre, a többit pedig megkésve juttatták a talajba. Ugyanakkor egyesek az elkövetett hibákért a felelősséget a szárazságra szerették volna hárítani, holott nem a szárazság volt a fő okozó, hanem saját maguk. így történhetett meg aztán', hogy az abelovái szövetkezetben búzából csak 4,2 mázsás hektárhozamot értek el. Hasonló esetek azonban más üzemeknél is előfordultak. Ezek után ne csodálkozzunk, hogy a járásban 2112 tonnával kevesebb gabona termett, s ez a mennyiség ma bizony hiányzik a takarmányalapból. Ilyen módszer nem segíti, hanem akadályozza a hatékonyság emelkedését. Káros hatások és azok okozói Ha az egy hektárra eső piaci termelés és a termelési- költségek egymáshoz való arányát vizsgáljuk, nem a legkedvezőbb képet kapjuk. Az 1962. évi terv a járás szövetkezeteiben 2964 korona értékű piaci termelés elérését tűzte ki hektáronként, azonban az év végéig csupán 2397 korona elérésére van kilátás. A termelési költségekre hektáronként 1165 koronát irányoztak elő, s a valóság azt mutatja, hogy 1144 koronát merítenek ki. Látszatra ez jó, de nézzünk csak a dolgok lényegére. Igaz ugyan, hogy a kedvezőtlen időjárás folytán megnehezültek a talajművelési munkák, de vajon mivel magyarázható az, hogy hektáronként 567 koronás piaci termelés-veszteség mellett, csupán 21 koronát tesz ki az ugyanilyen területen történő termelési költség megtakarítás. Aki keres, az talál. És mi tovább kutatunk. Idén a járás szövetkezeteiben az 1961-es évhez viszonyítva hektáronként 4 koronával emelkedett a nyersolajszükséglet. Mi ennek az oka? - hiszen a hajtóanyag-fogyasztásnak lényegében csökkennie kellene, Mégis, hol a hiba? A hiba ott van, hogy az üzemek egész sorában semmilyen nyilvántartást nem vezetnek a gépek üzemeltetéséről, a traktorosok ellenőrzés nélkül, tetszés szerint vihetik a nyersolajat, s a fogyasztást sem ellenőrzi senki. Tovább drágítja a termelést az is, hogy sokhelyütt elhanyagolták a gépek karbantartását, minek folytán terven felüli gépjavítások címén félmilliónál jóval nagyobb összeget fizettek ki. A piaci termelés elégtelen teljesítésének további okát egyes mezőgazdasági üzemek helytelen tervezésében kell keresnünk. Az 1962-es évre nagymennyiségű aprómag eladását vették tervbe, amire nem ajánlatos alapozni a jövőben sem. Emeli a termelési költségeket például az is, hogy egyes szövetkezetekben nagymennyiségű munkaegységet merítettek ki terven felül anélkül, hogy ez a termelésben megmutatkozna. Ez szinte érthetetlen, hiszen idén a gabona jelentős részét, több mint 10 000 hektárt — aratták két- és hárommenetesen. Indokolatlan például az, hogy az obeckovi EFSZ-ben 8000, a csamovceiben 6000, a trencsiben 5000, a lucsenyeciben 4000, a velkávesziben pedig 9000 munkaegységet merítettek ki terven felül. Ez csakis a normák lazítása és a munkaegységek lelkiismeretlen nyilvántartása folytán történhetett meg. Egyesek arra törekedtek, hogy jogtalanul sok munkaegység birtokába jussanak, hogy így több gabonát kaphassanak. Ezt az állapotot föl kell számolni azzal, hogy mindenki munkája után kapja a jutalmat, ne érdemtelenül, jogtalanul. Bíztató törekvések Hasznos befektetés volt az, hogy a szövetkezetek a közelmúltban 1 643 000 korona értékű műtrágyát vásároltak terven felül. Ez arra enged következtetni, hogy a jobb tápanyagellátás folytán jövőre nagyobb terméseredményt várhatunk. A belterjességre és a hatékonyságra való törekvést látjuk abban is, hogy a növénytermesztést az adott körülményeknek megfelelően a lehető legjobban szakosítják. Ilyen törekvést látunk a vetőmagvak termesztése terén, amelyet 9 szövetkezetbe összpontosítottak. Hasonlóan jártak el az • Szakkérdésekre » Szakkérdéséig*« Szakkérdésekre — váBaszoliitfk Baranová Anna
