Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-09-16 / 74. szám

A vállalások teljesítése Hozzájárul az eladási terv teljesítéséhez A dunajszkásztredai járásban pár­tunk XII. kongresszusára számos vállalás született. Az alapos értékelés után a versenybizottság megállapí­totta, hogy bár nagyon sok szövet­kezet a vállalások alapján túlteljesí­ti az állami eladási tervet, több szö­vetkezet lemarad a tervteljesítéssel és járási méretben mindössze 760 má­zsa hússal termel­nek majd többet, a többi terményeknél viszont nem mutatkozik fölösleg. A vállalások még­is jelentősek, mert nagy mértékben hozzájárulnak az állami eladási terv teljesítéséhez és pótolják az egyes lemaradó gazdaságok miatt mutat­kozó hiányt. A járásban meglátogattunk néhány szövetkezetét, főleg azokat, ahol igye­keznek a vállalásukat túlteljesíteni. • Okocson, Fekete László, a helyi nemzeti bizottság titkára nem jön zavarba, amikor a vállalás teljesíté­séről érdeklődünk. Az időterv teljesí­téséről pontos nyilvántartást vezet­nek. Augusztus végéig be kellett volna adni 517 000 liter tejet, ezzel szemben 596 000-et adtak el. A kong­resszus tiszteletére 50 000 liter tej­többletet vállaltak, s máris teljesítik. Sertéshúsból, 850 mázsát kellett volna eladni, de már 932 mázsát adtak a közellátásnak. Marhahúsból 50 mázsát vállaltak terven felül. A kimutatás szerint ezt is teljesítették: 870 mázsa helyett 950 mázsát adtak be. Amint látjuk, Okocson előre meg­fontolt vállalásukat példásan teljesí­tik. • A mihalnaosztrovi szövetkezet főleg a tejtermelésben tűnik ki. Ter­ven felül több mint 100 000 liter tej­eladást vállaltak. Augusztus végéig 268 000 litert kellett volna eladni, de már 339 944 liternél tartanak. Külö­nösen jó munkát végez a harmadik tehénistálló kollektívája. Vikrent Já­nos feleségével, Varga Vince felesé­gével, Iván Péter és Kántor Irén pár­tunk XII. kongreszsusának tisztele­tére vállalták, hogy terven felül 35 719 liter tejet termelnek. Eddigi munkájukért nem kell szégyenkezni. Az eladási terv szerint augusztus vé­géig 130162 liter tejet kellett volna eladni, de már 151188 litert szállítot­tak a tejgyűjtőbe. A lelkes kollektíva még jobb eredményekre törekszik. • Az orehovipotonyi szövetkezet és a község a kongresszus^iszteletére túlteljesítette 300 000 tojásra kötött szerződését. Mindössze csak 12 mázsa hússal maradtak le, amit rövidesen behoznak, hisz van rá lehetőségük, mert például árpából 34 mázsás átla­got értek el. • Az ohradi szövetkezet verseny­táblájáról a következőket olvashat­juk: Az első félévi tervet tejből 8516 literrel túlteljesítettük, a második félévben 300 000 liter tejet terme­lünk, ebből terven felül 43 695. litert. A legjobb fejők most Gutái Vince és Almási Lajos. * * * Amint cikkünk elején is írtuk, a kötelezettségvállalások lényegesen hozzájárulnak a járási eladási terv teljesítéséhez. Nagyon helyes, hogy a szövetkezetek a vállalásokat bevették termelési terveikbe, mert így hozzá­segít a tervfeladatok teljesítéséhez. A hústermelésben a 760 mázsa több­letet járási méretben elérhetik, mert gazdag árpatermés volt és általában minden szövetkezetben több szemes­takarmányt gyűjtöttek a csűrökbe, mint a múlt évben. Jó etetési tech­nikával, a napi fejadag felemelésével lényegesen meggyorsíthatják a hús­termelést. (j) A plástovcei szövetkezetben 105 hektár silókukoricát vetettek. Eddig már több mint felét lesilózták. Eb­ben nagy segítséget nyújt a Pekusz újtípusú csehszlovák magánjáró siló­kombájn. A silókukorica nagy töme­get ad. Képünkön Sebestyén Pál me­­chanizátor a több mint kétméteres silókukoricában. Foto: Bállá sz eÍ£Stás A TREÜCSI szövetkezetben Egy elkésett aratóünnepély margójára A parasztember szeret vigadni a jól végzett munka után. A trebisovi járás mezőgazdasági üzemei pedig az idei aratásban kitettek magukért, ezt minden szépítés nélkül állíthatjuk. Volt is vigadozás az öreg Andrássy­­parkban, szombaton és vasárnap. Igaz, ha egy kicsit jobban a fenekére nézünk a dolognak, akadtak a viga­­dozók közt olyanok is, akiknek bizony még nincs rendben a szalmájuk. Sőt a kuzmícei szövetkezetben a minap még keresztek álltak a határban. Erről saját szememmel győződtem meg egy nappal az aratóünnepély előtt. Még szerencse, hogy másféle szö­vetkezetek is vannak a járásban. Zelenák József, a bodrogi szövetkezet elnöke már egy jó hónapja nyugodtan alszik az aratástól. Vagy Blasko Já­nos, a sztredanadbodrogomi szövet­kezet elnöke és Tuchyna János agro­­nómus joggal feszítette a mellét, amikor kombájnosuk, Burhát László átvette a legjobb kombájnosoknak kijárói jutalmat. 450 hektárról alig 14 nap alatt betakarították a termést és még a szomszédoknak is segítet­tek. Minden nagyítás nélkül, az aratás hősei a kombájnosok voltak. Hiszen nem egy közülük levágott annyit, mint régen egy jó kaszás egész em­beröltőn át. A kelet-szlovákiai kerületből a tre­bisovi járásban használták ki legjob­ban ezeket a nagyteljesítményű gé­peket. Egy-egy kombájnnal átlag 114 hektárt vágtak le, de akadtak szép számmal olyanok is, akik ennél jóval többet arattak a nyár folyamán. Sok a névtelen hős, akiknek a kö­vetkező kenyércsatáig elfelejtik a nevét. Mégis ezeknek az embereknek az érdeme, hogy a járás a kerületben elsőként teljesítette állam iránti kö­telességét, jóval megelőzve az örök vetélytársat, a mihalovcei járást. E járásbeliek azzal vigasztalódtak, hogy a szomszédiján maradt az elsőség. A torokreszelő tárkányi „kisüstön­­főtt“ hamar feloldotta az emberek nyelvét. Felszínre kerültek a hiányos­ságok. Nemegy szövetkezeti elnök, agronómus vagy egyszerű tag váltig fogadta, hogy jövőre bizony hamarabb tartják az aratóünnepélyt. P. L. A közelmúltban Trencsen jártam. Ennek az ipolymenti falucskának szö­­vetkezetesei akkoriban tettek pontot a gabonabetakarítás végére. Rozsból 30,6, búzából pedig 22 mázsát takarí­tottak be hektáronkint. A gabona­eladási tervüket 100,3 százalékra tel­jesítették. Ami a talajerő utánpótlását illeti, nem éppen a legkielégítőbb, hiszen csak 17 százalékát istállótrágyázzák a 250 hektárnyi szántónak. Harminc­hét hektárt meszeznek, s eddig csu­pán 350 köbméter komposztot készí­tettek. Az alagcsövezést nem tudják végrehajtani, mivel az Ipoly szintje magasabb, mint földjeik felszíne. Erre csak az Ipoly szabályozása után ke­rülhet majd sor. HÍVEN AZ ADOTT SZÖHOZ Jobbak azonban az eredmények az állattenyésztésben. Ezt bizonyítja az is, hogy augusztus 15-ig teljesítették évi sertéshúseladási tervüket, s az év végéig terven felül még 225 mázsa húst adnak a közellátás részére. Jórészt Ottmár János állatgondozó becsületes munkája nyomán született ez a szép eredmény. Jelenleg az 535 sertés darabonkénti napi súlygyara­podása eléri a 65—70 dekát. A szövetkezet marhahúseladási ter­vét (200 q) szintén lerövidített idő alatt, már november 30-ig teljesíteni akarja. Ugyanakkor december 20-ig nem kevesebb, mint ezer literrel túlteljesíti évi tejeladási tervét is. A feltételek megvannak rá, hiszen most is 7,1 liter a napi tejelékenységi átlag. A továbbiakban még vállalták, hogy a tojáseladási tervet is a ter­vezett idő előtt teljesítik. Eddig a 10 ezer tojás helyett már 12 362 tojást adtak el, s az év végéig 15 ezerre egészítik ki. A JÖVŐRE NÉZVE a trencsi szövetkezet a sertéshúster­melésre specializálódik. Ennek meg­felelően átszervezik a növénytermesz­tést: főleg kukoricát és árpát ter­mesztenek majd. Szántóterületük 418 hektárra bővül, s összesen 700 hek­tárnyi mezőgazdasági területen gaz­dálkodnak, mivel a mostani terület­hez csatolódik Sára- és Frencsok­­puszta, valapiint Alsódály is. Ha a termelés szakosításával járó előnyöket jól kihasználja a trencsi szövetkezet tagsága, a jövőben még szebb eredményekről számolhatunk m?jd be. Kajtor Pál (Zselovce) dösebbek dicsérete A borzavai föld nem a legjobb, mert a falu határa magasan fekszik, a talaj nyirkos, agyagos és köves. A borzovaiak mégis hősiesen küz­döttek nemzedékeken át a minden­napi kenyérért és igyekeztek'kihozni a földből, amit csak lehetett. A szövetkezeti gazdálkodás elég nehezen indult meg, de az évek fo­lyamán megerősödött itt is a szö­vetkezet: tavaly második helyre kerültek a rozsnyavai járásban. Eb­ben az esztendőben kissé lemarad­tak, de azért még ma is a jobbak sorába tartoznak. — Az idei termés kitűnő — mond­ja Plichta Béla, a szövetkezet elnö­ke, akit utam során felkerestem. — A termés átlagon felüli az idén, különösen a gabonaneműelf hoztak gazdag termést, de az elégtelen időjárás ellenére jó termés mutat­kozik krumpliból is és különösen a mák termése nagyszerű. Gaboná­ból eladási kötelezettségünknek az elsők között tettünk eleget, sőt még terven felül is adtunk a nép raktá­rába. — A faluban viszont azt hallot­tam — mondom az elnöknek —, hogy a tarlóhántással lemaradtak. Vajon mi ennek az oka? — Elsősorban az — feleli Plichta Béla —, hogy erősen kötött a talaj és eső úgyszólván egész nyáron nem esett ezen a vidéken. Ha esőt kapunk, minden erőnkkel azon le­szünk, hogy behozzuk a lemaradást. — A takarmánybetakarítást ho­gyan végzi a tagság? — A takarmányt már mind beta­karítottuk, csak az a baj, hogy ke­vés- termett. Sem a múlt ősszel, sem ez évben nem esett elég eső, s a nagy meleg szinte felperzselte a ré­teket. A gyenge szénatermést takar­mányszalmával igyekszünk pótolni, silóról is gondoskodunk, hogy ne érjen bennünket meglepetés a télen. A borzavai szövetkezet elnöke ez­után a tagság munkájáról, s ezzel kapcsolatban a fiatalokról beszélt. — Sajnos, azt kell mondanunk — folytatta az elnök —, hogy nálunk nem annyira a fiatalság, mint in­kább az idősebb korosztály végezte és végzi ma is a munka oroszlán­­részét. A fiatalok többnyire elsza­kadtak a földtől és az üzemekben keresik megélhetésüket. Ezen igye­keznünk kell segíteni. Az öregeket viszont meg kell dicsérnünk, mert igazán megtettek minden tőlük tel­hetőt a sürgős munkák mielőbbi elvégzése érdekében. Az asszonyok is elismerést érdemelnek, mert egész nyáron át szorgalmasan dol­goztak és különösen a cséplésnél tettek ki magukért. Meg kell mon­danom, hogy az asszonyokra mindig számíthatunk, és tudom, hogy a fér­fiak oldalán a jövőben is megállják a helyüket. (-des-) Szeptember 4-től 9-ig tartották Bratislava-Petrzsalkában a szlo­vákiai tenyészállatkiállítással egybekötött tenyészállatvásárt. Szlovákia állattenyésztői felve­zették legjobb tenyészállataikat: szarvasmarhát, sertéseket, baromi lovakat és juhokat. Az idei tenyés.. állatvásár megmutatta, hogy állat­tenyésztőink céltudatosan és jó irány­ban haladnak. Az elővezetett tenyész­állatok nemcsak tenyésztőik munkáját dicsérték, hanem a látogatók és a jelenlévő állattenyésztők számára is példát mutattak, milyen nagyteljesít­ményű haszonállatokra van szüksége szocialista mezőgazdaságunknak. A legnagyobb számban a tenyész­­szarvasmarha volt képviselve. Negy­venkét szlováktarka tenyészbikát ve­zettek fel, amelyből ötöt Elit Re­kordba, hetet Elit A osztályba, 18-at Elit B osztályba, hetet I/a. osztály­ba és ötöt az 1/b. osztályba soroltak. A pinzgaui fajtát 20 tenyészbika képviselte, amelyből négy az Elit Re­kordba, négy az Elit A osztályba, hét az Elit B osztályba és öt az I/a osz­tályba került. Szlovákiában a továbbtenyésztésre szánt tehenek 78 %-át mesterségesen termékenyítik meg, s így nagy súlyt fektetnek a jó minőségű tenyészbikák tenyésztésére. Jelenleg ugyanis egy tenyészbikára átlag 1180 tehén jut. A tenyészbikák kiválasztásakor az anya életteljesítményét, továbbá az apa anyjának és a távolabbi ősök termelőképessegét vették figyelembe. A szlováktarka fajtából az első he­lyezést az 56-os számú bika érte el, amelyet az Elit Rekord osztályba so­roltak, mivel hasznosság szempont­jából az Elit Rekord és küllem szem­pontjából az Elit osztályozást érde­melte ki. Az említett bika anyja ugyanis az összes elövezetett bika anyjával szemben a negyedik laktá­­cióban 6394 kg 3,91 %-os zsírtartalmú tejet adott, amelynek a zsírmennyi­sége összesen 250 kg volt. Az élet­teljesítmény szempontjából is a győz­tes bika anyja érte el a legjobb eredményt, mivel négy laktáció alatt A legkiválóbb tenyészállatok seregszemléje átlagban 4931 literes tejelékenységet ért el. A győztes bikát a trencsíni járásba tartozó velcsicehoholnái szö­vetkezet tenyésztette ki. A sikeres tenyészmunkáért aranyérmet, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Mi­nisztérium elismerő oklevelét és 20 ezer koronát kapott. Sőt, az első díjért járó 20 000 koronán kívül 80 százalékos különprémiumot ismertek el, s így a tenyésztők a győztes bi­káért összesen 36 000 koronát kaptak. Az ezüstérmet és a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium elis­merő oklevelét a 76-os számú Pinz­gaui tenyészbika kapta, amelyet szin­tén az Elit Rekord osztályba soroltak. Hasznosság szempontjából az Elit Rekord küllem szempontjából pedig qz Elit osztályba került és összesen 83,5 pontot szerzett. Ez a bika is rendkívüli prémiumot kapott, amely elérte a 80 %-ot. A bikát az szpisz­­skánováveszi járásban fekvő levocs­­szkélúki állattenyésztő állomás te­nyésztette ki, amelyet törzsállatte­nyésztői állomásnak ismertek el, mivel a pinzgaui szarvasmarhafajta tenyésztése terén Szlovákiában a leg­jobb eredményeket éri el. A harmadik helyre a szlováktarka fajtából a 24-es számú, a pinzgaui fajtából a 71-es számú bika került. A győztes bikák tenyésztői bronz­érmet és elismerő oklevelet kaptak, s a harmadik helyért járó pénzjutal­mon kívül annak 50 %-át elérő rend­kívüli prémiumban részesültek. A szlováktarka és a pinzgaui fajta tenyészállatok mind a tenyész, mind a haszon-tulajdonságok szempontjá­ból bizonyítják, hogy tenyésztőink további sikereket értek el és a te­­nyészmunka Szlovákiában magasabb színvonalra emelkedett. Ugyanezt bizonyították a felveze­tett tenyészüszők is, amelyekből 40 szlováktarka és 13 pinzgaui-fajta volt. A szlováktarka tenyészüszők közül a 82. számú üsző érte el a legjobb helyezést. A végső értékeléskor az Elit Rekord osztályba került és a legjobb pontozást kapta mind a hasz­nosság mind a tenyésztulajdonságok értékelésekor. A trnavai járás jarnái tenyészgazdaságának munkáját di­cséri, s az állattenyésztők ezért az üszőért aranyérmet és elismerő ok­levelet kaptak. Az említett tenyész­­gazdaság a kiváló tenyészeredménye­­ken kívül nagyon jó eredményeket ér el az állattenyésztés minden ága­zatában. Az elmúlt évben tehenenként 3452 literes átlagos tejelékenységet ért el. Az ezüstérmet és az elismerő ok­levelet a Viglasi Állattenyésztési Ál­lomás kapta a 108-as számú Elit Re­kord osztályba sorolt üszőért. Ez a gazdaság vezette elő a harmadik he­lyezettet fs amely szintén az Elit Rekord osztályba került s így el­nyerte a harmadik díjat. A pinzgaui üszők tenyésztői ezen a tenyészállatkiállításon és vásáron egyetlen érmet sem kaptak. A fajtán belül megtartott értékelésből a bar­­gyejovi járás juzsnímirosovi szövet­kezetének tenyészüszői kerültek ki győztesen, mivel ezek kapták a 3 leg­jobb értékelést. A hazai fajta tenyészbikákon és a tenyészüszőkön kívül a látogatók gyönyörködhettek a dán vörös és a jersey tenyészállatokban is, — ame­lyeket külföldről hoztunk be Szlová­kiába — és megtekinthették a szlo­váktarka fajta és az említett külföldi fajták kereszteződéséből származó utódokat. A tenyészsertéseket 42 tenyészkan és 54 tenyészkoca képviselte. Az elő­vezetett állatok rendkívül jó minő­ségűek voltak és az értékelés ered­ményei azt bizonyítják, hogy a ser­téstenyésztés nálunk egyre magasabb színvonalú. Ugyanezt bizonyította az idei píerovi tenyészállatvásár is, te­hát a szlovákiai tenyészállatvásár eredményei nem voltak egyedülállóak. Az elővezetett tenyészsertések nagy tenyészértékét bizonyítja az is, hogy a tenyészkanok 93 %-a és a tenyész­­kocák 100 %-a az Elit Rekord és az Elit osztályba került. A győztes tenyészkan a malézá­­luzsjéi szövetkezet tenyészmunkájá­­nak eredménye. Ugyanebből a szö­vetkezetből került ki a harmadik helyezett, a 171-es számú tenyészkan is, tehát a szövetkezet dolgozói az aranyérem mellé bronzérmet is kap­tak. A tenyészkanok közül a második helyezett a 13-as számú tenyészkan volt a Bajcsi Állami Gazdaság noví­­gyieli üzemrészlegéből, tehát az ezüstérem és a vele járó elismerő oklevél ebbe az állami gazdaságba vándorolt. A tenyészkocák közül az értékelésből a 159-es számú tenyész­koca került ki győztesen, amelyet a trencsíni járásban lévő beckovi szö­vetkezet vezetett föl. A jó tenyész­­munkát aranyéremmel és elismerő oklevéllel jutalmazták. A malézáluzsjéi szövetkezet te­­nyészgazdasága ismét sikert aratott, amikor a 68-as számú tenyészkocáért ezüstérmet kapott, tehát a tenyész­kanokért kapott arany- és bronz­érem mellé egy további eaüstérem került. A bronzérmet és az elismerő okle­velet a povazsszkábisztricai járásba tartozó horovcei szövetkezet kapta a 148-as számú tenyészkocáért. A sertéstenyésztésben a tenyész­­munkát továbbra is a jő minőségű sovány sertéshús termelésének nö­velésére irányítják, mivel a húsfel­dolgozó ipar és a fogyasztőközönség ez iránt mutatja a legnagyobb érdek­lődést. Eszerint a szempontok szerint céltudatosan választják ki a tovább­tenyésztésre szánt tenyészsertéseket. Az eddigi zsír-hústípusú sertések hússertésekké való változtatása érde­kében Szlovákiába landras sertéseket importáltunk, amelyeket a szlovákiai tenyészállatvásár látogatói is megte­kinthettek. Ugyanakkor megtekinthet­ték a két sertésfajta keresztezéséből származó utódokat is. A kiállításon látható baromfifajták a nagyüzemi technológia alkalmazá­sával utat mutattak, milyen irányban kell tovább fejleszteni a tenyésztői munkát. A juhtenyésztők összesen 51 te­nyészbikát és 24 tenyészbárányt ve­zettek elő. Köztük megláthattuk a merino, a cigája és a nemesített valaska fajtát. Az aranyérem és az elismerő oklevél a klenoveci szövet­kezetbe és a hornyani vetőmagneme­sítő üzembe került, az ezüstérmet és az elismerő oklevelet a Komárnói Ál­lami Gazdaság zlatnái üzemrészleae, valamint a Klástorpodznyievomi Ál­lami Gazdaság turcsánszkígyúri üzem­részlege, a bronzérmet és az elismerő oklevelet a gyemenovái szövetkezet, a Trencsíni Juhtenyésztői Kísérleti Intézet és a Viglasi Növénynemesítő és Magtermesztő Üzem nyerte. A szlovákiai tenyészállat-kiállítás­sal egybekötött tenyészállatvásár lá­togatóinak lehetősége nyílt arra, hogy megtekintsék« a Szlovákiában kite­nyésztett tenyészlovakat, részt ve­gyenek a lovaglóbemutatón, megte­kintsék az olimpiai drezúrát és az akadályversenyt, amelynek keretében 206 cm-es akadály átugrásával túl­szárnyalták az eddigi csehszlovák rekordot. A tenyészállat-kiállítással egybekö­tött tenyészállatvásárok nálunk már hagyományosak. Az idei tenyész­állatvásár is szemléltető útmutatást jelentett az ottlévő tenyésztők szá­mára további munkájukhoz. Karol Cernus mérnök, az Országos Tenyészállatminősítési Főigazgatóság bratislavai felügye­lőségének dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom