Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-11-25 / 94. szám

Bratislava, 1962. november 25. Ära: 40 fillér XII. évfolyam, 94. szám. Pénteken délelőtt nyílt meg a szlo­vákiai kommunisták tanácskozása. A Szlovákia minden tájáról összegyűlt küldöttek értékelik a kommunisták és a párton kívüliek munkáját, me­lyet a fejlett szocialista társadalom építésében kifejtettek. A „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól“ szóló pártokmány szelle­mében megtárgyalják azokat a célo­kat és feladatokat, amelyeknek meg­valósításáért Szlovákia dolgozó népe harcolni fog a legközelebbi években. A CSKP XI. kongresszusa kitűzte a fejlett szocialista társadalom fel­építésének célját hazánkban. E cél megvalósításában a most folyó kong­resszuson Szlovákia Kommunista Pártja tekintélyes eredményekről ad számot. Szlovákia ipara gyors ütem­ben fejlődik. Oj termelési egységek, hatalmas gyárak, üzemek és vízmű­vek épültek fel és tervszerűen folyik Szlovákia ipari erejének kiegyenlítése a cseh kerületek iparának színvona­lával. Nagymértékben megerősödött me­zőgazdaságunk szocialista szektora is. 1958 óta 20 %-kal nőtt az EFSZ-ek és az állami gazdaságok által meg­művelt terület. Mezőgazdaságunk jól felszerelt gépparkkal rendelkezik és mindinkább tért hódítanak a nagy­üzemi termelési módszerek a gazdál­kodásban. A mezőgazdasági termelés növekedése azonban még korántsem felel meg a felépített anyagi-műszaki alap fejlettségének. Látnunk kell a fejlődést gátló tényezőket, elsősorban az egyéni gazdálkodás és maradt gon­dolkodás csökevényeit, az alacsony munkaerkölcsöt és a közös tulajdon­hoz fűződő helytelen viszonyt. Szlo­vákia Kommunista Pártjának most ülésező kongresszusa alaposan foglal­kozik mezőgazdasági termelésünk hiányosságainak okaival és megmu­tatja a növénytermelés s az állat­­tenyésztés további növekedésének útját. Pártunk és dolgozó népünk az or­szágépítés eddigi munkájában érté­kes tapasztalatokat szerzett. Ezek a tapasztalatok, valamint dolgozóink odaadó szeretete vezető pártja iránt és békevágya biztosíték arra, hogy a kongresszus határozatainak megvaló­sításáért harcolni fogunk és azokat becsületesen teljesítjük. A kongresszus jegyében Fokozott helytállást a földeken Már közeledik a CSKP XII. kong­resszusának időpontja s a mezőgaz­dasági üzemekben éppen úgy, mint az iparban, számbavették a kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalá­sok teljesítését. Sok szövetkezetből és állami gazdaságbői örömteli ered­ményeket jelentenek. Mosoly, erő, akarat... ...így nevezhető a galantai já­rás Csierníbrodi szövetkezetének 35 éves, öt gyermekes Szolga Ká­roly nevű példás traktorosa, aki tagja a komplex gépesített brigád­nak. Faluja szövetkezetében lánc­talpasával november közepéig 750 hektár földterületen végezte el a szántást. Pártunk XII. kongresszu­­sának tiszteletére további 100 hek­tár megszántását vállalta, s ennek is már csak pár hektár híja van. Az a célja, hogy idén legalább 900 hektáros teljesítményt nyújtson. Eddigi munkaeredményével a járás legjobb traktorosa lett, s országos méretben is alig akad párja. Tel­jesítményének elérésében nagy se­gítségére van Nagy Gyula gépja­vító, aki sötét éjszaka is kész a lánctalpas megjavítására. PLESNIV? LADISLAV (Galant a) A Ouninlmnn «i* * szövetkezét tehéngondozói A UyOZuiniuu III válaszolnak Trousil elvtársnak MISIK KÁLMÁN, a szocialista munkabrigád vezetője még egyszer körültekintett az istál­lóban. A. tehéngondozók nyugodalmas jóéjszakát kívántak egymásnak, és elindultak hazafelé. Mi­siket felesége kísérte. Egy brigádban dolgoz­nak. Sietős léptekkel fogyasztották az utat. Az ízletes vacsora után Misik elvtárs szo­kás szerint újságot ol­vasott. Megakadt a sze­me hazánk élenjáró dolgozóinak felhívásán. Elgondolkozott Trousil elvtárs munkamódsze­rén, a munkához való viszonyán. A felhívás érinti a brigád tagjait is, felelni kell rá. Most amikor nehézségek van­nak a takarmányalap körül, kell megmutatni, hogy mit tudnak. Másnap korán kelt. Sietett az istállóba. Föl­kereste a zootechnikust. Amikor megjöttek a fejők, leültek egy kis beszélgetésre. Meghány­­ták-vetették, ki hogyan etet, fej. A legjobb eredményt RIBNIKÄR elvtárs érte el, aki 14 tehéntől átlagosan 7,6 literes napi tejhozamot ért el. Az Anda-házas­­pár 5,2 literes ered­ményt mutat fel. Gon­dolkoztak a többterme­lésről. Most 20 kg ré­pakarajt és szecskázott kukoricakórót kapnak a tehenek. A legjobb te­jelők kukoricadarát is kapnak. De csak fél ki­lót. A tejhozam meg is felel ennek a takar­mányadagnak. Most azonban arról van szó, hogyan emeljék a ki­fejt tej mennyiségét. A javaslatok egymást követték. Végül közös nevezőre jutottak. Min­den Istállóban a szol­gálatos gondozó meleg moslékot készít, amely­be melaszt és korpát is kevernék. Tehenenként naponta legalább fél kilogrammot adnak kor­pából és melaszból. Ez napi egy liter tejtöbb­letet jelent. A szövet­kezetnek kevés a kor­pája, ezért az egyik gondozó ajánlotta, hogy a kihasználatlan szesz­főzdében élesztősített takarmányt készítsenek. A „Győzelmes Üt" szövetkezet tagjai elha­tározták, hogy naponta tehenenként 1 literrel emelik a tejhozamot. Krajcsovlcs Ferdinánd • Ä rimavszkászobotal járás bu­­gyikovani szövetkezetének dolgozói a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy 35 mázsa húst, 5000 liter tejet és 20 000 tojást adnak terven felül a közellátásnak. Ígéretüket máris túl-, szárnyalták; eddig 45 mázsa húst, 6000 liter tejet és 36 666 tojást adtak el terven felül. • A rokitovi szövetkezetesek (bar­­gyejovi járás) hála a takarmányíze­sítésnek, már 16 000 liter tejjel és 30 mázsa hússal szárnyalták túl az évi eladási tervét. • A kongresszusi felajánlások kö­vetkezetes teljesítésének köszönhetik a visnítvarozseci szövetkezet dolgozói is, hogy tejből, húsból és tojásból már teljesítették évi eladási tervüket. A napokban aláírt kötelezettségválla­lás szerint ők is még további 2700 kg húst és 20 000 liter tejet adnak el terven felül. • A Bratislava-vidéke járás szövet­kezeteinek és állami gazdaságainak dolgozói 547 kollektív, 3972 egyéni és 61 összüzemi vállalással üdvözlik a pártkongresszust. A vállalások ér­téke 14 142 000 korona. ígéretüket be­csülettel teljesítik, sőt több helyen tovább növelték a vállalások értékét. • A nyitrai járás szövetkezetesei­­nek teljesített munkafelajánlásai 1890 704 koronát s az állami gazda­ság dolgozóinak vállalásai pedig 595 099 koronát képviselnek. Tehát sokasodik azoknak a szövet­kezeteknek és mezőgazdasági dolgo­zóknak a száma, akik becsületes helytállással példát mutatnak a le­­maradozóknak. Ilyen helytállásra van Tűzszünet a kínai-indiai határon A Zsen-Min Zs’-Pao lap közölte, hogy november 22-én a kínai határ­őrség a kínai-india határ egész hosz­­szában megszüntette a tüzet Associated Press hírügynökség sze rint Nehru indiai miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy szer­da éjjel megszűntek a harcok a kínai­indiai határon. A párt szavára Veres János elvtársról, a ruszka-bugyincei EFSZ elnö­kéről van szó, aki nemrégiben még a velkészlemencei EFSZ elnöke volt. De hogyan került Veres elvtárs ebből a jólmenő szövetkezetből a ruszkai EFSZ-be, amely tudvalevőleg nagyon gyengén állt az utóbbi időben? Míg a környező szövetkezetekben évről évre emelke­dett a munkaegység értéke, ftuszkán 1961-ben csak a felét fizették ki. Sőt 45,000 korona adóssággal zárták az évet. Mi volt a lemaradás oka? Mindenekelőtt az, hogy a vezetőség kezéből kicsú­szott a „gyeplő". A szövetkezet dolgozói közül sokan az iparba mentek. Az elnök és a vezetők elvesztették a helyes munkaszervezés fonalát. Egyre jobban terjedt a lopások száma. A csúcsmunkák idején állandó munka­erőhiánnyal küzdöttek. Nem végezték el idejében a mélyszántást sem. További oka volt a visszaesésnek az állandó takarmányhiány, ami kihatással volt, sőt még ma is kihatással van az állattenyésztésre. Az állatok magas fokú elhullása nemcsak a kevés tejhozammal járt, de részben befolyással volt a trá­gyázásra is A trágyázási terv jóformán csak papíron maradt. Szóval nem a legkedvezőbb állapot uralkodott a ruszka-bugyincei szövetkezetben, amikor a járási pártbizottság Veres elvtársat bízta meg ennek az EFSZ- nek az irányításával. Eleinte hallani sem akart róla, hiszen olyan szövetkezetei kellett otthagynia, ahol hét éven keresztül elnök volt. Az előbbi években, 1959-ben a 9 korona előleg mel­lett 20 koronát fizettek ki osztalékként egy-egy ledol­gozott munkaegységre, de végülis elfogadta a járási pártbizottság javaslatát, és 1962-ben ő lett a szövet­kezet elnöke Ruszkában. Megkezdődött a nem éppen könnyűnek mondható munka. A magával hozott könyvelővel, a helyi nemzeti bizottság titkárával aprólékos fejlesztési tervet dolgoz­tak ki, amelyet be is tartanak. Üj munkaszervezési for­mákat vezettek be. A csoportvezetőktől megkövetelik a munkaellenőrzést. Veres elvtárs munkájának hamaro­san meglátszott az eredménye. A harmadik negyedévi értékelésig az EFSZ kifizette a 45 000 korona adóssá­gát, vettek két kukoricakombájnt, 2 gabonakombájnt, és egy krumpikombájnt, s megalakították a -komplex gépesített brigádott. Rendet teremtettek a sertésállo­mányban is. A húseladást mostanáig 80 %-ra teljesítet­ték, bár az év elején úgy látszott, hogy 5Ö %-ra sem tudják majd teljesíteni. Az év folyamán ; javult a nö­vénytermesztés színvonala is. Míg tavaly búzából csak 12 mázsát értek el hektáronként, ez évben 24,70 mázsát csépeltek ki egy-egy hektárról; Ezek voltak röviden az új- elnök lépései. Ma már azzal foglalkozik, hogyan lehetne javítani az állatállományt és a takarmányalapot. Ennek érdekében felszántottak 40 hektár kevés hozamú legelőt és elvetették 141 hek­tár pillangóst. A ruszka-bugyincei EFSZ újból éledezik. Azonban egy ember nem csinál csodát. Szükséges, hogy a vezetőség többi tagjai is jobban kivegyék ré­szüket a munkából, egy emberként sorakozzanak föl elnökük mögé, s ne csupán a maguk javát nézzék, ha­nem a közösségét. Ha ez így lesz, akkor a ruszkai szö­vetkezet rövijl időn belül még nagyobb virágzásnak indul. Kertész Pál (Velkékapusani) most szükség a földeken is, ahol töb­bek között 7600 hektár kiszántott cukorrépa vár elszállításra és 2500 hektáron még a cukorrépa kiszántá­sát meg sem kezdték. A mélyszántás is sürget, mivel a fagyok már a leg­délibb körzetekben is jelentkeztek. Tehát a munka feltorlódott, jő szer­vezésre van szükség, ha azt akarjuk, hogy maradéktalanul elvégezzük. A szövetkezetek úgy szervezzék a cu­korrépa szállítását, hogy a gyors szállítóeszközök, (teherautók) a cu­korgyárakba és a felvásárló közpon­tokba, a lassúbb szállítóeszközök (traktorok és fogatok) pedig a ke­mény utakra szállítsák a cukorré­pát. S ne feledkezzünk el a répafej elszállításáról sem. Szinte hihetetlen, hogy a mostani takarmányhiány ide­jén olyan nagy számmal akadnak szö­vetkezetek amelyek több napon át kint hagyják a cukorrépafejet a föl­deken, s az sokat veszít takarmány­értékéből. Közeledik a kongresszus. Fogadjuk befejezett mélyszántással és a beta­karítás terén tiszta számlával. Hiszen minden lehetőség megvan arra, hogy az említett munkálatokat november 30-ig elvégezzük. Üdvözöljük Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusát A nagy teljesítmé­nyű szovjet gyárt­mányú rakodógép nagyban elősegíti a cukorrépa gyors betakarítását. Foto: CTK A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA A szocialista- mezőgazdaságén Nagyszerű fiatalok A Duna-menti Ivánkánál épül Szlo­vákia legkorszerűbb baromfitenyésztő telepe. A jövőben itt sok ezer kilo­gramm pecsenyecsirkét és sok száz­ezer tojást termelnek majd dolgo­zóink részére. Ebben az üzemben csupa fiatal lány dolgozik. Még az év elején versenyre 'teltek a CSKP XII. kongresszusá­nak brigádja büsz­ke címért. Ennek megfelelően fel­ajánlották, hogy 18 000 baromfit föl­hizlalnak, és 21 600 kg csirkét bocsá­tanak közellátásunk rendelkezésére. Kötelezettség vállalásukat magasan túlszárnyalták, mért 24 459 csibét hiz­laltak meg és 25171 kg pecsenye­csirkét adtak dolgozóink asztalára. A telep többi fiataljai is kötelezett­séget vállaltak, hogy tojáseladási ter­vükéi túlteljesítik. A jó takarmány­­gazdálkodással lérték, hogy az ete­tésre szánt takarmányok tervezett mennyiségéből 19,7 %-ot megtakarít­hattak. A takarmánnyal való gazdál­kodásnak helyes módszere az is, hogy az etetőedények alatt papírt helyeztek el, hogy minél kevesebb veszteség álljon elő. így érték el, hogy az eddi­ginél lényegesen kevesebb takarmány­nyal hizlalták ki a csirkéket. A kollektíva tagjai közösen járnak moziba, színházba és más kultúrális rendezvényekre. Ezenkívül sokat ol­vasnak, tanulnak, stb. Egyszóval a munkában és egyéni életükben példa­­mutatóak. ■ SZIGEL LÁSZLÓ (Ivánka pridunaji)

Next

/
Oldalképek
Tartalom