Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-09-09 / 72. szám
Készítsük elő és használjuk ki a cukorrépa betakarítását végző gépi eszközöket A cukorrépa betakarításának gépesítésében még nem értünk el olyan eredményeket, mint a gabona betakarításának gépesítésében. Igaz, hogy évről évre emelkedik a betakarítást végző gépek, rakodógépek és szállítóeszközök száma, azonban sokkal lassabb ütemben emelkedik mint a gabonakombájnok, szalmasajtolők mennyisége. Ezen kívül a meglévő cukorrépakombájnokat és rakodókat sem használjuk ki eléggé. MIT BIZONYÍTANAK A TAVALYI EREDMÉNYEK Az elmúlt évben a cukorrépa betakarításának gépesítését főként a cukorrépakiszántésra összpontosítottuk. A legnagyobb területen — 2870 hektáron — a nyugat-szlovékiai kerületben végeztük el a cukorrépa kombájnos betakarítását. Ám még ez a nagy teljesítmény sem felel meg azoknak a lehetőségeknek, amelyek ezen a téren a kerületben rendelkezésünkre álltak. Több mint 30 darab E-710-es jelzésű nagy teljesítményű kombájn egyáltalán nem ment ki a cukorrépaföldekre és többnyire a gépállomások gépszínjeiben állt, mivel a szövetkezetek nem voltak hajlandók megvásárolni őket. A munkába bekapcsolt 3-710-es kombájnok teljesítménye is alacsony volt, átlagban csupán ?8 hektár, és az SCZ jelzésű kombájn is csak 7,9 hektárról takarította be átlagban a cukorrépatermést. Például a dunajszkásztredai járásban az E—710-es jelzésű kombájnok átlagos idényteljesítménye 43 hektár volt, miközben a kombájnok 15 %-a átlagban több mint 60 hektáros, további 15 %-a 51—60 hektáros, 15 %-a 41—50 hektáros, 44 %-a 31 — 40 hektáros teljesítményt ért el, s csupán a kombájnok 15 %-a takarított be 30 hektárnál kevesebbet, A kombájnok gyenge kihasználásának okát az október 20-ig tartó száraz időjárásban, de főként a gépállomások tanácsadói szolgálata dolgozóinak, a cukorgyárak mezőgazdászainak, valamint a szövetkezetek és állami gazdaságok gépesítőinek gyenge aktivitásában kell keresnünk. De ennek ellenére Is 230 000 órával, kevesebb emberi munkára volt szükség, mint azelőtt. A gépesítés segítséget nyújtott az elmúlt évben a cukorrépának a földeken történő rakodásában. A T — 272-es rakodók, a szilonhálók és az NuJN —100-as rakodók több mint 55 000 tonna cukorrépát raktak teherkocsikra. Azonban a rakodás gépesítésére nem használtunk ki minden megfelelő eszközt. Elégtelenül használtuk ki főként a m^rkolókanalas NuJN —100-as rakodókat és a szilonhálókat. MILYEN FELADATOK VÁRNAK RÁNK EBBEN AZ ÉVBEN Földműveseinknek ebbén az évben az eddigi gépeken kívül 400 új gépi berendezés segít majd a cukorrépa betakarításában. A gépi berendezés a 2 —OCN 1-es répafejelőgépből és a 2—VCZ jelzésű cukorrépaszedőgépből 611. Ezek a gépek lehetővé teszik a cukorrépa kétmenetes betakarítását. A rakodásban további 170 darab NR- 120-as rakodó és 1000 darab NuJN— 100-as adaptér segít. A meglévő és az újonnan vett gépi eszközök jó kihasználása Szlovákia egyes kerületeiben a cukorrépa betakarításának teljes gépesítését teszik lehetővé az alábbi területeken: Nyugat-szlovákiai kerület 6000 ha, ebből 1500 ha kétmenetesen Közép-szlovákiai kerület 210 ha, ebből 60 ha kétmenetesen Kelet-szlovákiai kerület 380 ha, ebből 180 ha kétmenetesen A maradék területen a VRN-3-as traktorral vontatott cukorrépakiszántóval kell elvégezni a munkát. Az egyenes és a többmenetes kombájnos cukorrépabetakarítás, a rakodás gépesítése, valamint a cukorrépa-kiszántóval végzett betakarítás jó előkészületeket és munkaszervezést, s megfelelő technológiai folyamatot kíván. A BETAKARÍTÁS TECHNOLÓGIAI FOLYAMATAI Mivel a betakarítás elvégzésére és a cukorrépa rakodására néhány fajta és típusú gépi eszköz áll rendelkezésünkre lehetőségünk nyílik arra, hogy több technológiai folyamatot vezessünk be a gyakorlatba. A tulajdonképpeni betakarítást végző gépek ebben az évben négy alapvető technológiai folyamat alkalmazását teszik lehetővé. Ezek közül akármelyiket alkalmazhatjuk, csak az a fontos, hogy a munka szervezése, a munkafolyamatok egysége és a gépek helyes beállítása és jó kezelése között összhang legyen. Másképpen csökken a gépesítés hatékonysága. KÉTMENETES BETAKARÍTÁS A GYAKORLATBAN Az idei betakarításban először érvényesítsük nagyobb mértékben az elmúlt években kipróbált ún. többmenetes cukorrépabetakarítást. Tapasztalataink, valamint a külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ez a betakarítási módszer főként a nehéz és a kötött talajokon igen jól bevált. A 30 mázsás kombájn helyett ugyan két gép dolgozik, de ezek a gépek lényegesen könnyebbek, ami lehetővé teszi, hogy a nedves talajon is dolgozzanak. A kétsoros 2 —OCN — 1-es répafejelőgépet az RS—09-es traktor vontatja. Ez e gép a répafejeket tartályába gyűjti és a cukorrépaföldek végén vagy a fordulónál állő pótkocsiba vagy szekérbe szórja. A tartály 300 — 400 m hosszúságú sorok répafejeit képes magába foglalni. A hosszabb cukorrépaföldeken a tartály helyett traktorral vontatott pótkocsikat használnak, amelyek 1000 m hosszú sorok cukorrépafejének befogadására elegendők. Ott, ahol nincsen elegendő teherkocsi a cukorrépafejek elszállítására, a cukorrépafejeket a földek szélén halmokba gyüjthetik, ahol azonnal lasilózzák. A betakarítás második menetét a 2—VCZ jelzésű kétsoros répaszedőgép végzi, amely a cukorrépatesteket egyenesen a mellette haladó tehergépkocsiba vagy pótkocsiba rakja. A cukorrépa kétmenetes betakarítása teljesen gépesített és lényegesen meggyorsítja a betakarítási munkálatokat. Hektáronként csupán 61 órai emberi munkát kíván, ami 165 órával kevesebb, mint a VRN —3-as répakiszántóval végzett betakarítás, amikor a cukorrépa és a cukorrépafej rakodását kézzel végezzük. Ez a betakarítási módszer azonban jó munkaszervezést és a cukorrépa, valamint a cukorrépafej folyamatos szállítását követeli meg. Ezért elegendő szállítóeszközre, 5—7 pótkocsival felszerelt traktorra van szükség (a szállítási távolság szerint). Mind a két gép teljesítménye körülbelül 2 hektár 8 óra alatt. FEJEZZÜK BE AZ ELŐKÉSZÜLETEKET A cukorrépa gépi betakarítása megkívánja, hogy jól készítsük elő a gépeket, iskoláztassuk ki a gépek kezelőit, dolgozzuk ki a betakarítás munkatervét, és a növényzetet készítsük elő a betakarításra. A GÉPEK ELŐKÉSZÍTÉSE Legkésőbb szeptember 10-ig be kell fejezni az összes kombájnok, répakiszántók, rakodók, valamint a cukorrépa és a cukorrépafej szállítását végző eszközök javítását. Ügyelnünk kell arra, hogy a munka technológiája alapján a gépekből komplett gépcsoportokat állítsunk össze. Tehát elő kell készíteni a rakodókat, a cukorrépa rakodását végző markolókanalakat, a szilonhálók keretét, a traktorok pótkocsiját stb. A GÉPEK KEZELŐINEK ELŐKÉSZÍTÉSE Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gépek kezelőinek felkészültségére. Ez elsősorban a gépállomások tanácsadói szolgálatának feladata, amelynek munkáját nem annak alapján kellene értékelni, hogy mennyi szövetkezeti és állami gazdasági dolgozó jelent meg az iskoláztatáson, és mennyi igazolványt adott ki, hanem annak alapján, hogyan használták ki szövetkezeteikben a gépeket. Az elmúlt évben végzett ellenőrzés megmutatta, hogy a gépkezelők nem ismerték eléggé az E —710-es kombájn kezelését és a gépek helyes beállításának módját, gyakran még az iskoláztatást végző tanítók — a gépállomás dolgozói — sem ismerték eléggé. A MUNKA TERVÉNEK KIDOLGOZÁSA A betakarítás tervének kidolgozásakor a legnagyobb súlyt a betakarítást végző gépek és a szállítás öszszehangolására kell fektetnünk. Főként a következő elveket kell szem előtt tartanunk: 1. A kiszántott és az elszállított répa mennyisége között nem szabad nagy különbségnek lennie. Megfelelő az egy-kétnapos tartalék. Máskülönben kiszáradásból eredő veszteségek keletkeznek. 2. A betakarítás első napjaiban*körülbelül október 10-ig a betakarítás és a szállítás üteme lassúbb legyen, de október 10-től teljes ütemben hozzá kell látni a cukorrépa szállításához. A kezdetben érvényesített lassúbb ütemű betakarítás azért szükséges, mivel a cukorrépa fiziológiai szempontból még nem érett, és a cukorgyári rakodókon igen gyorsan rothadásnak indul. 3. A kombinált betakarítógépek és rakodók csak akkor érhetik el a tervezett idényteljesítményt, ha a betakarítás egész ideje alatt, tehát kezdettől fogva dolgoznak. A NÖVÉNYZET ELŐKÉSZÍTÉSE A betakarítás megkezdése előtt ■ cukorrépa vetésterülete sajnos gyakran igen elgyomosodik. A bonyolult cukorrépakombájn szerkesztői a gépet a cukorrépa betakarítására szerkesztették, nem pedig a gyomok betakarítására. Ezért a gyomnövényeket el kell távolítani. Mielőtt hozzálátnánk a cukorrépa gépi betakarításához, először a fordulóknál cukorrépakiszántóval betakarítjuk a termést, hogy a kombinált cukorrépabetakarítógép, valamint a cukorrépafejelőgép a cukorrépa megcsonkítása nélkül dolgozhasson. M. Bártól Köztudomású, hogy idén számos mezőgazdasági üzem olyan magas terméshozamokat ért el egyes gabonafélékből, amilyenre emberemlékezet óta nincs példa. A helyes agrotechnikán kívül hozzájárult az eredményhez a nagy termőképességü vetőmagvak alkalmazása, amelyet jórészt külföldről szereztünk be. Ilyen vetőmag többek között a Bezosztája búzafajta, amelyről a nyáron több helyről jó hírek érkeztek. Az alábbiakban ismertetjük a Bezosztája és más nagyhozamú búzafajta nemesítésének történetét. Hazánkban széles körben ismeretesek Pavel Pantelejmonovics Lukjanenko akadémikusnak, a szocialista munka hősének az őszi búza nemesítésében elért eredményei. A micsurini elvekből kiindulva, kiváló búzafajtákat tenyésztett ki és - mint a hozamok növelésének egyik fontos eszközét — a mezőgazdasági termelés szolgálatába állította. Több mint 30 éve dolgozik P. P. Lukjanenko a krasznodari szelekciós állomáson, amelyet 1955-ben mezőgazdasági tudományos kutatóintézetté Nagytanul búzafajták a termelésben ini@l|MQDGMDASÁGÁBDL Földműves 1962. szeptember 9. szerveztek át. Az általa, vagy a veletése alatt előállított fajták közül L1 az állami fajtakísérletben elismerést kapott. Valamennyit fajtakörsetbe osztották. Ezek a fajták a következők: Ferrugineum 622, Krasznoiarka, Pervenec, Kubanszkaja 131, subanszkaja 122, Szkoroszpelka 1, Sovcukrainka 85, Novoukrainka 84, Szkoroszpelka 3, Bezosztája 4 és Be- Eosztája 1. Ezenkívül P. P. Lukjanentónak több más őszi búza fajtája szerepel jelenleg az állami fajtakísérletben. A Bezosztája 4 és a Szkoroszpelka i fajtákat 1955-ben ismerték el. Ezek íozama lényegesen nagyobb a koráb>an elismert fajtákénál. A krasznolari terület krasznogvargyejszki kísérleti telepén a Bezosztája 4 — öt-A Bezosztája kalásza és a szemek D. P. Lukjanenko Lenin-díjas akadémikus, a Szocialista Munka Hőse a2 íltala előállított új búzafajta, a „Hibrid 18“ kísérleti parcelláján. (Zsulepova felv.) évi átlagot véve alapul — hektáronként 4,9 mázsával termelt többet, mint a Novoukrainka 84 (a Novoukrainka 4 — ugyanezen a kísérleti telepen — 51, illetve 50,4 mázsás hektáronkénti termést adott. 1959- ben már mintegy 1 millió hektár területet vetettek be a Bezosztája 4 és a Szkoroszpelka 3 vetőmagjával. E fajták előnye a szilárd, megdőlésnek ellenálló szalma a rozsdaellenállóság és a korai beérés. Ezek a fajták nagyszeműek, a belőlük készült liszt igen jó minőségű. A Bezosztája 4 nemesítő-javító tulajdonsággal rendelkezik. A Szkoroszpelka 3 öthét nappal korábban érik be, mint a Novoukrainka 85 és 84, ami lehetővé teszi, hogy az aratást hamarabb kezdjék, a felszabadult területet pedig másodvetésü kukoricával vessék be. A tudós-kutató fáradhatatlanul dolgozik a búzafajták tökéletesítésén. Bebizonyította, hogy a hibridfajtáknál megismételt egyedkiváiasztással nemcsak a minőséget lehet javítani, de új, értékes fajták is előállíthatok. A Bezosztája 4-et a szovjet szelekciós munka kiemelkedő eredményeként ismerték el. Ügy tűnt, ennél jobbat mér nem lehet előállítani. De nem így történt. P. P. Lukjanenko megismételt egyedkiváiasztással új, az éddiginél termékenyebb vonalat kísérletezett ki. Üj fajta jelent meg — a Bezosztája 1. Ez a búza a korábban elismert 35 — 50 q-ás hektárhozamonkénti termést adó fajtáknál 10 — 12 q-val nagyobb termést hoz. A krasznodari terület labini kísérleti telepén a Bezosztája 1 négyéves átlagban hektáronként 55,2 q termést adott, vagyis 14,1 mázsával többet, mint a Novoukrainka 84. Az új fajta a Szovjetunió más területein is bőven terem. 1960-ban a rosztOvi terület szemikarakórszki és celinszki kísérletig telepein a Bezosztája 1, 64,6, illetve 65,3 mázsát adott hektáronként. Különösen kiemelkedő eredményeket értek el ezzel a fajtával Kirgizia öntözött területein. A karakolszkl kísérleti telepen háromévi átlagban 66,3 mázsás termést takarítottak be hektáronként, 1958-ban pedig 80,1 mázsát, azaz 35,2 q-val többet, mint a korábban elismert Eritroszpernum 9 fajtánál. Ilyen nagy termés mellett is az új fajta szalmája alacsony és szilárd maradt, nem dőlt meg. A Bezosztája 1 rövid tenyészidejű, koránérő fajta. Jó tulajdonságaihoz tartozik a fekete és barna rozsdával, továbbá a porüszöggel szembeni ellenállóképessége, lisztjének kitűnő minősége, kiváló nemesítő, javító képessége. Kalásza jól benőtt, acélos, nagyszemu fajta. Az egy kalászon termett szemek össz-súlya 0,6 —1,0 gramm között ingadozik, egyes években eléri az 1,3 grammot. Ezermagsúlya a termesztésére kijelölt körzetekben 36-45 gramm. Ezt az új fajtát Észak-Kaukázusban, Ukrajnában, a Kaukázuson túl és Közép-Ázsia 12 kerületében termesztik. P. P. Lukjanenko sokat fáradozik a szelekciós munka metodikájának tökéletesítésén. A hibridzáció idejének lerövidítése és a legéletképesebb hibridek számának nevelése érdekében a keresztezéseknél új, csoportos bepor- . zási módszert dolgozott ki, amit széles körben alkalmaznak a Szovjetunió kutatóintézeteiben. Jelenleg a búza hibridizációjának új módszereit tanulmányozza, többek között a nem kasztrált virágú búza beporzását olyan kevert virágporral, amelybe idegen fajták virágporát is belekeveri, továbbá a korai nemzedékek hibridjei előállításának új módszerét, amelyekkel a búza fehérjetartalma növelhető. Ugyancsak kidolgozás alatt van a fagytűrő búzafajták szelekciós módszerének néhány kérdése. P. P. Lukjanenko sokéves termékeny munkáját nagyrabecsülik. A szelekciós munkában elért kiváló eredményeiért 1958-ban a Szocialista Munka Hőse kitüntetést kapta. A szelekciós módszerek kidolgozásáért a nagy termőképességű, jó lisztminőségű őszi búzafajták létrehozásáért a fajták széleskörű elterjesztéséért 1959-ben Lenin-renddel tüntették ki. P. P. Lukjanenko azokhoz a tudósokhoz tartozik, akik szoros kapcsolatot tartanak a kolhozokkal és a szovhozokkal, nagy gondot fordítanak az új fajták termesztésbe való gyors bevezetésére. Ennek eredményeként az 1959-ben' fajtakörzetbe osztott Bezosztája 1 fajtát 1960-ban mintegy 125 000 hektárról takarították be, 1960 őszén pedig már több mint félmillió hektáron vetettek ilyen magot. Lukjanenko folytatja munkáját. Jelenleg az őszi búza termőképességének további növelésén új, még nagyobb hozamú fajták előállításán dolgozik. Kiváló termőképességű, nagy kalászú virágbő megdőlésnek és rozsdának ellenálló a sztyeppéi aszályos körzetek számára pedig fagy- és szárazságtűrő fajtákat állít elő. Vezetése alatt felújították a kemény őszi búzák megdőlésének ellenálló, nagy termőképességű, jó lisztminőségü fajtáinak szelekciós munkáit. Az új, nagy termőképességű őszi búzafajtákat teljes mértékben fel kell használni a gabonatermesztés menynylségének gyors növelése érdekében. M. PRUCKOVA, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa