Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-11-18 / 92. szám
Bratislava 1962 november 18. Ära: 40 fillér. XII. évfolyam, 92. szám. KÖZLEMÉNY Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Szlovákia Kommunista Pártja KB-a 1962. november 15-én Bratislavában ülést tartott. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta az SZLKP KB tevékenységéről és a további feladatokról szóló beszámolót, amely Szlovákia Kommunista Pártjának 1962. november 23 — 25 között ülésező kongresszusán hangzik el. E napirendi ponttal kapcsolatban Bacílek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára mondott bevezető beszédet. A KB a továbbiakban megtárgyalta és jóváhagyta azt a beszámolót, amely előzetesen értékelte a szlovákiai pártszervekben és szervezetekben lefolyt kongresszus előtti vitát a CSKP Központi Bizottságának „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól“ szóló dokumentumával és „Csehszlovákia Kommunista Pártja új alapszabályzat-tervezetével“ kapcsolatban. A beszámolót Pavel David elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZKP KB titkára tartotta. Mindkét napirendi pontot vita követte. A Központi Bizottság megállapította, hogy a kongresszus előtti vita Szlovákiában éppúgy, mint egész ha-N. G. Zaglada tanácsai A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap során hazánkban tartózkodik a Szovjetunió dolgozóinak küldöttsége, amelynek egyik tagja Nagyezsda Grigorjevna Zaglada ukrajnai parasztasszony, a szocialista munka hőse. A kiváló mezőgazdasági szakértő több alkalommal részt vett a dolgozóinkkal való találkozáson, amelynek során gazdag tapasztalatcserére került sor a mezőgazdasági termelés valamennyi kérdéséről. Többek között ellátogatott Píerovba is, ahol találkozott Jozef Trous i 11 a 1, a szocialista munka hősével, a hiusovicei EFSZ tagjával. A beszélgetésen főleg a fiatal mezőgazdászokhoz szóltak. Mindenekelőtt hangsúlyozták, hogy ahol olyan ember dolgozik, akinek a feladat teljesítése nem csupán kötelesség, hanem becsületbeli kérdés, ott a munka előbbre halad, jobbak az eredmények és nagyobb az elégedettség. A vitában ezután főként azoknak az ifjúsági kollektíváknak a képviselői szólaltak fel, akik már megkezdték Zaglada és Trousil, a szocialista munka hősei munkamódszereinek érvényesítését. A beszélgetés végén a jelenlevők — mintegy 500 mezőgazdasági dolgozó — határozatot hagytak jóvá, amelyben felhívják a falusi fiatalokat, bizonyítsák már be a legközelebbi napokban, hogy helyesen értelmezik a kiváló dolgozóink felhívását és segítsenek az őszi munkák gyors elvégzésében, valamint a tej-, vaj- és tojástermelés és felvásárlás megjavításában. zánkban a szocializmusnak iskolája, a {>árt és a nép egységének országos manifesztációja volt. A kommunisták és a párton kívüliek a vitában teljes egyetértésüket nyilvánították Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikájával. Számos értékes javaslat és hozzászólás hangzott el a munka megjavítása és életünk valamennyi területén a feladatok következetesebb teljesítése érdekében. A párt új alapszabályzat-tervezetének megvitatásán Szlovákiában több mint 226 000 kommunista vett részt, köztük 8000 felszólalt. A CSKP Központi Bizottságához a szlovákiai pártszervezetektől 4o 000 határozat és levél érkezett. A „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól“ szóló dokumentummal kapcsolatban Szlovákiában 10 000 nyilvános pártgyűlésen több mint 800 000 dolgozó vett részt, a vitában több mint 130 000 ember szólalt fel. Az SZLKP KB hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek és a szervezetek, az állami és gazdasági szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek a vitában elhangzott valamennyi javaslatot következetesen valósítsák meg. Köztársaságunk elnöke, Antonín Novotny elvtárs, a prágai Várban fogadta hazánk élenjáró dolgozóit. Képünkön Novotny elvtárs szívélyes beszélgetésben a' szocialista munka egyik úttörőjével K. Balazovic mozdonyvezetővel. Foto: CTK - J. Rubliö Közös erővel, egymás segítségével A gyakorlati oktatáshoz elméleti tudás is kell A lucsenyeci járásban is igyekszenek megoldani a szakkáderkérdést. Nem is annyira az illetékes szervek, szövetkezeti vezetők, mint inkább a mezőgazdasági fiatalok. Mégpedig oly formán, hogy önkéntesen je.letkeznek mezőgazdasági iskolára, főleg gépesítési szakra. Ezt a szövetkezeti vezetők azzal „hálálják“ meg, hogy több esetben nem hajlandók téríteni a csekély iskolázási költséget. Bölcselkedvén, hogy van elég szakemberük. Sajnof, a tanítással sem lehetünk megelégedve. A velykékrtísi traktorállomáson jónéhány tanuló már másodéves, de még nem kapott elméleti oktatást. A munkát inkább ösztönösen végzik. Többnyire csak annyit tudnak, amit ellestek a mesterektől. Illene ezt a kérdést is megoldani a lucsenyeci járásban. —b— A Nyugat újabb „nem“-je Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium és Írország közölte, hogy bojkottálni fogják a kereskedelem fejlesztését szolgáló világértekezletet, amelyet a 35 ázsiai, afrikai és latin-amerikai semleges ország határozati javaslata alapján az ENSZ keretében 1963 szeptemberében rendeznének meg. A világszervezet gazdasági bizottságának ülésén a nyugati hatalmak képviselői bejelentették, hogy a határozati javaslat ellen fognak szavazni, s hogyha ennek ellenére megvalósítják az értekezletet, bojkottálják azt, mert véleményük szerint szeptemberig nem lehet előkészíteni egy ilyen értekezletet. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a gazdaságiig elmaradott országok attól félnek, hogy a Közös Piac kedvezőtlen befolyást gyakorol majd gazdasági életükre és ezért ezt az értekezletet életbevágóan fon-, tosnak tekintik. A nyenyincei szövetkezet gazdasági udvarán tele az emberek keze munkával. Amikor odaérünk, a furfangos, jó palócok azért összeugranak egy pár szóra. Délelőtt nagy esemény volt a faluban. A járási mérnökök tartottak előadást a takarmányozásról. Mert baj van a tejtermeléssel a nyényei szövetkezetben is, nem kevés. A csorbát pedig ki kell köszörülni. Mert milyen ember az, akinek szégyenkezni kell a munkája miatt. — A fózootechnikust keresik? — kezdi a szót CSENGED János a „fő“ segédje — Nem tudom, hol kujtorog. Talán még most is a mérnökökkel egyezkedik. Annyira dekázzák a takarmányt,, hogy már a fejem is belefájdult. Csak valami jót okoskodjanak ki.- Hát tudja meg kend, hogy több nap mint kolbász, - vág bele a szóba ' KISS Pál fakormányos. — Nagyon be kell osztani a takarmányt. Ilyen év után nem lehet hübelebalázs módjára gazdálkodni a takarmánnyal. Tanultunk A parasztbecsületért belőle, de én-azt mondom, hogy már elég késón.- Kevesebb a takarmányunk, de jobb mint tavaly — védekezik Csenget.- Épp azért nem kellett volna tékozolni az őszi hónapokban. Jobb előre takarékoskodni, mint később takarmány nélkül maradni. Az már szent igaz!- Gyere már Józsi — kiabál Csenget a zootechnikusra. - Ez a Pali annyira belémkötött, hogy nem tudok neki megfelelni.- Azért fakormányos, hogy védje a magáét - vág vissza TÓTH József.- Bizony, van némi igazsága. Hanem beszéljünk mostmár, emberek a takarmányadagról. A szakemberekkel kiszámítottuk, hogy minden napra másfél kg széna, 1 kg abrak, 10 kg siló és 8 kg takarmányszalma jut egy tehénnek.- Attól bizony vékonyan csurog majd a tej — szól közbe ÓHAJ DA György. Ha csak ennyi jut, nem tudom, hogy mászunk ki a kátyúból.- No, azért ne tegyék, lé a garast. Nem azért vagyunk itt, hogy valamit ki ne találjunk. Kapunk 2000 kg melaszt, a bojlerok már elkészültek, megkezdjük az élesztösített takarmányozást. Ettől pedig emelkedni kell a tejhozamnak. Tavaly is használt. Igaz-e György?- Hát megmondom őszintén, először én sem akartam hinni benne, de a múlt évben jó fél literrel emeltük a tejhozamot az élesztősített takarmánnyal.- Csak sikerülne — veszi föl a szót újra a fakormányos. — Nem tudok belenyugodni a szégyenbe. Volt már a mi istállónkban 8 literes tejhozam is tehenenként. Most meg egyre csökken. Van olyan tehenünk, amelyik a bekötés után több mint 5 litert adott, most meg 2,5 literre csökkent a tejhozam. Mit szólsz ehhez. György? — Mit mondjak? Keverjünk, ízesítsünk, hogy valamiképp emeljük a tejhozamot. Októberben 19 tehéntől 2950 liter tejet fejtem. Hej, ha most is annyit adnának. Nem kéne itt vitatkoznunk. — No, de hát azért van az embernek szája, hogy beszéljen — üti le a szöget a zootechnikus. — Meg hogy a szóból értsen is valamit. Mert ha úgy fogunk dolgozni, ahogy beszélünk, nem is lesz itt hiba. A fakormányosnak meg lesz épp elég dolga, mert az ízesítés több munkát kíván. — Rajtam ne múljék, csak legyen mit keverni — válaszol a fakormányos. — Ha pedig jóllakik a tehén, kifejem még az utolsó csöpp tejet is - fogadja Ohajda György. — Hát akkor hol itt a hiba?! - kiált föl örömmel a zootechnikus. - Fogjuk meg emberek a dolog végét, mert ha csak vitatkozunk, továbbra is csorba esik a parasztbecsületen. BALLÁ JÓZSEF A földeken tavaszi vetéstől őszi vetésig gyommal benőve rozsdásodik a vetőgép. Nap mint nap járunk körülötte. — Nem az én gondom — legyintünk. Tízezreket érő gépek állnak tétlenül a legnagyobb csúcsmunkák idején. Az udvaron veri őket az eső. Még alig hoztak a szövetkezetnek néhány korona hasznot, de már tízezer koronákba kerülő „temetést“ rendez nekik az időjárás. Üsse kő! A burgonyakombájn után még elég sok burgonya maradt a földeken. Takarmányszűke miatt már most fáj a fejünk, mivel etetjük majd az állatokat a kritikus tavaszi hónapokban, de kinek jutna eszébe a csúcsmunkák idején még a földeken elszórtan maradt burgonyával is törődni! Ott rothad el, sokhelyütt a kukoricakóró társaságában. S amíg a mezőgazdasági munka a gépek hozzájárulásával forradalmi változásokon ment át, addig sok helyen a kollektív felelősség tengerében mintha teljesen elmerült volna az egyéni felelősség tudata. Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy az emberek nyugodt Ielkiismerettel nézték a körülöttük tapasztalható hiányosságokat. Morogtak is eleget, persze csak úgy, szomszédi beszélgetés közben, a vezetőségre, mivel — úgymond — arra bízták a szövetkezet vagyonának kezelését. Azt is hozzátették, hogy ilyen gazdálkodással a szövetkezet nem jut messzire, de valahogy úgy érezték, hogy ők, mint egyének, nem sokat változtathatnak a tényeken. Ezért hatott Trousil, Seckár, Koch, Bálek és más élenjáró mezőgazdasági dolgozó felhívása olyan mozgósító erővel, mivel rátapintott társadalmunk legégetőbb kérdésére. Ők csak szószólóivá váltak annak a tömegekben élő igyekezetnek, amely az emberi közömbösségből, önzésből, kényelmességből vagy tudatlanságból származó hibák ellen irányul. Üj erőre kapott az eddig szomszédi alapon folytatott vita. A mozgalomban fokozatosan bekapcsolódik mezőgazdasági dolgozóink színe-java. 'Mindenki .igyekszik saját erejéhez mérten hozzájárulni üzemének, munkahelyének és közvetlen környezetének jobb irányításához, termeléséhez és életének szépítéséhez. Kitűnt például, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben 2300 kévekötő aratógép állt tétlenül ebben az évben, mivel munkájukat kombájnok végezték. A hegyi- és a hegyaljai körzetek számára viszont tovább gyártották az új kévekötő aratógépeket. Milyen egyszerű és mégis nagyjelentőségű volt az a javaslat, amely szerint ezeket a tétlenkedő, látszólag fölösleges gépeket a rájuk váró északibb körzetekbe irányították! Csak egy kis kezdeményező készség és a közös vagyonhoz való jobb viszony kellett hozzá, hogy milliókat takarítsunk meg nemzetgazdaságunk számára. Hasonlóan értékes javaslatok hangzanak el szövetkezeteink gazdálkodására vonatkozóan is. Jajgatunk, hogy kevés a takarmány? Silózzunk le minden silózható anyagot, ízesítéssel és élesztősítéssel növeljük a rossz takarmányok értékét — s a meglévő takarmányalap értékét mindjárt a kétszeresére növelhetjük! S ebből a feladatból mindenki kiveheti a maga részét; a növénytermesztés dolgozói, ha nem hagynak ’kint a földeken semmilyen takarmányozásra alkalmas terméket; az állatgondozók, ha a takarmányt egyenletesen osztják el az egész évre, és nem sajnálják a takarmányízesítésre és élesztősítésre fordított fáradságot, hogy a rájuk bízott állatok jóllakhassanak; a szövetkezet vezetői, akik a tagok alkotó kezdeményezését támogatják, tervszerűsítik, s a legkezdeményezőbb dolgozókat megjutalmazzák. Az új mozgalom azonban nemcsak a jobb, szocialista munkaviszony, hanem a jobb emberi kapcsolatok megteremtésére is irányul. Már a szövetkezeti tagok szociális biztosítására vonatkozó rendelet is kiemelte, hogy a munka szervezésekor értékelésekor és díjazásakor vegyük tekintetbe a szövetkezeti tag egészségi, családi és szociális helyzetét. A csökkentett munkaképességű, agg, beteg emberek, sokgyermekes anyák és özvegyek munkabeosztását úgy állapítsuk meg, hogy minél kisebb nehézségekkel kelljen nekik megküzdeniük a munka, a munkaképesség és a családi kötelességek összehangolásakor. A kisdedóvók és az óvodák létesítése, az öregségi nyugdíjat élvezők olcsó étkeztetése, a szövetkezeti konyha megteremtése, (amely az asszonyok munkáját könnyítené) — mindez az emberek iránti gondoskodást, vagyis az emberek iránti szocialista viszonyt tükrözi vissza. S ide tartozik az is, hogy. embertársaink munkáját nemcsak bírálni kell, hanem segítséget is kell nyújtani nekik. Tanítani kell őket arra, hogyan dolgozhatnának jobban, ésszerűbben, olcsóbban. Ezt megértették Méry József és Celestiji Jamrich, a Hubicei Állami Gazdaság dolgozói is, akik válaszolva a felhívásra, védnökséget vállaltak a csakanovi szövetkezet komplexbrigádja felett. Vállalták, hogy segítenek neki a gépesítés és az új munkamódszerek bevezetésében. Ezen kívül két porozógépet készítenek a növényi kártevők irtására, négy gépet műtrágyazúzóvá alakítanak ét és az idei kombájnos aratásban szerzett tapasztalataikat az üzemi iskola keretében átadják munkatársaiknak. Hazánk egész területén terjed a mozgalom, új tartalmat ad a szocialista munkabrigádok életének, és a mozgalom alapján ezrével születnek a munkafelajánlások is. Helytelen azonban, ha ezt a mozgalmat valaki egyszeri akciónak nézi és egyetlen munkafelajánlással akar eleget tenni a mozgalom céljainak. Hiszen ez a mozgalom hosszú ideig tartó folyamatot jelent, egész társadalmunk és benne minden ember újjászületését. Pártunk nagyra értékeli a mozga,lom jelentőségét. Erről tanúskodik az is, hogy a mozgalom kezdeményezőit Antonín Novotny, köztársasági elnökünk is fogadta és a fogadáson résztvettek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai is. ^Jovotny elvtárs többek között ezt mondotta: „Kívánjuk, hogy önökkel együtt a munkások, szövetkezetesek és műszaki dolgozók ezrei nemzetgazdaságunk bármely posztján önökhöz hasonló módon segítsenek nekünk jelenlegi és jövő életünk kérdéseinek megoldásában.“ A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA