Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-22 / 67. szám

Egy agronómus hozzászól Esteledett már, amikor Kubík Ist­ván, a mosztovai szövetkezet agronó­­musa bejött a határból. Megtörölte izzadt homlokát, majd arról tájé­koztatott, hogy az árpa tervezett hektárhozamát csaknem 12 mázsával túlteljesítették, 39,8 mázsát takarí­tottak be hektáronkint. — Olvasta már a pártdokumentu­mot? — Igen, olvastam a mezőgazdaság­ra vonatkozó részét. Mi is ehhez tart­juk magunkat. Tapasztalatunk az, hogy a búza alá jó magágyat kell készíteni, s idejében kell a földbe tenni. Szövetkezetünkben évente meg­adja a búza a 30 mázsát hektárja. Az árpát is szeptember végéig el­vetjük. A továbbiakban arról beszélt, hogy vegyszerek használatával, a talajerő állandó fokozásával, további gépek beszerzésével, alapos gépkihasználás­sal, az új és újabb technológiai el­járások alkalmazásával, a dolgozók szaktudásának szüntelen gyarapításá­val elérhetjük 1970-ig az ipari ter­melés színvonalát. Krajéovic Ferdinand (Galanta) Mindnyájunk jobb ellátásáért A közelmúltban a mezőgazdasági termékek felvásárlására vonatkozó új intézkedések léptek érvénybe, melyek részben az apró földtulajdonosok el­adási feladatait, részben pedig a házi sertésvágásokkal kapcsolatos kötele­zettségeket szabályozzák. Az új Intézkedések több okból szükségesek. Köztársaságunk arány­lag nem nagy és hegyvidékekben gazdag területével nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy ne szá­moljon minden hektárnyi földterület­tel. Az egy lakósra eső mezőgazda­sági — de még inkább szántóterü­letet számítva nem tartozunk a leg­gazdagabbak közé. Ezzel szemben vi­szont élelmiszerfogyasztásunk Euró­pában egyike a legmagasabbaknak. Ha tehát ezt a színvonalat meg akar­juk tartani és az élelemfogyasztá­sunkat tovább szándékozzuk növelni, minden rendelkezésre álló lehetősé­get értékesítenünk kell; mégpedig nemcsak szocialista nagyüzemi ter­melésünk fokozásával, hanem bizto­sítanunk kell a termelést minden ár mezőgazdasági területen is. Ne felejtsük el, hogy ezek az apró földtulajáonok összesen 280 000 ha Mesél a múlt TJ'etoen nyarat ért meg már Kék e s Józsi bácsi. A búza­tábla kellős közepében találtam ezt a veterán harcost. — Mi járatban, Kekes bácsi? — Hát nézem ezt az orosz masinát, ezt csodálom. Olyan gyönyörűen dol­gozik, hogy még a világ legrosszindu­­latúbb embere sem találhat benne hibát. Hogyne ámuldozna Józsi bácsi, hi­szen ilyen aratást még nem látott, amióta eszét tudja. H o czk ö Géza kombájnos és segédje, T r o s k ó Béla meghosszabbított műszakban 350 má­zsa terményt csépelt ki a vörösre festett SZK-3-assal. Ezért ámuldozik az öreg! S emlé­kezik, meg összehasonlítgat. — Amikor tizenhatéves voltam, először kóstoltam bele a kenyérkere­sésbe. Akkor 1909-et írtak. Alig tud­tam aludni a nagy nap előtti éjjelen, hiszen izgatott az, hogy nyolcvan kepésarató között vághatom az arany­sárga életet.... A beosztást a kasz­­nár hajtotta végre: négy kaszás és négy marokszedő alkotott egy cso­portot. Még ma is emlékszem rá, Zöldhegyi Sámuelnek hívták. Az öreg tekintete egy pillanatra a távolba réved, majd újra beszél, el­mondja, hogy minden tizenharmadik kereszt volt csak az övék. — Az első kaszás, Géczi Mihály bácsi kaszája alatt megharsant a ga­bona. Közben rámnézett és azt mond­ta: „Hej, de keserves mesterséget vá­lasztottál, fiam. Nehéz kenyér ez ...“ Mit bántam én, mit is mond az öreg Mihály. De minél magasabbra hágott a Nap, annál inkább megértettem a súlyos szavak értelmét... Napszállta után, amikor holtfáradtan hazafelé indultunk, úgy apróztam a lépést, mintha még most is kaszálnék. Más­nap harmat szállta után nekidőlt fél­meztelen testtel vágtuk megint. Nem volt kedvünk a danolásra, nem bizony. ATagyot sóhajt Kekes bácsi, majd ott folytatja, hogy déltájt ész­revették a méltóságos F ux nagybir­tokos hintájának közeledtét. A pará­désan félszer számozott lovak légyvédő hálóval voltak ellátva, s a behúzott tetejű hintóbán ott szivarozott a nagyságos úr. — No, hogy megy az aratás? — szállította meg Géczi Mihály bácsit. — Jelentem alássan, sok a ledőlt termény! — Azért állok én, Fux Emil, mert a búzám dűlt — ennyi volt a vá­lasz ... és továbbhajtott. Hej, a ke­serves nemjóját... hat hétig tartott az aratás és fejenkint három mázsa búza jutott csupán. Nem is gondol­koztunk akkor még azon, hogy meny­nyi maradt a föld birtokosának, aki csak henyélt, s tivornyázott. Menetközben nézelődünk, a kombáj­nokon legeltetjük a szemünket, s el­­elidözünk... — Kekes bácsi, mit gondol, hány ember munkáját végzi naponta egy ilyen pirosra mázolt masina? A kérdés hallatára elgondolkozik az öreg, majd kiböki: — Hát ha megmondod. — Nyolcvan ember helyett, Kekes bácsi. Bizony, nyolcvan helyett. Ezért fogy annyira a lábonálló gabona. A négy kombájn egykettőre felfalja a két rendvágó learatta életet. JLJ őst szeretne Kekes bácsi fiatal é’J- lenni, mint ahogy mondja, a munkát dalolva tudná végezni, mert úgy még könnyebb. Balogh Kálmán (Zatín) mezőgazdasági területnek felelnek meg. Ha tehát ezeket a forrásokat mellőznénk, ugyanazt tennénk, mintha 450 közepes szövetkezet vagy négy egész járás eladási feladatairól mon­danánk le. A jövő évtől kezdve ezért vala­mennyi 0,21-től 0,50 hektárig terjedő mezőgazdasági terület haszonélvezője köteles lesz az államnak évente 300 tojást eladni és minden tehéntuláj­­donos, még ha az említettnél kisebb területtel is bírna, évente 700 liter tejet ad el. Amennyiben a tulajdono­sok tyúkokat nem nevelnének, eladási feladatuk más, azonos értékű ter­mékben állapítható meg részükre. Első pillanatra talán az ily módon szerzett termékek mennyisége jelen­téktelennek tűnik. A valóságban azon­ban ezekről a forrásokból 42 millió tojással és 20 millió liter tejjel szá­molhatunk. Ez a tojásmennyiség elég lenne Bratiszlava évi ellátására, a tejjel pedig egy fél évre elláthatnánk egész Osztravát. Az új intézkedések továbbá bizo­nyos igazságtalan különbségek ki­­egyenlítéséhez is hozzájárulnak. Ha­zánk ipari jellegét tartva szem előtt, Aratják a lent az uhorszkéi szövet­kezetben (lucsene­­ci járás). az Ipari munkásság egy része falun lakik és közülük igen sokan apró földek tulajdonosai. A lakosságnak ez a része tehát egyidejűleg élvezi mind a mezőgazdaságban, mind az iparban dolgozók előnyeit. Egyrészt nem szorulnak az élelmiszerek je­lentős hányadának bevásárlására — és jól tudjuk, hogy a munkáscsaládok élelmük beszerzésére jövedelmüknek több mint 40 %-át áldozzák, — a má­sik oldalon pedig szociális biztosítás­ban, családi pótlékokban, stb. része­sülnek. Folyó évi augusztus 1-vel a házi disznóölésekkel kapcsolatban is új rendelkezések léptek érvénybe. E té­ren is változásra kerül sor, minde­nekelőtt a jobb felvásárlás érdeké­ben. Mezőgazdasági üzemeink az év eleje óta több mint 1400 tonna vágó­sertéssel tartoznak a közellátásnak. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy pl. tavaly, bár a húsfelvásárlás terve nem sikerült 100 %-ra, több mint egy és egynegyedmillió disznó­ölés folyt le az országban. Súlyra át­számítva, a családok vágóhídra adott sertéseknek csaknem a felét kitevő súlyban vágtak otthon disznót. Amel­lett szövetkezeti családok első vágása teljesen függetlenítve volt a szövet­kezet eladási tervétől, s ez nemcsak felelőtlenséghez vezetett a szövetke­zet eladási tervteljesítése szempont­jából, hanem éppen ellenkező hatást váltott ki. Nem egy szövetkezetben történt meg, hogy amikor takarmány­elosztásról volt szó a szövetkezeti és a háztáji sertések között, a háztájiak jobban jártak. De amikor a szövet­kezet eladási tervét nem teljesítette, a tagok részéről semmi sem történt. Az egyes szövetkezetekben szokásos túlméretezett természetbeni sok min­denre fényt vet. Hasonló elvek szabják meg a házi disznóölések feltételeit is és a lakos­ság jobb ellátása érdekében újra 5 — 7 kg zsír beadása lesz kötelező minden disznóölés után. A felvásárlás új intézkedéseinek je­lentősége tehát világos előttünk, hi­szen társadalmunk érdekeit szolgál­ják. Vitathatatlanul a piaci helyzet javulásához és lakosságunk jobb el­látásához vezetnek. Levelekből röviden ég csak reggel van. A hőség máris szinte kibírhatatlan. A tikkasztó hőségben érke­zem a csebovcei szövetke­zetbe. Pajer József, a szövet­kezet könyvelője hellyel kínál. Később megérkezik Celeng Ferenc agronómus és Balga József, gépesítő. Celeng elvtárs elmondja, hogy a szövetkezet 285 hektárról takarította be a ter­mést, 55 hektárról kétmenetesen 2M — 330-as kombájnnal, a szalmát nyom­ban kazlakba hordták. A többit öt önkötözőgép aratta le. A gépek nyer­gében fiatalok ültek, akik között ver­seny volt. A győztesek pénzjutalom­ban részesülnek. Jelenleg még folyik a cséplés. Az eredmények közepesek, 22 mázsás hektárhozam mutatkozik. Április 27-e óta nem ázott meg ren­desen a föld. A tarlóhántás jól halad. Katkó József, hosszabbított műszak­ban hántja a tarlót. A 205 hektár tarlóból már több mint 150 hektárt felszántott. Katkó elvtárs a CSKP XII. kongresszusára vállalta, hogy egyedül végzi az összes tarlóhántást. Vállalását eddig példásan teljesíti.- Közeledik az ősz, hogyan ké­szültek fel az őszi munkákra? - vetjük fel a kérdést az agronómus­­nak.- Jó ütemben folyik a talajelőké­szítés a 15 hektár repce alá. Igyek­szünk minden esetben az agrotech­nikai határidőt betartani. Nagy gon­dot fordítunk á talaj termőerejének fokozására. Istállőtrágyázni szántóink 18 °/o-át tudjuk évente. A többit, 650 m3 komposzt készítésével pótoljuk. Szakszerűen alkalmazzuk a műtrá­gyákat is, amit sajnos elég hiányosan kapunk. Tavaszkor nem kaptuk meg 120 mázsa nitrogéntartalmú műtrá­gyát. A napokban várjuk az ősziek alá szükséges műtrágya érkezését, remél­jük megkapjuk, mert csak így tudjuk betartani az agrotechnikai határidőt.- A kukorica betakarítása főleg kézzel történik, de a burgonya beta­karítása félig gépesítve lesz TEK— 2-es burgonyakiásóva, — mondja Balga Csak így tovább! József elvtárs, a szövetkezet gépesí­­tője. — Nálunk igen nehéz a termény­betakarítás gépesítése, mert határunk dimbes-dombos. Annak ellenére, hogy olyan géppark kialakításán fárado­zunk, amellyel nagymértékben gépe­síteni tudjuk a termelést. A géppar­kunkat jelenleg 10 kerekes traktor, 2 DT —54-es lánctalpas, 1 kombájn, 4 aratógép, 2 cséplőgép, vetőgépek, ekék, hengerek és egyéb gazdasági gépek képezik. — Mi a helyzet a takarmányellátás terén ? Erre a kérdésre a szövetkezet zoo­­technikusa Pásztor József elvtárs adott választ. — A takarmányellátás terén nehéz helyzetben vagyunk. Az idei kedve­zőtlen tavaszi, száraz nyári időjárás miatt szántóföldi takarmányaink nem sikerültek. 26 vagon takarmány van kazalozva és 30 hektáron termesztünk silókukoricát. A kukorica szárát besi­­lózzuk. így talán elég takarmányhoz jutunk és pontos ellenőrzött adagolás mellett elegendő lesz a tél folyamán. A jövő évben a hereféléket öntözni akarjuk, így sokkal több jóminőségű takarmányhoz jutunk. Sző szót követ. Megtudom, hogy nagyon jó az összhang a HNB és az EFSZ között. Különösen Maulík István, a HNB titkára segít sokat a szövet­kezetnek, aki naponta megnézi a munkát, rendszeresen résztvesz a szövetkezet vezetőségi ülésein, ahpl hasznos tanácsokat ad a szövetkezet vezetőségének. A HNB rendszeresen értékeli a szövetkezet munkáját, meg­vitatják a problémákat és megkere­sik minden esetben a megoldást. Maulík elvtárs szavai szerint a szö­vetkezet vezetősége jól végzi a mun­káját, mert valóban szakemberekből áll. Az agronómus mesteriskolát vég­zett, a zootechnikus sokévi tapaszta­lat mellett a safárikovói Mezőgazda­­sági Műszaki Középiskolában érettsé­gizett. A könyvelő szintén érettségit végzett. Filip József, a szövetkezet elnöke a télen megy iskolázásra. Problémák még akadnak. Például a szövetkezet egyik telepén, a Bikken nincs villany. Csak 2 kilométerről kellene bekapcsolni a villanyáramot a telepre, de ez eddig nem történt meg. ősszel üzembe helyeznek itt egy növendékmarha istállót, ezért nagy szükség lenne a villanyáramra, mert máskülönben a gépesítés lehe­tetlen. A szövetkezet egy anyasertés istállóra nem kapta meg az építke­zési engedélyt a járástól, amit saját munkaerőikkel fel tudnának építeni. Az említett istálló nagyon kellene, mert a szövetkezet főleg a sertés­­tenyésztésre specializálódik. Szeret­nék, ha minél előbb elintéződne az ügy. A jövőre nézve a szövetkezet nagy­mértékben az adottságokat jól kihasz­nálva a gyümölcstermesztésre spe­cializálódik. Az elmúlt évben 256 da­rab kajszibarackfát ültettek ki. A terv szerint 1965-ben 5 hektár szőlőt te­lepítenek, 1 — 1 hektár dió- és geszte­nyegyümölcsöst létesítenek s a kaj­szibarackot 5 hektárra szélesítik ki. Napról napra erősödik a szövetke­zet — egyre jobbak az eredmények. A féléves tervet hiánytalanul, sőt az évi baromfihúseladási tervüket már 170 %-ra teljesítették. Jelenleg a munkaegység értéke 18 korona, azonban minden feltétel meg­van arra, hogy ezt tovább emeljék, mert szorgalmasan dolgozik mindenki a szövetkezetben. Amint látjuk, hoz­záértései, összefogással lehet jól gaz­dálkodni. így van ez Csebovcén is. KAJTOR PÁL Az idei cséplés a panickédravcei EFSZ-ben sokáig emlékezetes ma­rad. Eddig meg nem állapított okokból a szérűn tűz ütött ki, amely közel 50 000 korona kárt okozott. Leégett a cséplőgép, szal­mafúvó és a szecskavágó, valamint a csépléshez szükséges egyéb se­gédeszközök. Természetesen a ga­bona, a szalma is odaveszett. Ez az eset — amelyet jól érzékeltet felvételünk — bizonyára fokozott óvatosságra inti szövetkezeti tag­jainkat a cséplés közben. (Foto: Agócs Vilmos) A rlmavszkászobotai EFSZ az elmúlt napokban 102 %-ra az elsők között teljesítette gabonaeladási tervét. A gabonabetakarításból min­den szövetkezeti tag becsületesen kivette részét. (Galamb István, Rim. Sobota) fa Az uhorszkéi szövetkezetesek évekkel ezelőtt hasznos tapasztala­tokat szereztek a len termesztésé­ben. Tavaly csak 10 hektáron ter­mesztették ezt a fontos ipari nö­vényt s több mint 170 000 korona hasznot értek el belőle. A múltévi siker alapján kiszélesí­tették a len vetésterületét 15 hek­tárra. Az idei termés még szebbnek mutatkozik, így nagyobb bevételre számít a szövetkezet. A len aratá­sát speciális leparatógéppel végzik. (Agócs Vilmos, Hajnácka) •fa A stürovói ÄG üzemrészlegei, Belá, Muzsla, Obid, Kövesd, Bajta, Malékoszihi, Szalka, Helemba az el­múlt napokban 100 %-ra teljesítet­ték gabonaeladási tervüket. Minde­nütt szorgalmasan folyik a tarló­hántás is. (Nagy József, Nána) fa Az izsai szövetkezet augusztus első dekádjában A tervezett 15 000 darab tojás helyett 15 580 tojást j adott közellátásunknak. A felvásár­­j lást a helyi üzletek alkalmazottjai j szorgalmazták, de eredményes mun­kát fejtettek ki a nőbizottság tag­jai is. (Kurucz Nándorné, Izsa) fa Gazdag sárgabaracktermést takarítottak be Mocsán. Rácz Béla és felesége nagyon jól megszervez­ték a felvásárlást. Már reggel 4 órá­tól megkezdték a finom barack át­­vevését. összesen 23 vagon barac­kot, 6 vagon szilvát, 2 vagon almát és körtét vásároltak fel. Az 1961-es évben csupán a barackért 800 000 koronát kaptak a falu dolgozói. Az idén még jobb a termés, így még több pénz üti a termesztők markát. (Trenka Tibor, Modrany) fa A jablonovi szövetkezet évről évre jobban gazdálkodik. A napok­ban befejezték a gabonabetakarí­tást. Igen jó termést takarítottak be, árpából 34 mázsás átlagos ho­zamot értek el. Jelenleg Szabó Béla, DT —54-es traktorával a tarlóhán­tást szolgalmazza. Jobb szervezéssel odaadó munkával még szebb ered­ményeket érhet el a jablonovi szö­vetkezet. (Pogány István, Jablonov) fa A napokban Szokolcén is be­takarították a gabonát. Huszonki­lenc vagon búzát szállítottak az állam raktáraiba. A siker a szorgal­mas munka és a jó szervezés ered­ménye. Jelenleg a sllózást szorgal­mazzák. (Bajcsy Jenöné, Szokolce) fa A kiarovi szövetkezetesek (lu­­cseneci járás) augusztus elején már harmadszor kaszáltak le lucernáju­kat. A jóminőségű takarmányt a fiatal növendékmarhák számára ka­­zalozzák. (Pásztor István, Kiarov) fa A csecsejovcei szövetkezet 14 hektáros „Kertalj" dűlőjén kétme­netesen 1 hektárról átlag 49,5 má­zsa árpát csépeltek ki. Egy másik 32 hektáros parcellán árpából hek­táronként átlag 40,65 mázsát taka­rítottak be. (Andreas Sándor, Koíice) Az adott szó kötelez. Tizen­nyolc hektáros a velkétrakani szö­vetkezet kertészete. Két 15 tagú munkacsoport dolgozói a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállal­ták, hogy az előirányzott 170 ezer korona helyett 255 ezer koronát bevételeznek. Ez azt jelenti, hogy a tervezett bevételt 150 százalékra teljesítik, (zi) fa Bő termés. Gél János, a dulo­vói ÁG növénytermesztési csoport­jának vezetője újságolta: „Az őszi árpa átlagosan 31, a búza 32 mázsát adott hektáronként. De volt olyan tábla, amely hektáronként 42 má­zsával fizetett. Az aratást tíz nap alatt befejezték, amely a kombájno­­sok odaadó munkájának és a jó szervezésnek köszönhető. (Barczi J., Zsíp) fa Szélesedő mozgalom. A ri­­mavszkászobotai járásban 154 kol­lektíva versenyez a szocialista bri­gád megtisztelő címért, 15 kollek­tíva pedig már a cím birtokosa. A XII. pártkongresszus brigádja cí­mért 22 munkaközösség jeleskedik. Vállalásuk összértéke több mint 17 millió korona, (sk). fa Cj módon. Kétmenetesen ta­karítják be 15 hektárnyi magrépá­jukat a galántai járás csiernlbrodi szövetkezet tagjai, (kgy) fa Tejből — 100,3 %. E hónap első felében teljesítette évi tejela­dási tervét a ratkovszkászuhái szö­vetkezet. Az év elejétől 24 ezer liter tejet adott el a közellátás ré­szére. A pártkongresszus tiszteleté­re 6000 literrel még megtoldja. (ksr) főíPMUÍ/ff 3 1962. augusztus 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom