Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-09-23 / 76. szám
A New Yorkéi ENSZ-palota festői szép parkjában az egyre csípősebb szeptemberi szél mind több sárguló levelet fúj le a földre. Bent a márványteremben a kerek asztalok köré pedig újból összegyűltek a világszervezet képviselői - ma már 108 ország megbízottja hogy .-folytassák a vitás nemzetközi kérdések békés úton történő rendezésének módját, lehetőségeit. A haladó emberiség bizakodással tekint az ENSZ-közgyűlés jelenlegi munkája elé, mert azt reméli, hogy végre tető alá kerülnek azok az égetően sürgős nemzetközi kérdések, amelyek állandóan, szinte megismétlődve borús felhőket teremtenek az emberiség békéjének egén. Különösen gondolunk itt az általános és teljes leszerelés megoldására, amely békés életünk alfája és ómegája. Az ENSZ-nek a békét és haladást kell szolgálnia A héten megnyílt ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakának munkája rendkívüli jelentőségű. A közgyűlés 16. ülésszaka ugyanis örökül hagyta a leszerelés kérdésének megoldatlanságát. Már a 18-hatalmi genfi leszerelési bizottság munkája is ezt a kérdést szolgálta, de az értekezleten tanúsított nyugati állásfoglalás olyannyira a már elvetett és sokszor leleplezett vonalat követte, hogy a bizottság gyakorlati előrehaladásról nem számolhat be. A békeszerető államok tehát ezúttal ismét kísérletet tesznek a legfontosabb napirendi pont, a „kérdések kérdésének“ rendezésére. A 16. ülésszak örökül hagyta a gyarmati kérdést is. A Szovjetunió, mint ismeretes, azt javasolta: 1962-t nyilvánítsák a gyarmati rendszer teljes felszámolásának esztendejévé. Ehelyett azonban az afro-ázsiai országok tervét fogadták el, amely végeredményben csak a gyarmati uralom megszüntetésének előkészítéséről rendelkezik. Az események bebizonyították, hogy a jóakaratú határozat kevés a döntő fordulat kiharcolásához. A kongói helyzet rendezetlensége nemcsak a legutóbbi ülésszak „hagyatéka“. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megvalósításához két év is kevésnek bizonyult. A mostani közgyűlés felelőssége azért is nagy, mert az imperialista hatalmak újabb összeesküvést szerveznek a központi kormány gyengítésére, Csőmbe uralmának megerősítésére. Ugyanakkor a világszervezet semmi komolyabb intézkedést nem tesz a kongói nép mártírjának, Gizenga veszélyben forgó életének biztosítására. A Kuba ellen indított amerikai propaganda háború, az USA-ban folyó kampány és a sorozatos provokációk a földteke különböző tájain, azokat igazolták, akik a legutóbbi közgyűlésen is figyelmeztették a világot ezekre a veszélyekre. Bár Kuba kérdése nem szerepel a napirenden, a legutóbbi események minden bizonnyal helyet kapnak a felszólalásokban. Hasonlóképpen említhetjük meg a nyugat-berlini fasiszták sorozatos provokációit is, amelyek állandó feszültségben tartják a világot. Az USA tovább provokál Kuba ellen A világ haladó közvéleményének egységes tiltakozása ellenére az amerikai imperializmus folytatja Kubaelienes mesterkedéseit. Az USA szenátusának egyes tagjai leplezetlenül hirdetik a washingtoni kormány agressziós terveit. A szenátus külügyi és hadügyi bizottsága együttes ülésén megjelent Rusk külügyminiszter is és tájékoztatta a képviselőket kormánya álláspontjáról Kuba ügyében. Több szenátor olyan javaslatot terjesztett elő, amely felhatalmazni Kennedy elnököt azzal a joggal, hogy „adott esetben hatékony intézkedést foganatosítson Kuba ellen, beleértve a fegyveres beavatkozást is“. Több nyugati hírügynökség jelentéséből kitűnik, hogy az USA guantanámói támaszpontján konkrét intézkedések történnek Kuba megtámadására. A jelentések hozzáteszik, hogy az amerikai haditengerészet több tengeralattjárója cirkál a Karibi-tenger térségében. Az elmondottakból kitűnik, hogy az USA nem hagyott fel Kuba-ellenes aljas szándékával. Sót, fokozza a feszültséget a világnak ebben a térségében. A kubai nép azonban — jelentette ki többek között Fidél Castro egyik televíziós beszédében — teljesen felkészülten várja a támadót, ha megzavarná Kuba békés életét. Kevés mosoly a Commonwealth záróülésén Londonban véget ért a Brit Nemzetközösség hatnapos értekezlete, amelyen heves szócsaták közepette arról tárgyaltak, hogy Anglia belépjen-e a Közös. Piacba, és ha igen, milyen feltételek mellett? Macmillan nap mint nap újabb pakolásban próbálta előterjeszteni a szigetország belépése körüli problémákat, a Commenweaith-országok miniszterelnökei azonban óvatosan kezelték az angol „érveléseket“. Különösen feltűnő nézeteltérésekre került sor a tanácskozás befejezése után kiadott közös közlemény megfogalmazásakor, amikor a miniszterelnökök azt követelték, hogy minden egyes tagállam álláspontját különkülön tüntessék fel a közleményben. Ez annál is természetesebb, mert Anglia csatlakozása esetén ezeket az országokat a legkülönbözőbb módon és mértékben érintené az új nyugateurópai gazdaságpolitika. Ezzel szemben Anglia általános megfogalmazásra törekedett, hogy a brüsszeli „hatokkal“ való tárgyaláson előnyösebb helyzetbe kerüljön, ahol előszeretettel dobják Macmillan orra alá a Commonwealth országainak feltételeit. A záróközlemény végül is kénytelen megemlíteni, hogy távolról sem egységesek a nézetek” a Brit Nemzetközösségen belül Angliának a Közös Piachoz csatlakozása ügyében. Bár az Erzsébet angol királynő által adott ünnepi fogadáson a felvevőgépek lencséi előtt mosoly csillant meg a Commonwealth-országok miniszterelnökeinek ajkán, de a mosoly mögött fel lehetett ismerni aggódásukat; ők, úgy látszik, leplezetlenül bevallják, hogy a nyugat-németfrancia hegemónia erősbödése a Közös Piacban Angliának és a Brit Nemzetközösségnek olyasmi, mint a1 bél nélküli dió. tg Kedden fejezte be munkáját Gottwaldovban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa állandó gépipari bizottságának 16. ülésszaka. A bizóttság jóváhagyta egyes fontos gépek, berendezések és műszerek, főként forgácsoló és forgácsmentes szerszámgépek, Dieselmotorok, vagonok, műanyaggyártó berendezések, s egyes műszerek termelésének szakosítását. Megtárgyalta továbbá a traktor- és mezőgazdasági gépgyártás szakosítására tett javaslatokat is. A bizottság az 1965-ig terjedő időre jóváhagyta a szakosított termékek kölcsönös szállításának növelésére irányuló javaslatot. I Hasznos látogatás Az NDK párt- és kormányküldöttsége befejezte romániai látogatását és a két ország képviselői közös közleményt- írtak alá, amelyben, megállapítják, hogy Románia és a Német Demokratikus Köztársaság között rendkívül szívélyes baráti kapcsolatok állnak fenn. A két fél egyaránt kifejezi azt az óhaját, hogy a jövőben még tovább bővüljenek az NDK és Románia közti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok. A közlemény, amelyet Walter Ulbricht elvtárs Németország Szocialista Egységpártje Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, valamint Gheorge Gheorgiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára írt alá, a leghatározottabban elítéli a világimperializmus által támogatott bonni militaristák agresszív provokációit. (CTK) „Az egész világ1 tudja, hogy az USA haditámaszpontokkal kerítette körül a Szovjetuniót és a többi szocialista államot. Vajon mit helyeztek el rajtuk — traktorokat? Avagy rizst, búzát, burgonyát, vagy egyéb terményeket termesztenek itt? Nem, fegyvereket hoztak ide!.. (A TASZSZ nyilatkozatából) NATO-agronómusok ... Ä KGST gépipari bizottságának üléséről A bizottság megvizsgálta azoknak a tervező- és szerkesztő Irodáknak szervezetét, amelyek a KGST tagállamok együttműködésével korszerű berendezések és műszerfajták terveit dolgozzák ki. Á tanácskozás a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. (CTK) ■ A kubai ellenforradalmárok megöltek három mezőgazdasági dolgozót, a kubai Kisgazdák Nemzeti Szövetségének három tagját. A gyilkosok áldozataikat kivégzésük előtt megkínozták. É Argentínában újabb válság tört ki. A fővárosban állomásozó helyőrség katonái fellázadtak az argentin szárazföldi haderők főparancsnoksága ellen, s felszólították Gudio elnököt, határozza el, hogy a katonai hierarchia két ellenséges csoportjának melyikéhez csatlakozik. ■ Bécsben a Nemzetközi Atomerőbizottság ülésén felszólalt Jemeljanov szovjet küldött, aki nagy jelentőségű beszédet mondott az atomenergia békés felhasználásának szükségességéről. ■ Laoszból Dél-Vietnamba helye* zik át az amerikai katonákat, - jelentik nyugati hírügynökségek. A genfi megállapodások értelmében ugyanis Laoszból ki kell vonni az amerikai csapatokat, amelyeket most a dél-vietnami nép elleni harcba vetik be. Ezt megelőzően Taylor tábornok, Kennedy elnök személyes katonai tanácsadója megbeszélést folytatott a dél-vietnami kormány tagjaival. ■ Meghalt a jemeni imám. A jemeni rádió jelentette, hogy szerdán 66 éves korában meghalt AHmad Ibn Jahja Mohamed Hamíd Ud-Dín jemeni imám, aki 1948 óta uralkodott. Helyébe Mohamed Albadr herceg lépett, aki közismert modern gondolkozásáról. Miniszterelnöki tisztségben többször tett erőfeszítést a szocialista országokkal való kapcsolatok elmélyítésére. 1958-ban járt hazánkban is. ■ Szabadságot Angolának és Kenyának! A gyarmati nemzetek és országok függetlenségének elismeréséről szóló deklaráció érvényesítésével megbízott ENSZ-bizottság szeptember 18-án 9 afrikai és ázsiai ország, a Szovjetunió és Jugoszlávia által előterjesztett határozati javaslatot hagyott jóvá, amely felszólítja Portugáliát, hogy szüntes_se be az angolai nép elleft fölytátott" háborút és ismerje el szabadságát. Gyorsítsuk meg a mezőgazdasági termelés fejlődését és használjunk ki minden tartalékot Ludmila Jankovcová, a CSKP KB politikai irodája póttagjának felszólalásából az SZLKP KB szeptember 15-i ülésén Pártunk történelmi sikerét jelenti, hogy 1948 őta, miután a munkásosztály véglegesen átvette a hatalmat köztársaságunkban, az ipari termelés Szlovákiában csaknem hatszorosára és a munkaviszonyban levő személyek száma 139 %-kal növekedett. Az iparnak és a foglalkoztatottságnak e rohamos növekedése megnyilvánul a lakosság életszínvonalának gyors növekedésében, ami főként az élelmiszerfogyasztás szüntelen emelkedésében mutatkozik. Csupán 1953-tól 1960-ig az egy főre eső húsfogyasztás 66 %-kal, a halé 128,6 %-kal, a zsír- és a szalonna fogyasztása 83 %-kal, a tojásé 19,5 %-kal, a növényi zsiradékoké 18,2 %-kal, a búzalisztből készült süteményé 43 %-kal s a cukoré 44,3 %-kal növekedett. Ehhez céltudatosan teremtettük meg a feltételeket a szocialista termelési viszonyok kiépítésével falvainkon. Évről évre gyarapszik a nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek száma, milliárdos összegeket fordítunk a mezőgazdasági beruházási építkezésekre, Szlovákiában a műtrágya felhasználása a háború előtti mennyiségnek 14-szeresére emelkedett. Jelentős tapasztalatokat szereztünk a szocialista mezőgazdasági termelés irányításában, amely Szlovákiában 1955 óta 13,2 %-kal, ebből a növényi termelés 3,6 %-kal, az állattenyésztési termelés pedig 25,1 százalékkal emelkedett. Amint azonban ezekből a számadatokból is látható, a mezőgazdasági termelés fejlődésében nincsenek meg a szükséges arányok, mert a növénytermelés, amely a mezőgazdasági ter-2y/ralfmé Földműves 1962. szeptember 23. melés fejlesztésének az alapja, csak kisebb mértékben fejlődik, s ezért az élelmiszerfogyasztás nagy részét behozatallal kell fedezni. A növényi és az állattenyésztési termelés fejlődése közötti nagy aránytalanság gyors leküzdése terén mindent latba kell vetnünk most azért, hogy 1963-ban lényegesen emelkedjék a növénytermelés. Gyorsan be kell fejezni a magasabb fekvésű körzetekben is az aratást, s mindenütt elő kell készíteni a talajt a vetésre, idejében és jól kell elvégezni az őszi munkákat. A gépek elégtelen kihasználását tükrözi az is, hogy lassú ütemben végzik a vetőszántást az ősziek alá. A nemzeti bizottságoknak hamarosan áttekintést kell nyerniök minden egységes földművesszövetkezet, állami gazdaság szükségletéről, s ahol a helyzet megkívánja, rugalmasan segíteniük kell. Szeptember közepén tartunk már, s a szántás lassú menete feltartóztatja a többi munkát is. Mielőbb be kell fejezni az ősziek vetését! A növénytermelés lényeges fokozása jövő évi mezőgazdasági termelésünk sikerének alapköve. Szlovákiában a hektárhozamok a Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal legutóbbi becslése szerint az idén is búzából 3,5 mázsával, rozsból 3,2 mázsával és árpából 3,1 mázsával lemaradtak a cseh kerületek hozamai mögött. Az 1953-as évnek erőteljes javulást kell hoznia a hektárhozamok terén. A repce termesztésénél azonban ehhez még nincsenek meg a kellő feltételek. A nyugat-szlovákiai és a közép-szlovákiai kerületben szeptember 10-ig 2869 hektáron még nem vetették el a repcét. Maga a trencslni járás 350 hektárt nem vetett be e nagyhozamú növénnyel. Nem állja meg helyét az az érv, hogy az aszály gátolta meg a talaj - idejében való előkészítését, hisz a r.yugat-szlovákiai kerület állami gazdaságai 105%-ra végezték el a repce vetését, az egységes földműves szövetkezetek azonban csak 84 %-ra. Ismerjük be, hogy mindezek a példák kifejezően tükrözik pártunk és a nemzeti bizottságok funkcionáriusai szervező munkájának minőségét és azt, milyen következetesen végzik és ellenőrzik feladataikat. A hazánk területét sújtó szárazság különösen nagy óvatosságra késztet bennünket a takarmányalap biztosításánál. Az őszi takarmányfélék vetésének eddig elvégzett 'alacsony hányada (2—3%) arról tanúskodik, hogy a saját takarmányalap biztosításához nem láttak hozzá mindenütt teljes komolysággal, habár, pártunk politikai irodája már nem egyszer felhívta pártunk funkcionáriusainak figyelmét arra, milyen komoly a helyzet a takarmány terén. A kormány külön határozatot hozott az 1963. évi terv előkészítésével kapcsolatban, amelyben a kerületi nemzeti bizottságok feladatává teszi, hogy rendkívül nagy figyelmet szenteljenek a takarmánytervek összeállításának és ellenőrzésének s minden tartalék felhasználásának., A legtöbb szlovákiai kerületben a kedvezőbb vegetációs feltételek és az aratási munkák idejében való elvégzése lehetővé tette volna a-gabonafelvásárlás gyors teljesítését. A valóságban azonban 1962. szeptember 10-ig a 6952 vagon gabonából, amely az országos felvásárlási terv teljesítéséhez még hiányzott, több mint egyharmadot, vagyis 2345 vagon gabonát még nem vásároltak fel Szlovákiában. Az aratási munkák gyors befejezésével egyidejűleg sürgető feladat — amint Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a kormány a nyugat-szlovákiai kerülethez intézett levelében hangsúlyozta — gondoskodni arról, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem, s főként az egyénileg gazdálkodó parasztok, teljesítsék a gabonafelvásárlás feladatát. A mezőgazdasági termelés .belterjességének növelésében s a szlovákiai mezőgazdasági termelés színvonalának a cseh kerületek színvonalára való emelésében az egyik döntő tényezőnek éppen a szarvasmarhatenyésztést tartjuk. Az állományok növelése és javítása mellett ténylegesen fokozni kell az állatok hasznosságát is. Főként arra kell törekedni, hogy növekedjék a 100 hektár földre eső tehenek száma, mert Szlovákiában e téren is lemaradás mutatkozik, s az állatok hasznossága is alacsony fokon áll. 1961-ben egy hektár mezőgazdasági föld után csak 385 liter tejet termeltünk, s ennek csak 50 százalékát vásároltuk fel a közellátás céljaira. Ez a tény ellentétben áll azzal az erőfeszítésünkkel, hogy fedezni tudjuk a fokozódó tej- és tejtermékfogyasztást. A szarvasmarha-tenyésztés nem kielégítő helyzetét fokozatosan megjavíthatjuk azáltal is, hogy a cseh kerületekből borjakat és üszőket telepítünk át, de a javulást elsősorban a saját tenyészettel kell elérni. Szlovákiában tavaly 100 tehéntől 64,8 borjút, míg a cseh kerületekben 81,55-öt neveltek fel. Ebből is látható, mennyit kell még behoznunk a szarvasmarha-tenyésztés terén. A folyamatos húsellátás megköveteli a felvásárlás egyenletes teljesítését és nem tűr késedelmet. Az összes vágásra érett sertést késedelem nélkül fel keik vásárolni. Lényegesen meg kell javítani a vágóbaromfi, a tojás és a tej felvásárlását is. Előtérbe lép a mezőgazdasági termelés belterjességének a kérdése is, valamint’ az ifjúság mezőgazdaságba való megnyerésének és nevelésének problémája. A mezőgazdasági dolgozóknak gazdasági szempontból kell tekinteniök é kérdésre. Á gazdasági szempont figyelembevételének hiánya nagyban fékezi a termelés gyorsabb fejlődését. Meg kell javulnia a tervteljesítés ellenőrzésének. Természetes, e javulás nem áll be a járási nemzeti bizottságok, az Állami Bank s. a védnökségi üzemek dolgozóinak hatékony segítsége nélkül. A szövetkezet gazdálkodásának megjavítása céljából az önköltség elemzéséből kell kiindulni. Komoly fogyatékosságok mutatkoznak a szövetkezetesek díjazása terén is. Számos szövetkezetben nem állapítottak meg teljesítménynormákat, s a tagokat a ledolgozott órák szerint díjazzák, a normákat néhol aránytalanul díjazzák és nem használják ki a prémiumok adta lehetőségeket sem. így azután nem csodálkozhatunk azon, hogy egyes helyeken a legjobb földön sem érnek el megfelelő eredményeket. Minden szövetkezetben rendet kell teremteni; s így növelni a munkaerkölcsöt. Csak az ilyen szövetkezetek fogják sikeresen emelni a termelést, növelni a szövetkezeti tagok jövedelmét, s így vonzóbbakká válnak az ifjúság számára is. Bár a mezőgazdaságban sok a fogyatékosság, szüntelenül abból kell kiindulnunk, hogy minden becsületes szövetkezeti tagnak, az állami gazdaságok dolgozóinak s a többi mezőgazdasági dolgozónak is érdeke, hogy mezőgazdaságunk mind a termelés, mind a mezőgazdasági termékek felvásárlása terén rendszeresen eleget tegyen feladatainak. Ebből kell kiindulnunk: szocialista öntudatosságunk nem engedi, hogy a feladatok nem teljesítésével aláássák népünknek a szocialista mezőgazdaság becsületébe vetett bizalmát. Erről tanúskodnak a pártunk XII. kongreszszusának tiszteletére vállalt kötelezettségek, amelyek elsősorban a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésére, valamennyi tartalék és saját forrás legnagyobb mérvű kiaknázására, másodszor pedig a mezőgazdasági termékek mennyiségének növelésére irányulnak, hogy egyre bővebben feltölthessük az állami alapokat.
