Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-29 / 69. szám
VI. ÉVFOLYAM • 23. SZÄM ASZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A silókukorica betakarítása r ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Pólyán József, főagronómus: A silókukorica betakarítása . 125 Dr. Manninger G. Adolf: A szakosítás növényvédelmi kérdései..........................................126 Mártonvölgyi László: Méhpempőt termel a bodoki farm 127 ÜZEMSZERVEZÉS Dr. Cséfalvay Gábor mg. mérnök: A szilárd jutalmazás jelentősége................................123 V_____________________________J 1^1 a már a silózás jelentősége a ga■ * bonabetakarítással egy szinten bírálható el. mert a szövetkezeteknél és az állami gazdaságoknál egyaránt az állatállomány takarmánybázisának alapját a jó siló képezi, mert vele sok szénát, répát, sőt abrakot is meg lehet takarítani. Az is közismert, hogy a silótakarmányokkal nyerhető egy hektárról a legtöbb tápanyag, ha betakarításuk és tartósításuk megfelelő. 1. A jó minőség elérésének egyetlenegy írott törvénye van: a hidegerjesztés lehetővé tétele. Régi igazság, hogy minél tökéletesebb valami, annál egyszerűbb. Ez jellemzi a hidegerjesztését is. A takarmányok jó konzerválására, a tejsavas erjedés lezajlása a legfontosabb. A tejsavbaktériumoknak az a jó tulajdonságuk, hogy a fehérjéket nem támadják meg. Anyagcseretermékük, a tejsav, kellemes ízű, gyengén savanyú, nem illó sav, amelyet a takarmány könynyen oldható cukráiból állítunk elő. A takarmány a tejsavtól kapja kellemesen savanykás szagát és tartósságát. A hidegerjesztésnél a legfontosabb, hogy a silózandó takarmánytömegből azonnal a lehető legtökéletesebben kiszorítsuk a levegőt. E cél elérése érdekében fonnyasztás nélkül, apróra felszecskázva, állandó taposással, már kezdettől fogva jó tömötten rakjuk a silót. A takarmány apróra tépése azért fontos, mert csak az ilyen takarmányt lehet egyenletesen elteregetni és ezek szinte hézag nélkül nyomhatók egymáshoz. Részben azért, mert apróra van szecskázva, részben azért, mert a szecskázással szabaddá tett sejtnedv, — amely az állandóan nagyobbodó takarmány-nyomás miatt és a folyamatos taposás miatt egyre erősebben szivárog ki a vágási felületekre —, lassanként minden hézagot kitölt, kiszorítva maga előtt a levegőt. A levegőtől elzárt növényi sejtek hamarosan megfulladnak, azután a meginduló erjedés levegő nélküli közegben és egész alacsony hőfokon megy végbe. Arra kell vigyázni, hogy a silózott tömeg hőmérséklete a 30 C fokot ne érje el. Ugyanis a hidegerjesztésen általában olyan erjedést értünk, ami 0 — 30 C fok között megy végbe. Gazdaságunkban nagyon sok silót megvizsgáltunk és tapasztalatból tudjuk, hogy a jól készített silókban az emészthető nyers fehérjében mutatkozó veszteségek a nullára csökkenthetők, s a keményítőértékének átlag 10 %-a használódik el a különféle erjedési folyamatokhoz. A hidegen erjesztett takarmány táplálóértékben és étrendi hatásában alig különbözik a friss zöldtakarmányoktól. 2. A silókukorica betakarítási időpontjának megválasztása nagyon fontos, mert ettől függ a siló minősége. A legkedvezőbb aratási időpont lelkiismeretes betakarítására nagyon kell ügyelni. Üzemszervezési meggondolásból kiindulva — a tejesérésben — elkezdeni, mert a kései betakarításnak az a hátránya, hogy ilyenkor a növény már sokat veszít nedvességtartalmából, szilázsa emiatt nem zöldtakarmánypótló. A teljes érésben lévő kukoricánál a vágás, hordás és silótöltés közben jelentősen nagyobb a levél- és a szemveszteség. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha a kukoricaszemek már megkeményedtek, akkor az erjedési folyamatokra már nem reagálnak, igya silóban is kemények maradnak, és etetéskor jelentős részük emésztetlenül kerül a bélsárba. Az érett csövű, száradó levélzetű kukorica hidegerjesztésre nem alkalmas. Ha bármilyen oknál fogva rosszul fejlődött, elhanyagolt, kapálatlan gyomos silókukoricánk van, úgy azt vágjuk le először, mert ezeknél csőképződésre nem számolhatunk, értékük minden nap kevesebb lesz. 3. A fővetésü silótakarmányok elsősorban a silókukorica silózása, nem tartozik a könnyű mezőgazdasági munkák közé, mert jó termés esetén hektáronként 400 — 500 mázsa zöldtömeget kell megmozgatni. Véleményem szerint nagyobb szervezettséget kíván, mint a gabonaaratás. Az előkészítésnél különösen ügyelni kell a silókombájnt üzemeltető erőgépre és a pótkocsik kiválasztására. Nem érdemes az üzemeltetést kisebb teljesítményű géppel erőltetni, mert ha kisebb a napi teljesítmény, romlik a szállítóeszközök kihasználása is, mert tovább tart a pótkocsi megtöltése. Fontos előkészítő munka a szecskaszállító pótkocsik hordóképességének fokozása a rakodófogat növelésével. Magasító nélkül pótkocsit használni nem szabad. Megjegyezni kívánom, hogy a silózás összköltségeinek felét a szállítási költségek teszik ki, éppen ezért a szállítás ésszerűsítése az önköltség csökkentését is magával hozza. A szállító traktor a silókombájn mellett megy. Amikor megtelik a pótkocsi, behúzhatja a kazal mellé, ott lekapcsol, egy üres kocsira rákapcsol és jön viszsza. A kazalra való felhúzást és ürítést más gépek végzik. 4. A jó minőségű siló készítésének következő folyamata a silóba rakott takarmányok alapos préselése, hogy a levegőt ki tudjuk szorítani belőle. Ezt a műveletet DT lánctalpas traktorral végezhetjük. A traktorok éjjel-nappal taposnak. Éjjeli taposás ezért szükséges, hogy az teljesen kiszorítsa a levegőt, mert nappal sok az anyag, ami a silókombájntól beérkezik és emiatta taposást nem tudják a lánctalpasok tökéletesen elvégezni. Nagyon fontos, hogy a kazal szélei is jól meg legyenek taposva, mert ahol nincs jó taposás, ott van a romlás. Ma már nagy, 100 vagor.os kazlakba rakjuk a silót, lefödelés nélkül, A kazal tetejét beszórjuk polyvával és őszi árpa maggal bevetjük, ezt jól lelocsoljuk és lesulykoljuk. Az őszi árpa kikel és szőnyegszerűen szigeteli a kazlat a felületi romlástól. 5. A silótakarmányok tárolását, a jelenlegi nagy tömeget figyelembe véve, hagyományos módszerekkel nem lehet megoldani. A hengersilók megtöltése és belőlük a silótakarmány kitermelése nehézkes és fáradságos. Az áthajtásos falközi silók általában beváltak, csak nagy az építöanyagigényük és így drágák. Az olcsóbb megoldásokhoz tartozik a szal(Folytatás a 127. oldalon.) ' lá etífjAmdASfíff 125 Silózzák a kukoricát, lesz bőven takarmány 1962. augusztus 29.
