Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-29 / 69. szám

A csilizskárad­­vani szövetkezet ossz- sertésállomá­nya 1200 darab. Az eddigi átlagos havi súlygyarapodás a: ossz-állománynál eléri a napi 36 de­kát. Felvételünkön az egyik hizlalda kifutója látható. (Foto: -gs-) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1962. augusztus 29. Ara 30 fillér XII. évfolyam, 69. szám. Új magra vár a föld M ég jóformán pontot sem tet­® * tünk a gabonabetakarítás vé­gére, máris itt az őszi szántás-vetés ideje. Szinte körmünkre égett az őszi repce vetése, no meg az őszi árpa magágyba juttatásával sem követünk el égbekiáltó hibát, ha augusztus vé­gén, vagy szeptember első napjaiban a földbe tesszük. Többhelyütt a szárazságra hivat­kozva, arra várnak, hogy majd meg­erednek az ég csatornái Ettől teszik függővé a kora ősziek talajának elő­készítését és vetését. Vájjon nem sültgalambvárás ez? Ott cselekszenek helyesen, ahol a szárazság okozta akadályokat — leleményességük lat­­bavetésével, a helyi lehetőségeket jól kihasználva — eltávolítják a szántás­vetés útjából. De hogyan? Teszik fel a kérdést a borúlátóbb vezetők, akik nem lát­nak más kiutat, mint az esővárást. Ügy, mint azt a binyai szövetkeze­­tesek, s más mezőgazdasági üzemek teszik: a szántást megelőzően eláraszt­ják, puhításnak vetik alá a talajt, hogy az ekét ki ne dobhassa, de be­fogadja az anyaföld. Sem a repce, sem az árpa, sem a takarmánykeve­rék területe nem oly nagykiterjedésű, hogy öntözni ne lehetne, ne bírnának vele. A keményebbfejűek erre így érvel­nek: „Hol vegyük az öntözőrendszert meg a vizet?“ Érdekes, hogy erre épp azok a szövetkezetek hivatkoznak, amelyek határukon át, vagy határuk mellett hagyják elfolyni kihasználat­lanul az aranyatérő vizet. S ahol semilyen termesztés vízforAs nincs, ott segítenek magukon a szövetke­­zetesek: kutakat fúrnak, s vizet fa­kasztanak. Nemcsak a kertészetet öntözik ilyenformán, hanem a szántó­földi takarmányféléket is. Ha száraz is a föld, tegyük inkább porba a magot, minthogy a raktár­ban maradjon. A már huzamosabb ideje dívó szárazság nem tarthat sokáig, a meteorológia lehűlést, a derült idő helyébe borús, esőre hajló időt jelez. De addig sem várjunk az esőre, amíg megérkezik! A föld is kölcsön ad, tehát adjuk meg neki a magáét! Gyarapítsuk a talaj humusztartalmát, pótoljuk az elhasználódott tápanyagokat, hogy a következő évben bő termést takarít­hassunk be. Ha kevés az istállótrá­gya, komposzttal egészítsük ki, s ves­sük el azt az általában helytelen gyakorlatot, hogy a zöldtrágyának vetett kultúrát feletetjük. A zöldtrá­gyának földben a helye! Természetesen, a trágyázásnak most van itt a legfőbb ideje, de a vetőmag alapos, szakszerű kiválasz­tása, előkészítése (tisztítás, csíraké­­pesség-megállapítás) sem halogatható. Ez évi tapasztalataink is azt mutat­ják, hogy nem volt hiábavaló a ma­gasabb terméshozamot nyújtó gabo­nafajták ajánlása. Soha még ilyen magas hektárhozamok eléréséről nem hallottunk, mint éppen az idén. Hogy a példáknak se szeri se száma, arról az újságolvasókat nem kell külön meggyőzni. Mégis, hadd említsük meg a palíni szövetkezetei, ahol búzából rekordtermést takarítottak be — hektáronként 38,8 mázsát. A paliniak négyéves vetőmagter­mesztési kísérleteinek, a gondos ta­lajelőkészítésnek, s az agrotechnika egyéb követelményeinek pontos be­tartásával elérték, hogy a szovjet Bezosztája 38,8 mázsát, a Diana 52,9 mázsát termett hektárja. A drahnyovi szövetkezetesek (trebisovi járás) ugyancsak hasonló eredményekről számolhatnak be: a Bezosztája 55, s a Diana 40 mázsát adott. De nemcsak Kelet-Szlovákiában, hanem az ország egyéb kerületeiben is hasonló termésről számolnak be mezőgazdasági üzemeink agronómu­­sai, csoportvezetői, egyszerű dolgozói, akik keményen helytállnak a termés frontján, hogy az adott szóhoz híven teljesítsék a CSKP XII. kongresszu­sénak tiszteletére tett vállalásukat. Tétlenséget nem ismerve, most is azon fáradoznak, hogy megteremtsék az ideinél is bőségesebb termés elő­feltételeit. Ne várjuk az esőt A novítrhi gazdaság Silóznak Eddig 12 941 tonna silókukoricát konzerváltak a kosicei járás szö­vetkezeteiben, állami gazdaságai­ban. A tervezett silókukoricának 7,3 százaléka került gödrökbe. Mindamellett a rudníki drienov­­cei, vajkovcei, gombosi és még több szövetkezetben már a silózási terv teljesítéséhez közelednek. Kell is a jó minőségű és ele­gendő kukoricaszilázs, hogy bő­ven tejeljenek tőle a tehenek. [ (ivá) Az idei rendkívüli csapadékszegény tavasz és nyár komoly gondokat okoz a szövetkezetekben és állami gazda­ságokban. A viszonyokhoz mérten mindenhol igyekeznek ellensúlyozni a csapadékhiányt kisebb-nagyobb eredménnyel, de sokhelyütt nem használják ki az adott lehetőségeket, s vagy nemtörődömségből, vagy a szervezési hiányosságok miatt állnak a szivattyúk. Dicsérni kell az olyan nagyszerű eredményekkel dolgozó gazdaságokat, mint a novítrhi, vagy a tomásovi. Az előbbi vízgazdálkodási kísérleti állami gazdaságban a közelmúltban kétszer is jártam, és csak elismerés­sel beszélhetek mindazokról a dol­gokról, amit ott láttam. Csupán összehasonlításképpen hadd írjak ide néhányat az elért eredmé­nyeikből: kilenc hektáron termesz­tettek őszi repcét, s az átlagos hek­tárhozam 35 mázsa volt, míg a kör­nyező szövetkezetekben ennek a felét termelték. A burgonya termesztésé­ben hasonló a helyzet. Az elért hek­tárhozam 220 mázsán felüli, míg a nem öntözött területeken a közeli szövetkezetek 70 — 120 mázsás ter­mést takarítottak csupán be. Ennek ellenére is fennáll az a tény, hogy a növénykultúrákat nem öntö­zik mindenhol úgy, ahogy arra mód lenne. Sok gazdaságban nincsenek kihasználva a szivattyúk, vagy kisebb géphiba miatt napokig állnak. Általában olyan hibákat is elkövet­nek kellő szaktudás hiányában, hogy — bár az öntöző berendezést üze­meltetik — kevés vizet juttatnak a talajba. Az ilyen öntözés természete­sen eredménytelennek bizonyul. Tud­r******************* ****** Géniből jelentik Augusztus 27-én kezdődött Géni­ben a 18 hatalmi leszerelési bizottság értekezletének 75. plenáris ülése. Elsőnek Arthur Dean, az USA kül­dötte szólalt fel, aki előterjesztette az USA újabb javaslatait a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére. Utána Joseph Godber, az angol küldöttség vezetője, majd az elnöklő Francesco Cavalatti beszélt. A következő felszólaló Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter első he­lyettese, a szovjet küldöttség vezető­je kijelentette, hogy a szovjet kül­döttség tanulmányozta a nyugati ha­talmak javaslatait. A nyugati hatal­mak hétfői két javaslatuk benyújtá­sával azt a látszatot akarják kelteni, hogy hajlandók a kompromisszumra. Lényegében előző javaslataikat ismé­telték meg más változatban. Kuznye­cov beszéde végén hangoztatta, hogy a nukleáris kísérletek betiltása kér­désében a megegyezés egyetlen útja a nyolc semleges állam emlékirata elveinek feltétlen elfogadása. (CTK) Közlemény a kormány illéséről A kormány augusztus 24-i ülésén a kerületi nemzeti bizottságok elnö­keinek jelenlétében vitatta meg az 1963-ik évi állami terv- és költségvetés javaslatának kidolgozását célzó intézkedéseket. Megállapította, hogy a tervjavaslattal kapcsolatos teendők érdekében egész gazdasági apará­­tusunknak arra kell összpontosítania tevékenységét, hogy az 1963 évi terv a népgazdaságunkban megnyilvánuló eddigi fogyatékosságok kiküszöbö­lésére irányuló fokozott törekvéseket juttassa kifejezésre. Hangsúlyozta, hogy az iparban kulcsfontosságú feladatnak kell tekinteni a kohászat fejlesztésének meggyorsítását. A közszükségleti cikkek terme­lése szakaszán be kell szüntetni az olyan árucikkek gyártását, amelyekből elegendő készlet áll rendelkezésre, s melyek iránt az érdeklődés kicsi. Az így szabaddá vált anyagokat és termelőüzemeket fel kell használni olyan árucikkek gyártására, amelyekkel mindeddig nem elégítjük ki kellő­képpen a keresletet. A mezőgazdaság helyzetével foglalkozva a kormány hangsúlyozta azok­nak az intézkedéseknek fontosságát, amelyek alapján a mezőgazdasági termelés növeléséhez szükséges reális feltételek létrejönnek. Megállapí­totta, hogy szükséges kidolgozni a takarmánykészletek mérlegét és a takarmányozási terveket, s az állatállomány téli ellátása érdekében fel kell tárni és ki kell aknázni az összes takarmányforrásokat. A mezőgazdasági üzemeken belüli, az egyes járások és kerületek közötti szocialista munkaverseny fejlesztésével hozzá kell járulni a mezőgazda­­sági dolgozók kezdeményezésének támogatásához, a nyári és az őszi mező­­gazdasági munkák időbeni és jóminőségű végzése céljából, s hogy eleget tegyenek a növényi és állattenyésztési termékek állami felvásárlási ter­vében kitűzött kötelességeiknek. A kormány arra a következetetésre jutott, hogy az állattenyésztési termékek felvásárlásában megnyilvánuló fogyatékosságok okát nemcsak a termelésben kell keresni, hanem abban is, hogy nem eléggé színvonalas a felvásárlási szervek és a nemzeti bizottságok szervező munkája. S ezért felhívja az említett szervek figyelmét, hogy az aratási munkálatok és a növényi termékek felvásárlása értékelésével egyidőben az állattenyész­tési termékek felvásárlásának is szenteljenek nagyobb figyelmet. A kormány ülése befejező részében egészségügyi kérdésekkel és a nem­zetközi kapcsolatainkkal összefüggő további kérdésekkel foglalkozott. (CTK) SEGÍTSÜK a falu tanulnivágyó fiataljait A Buzitkai Mezőgazdasági Szaktan­intézet épületében nagy a sürgés­forgás. Bizony akad itt tennivaló. Lucsenyecről nemrég költözött ide az iskola. Huszárik igazgató elvtárs­sal végigjárjuk a termeket. A diák­szálló minden követelményt kielégít majd, de még sok rajta a munka. A cserépkályhákat még csak most kezdik rakni. A szerelőműhelyben Július Kubisnak a füle sem látszik ki a munkából. Vasesztergapadokat állítanak be, és javítják a vaságya­kat. A konyhában Horváth bácsi csó­válja a fejét. — Bizony, ez a tűzhely beteg. Ki kell cserélni a fűtőtesteket. Azonnal menni kei! Filyakovóra. — Hát egy kissé megkéstünk — mondja az igazgató —, de reméljük, indulásig mindent helyreteszünk. — Elég tanuló jelentkezett az is­kolába? — Szinte meglepő, hogy a falusi fiatalok, mennyire igyekeznek az is­kolába. Több a jelentkező, mint amennyit tanítani bírunk. — Milyen szakra képesítik a tanu­lókat? — A mezőgazdaság legfontosabb kérdése most a gépesítés. Az egyik tagozatunk hároméves és mezőgaz­dasági gépjavítói képesítést ad. Akik már elvégezték máshol a kétéves tanonciskolát, ■ nálunk egy év múlva gépesítőt képzünk belőlük. — Az előbb mondotta, hogy a föld­műves ifjúság tanulásvágya határta­lan. Kíváncsiak vagyunk, vajon hogy támogatják a szövetkezetek a tanu­lókat. — A múlt évben nem a legjobb tapasztalataink voltak. Több esetben előfordult, hogy egyes szövetkezetek valósággal fékezték a fiatalok iskolába kerülését, és ha már meg is kötöt­ték a szerződést, nem akarták fe­dezni az iskolázással járó költsége­ket. Öt szövetkezetét még bíróságra is kellett adni. — Idén jobb a helyzet? — A szövetkezetek az elsősökkel mindenütt megkötötték a szerződést, de sajnos, még mindig akadnak olyan szövetkezetek, amelyek bele­foglalják a szerződésbe, hogy támo­gatják a tanulást, de az iskolázás költségeit nem fedezik, mert nincs rá pénzük. Ezekbe a szövetkezetekbe ellátogatunk, és igyekszünk meggyőz­ni a vezetőket helytelen álláspont­jukról. Az össznépi vitára kiadott párt­dokumentum leszögezi, hogy évente mintegy 40 000 mezőgazdasági fiatalt kell megnyerni tanfolyamok és az iskolák széles hálózata számára. Hangsúlyozza, hogy pártunk Központi Bizottságához sok panasz érkezik, hogy a szövetkezetek nem akarják megkötni a szerződést. Ideje volna már felszámolni ezt a helytelen nézetet. A szövetkezeteknek egyre több szakemberre van szük­ségük. Vajon miért akadályozzák ak­kor a fiatalok tanulását? (-b-) A szociolisto mezógozdosógért Több figyelmet az őszi repce vetésére Fontos olajnövényünk az őszi repce. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a kelet-szlovákiai kerület egyes járásai mindamellett kevés figyelmet for­dítanak az agrotechnikai követelményeinek betartására. Csakis ezzel magyarázható, hogy augusztus húszadikáig a trebisovi járásban egyetlen hektárnyit sem vetettek. A tervezett 7000 hektárnyi területből csak 224 hektárt készítettek elő vetésre. Hasonló a helyzet a kosicei és a michalovcei járásokban is. Azzal a különbséggel, hogy az egyikben 50, a másikban csupán 33 hektárba ve­tették el a repcét. A kerület mezőgazdasági üzemei követhetnék a hazsini, velykézálu­­zsicei, parchovani szövetkezet, valamint a Szobrancei Állami Gazdaság példáját. A kosicei járásban előljár e téren Cesztyice, Hodkovce, vala­mint a Valaliki Állami Gazdaság. (pl) Öntözéssel még &k*Äkm«ap4sok Használjunk ki minden lehetőséget az öntözésre meggyőző eredményei • Milyenek a kilátások? A szárazság erősen próbára teszi kapásnövényeinket. A kukorica, búr gonya, s főleg a cukorrépa terméseredményei sokban függnek attól hogy a vegetáció utolsó szakaszában milyen a talaj víztartalma. ni kell az öntözés előtt, hogy milyen a talaj víztartalma, továbbá ismerni kell a talaj maximális vízbefogadó­képességét s a növény vízigényét, és ehhez viszonyítva százalékban meg­határozott mennyiségű vizet adagolni. Mivel ez az eljárás pillanatnyilag gyakorlati téren kissé hosszadalmas lenne, s fölösleges időveszteséget is okozna, egyszerűbb megoldás is talál­ható. Általában egész Dél-Szlovákiábafn egyenlő mennyiségű csapadék hullott ez évben. A kísérleti állomások ada­tai alapján talajaink és az egyes ter­mesztett kultúrák vízigénye körül­belül megfelel annak a vízmennyiség­nek, amit egy szórófej négy óra alatt képes a talajba juttatni. Sokhelyütt hibát követtek el ab­ban, hogy nagy területet meg akar­tak öntözni, s most csodálkoznak, hogy eredmény nem mutatkozik. Eb­ből kitűnik az, hogy öntözni alaposan és állandóan kell. Ha a talaj által igényelt vízmennyiségnek csupán kis részét juttatjuk a talajba, a mostani szárazságban órák alatt kipárolog és a növények ezáltal még többet veszí­tenek. A gyakorlat azt mutatja, hogy sok gazdaságban felületes jelentéseket készítenek azokról a területekről, amelyeket öntöznek. E jelentések alapján e napokban a nyugat-szlová­kiai kerületben 31 000 hektáron kel­lene öntözni a szántóföldi kapásokat és a takarmánynövényeket: a valóság viszont az, hogy e területnek mind­össze a fele kapja meg azt a víz­­mennyiséget, amit igényel, amelynek megadásához lehetőségeink vannak. Mi tehát a teendő? Legfontosabb, hogy szervezésileg megoldjuk az öntözés kérdését. Tu­dunk kétműszakban szántani, vetni, komplex gépesítéssel takarítjuk be a nahnnát rövid két hét alatt. S ha szükséges, éjjel-nappal vagyunk a földeken; miért nem lehet ezek után akkor éjjel is öntözni? Meg kel! szervezni azt, hogy öntö­zőberendezés megállás nélkül dolgoz­zon — minden műszak és egyéb gátló körülmény nélkül. Csak így lehet biz­tosítani a termést és semlegesíteni a szárazságot. (-gs-)

Next

/
Oldalképek
Tartalom