Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-11-11 / 90. szám

Jobb üzemszervezéssel Ott kell kezdenünk, hogy a csa­­jekovoi EFSZ két esztendővel ezelőtt a járás gyengébb eredménnyel gaz­dálkodó szövetkezetei közé tartozott. Így volt ez a múltban. Ma azonban a közepesnél jotob EFSZ-ek közé so­rolható. Azt kérdezhetné az olvasó, hogyan .sikerült ez ilyen rövid idő alatt. Erre itt a válasz. A fiatal, újonnan megválasztott ve­zetők — akik a régiek helyébe lép­tek —. ismerve az üzemszervezés mód­szereit, s magát a tagságot, kitartó, aprólékos munkához kezdtek. Fölosz­tották a földterületeit dűlőkre, beállí­tották a helyes vetésforgót, elegendő tápanyagot juttattak a talajba, meg­szervezték az embereket és elkezdték a szakszerű termelést Ilyen volt a kezdet. Az üzemszer­vezést az adott lehetőségeknek meg­felelően alkalmazták. Utána szinte magától kínálkozott a következő, a magasabb színvonalú módszer, a gé­pesítés. Teljesen gépesítették a gabo­natermesztést, a talajműveléstől egé­szen a betakarításig. Míg azelőtt az egész falu az aratásban tevékenyke­dett, idén a kombájnotokon kívül csu­pán néhány ember vett részt az aratásban, de mire hozzáfogtak, már nem is volt mit aratniuk. A szakszerű talajmű ve lés, a helyes tápanyagellátás és a különféle gyom­­irtószerek alkalmazása — mint pél­dául az elgyomosodott gabonafélék-Akik már teljesítették Egyre jobban közeleg a nagy ta­nácskozás, a CSKP XII. kongresszusa. Az ország dolgo­zóinak százezrei értékelik munka­helyeiken a válla­lások teljesítését. Lelkes igyekezettel tesznek eleget adott szavuknak szövetkezeteink­ben, állami gazda­ságainkon és a ve­lük együttműködő kereskedelmi vállalatoknál és fölvá­sárló szerveknél is. A fölvásárlási feladatok teljesítése elsősorban a termelés színvonalától függ, azon múlik, dp kell hozzá a föl­­vásárlók leleményessége, rugalmas­sága, kell hozzá jó adag lelkiismeret. A levicei járásban a közelmúltban értékelték a Jednota falusi dolgozói­nak pártunk XII. kongresszusa tisz­teletére vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Az értékelésnek kitűnt, hogy a vidéki üzletvezetők közül a tojásfelvásárlás terén egész sor pél­dás dolgozó akad, aki a termelőkkel való szoros kapcsolat révén nagy­szerű eredményt ért el. Szorgalomra vall például az is, hogy havonta há­romszor is meglátogatták a termelő­ket, a tömegekkel jó kapcsolatot épí­tettek ki, minek folytán teljesíthet­ték adott ígéretüket. A legkiválóbb eredményt az uhlisz­­kái Mária Nováková érte el, aki a tojásfelvásárlás terén 139 %-os, to­vábbá az ondrejovcei Jednotá veze­tője Kálmán Irma, aki 112 %-os tel­jesítményt ért el. Ök ketten már jú­lius utóljáig eleget tettek felajánlá­suknak. Az értékelés további időszakában megállapítást nyert, hogy a vállalások teljesítéséért indított mozgalom újabb értékes eredményekkel gyarapította a példás dolgozók névsorát. Ilyenek például Karol Krizanovic Salovból, aki 117,7 %-os, Bozena Kollárová Bohunicéből, aki 103,6 %-ra, Stefan fíáry Inyából, aki 104,1 %-ra és Hal­mai Margit a zseliezovcei Jednota üzletvezetője, aki már szeptember utoljáig 100,9 %-ra teljesítette vál­lalását. A feladatok teljesítésében így ki­tűnt üzletvezetők mindegyike szemé­lyenként 300 korona pénzjutalomban, részesült, de mindamellett külön di­cséretet is érdemelnek, mert hiszen lelkes munkájukkal jó szolgálatot tet­tek nemzetgazdaságunknak, egész népünknek. Példaképül állíthatjuk őket a többiek elé. (-hai-) ☆ Nagyobb sejtű műlép Baskiria méhészeteiben Vlasztov kísérleteket végzett an­nak tisztázására, kiépítik-e a baskiriai méhek a legnagyobb sejtalapú mű­­lépet. A méhek az 5,65 mm átmé­rőjű sejteket kiépítették, az anya pedig termékeny petékkel petézte azt be. A rajok főhordáskor az 5,85 mm és a 6 mm átmérőjű sejtalapú mű­­lépet is szépen kiépítik. A nagyobb sejtű lépőkben nagyobb testű és hosszabb szipókájú méhek fejlődnek, e'zeknek mézhozama is nagyobb. A nagyobb sejtű műlépek használatát már 160 méhészetben (kb. 8000 csa­­fád) bevezették és az ufai műlép­­üzem már csak 5,7 mm átmérőjű műlépet gyárt. (Pcselovodsztvo) nél a Diikotex, a borsónál az NDP:20 stb. — kiváló terméseredmény eléré­sét tették lehetővé. így lett idén ár­pából a tervezett 2970 helyett 4948 mázsa, ami 45,38 mázsás hektárho­zamnak felel meg, zabbél 368 má­zsával termett több terven felül, ku­koricából ai előirányzott 24 vagon­nal szemben pedig 31 vagon szem­termést nyertek. Ebből nem nehéz megállapítani, hogy a szövetkezetnek 27 vagonnal több szemestakarmánya termett az előirányzottnál. Ez a tö­meg fölbecsülhetetlen mennyiségű takarmányértéket rejt magában. Eb­ből tartalékoltak 10 vagonnal a ta­karmánybiztosítási alapra. Ez a „vastartalék“. Cukorborsóért pedig 400 000 koronát vételezitek be. Ha a, szövetkezet terimés takar­­mánykészlete kevésnek bizonyult, ak­kor két vagon szemeskukoricáért 650 mázsa takarmányburgonyát szereznek be, így a cukorrépával együtt a. teri­més takarmány-képlet 20 vagonra gyarapodik. A takarmányalap további 210 vagon silóval bővül — ebből 45 vagon silókukorica — és 36 vagon lucemaszénával, valamint korlátlan mennyiségű taikarmányszalmával. Eb­ből kitűnik, hogy a csajakovoi szö­vetkezet bőséges takarmányalapipal rendelkezik. Ez pedig manapság igen fontos. Az időik szava megköveteli, hogy a növénytermesztés terén a termelést tovább fejlesszék. Ezzel szorosan összefügg a termelés szakosítása és hatékonyságának fokozatos emelése. Ezt szolgálja majd. a vetőmagvak termesztése is. Idén csakis standard búzafajtákat, Kosúti és Pavlovicei 198-ast vetettek. Ezzel jelentősen emelkedik majd a növénytermesztés­ből származó egyenes bevétel. A ter­melés hatékonyságának emelését másrészt az öntözéses gazdálkodás útján éri majd el a szövetkezet. A jövő évben üzembe helyeznek egy 140 hektáros öntözőművet 1 400 000 koro­nás befektetéssel,' s kiszélesítik az Intenzív vízkedvelő növények, mint például a zöldségfélék, szántóföldi szálastakarmányok, silókukorica és a kapások . termesztését. Az előzetes számítások szerint ezen a területen egyes növényekből 50—100 %-os több­lettermést érnek majd el. Ha például cukorrépát termesztenek, úgy 500 mázsás hozam mellett 4180 korona tiszta jövedelemre számítanak hektá­ronként. így néhány év leforgása alatt megtérül a befektetés. De akadnak a szövetkezetben rej­tett tartalékok is, amelyeket a na­gyobb eredmények, a hatékonyabb termelés érdekében ki 'kell és ki lehet aknázni. Tekintettel a magas színvo­nalú gépesítésre, adva van a lehető­ség a gabonaféléken kívül más terme­lési folyamatok teljes vagy részleges gépesítésére is. A jövőben ajánlatos lenne nagyobb területre kiterjeszteni a cukorrépa termesztését. Ez Ipari és takarmányozási szempontból egyaránt fontos és szükségesnek mutatkozik. Nagy segítség lenne továbbá a takar­mányborsó vetésterületének kiszélesí­tése, mivel ennek a fehérjeértéke megközelítőleg háromszor akkora mint az árpáé fáz árpa fehérjeértéke 6,5 %, a takarmányborsóé 18%). Ez annyit jelent, hogy 100 mázsa takar­mányborsó közel 300 mázsa árpa fe­hérje értékével egyenlő. Ebben a szövetkezetben is állandó feladat a tehenek haszonhozamának emelése és állandósítása. Ezt egyen­letes. okszerű takarmányozás útján lehet elérni.' Ennek érdekében aján­latos lenne a takarmánykel termesz­tése. Ez a takarmányféleség a 12—15 fekos fagyokat is elbírja, miáltal a téli hónapokban — november, decem­ber — friss húsos zöld takarmányt nyerhetnének tehénállományuk szá­mára. Az állattenyésztésben is meghonosodik a gépesítés A napokban adták át rendeltetésé­nek a több mint 400 férőhelyes gépe­sített hizlaldát. A csarnok jobb felé­ben helyezték el a hízókat, balodakm pedig a hizlalásra szánt növendéke­ket. A hízókból /dón még 120 darab kerül eladásra. Az építmény érdekes­sége, hogy a munkaművelet a moslék­­keveréstől kezdve az etetésig gépi erővel történik. Ez már a termelés magasabb színvonalának jel-e. A szövetkezet az állatok takarmá­nyozására szükséges keveréket a ta­karmánykeverőkből szerzi be. Ez na­gyon hasznos, hiszen 100 kg szemes­gabonáért 125 lóg fehérjében, kemé­nyítőben és a szervezet fölépítéséhez szükséges elemeikben gazdag takar­mányt kap vissza. A bő takarmány­­alap kihat a termelésre, s így a szö­vetkezet aránylag jól teljesíti terme­lési és eladási tervét. Például a har­madik 1 negyedévi terv teljesítésének ellenőrzésénél megállapítást nyert, hogy húsból 5700 kg-mal többet, az előirányzott 106 helyett 111,8 kg húst adtak el földterületük minden hek­tárjára (mezőgazdasági területük 597 ha). Az idén minden lehetőségük megvolt arra, hogy felkészüljenek a jövő évi igényesebb termelési felada­tokra. Erre vonatkozólag meg is tet­tek minden lehetőt. Jövőre 470 mázsa sertéshús eladását vettet tervbe. Már most 500 növendéksertésük van. Hízómarhából ez évben már csak 635 kg-ot adnak el. Jövőre 310 má­zsát tesz ki az' erre vonatkozó terv­­feladatuk, de jónéhány bikát is hiz­lalnak. Ezekből 30 darabot 450 kg-os átlagsúlyban 1963 januárjában, 20-at pedig februárban adnak át a fölvá­sárlóknak, úgyhogy az első negyed­évben 225 mázsa marhahús kerül piacra. A szövetkezet állatállományának följavítása céljából törzskönyvezett egyedeket veitek tenyésztésbe. Az egyik istállóban 72 «ilyen tehenet he­lyeztek el. Ezt az állományt az év végéig 100-ra egészítik ki. Ebben az istállóban a napi és darabonkénti fe­­jési átlag szeptemberben 11,2 litert tett ki. A második istállóban 73 te­henük van. Ez az állomány is TBC- mentes, de nem törzskönyvezett, ha­nem öregebb, vegyes állomány. Itt a fejési átlag 6,8 liter volt. Tehát a harmadik negyedévi tervüket tejből 19 584 literrel túltejlesítették, azaz hektáronként 34 literrel adtak el töb­bet. A föntiekből megállapítható, hogy a szövetkezet jé gazdák kezében van, de emellett további lehetőségek kí­nálkoznak az állattenyésztés nagyobb­­arányú föllendítésére. Például elég komoly hiányosság az; hogy a sertés­tenyésztésben az anyák nagy része a régi állományból tevődik össze, 8—10 év óta nem történt vérfölfrissftés, miáltal erősen megmutatkoznak a de­­generálódás jelei, holott 7—8 ellés után ki kellett volna cserélni az anyákat. Az utóbbi időben ugyan kí­sérleteket folytat az EFSZ a Comwall­­sertéssel történő keresztezéssel s megvásárolt 15 törzskönyvezett anyát, hogy alapul szolgáljon a hasznosabb, jövedelmezőbb fajtaéllcmány kialakí­tására. A szarvasmarháknál ajánlatos lenne az élesztősített takarmányok’.adagolá­sa. Erre a közeli cukorgyárból szinte kínálkozik a lehetőség. Tudvalevő, hogy az élesztősítés folytán a takar­mányban elszaparodnak a fehérjék, jelentős mennyiségű B- és D-vitamint, nyomokban E-vitamint nyernek. Ez nagyban hozzájárulna az állatok ter­melőerejének följavításához, s föltét­lenül takarmánymegtakarítást is ered­ményezne. Fájó pont a Szövetkezetben a három, fitenyésztés. Igaz, hogy a termelés szakosítása folytán jövőre eltérnek a baromfitenyésztéstől, de addig is min­den lehetőséget ki kellene használ-' niuk a hasznosság emelésére, amit az eddiginél korszerűbb takarmányozás­sal" lehetne elérni. Hiszen erre szük­ség lenne, mert a szövetkezet tojás­eladási tervét nem teljesíti egyenlete­sen. Az itt elmondottak alapján a gé­pesítés jobb kihasználása mellett a kemizálás nagyobbmérvfi alkalmazása révén a szövetkezetben lehetőség nyí­lik majd az egy hektárra eső munka­ráfordításnak a minimálisra történő csökkentésére. Ezáltal a gépekkel s vegyszerekkel végzett termelés haté­konyabbá válik; és a termelékenység részarányosán emelkedik. Ezek a le­hetőségek már a jelen esetben is ad­ta vannak a csajakovoi szövetkezet­ben. Csupán hozzá kell látniuk a megvalósításukhoz. MI más lenne ez, mint á mezőgazdasági termelésnek az Ipari színvonalra történő emelése. Muzslai Sándor, EFSZ-elnök, Námesny Ladislav, agronómus, Máté József, zootechnikus, Dr. Orság Stefan,' körállatorvos, Heksza István, a Szabad Földműves szerkesztője. Egy számadási tétel margójára A zemnéi EFSZ-ben Jóba Irénnel, a szövetkezet könyvelőjével a harma­dik negyedévi tervteljesítés kimuta­tásaiban lapozgatunk. Meg kell val­lani, hogy nem mindennapi olvas­mány a gondosan összeállított szám­vetés, amely arról tanúskodik, hogy a szövetkezet a már elért és pontos elemzés alapján még várható ered­mények szerint hármas sikert köny­velhet el. Túlszárnyalják a bevételek tervét, kevesebb lesz a kimerített költség és végül 4000 munkaegysé­get is megtakarítottak. Ez azt jelenti, hogy a szilárdított normák mellett a 34 koronás munkaegységre a 25 korona előlegen felül is jut valami a tagságnak. A még várható bevételek vizsgá­latánál megragadja a figyelmünket egy tétel. Bevétel 74 mázsa baromfi­hús értékesítéséből. Ezt közelebbről is megnézzük a helyszínen - vetem fel, és nyomban el is indulunk Ba­logh Sándor zootechnikus társasá­gában. Átesünk az ismerkedés első per­cein, s partnerem is bátrabban sza­­porázza a szót. Az idei csirkenevelés eredményeiről beszél. A nagy farmon januárban 5000 csirkével kezdték. Gondos prémium­­rendszert dolgoztak ki az elhullás csökkentésére. K r á 1 o v i c s Emma és társai, D e s z á t Ilona, Mada­rász Erzsébet és S z a p u Ilona de­rekasan megállták a helyüket. Két­hónapos korig csak 5 %-os volt az elhullás. Az állomány egy része még most is a 8 vándoról körül legelészik. Meg is látszik rajtuk a szakszerű gondoskodás, mert öthónapos koruk­ban már tojni kezdték. Eddig 46 000 tojás az eredmény, a 2000-nél több jércétől és még előreláthatólag 40 ezer lesz. Kellett ez az idő, vagyis eredménynyerés, mert a szövetkezet a régi tyúkállományát kiselejtezi. Csak így tudja tojáseladási tervét pontosan teljesíteni. Tovább megyünk hát a farm vé­géig — a pulykákhoz. Itt találjuk Královics elvtársnőt, aki mindkét termelési részleget vezeti. Az 1£60 darab pulyka dühösen rikácsol a drót­kerítés mögött. Megtudom ennek az okát is. Ugyanis tegnap még övék volt az egész határ, amelyből beszo­rultak, s egy hónapon belül eladásra kerülnek. Addig a napraforgó és a kukorica kellő adagolásban emeli sú­lyukat. A továbbiakban Královics elvtársnő tájékoztat arról, hogy 900 darabot a keltetőből kaptak, a többit maguk keltették. Jövőre 120 tojó he­lyett legalább 150-et hagynak, mert a keltetőkből késéssel kapják a kis­puskákat. Královics elvtársnó már nyolc esz­tendeje dolgozik a baromfitelepen. A pulykatenyésztéshez csak pár éve kezdtek hozzá, de az eredmények arra vallanak, hogy számításuk jól bevált. Okosan kezdeményeznek, — gyűjtik a .koronákat, ahol csak lehet, így aztán sok olyan tétel csúszik be a számvetésbe, amelyek végered­ményben hozzájárulnak a gazdag év végi elszámoláshoz. Gábris József, (Novézámki) Szép siker Aginyovi szövetkezet nagyon szép ered­ményeket ér el a szarvasmarha-hizlalás terén. Ennek köszönhe­ti, hogy marhahúsból az évi eladási tervet már egy hónappal ez­előtt teljesítette,' s az év végéig néhány ton­na húst ad el terven felül. Az állatgondozók egyike, Takács János, soha sincs ideje, min­dig van valami tenni­valója a rábízott nö­­•vendéktparhák körül. Bizony, ha azt akarja, hogy minden rendben legyen, kell is forgo­lódnia a 35 bika mel­lett. Hiszen ezek min­dig felügyeletre, gon­dozásra szorulnak. Já­nos bácsi azt mondja, hogy a feltételek nála sem a legkedvezőbbek. Igaz, hogy az istálló megfelel, de a takar­mánnyal már nem di­csekedhet. János bácsi azonban tud bánni a takarmánnyal. Este ad­dig nem megy haza; amíg munkáját ponto­san el nem végezte, s főleg amíg a takar­mányt .elő nem készí­tette a reggeli etetés­hez. A reggeli munkája ugyanilyen. Amikor itt kezdett dolgozni, „pausál“-ju­­talmazásban részesült, így volt ez minden munkaszakaszon; neki ez azonban nem tet­szett. Sokszor tanako­dott a többi etetőkkel, s vitába is szállt a ve­zetőkkel a jutalmazás ilyen formája ellen. így ment ez hetekig, hóna­pokig, végül aztán vál­toztattak rajta; azóta a hasznosság a mutató. S az eredmény? Ez a jutalmazási mód még jobb munkára ösztönzi. Szorgalmasan dolgozik, szépen keres. Minden kitermelt mázsa hús után 9 munkaegységet kap. Egy munkaegység­re előlegként 8 koro­nát fizet a szövetkezet. De ha minden szövet­kezeti tag olyan hűsé­gesen végzi a munká­ját, mint Takács bácsi, akkor bizonyára rövide­sen megnövekszik az értéke. Pár szót kejl szólni még azokról is, akik a szarvasmarha hizlalását végzik; 30—30 bikát gondoz Ilenin József és Demkó Miklós, a bikák napi súlygyarapodása eléri az 1 kilót. Iván Sándor, Kosice \MäQm.IcL hÖ.^ÖK A táj így a szőlődombról és a vársétányról nézve megragadó. A Labe és a Vltava folyók, itt a sző­lőhegy tövében ölelkeznek össze, hogy tovahömpö.lyögve életetadó vizükkel termékenyítsék a partjuk közelében elterülő mezöséget. Alul a síkságon a Horíni Állami Gazdaság végeláthatatlan szántói terülnek el. — Gazdag, nagyon gazdag ez a vidék — állapítja meg a látogató, de mi maradjunk a nótagyarapító­nál, a szőlőnél. A meredek dombokon elterülő szőlőskertek az állami gazdaság tulajdonát képezik. Amikor ott jártunk, vidám, fürgekezü asszo­nyok és lányok szedték a hamvas, telt fürtöket, a domboldalak tü­zes levének bqgyóit. Az út mentén jelsorakoztatott, nagy fakádakkal fölszerelt kocsik körül vidám traktoros-legények segédkeztek a szoknyásoknak, és ilyenkor mindig odasúgtak egy varázsszót, mire egészségesen csen­gő kacagás volt a válasz. Lám, a mélniki dombok hódító illata kihat az emberekre, az egész lüktető ottani szép életre. A pincénél hasonló a nyüzsgés. A csúszdákon a szőlő hamarosan a nagy medencékbe, majd a pré­sekbe, az édes lé pedig szobányi nagy hordókba kerül. Idén a 47 hektáron közel 25 000 mázsa szőlő termett, az egy hek­tárra eső piaci termelés ugyan­ennyi koronát tett ki. A közel­múltban új telepítésekkel 150 hek­tárra egészítették ki a szólóterü­letet, hogy továbbfejleszthessék a hagyományos mélniki borászatot. Megjegyzendő azonban, hogy itt a szólókertek olyan területeken helyezkednek el, amelyeket a mi körülményeink közt parlagon hagy­nának. Ennek tudható be, hogy a termelési és a bevételi összegek közt nem is oly nagy a különbség. De figyelembe kell venni, hogy a Rizling, Burgundi, Vavrinec, Mül­ler-Thurgau, Iramín, Szilvám és más szőlőfajtákat szinte hozzáfér­­hetetlennek látszó dombokon ter­melik. Az említett fajtákat már az ottani különleges viszonyoknak megfelelően nemesítették ki. A vadalany mindegyiknél. a. tősgyö­keres mélniki vadszólö, amelyet úton-útfélen Megtalálhatsz apró bogyótermésével. Ha megizleled a Vactálany bo­gyóját, s egy-két óra elteltével az ott kitermelt borok bármelyi­két megkóstolod, fölleled bennük a vadalanyra jellegzetes ízt. Lehetőségük nyílna az ottani körülményekhez mérten is új, ta­lán jövedelmezőbb egyédek telepí­tésére, de ezzel lerontanák a mél­­■ níki rögön kitermelt — kinemesí­tett szőlők borának hagyományos és jellegzetes ízét, illatát. Az ot­tani boroknak pedig a maligán fokon kívül ebben van a világ­piacon komoly, reprezentatív ér­tékük. Ezt igyekeznek továbbra is megőrizni. Erősen őszbe hajlott az idő. Hi­deg szél borzolja végig a mélniki fák lombjait. A Laben és a Vlta­­ván azonban tovább lüktet az élet. Időnként teherrel megrakott von­tatógőzösök hosszanhangzó kürtje rezegteti meg a levegőt, de a vízi­sport kedvelői is merészen dacol­nak a fák leveleit aranysárgává varázsló ősszel. A szőlődombok elhagyottak. Már a pince mélyén forr, buzog a must. Izére jelleg­zetes az őszi mélniki rög. Hoksza István Eredményes munka A velykékapusani komplexbrigád mégcsak ez évben alakult, s máris szép eredményeket ért el. A 18 tagú brigád nagy utat tett-meg. A tavaszi munkákat az agrotechnikai határidő­ben 5 nappal korábban végezte el, mint ahogy tervezték. Ezenkívül 11 ezer koronát takarított meg, és jó munkája eredménye az idei nagy terméshozam. Az aratást jól meg­szervezték úgyszólván mindenütt, az új módszereket alkalmazták. Szorgalmukat példázza az is, hogy már az őszieket elvetettél^ és az, hogy burgonyából 200 mázsát' sze­mes kukoricából 60 mázsát értek el hektáronként. Ezekért a szép ered­ményekért azonban nemcsak a bri­gádnak hálás a szövetkezet tagsága, hanem a brigád megalakítóinak is. Albert Sándor szövetkezeti elnök, Kiss Uászló agronómus, Szabó László és a fiatal C z a p Erzsiké volt a kezdeményező. (cs) növekednek az eredményei- '* * * Sfhi>MÍutf 3 1962. november 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom