Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-11-14 / 91. szám

Bratislava, 1962 november 14. Ära: 30 fillér. XII. évfolyam, 91. szám. i A paraszlbecsületért „Ha azt akarjuk, hogy életünk gazdagabb legyen, magunk­nak kell ezt megteremtenünk; többet, jobbat és olcsóbban kell termelnünk." Ezt írták jelhívásukban az élenjáró dolgozók. I A felhívást Koch Vilmos, a gyulovdvori Állami Gazdaság a CSKP XII. Kongresszusa címét viselő komplex gépesített bri­gádjának vezetője is aláírta. Koch elvtárs 16 tagú kollektívája i számára ezek a szavak minden munka vezérfonalát képezik. ^ Képünkön Koch elvtárs (jobboldalt) a kollektíva néhány tagjával megtárgyalja az őszi munkák további menetét. Ä. Jövő ifi termés biztosítéka Ezekben a napokban a jövő évi termés, de egész fejlődésünk szem­pontjából is döntő fontosságú tevé­kenység folyik mezőgazdasági üze­meinkben: az 1963. évi termelési terv elkészítése. Egyidőben kötik meg szövetkezeteink felvásárlási szerződé­seiket is, amelyeknek teljes össz­hangban kell lenniük a termelési tervvel. Ezek a feladatok annál is inkább Igényesek, mivel állami tervünk 1963- ra a mezőgazdasági termelés lényeges emelkedésével számol. A terv a me­zőgazdasági termelés 4,3 %-os növe­lését, ezen belül pedig a növényter­mesztés 6 %-os, az állattenyésztés 2,2 %-os emelését tűzi ki célul. Az elmúlt évvel szemben a gabonafélék vetésterületét 80 ezer hektárral emeljük és 98 ezer darabbal kell növelnünk a szarvasmarha állományt. Ez az emelkedés teszi majd lehetővé hústermelésünk 4,8 %-os emelését. Mezőgazdasági termelésünk növelése egyrészt hozzájárul a dolgozók állan­dóan emelkedő igényeinek kielégíté­séhez, másrészt külkereskedelmi mér­legünk szerkezetének megjavításához. Hogy ez utóbbi mennyire szükséges ennek bizonyításához elegendő egy példa: 1960-ban külkereskedelmi mér­legünk gépekben 3435 millió koroná­val volt aktív, de ugyanakkor 2136 millió korona értékű mezőgazdasági cikket hoztunk be külföldről, többek közt több mint 14 ezer traktort, 6300 teherautót kellett exportálnunk ah­hoz, hogy a mezőgazdasági cikkekben mutatkozó hiányt behozatallal pótol­hassuk. Pedig ezek a gépek elkeltek volna szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban is a gépesítés to­vábbi fejlesztésére. Az eddigi tapasztalatok meggyőzően bizonyítják, hogy mezőgazdasági ter­melésünk emelése nem valami áb­rándkép, hanem reális és eddig ki nem használt lehetőségeken alapszik. Milyenek ezek a tartalékok? Mindenekelőtt a földalap jobb ki­használására gondolunk. -Senki sem állíthatja, hogy nálunk minden darab termőföldet teljesen minőségének és tápanyag tartalmának megfelelően használunk ki. Nem adnak-e még je­lentős területek az aránytalan víz­ellátás folytán minimális mennyiségű és gyönge minőségű termést? Az sem lehet ma már vitás, külö­nösen az új technológia, a megosz­tott aratás, a kemizálás, a nitratáció alkalmazása valamint a komplexbri­gádok munkájának eddigi tapaszta­latai után, hogy ezen a téren is pél­dátlan értékű tartalékok találhatók, melyeknek feltárása és felhasználása biztosíthatja az 1963. évi állami terv teljesítését és túlteljesítését. A tar­talékok feltárásához nagy segítséget nyújtanak a gazdasági elemzések, amelyek ma már az EFSZ-ek több­ségében rendelkezésre állnak. A tar­talékok feltárásának további mód­szere az egyes járások,szövetkezetek részlegek sőt munkacsapatok elért eredményeinek összehasonlítása. Sok tartalék pihen még kihasználatlanul a munkaszervezés terén is, amit ép­pen a komplex-gépesített brigádok átütő eredményei is bizonyítottak. A helyes, serkentő jutalmazás sem honosodott meg még minden munka­helyünkön. Az első helyen kellett volna azon­ban szólnunk minden érték megte­remtőjéről, az emberről. Élvonalbeli dolgozóink nemrég közzétett felhívása is kihangsúlyozza azt az értéket, amit a munkához fűződő szocialista vi­szony jelent. A földműves dolgozók­nál ez a jó viszony hagyományos. A föld és a természet szeretete, a falusi emberek alapvető jellemvonása, még azokból az időkből származik, mikor nehéz küzdelmet kellett foly­tatnia a föld megszerzéséért és meg­tartásáért. A földműves a termelő munkában már régen megérezte an­nak erkölcsi oldalát a kenyér meg­teremtésének becsületbeli kötelessé­gét a társadalom számára. A terv megalkotásának fő módsze­re az összes termelési és eladási fel­adatok egyetemes megtárgyalása. Ogyanis a jóváhagyott terv mutató­A munka hősei Novotny elvtársnál A szocialista mezőgazdaságért ■ 1 MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Antonin Novotny, a CbKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke hétfőn pártunk és kormányunk más képvise­lőivel együtt a prágai Várban fogadta a munka iránti szocialista viszonyért folyó mozgalom kezdeményezőit. Gazdaságunk kiváló dolgozóinak fel­hívására az iparban, építészetben, közlekedésben és a mezőgazdaságban dolgozó kollektívák és szocialista munkabrigádok százai válaszoltak. E kollektívák egyetértenek a fel­hívással, kötelezettségeket vállalnak teljesítésére és megígérik hogy jó példával járnak elől és tapasztalatai­kat elterjesztik a többi dolgozó köré­ben is. A mozgalom úttörőinek nevében Karásek elvtárs, az osztrava-karvinai körzet Eduard Urx Bányájának dol­gozója beszólt. A megjelentek nevé­ben köszönetét fejezte ki a meghívá­sért. Többek között kijelentette: „iucijuk, nagy nazanx gyorsaDoan fog előrehaladni, ha jobban dolgo­zunk. Fejlődése a mi kezünkben van. ígérjük, hogy úgy fogunk dolgozni," ahogy azt a munkásbecsület, a pa­rasztbecsület megköveteli, S mindent megteszünk a munka iránti szocialista viszonyért folyó mozgalom elterjesz­tésének érdekében. Novotny elvtárs válaszában köször netét fejezte ki a felhívás kezdemé­nyezőinek és hangsúlyozta, hogy mi­lyen nagy jelentőségű a munka iránti szocialista viszonyért folyó mozgalom. „Szeretnénk — mondotta —, ha önök­kel együtt további ezrek: a munká­sok, parasztok, szövetkezetesek, tech­nikusok és a dolgozók tízezrei és százezrei, — dolgozzanak bárhol, úgy segítenének nekünk, gazdasági problémáink, jelen és jövő életünk problémáinak megoldásában, mint önök.“ számainak betartása kötelező a piac termelés biztosítása tehát az eladás feladatok teljesítése szempontjából. A jelenlegi helyzet a tervkészítés­ben az, hogy mezőgazdasági üzemeinl már sok járásban vállalták a terme­lési feltételek elemzése alapján szét­írt feladatok nagyrészét így van e; például a Bratislava-vidéki járásbar is, ahol 68 üzem kötött szerződést i tervezett búzamennyiség 91,6 %-ának a sörárpa 83,3 %-ának, a kukc#ict 88 %-ának és a burgonya 94,5 %-ánal kitermelésére. Más járásokban is si­keresen folyik a szerződések kötése De még sok üzemben késnek ezzel i munkával. így például a nyitrai és topolcsányi járásban nagymennyiségű dohánynak, lennek, kendernek, cirok­nak és zöldségnek nem biztosítottal« vetésterületet. A tapolcsányi,' zvoleni és mikulási járásban ellentétek merültek fel as egyes termelési feladatok szétosztá­sánál. Az ellentétek oka sok esetben a túlgyors szakosítás és összpontosí­tás, amelyekre még nem alakultak ki teljes mértékben a szükséges előfel­tételek. Itt meg kell jegyeznünk hogy az egyes növényfajták, például a zöldség és a technikai növények kevesebb üzembe és nagyobb terüle­tekre történő összpontosítása helyes De ezt csak az egyes üzemek terme­lési és káder lehetőségeinek gondos elemzése alapján lehet életbeléptetni Ugyanez érvényes az állattenyésztés­re is. A szakosítás nem egyszeri fel­adat és csak fokozatosan megfontol­tan lehet megoldani, főképp pedig összhangban az állami termelési ter\ követelményeivel. Némely EFSZ-nek, mely nem fo­gadta el a tervezett eladási feladato­kat, a JNB végzéssel állapította meg feladatait. Ezt nem helyeselhetjük A CSKP Központi Bizottsága a tervek összeállításával kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy csak olyan terv lehel helyes és mozgósító, melynek elkészí­tésénél minden lehetőséget mérlegel­tek és amelynek feladatait a dolgo­zókkal megtárgyalták, akik ezeket a feladatokat el is fogadták. Ezért az ilyen üzemekben újra vissza kell térni a tervhez, megkeres­ni a hibákat és helyesbíteni a felada­tokat. Ahol pedig a terv hiánytalan, meg kell győzni a dolgozókat annak helyességéről. A jól elkészített terv, figyelembe veszi az összes termelési lehetősé­geket, a helyi termelési hagyományo­kat, a rendelkezésre álló munkaerőt és szakkádereket. Az ilyen tervet a dolgozók magukévá tesznek és ezáltal az állami terv teljesítésének szocia­lista mezőgazdaságunk további fej­lesztésének mozgató erejévé válik. Csallóköz válaszol a felhívásra A munka iránti szocialista viszonyért, a parasztbecsületért Hazánk kiváló dolgozóinak felhívása 1 nyomán a dunajszkásztredai járás dolgozói szinte egy emberként moz­dultak meg. Első lépésként novem­ber 8-án a járás mezőgazdasági üze­meinek újítói, feltalálói, gépesítői és ’ vezetői jöttek össze, hogy megtár- 1 gyalják a kiváló dolgozók felhívását. ' A gyűlés 150 résztvevője a felhívás szellemében élénk vita keretében tár­gyalta meg az újítómozgalom felada­tait. Elhatározták, hogy csatlakoznak az ország legjobb dolgozóinak fel­hívásához, a munkájukért érzett fe­lelősség tudatában készek megvédeni a parasztbecsületet. Az elhangzott vita alapján a gyűlés résztvevői a következő határozatot «hozták: 4 Az újítók kerületi értekezletén ■ • közzé tett felhívást, mellyel a Dunajszkíklátovi Állami Gazdaság és a jahodnái EFSZ fordult az újítókhoz, azonnal megtárgyaljuk és versenyt hirdetünk az 1962 —1965-ös évekre. Erre vonatkozó koteiezettsegvailaia­­sokat az év végéig összegezzük, pénz­ben átszámítjuk a megtakarításokat s ezt bejelentjük a JNB mezőgazda­­sági szakosztálya mellett működő újí­tási albizottságnak. “J Minden mezőgazdasági üzem­­“• ben megszervezzük az újítási bizottságokat, kidolgozzuk a műszaki fejlesztési terveket és bevezetjük a pontos nyilvántartást. A műszaki fejlesztési tervvel összhangban szét­írjuk az 1963-as évi részleges fel­adatokat. “> Novembert az újítók hónapjá­­• nak hirdetjük ki. Ennek kere­tében elvárjuk, hogy november 15-től december 15-ig terjedő időszakban minden mezőgazdasági üzem legalább egy újítási javaslatot terjeszt elő. A Valamennyi mezőgazdasági ■ • üzemben az állami műszaki felügyelet képviselőjének jelenlétében megtárgyaljuk a kiszélesítésre vonat­kozó utasítási javaslatokat. A jóvá­hagyás után oda hatunk, hogy az újítást járásunk valamennyi mezőgaz­dasági üzeme bevezesse. C A mezőgazdasági üzemek veze­­tősége biztosítja a benyújtott újítási javaslatok azonnali megtár­gyalását, azok bevezetését, valamint az előírt jutalmazás kifizetését. iL Az állami műszaki felügyelet dolgozói, az újítási előadók, a mezőgazdasági dolgozók szakszerve­zete szaktanáccsal és gyakorlati se­gítséggel szolgál az újítómozgalom továbbfejlesztése érdekében. Az összejövetel alkalmával sor ke­rült a járás legjobb újítóinak jutal­mazására. Többek között Bacskárdy elvtárs, a jahodnái EFSZ tagja 2940, Wiederman elvtárs a mihalnaosztro­­vei EFSZ mechanizátora pedig 4416 korona pénzjutalmat kapott elfoga­dott újításáért. (Cs. E.) mielőbb beaz őszi munkákat i ni mi ■ m"■■■nii a közép-szlovákiai kerületben A közép- szlovákiai kerületben tér mészetesen a domborzati viszonyok S: sok egyelőtlenséget idéznek elő i mezőgazdasági munkákban. Ez meg mutatkozik az évi termelési felada teljesítésében, a termények betakar! tásában és a talajművelésben is. / közép-szlovákiai kerületben a bűzt vetési tervét legjobban a dolníkubín járás teljesítette 111,4 %-ra. Rosszabl a helyzet a banszkábisztricai és mar tini járásban, ahol a búza vetése még csak 90 % körül mozog. A legidőszerűbb és legfontosabb munka jelenleg a betakarítás befeje­zése. A trágyázás és a tavaszi vetések alá való előkészítés. A mélyszántást a tervek szerint december 5-ig kell befejezni. November 5-én a 114,029 hektárból még csak 42 908 hektárt szántottak fel. A kerületben lévő 957 lánctalpas traktor dolgozik, de ebből csupán 238-at üzemeltetnek két váltásban. A lucseneci járásban pél­dául 163 lánctalpas traktorból csak 60 dolgozik két váltásban. A rimav­­szkászobotai járásban pedig 150-ből csak 28. Pedig a két váltásban dol­gozó traktorok szép eredményeket mutatnak föl. A velykétyeriakovcei szövetkezetben 3 lánctalpas dolgozik két váltásban és naponta 25 hektár a gyarapodás. Stefan Komora és Ján Spodniak a SSAD-tól segítenek a szö­vetkezetnek, hogy meggyorsítsák a szántást. Vajon a többi szövetkezetnek nem használhatnánk-e ki a védnöksé­­gi üzemek segítségét? A mélyszán­tást nem lehet halogatni. Tavalyelőtt a rimavszkászobotai járásban 5000 hektár mélyszántás fagyott be és ezért bizony igen alacsony volt a hektárhozam egyes szövetkezetekben. Használjanak ki tehát minden lehe­tőséget az őszi szántás meggyorsítá­sára. Az élenjáró traktorosak persze nem nyugszanak bele a lemaradásba. Valacsai József a Babinmoszti Állami Gazdaság komplexbrigádjának tagja vállalta, hogy november 20-ig befejezi az őszi szántást. Naponta 18 órát dol­gozik és 9 hektárt szánt. A cukorrépa és kukorica betakarítása után azon­ban még körülbelül 100 kerekestrak­tor is számításba jöhet, így a terve­zett időnél jóval hamarabb elvégez­nénk a mélyszántást. A cukorrépának már csak 6,4 %-a van a földben. El­lenben az elszállítás némely járásban leginkább a lucsenyeciben, ahol 30, sőt 50 kilométerre kell szállítani a vasúthoz, kisebb-nagyobb nehézségek­be ütközik, mert például a Modrí­­kameny és Sahi közötti út nagyon rossz állapotban van. Meg kell említeni, hogy-a rimav­szkászobotai járásban cukorrépából a legszebb termést a bárcai szövetkeze­tesek takarították be, mégpedig 400 mázsát hektáronként, ami az idei vi­szonyok mellett kiváló. A kukorica betakarítása sem halad kellő ütemben. Pedig a jó száraz idő­járás igazán kedvezett. Sok még a lucsenyeci és a rimavszkászobotai já­rásban is a kukoricaszár. Igaz, hogy mindenütt igyekszenek lesilózni a cukorrépa karéjjal együtt, de a mun­kákat meg kell lényegesen gyorsítani. Az elmondott eredmények, észre­vételek és hiányosságok mellett kü­lön kell szólni a rétek és legelők ápolásáról és főleg trágyázásukról. A rétek és legelők tulajdonképpen egyik fő részét képezik a téli és nyári ta­karmányozásnak széna vagy legelő formájában. Ezért nem szabadna meg­történnie, hogy a szövetkezetekben és állami gazdaságokban elhanyagolják az ápolási munkákat. Ennek ellenére a közép-szlovákiai kerületben a rétek és legelők 12,9 %-a kapott csak trá­gyát. Alaposabban hozzá kellene látni ehhez a munkához is, hogy a jövő évi szénatermés kiegészíthesse a szán­tóföldi takarmányokat. Nagyon idő­szerű a rétek és legelők gondozása főleg a lucsenyeci járásban, ahol az Ipoly mentén száz meg száz hektár alacsonyhozamú rét van. b-g

Next

/
Oldalképek
Tartalom