Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-12 / 64. szám

GÉP A MINDENE A kalondai szövetkezet a losonci járásban az elsők között ala­kult. A község földművesei több mint 10 évvel ezelőtt szinte egységesen léptek a közös nagyüzemi gazdálko­dás útjára. Ment is minden a leg­nagyobb rendben. A szövetkezet év­­rőb évre szebb eredményeket ért el a termelésben. Ezt bizonyítja az a sok elismerés, ki­tüntetés, amely a szövetkezet irodájának falán függ. A területi átszervezés előtt még a járás élvonalába tartozott, s a többi szövetkezet elé mindig példaképnek állították. Többször előfordult, hogy a gyengébb szövetkezetek Kalondára jártak tanulmányútra. A járásunkbar megfordult külföldi vendégeinknek is szívesen és büszkén mutogattuk a jó! működő szövetkezetei. Ezek után jogosan tehetjük fel s kérdést: mi az oka annak, hogy^ s szövetkezet az utóbbi években vis'z­­szaesett? Egyes szövetkezeti tagok a jelen­legi állapotért a régi vezetőséget hi­báztatják. Azért, hogy a szövetkezel nem tudja teljesíteni az eladási fel­adatait. Nincs bevétel, s ami ezze jár, sajnos, az előlegre négy hónapjí nincs pénz. — Minek kellett nekünk mindenber élenjárni, annyit építkezni stb. - hangzik az elégedetlenkedők ajkáró a panasz. Igaz, a kalondai szövetkezet kor­szerű istállókkal, magtárral, minden­nemű gépi fölszereléssel és többel között zöldség- és virágtermesztésri korszerű üvegházzal rendelkezik. Egyesek különösen az üvegháza TM nem nézik jó szemmel. — Minek az, az tesz minket a sír­ba — mondogatják.- Vajon így igaz-e ez? - tesszül fel a kérdést a szövetkezet tagjai­nak. Az üvegházat a szövetkezet jutá­nyos áron, 200 000 koronáért kapti az államtól, holott ennek az ár< 700 000 korona. Ebben az üvegházbai télen-nyáion korai zöldségféléket é: virágokat termesztenek. Húsz sze mély állandó munkához jutott. Vajon jövedelmezö-e ? Az üvegház ez évi első félévi for­galma több mint 160 000 korona Emellett alig egy fél hektár területe foglal el. Ezek alapján feltehetjük a kérdést tényleg jogos-e egyes személyek el fogultsága- az üvegházzal Szemben Elfogadható a kalondaíak kérést hogy a termelés olcsóbb lenne, ha a üvegház téli fűtéséhez mázsánkén 6-7 koronáért „ipari szenet“ kapna Ugyanis a szenet kisfogyasztói ároi vásárolják nagy tételben, s ez kiss megdrágítja az üzemeltetést. Nézetem szerint azonban a fenn álló fogyatékosságoknak nem az a oka, hogy a szövetkezet üvegháza csináltatott. Talán nem tévedek ak kor, ha azt állítom, hogy a kétéve működése alatt a beruházási költsé geket behozta S a többi beruházá sem oka annak, hogy a szövetkezet ben jelenleg nem tudnak fizetni, j fogyatékosságok fő okait máshol ke! keresni. Ugyanis Kalondán nagyo Mi az oka a kalondai szövetkezet visszaesésének? gyón is kellett volna, januárban, feb­ruárban. Erről azonban hallgatnak a han­­goskodók, ezt nem látták és nem akarják tudni. Mert ugyebár, akkor a célprémium el­érése lázbahozta a sertésgondozókat, s csak egyet lát­tak: a prémiumot megkapni, hogy mi­lyen áron, az mellékes. Azt azonban hangoztatják, hogy helytelenül járt el a járási nemzeti bizottság, mert terven felül 5 vagon terméssel többet vásároltak fel, s ezért nincs hús! Természetes, hogy a szövetkezet a helytelen gazdálkodás következtében társadalmunk iránti kötelességét nem tudja teljesíteni. Nincs termelés, nem tudják a tervezett termékeket piacra adni, nincs bevétel, nem lehet miből fizetni. Ennek ellenére továbbra is termelnek, jó drágán. Vajon hova vezet ez? Emellett még ott van az állandó személyeskedés, torzsalkodás az egyes személyek, illetve családok körében. Ennek következtében az utóbbi években a szövetkezet veze­tőit állandóan cserélik, s így mire valaki némi gyakorlatra tenne szert a nagyüzemi gazdálkodás irányításá­ban. akkorra leváltják. Ez sem he­lyes módszer, s ezzel a fogyatékos­ságokat nemhogy csökkentenék, de nézetem szerint, halmozzák. Ez úton szeretnénk megkérdezni, vajon a kalondai szövetkezet ellen­őrző bizottságának tagjai tudják-e, mi a kötelességük ? Élnek-e a jogaikkal, s ha nem, miért nem?! Nem gondol­ják-e, hogy az ellenőrzés körül is bajok vannak? Nekik kellene Telhívni a tagság figyelmét a fogyatékossá­gok eltávolítására! Látják a hibákat a helyi pártszervezet és a HNB tag­jai is. Vajon meddig akarják ezt tűrni ?! A kalondai szövetkezeteseket mint dolgos szorgalmas népet is­­merjük. Erről tanúskodik az is, hogy a szövetkezetben négy hónapja nem fizetnek, a munkaerkölcs mégis jó. A kapásokat idejében rendbetették, a takarmányt behordták. I!yen< embe­rekkel még lehet fordítani a kalon­dai szövetkezet sorsát. Csák István (Lucsenyec) sokan úgy vannak, hogy a közmon­dással éljek, a „fától nem látják az erdőt“. Pártunk és kormányunk népgazda­sági politikája az, hogy az új techno­lógia bevezetése, a technika szaksze­rű alkalmazásán keresztül mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaság­ban növelni a termelékenységet, ugyanakkor csökkenteni az előállítási költségeket. Klos, nézzük meg, mindezt ho­■ gyan valósították meg Kalon­dán? A szövetkezet 1957-ig a termelésre 44 000 munkaegységet fordított, illet­ve a tagoknak az elvégzett munkája után ennyit fizettek ki. Ekkor még jó gazdálkodó szövetkezet hírében állottak. Volt rendszeresen előleg, de a jövedelemből bőven tellett osz­talékra is. És ekkor ? ... A szövetkezet taggyűlése az ön­költség csökkentése helyett a mun­kanormák meglazítását szavazta meg. „Az életszínvonal emelkedése meg­kívánja, hogy a tagok több munka­egységet kapjanak.“ Ez volt a jelszó. S mi lett ennek a következménye? Az, hogy a munkaegység állandóan szaporodott, s tavaly már 75 000 munkaegységbe került a munkálatok elvégzése. De ezzel párhuzamosan nem következett be a termelékenység növelése, sőt ellenkezőleg. A kifize­tett 75 000 munkaegységgel semmivel sem termelnek többet, mint azelőtt közel a felével. A szövetkezet elnökének szavai szerint pár évvel ezelőtt 68 tehéntől sokkal több tejet, húst termeltek, mint most 140-től. Akkor a tejter­melés napi átlaga 10 liter volt, most 2-3 liter! Egy liter tej előállítása az istállóban több mint 3 munkaegy­ségbe kerül. A szövetkezet ezidén mindössze 5 hízómarhát, s ezen felül pár darab kiselejtezett tehenet tu­dott eladni. Sertéshúst semmit.- Miért ilyen keveset? — Nincs abraktakarmányunk, nem tudjuk az állatokat meghizlalni, ezért nincs tej, hús stb. Nemhogy szemes­­de még szálastakarmányunk is alig volt. Ez igaz, nagyon fájó kérdés ez sok szövetkezetben. De vajon kit terhel ezért a felelősség? Vajon Ka­londán mindent megtettek-e azért, hogy önellátók legyenek. A felsza­porított munkaegységek e téren nem éreztetik hatásukat. Mert az alap­­szabályzat kimondja, hogy a tagnak a ledolgozott munkaegység után jár a természetbeni járandóság! És, hogy az ősszel a helytelen ta­­. karmányozás következtében a HNB elnökének szavai szerint 5 vagon takarmány elpocsékolódott, ami na-A komárnoi járás mezőgazdasági dolgozód pártunk XII. kongresszusá­nak tiszteletére 1746 munkafelaján­lásban vállalták, hogy a mezőgazda­ságra háruló termelési feladatokat 18 737 249 korona értékben túltelje­sítik A félévi értékelésnél kitűnt, hogy a szövetkezetek és az állami gazda­ságok dolgozói adott szavukhoz híven cselekedtek. A kedvezőtlen körülmé­nyek közt is 3 296 260 koronára te­hető a vállalások teljesítésének pénz­értéke. Dicséretre méltó, hogy 9 szövetke­zetben 21 200 kg-mal teljesítették túl sertéshúseladási tervüket. Ide tartoz­nak a bresztovcei, hadovcei, lipovái, mudronyovói, okánikovói, radványi és más szövetkezetek. A marhahúsel­adást 17 szövetkezet teljesítette túl, Vállalások nyomában 70 700 kg-mal. Itt érdemes megem­líteni, a kolárovói, irnelyi, martovcei, zemianszkáolcsai, bodzái, szokoleci, ifjúságfalvai és még számos más szövetkezetei. A termelési feladatok túlteljesíté­sében a legfigyelemreméltóbb ered­ményeket Pavel Batyanszky és Ko­vács János, a kolárovói szövetkezet dolgozói érték el, akik ketten 1035 sertés hizlalását végzik, s napi da­rabonkénti súlygyarapodásuk 0,44 kg-ot tesz ki. Továbbá Papp Lajos, a mocsai szövetkezetből 119 sertés­nél 0,65 kg, Kádek Mária a hurba­­novói EFSZ-böl 200 sertésnél 0,40 kg-os naponkénti súlygyarapodást mutatott ki. A malapelválasztás terén Ján La­­banyec, a virti EFSZ állatgondozója 35 anyakocánál az első félévben da­rabonként 8,2, Pavel Burai, a gyegyi­­namlágyezsi szövetkezetből 8,4 darab malacot választott el. Fazekas Sán­dor, a marcelovái szövetkezetben 0,60 kg-os napi súlygyarapodást ért el a fiatal hízómarháknál darabonként. Ezek az eredmények odaadó munka révén születtek pártunk XII. kong­resszusának tiszteletére. (Ján Kollár, Komárno) A Miklósi Állami Gazdaság dolgo­zói pártunk XII. kongresszusának tiszteletére munkaversenyt hirdettek és kötelezettségvállalásokat tettek Száz egyén és 25 kollektíva verse­nyez a termelésben. Most tartottuk meg a félévi értékelést, amely érté­kes eredményeket mutat. Kiemeli az eredményeket, rámutat a fogyatékos­ságokra is. Példa arra, hogy az egyik részlegen a hús kitermelése kilónként 36 koronába a másik részlegen pedig 18 koronába kerül. Az egyének közül kiemelkedik Tor­­nóci Sándor, aki terven felül 2318 korona értékű tejet fejt ki, továbbá Szolár, Dobos, Lapos, Furuglás. Kol­lár és Tóth elvtársak, akik terven felül egyénenként 2000 korona értékű tejet fejtek ki. Hasonló kimagasló eredményeket értek el egyesek az állatenyésztésben is, a húskitermelésnél, mint például Tóth József, aki a tervezettnél 6368 korona értékű hússal termelt többet. Szép eredményeket ért el Proko­­pecné és Kollárné, Kardos, Hatala és Major János, akik kötelezettségvál­lalásukat túlteljesítettél^. Dobi József és Siska Gyula juh­tenyésztéssel foglalkoznak. Pártunk XII. kongresszusa tiszteletére vállal­ták, hogy 6000 korona értékkel több gyapjút termelnek ki, mint tavaly. ■ -E vállalásukat is túlteljesítették, , mert 15 000 koronával több értéket , termeltek ki. . .oí.-*­A csúzpusztai traktorosok szocia­lista munkaversenyének eredménye, . hogy a tavaszi munkáknál 1056 ko­­. róna értékű üzemanyagot takarítot­­. tak meg, továbbá az elmúlt évekhez ; viszonyítva a javítási munkálatok ; költsége is csökken. Búkor József (Miklós) 1 A Bolyki Állami Gazdaság dolgozói 3 64 242 korona-értékű vállalással kö­­t szöntötték pártunk közelgő XII. kong­resszusát. A szándék itt is tetté érik, mivel a kötelezettségvállalás első felét már június 30-ig teljesítették. ! (A. V). n A svinicei szövetkezetesek a CSKP ” közelgő XII. kongresszusa tiszteletére u vállalták, hogy sertéshúsból augusz­­a tus végéig teljesítik egészévi felvá­sárlási tervüket. Eddig eladtak 170 a mázsát a tervezett 195 mázsával ■ szemben. Ez alkalommal kötelezték magukat, hogy az év végéig még 40 ) mázsa sertéshúst adnak terven felül.-pl-A lucsivnái szövetkezetesek (pop­r rádi járás) félévi eladási terve tej­ből 76 700 liter, ezzel szemben el­adtak 96 417 litert. Tojáseladási ter­­" vük 35 000, eladtak 43 578 tojást. A " marhahúsból 13 300 helyett 43 810 kg-ot adtak el. Sertéshúsból 10 285 kg-ot adtak el, terven felül 685 2 kg-ot. ' A CSKP XII. kongresszusa tiszte­­' Ietére tett vállalásuk értéke 99 553 korona. Ebből az első félévben közel 3 50 ezer korona értékű vállalást telje­sítettek. (B. Nemcek, Kosice) 8 á n • A terebesi járásban a szénabe­­j gyűjtést elsőnek a vékei szövetkezet teljesítette, 108 °/o-ra. A sikert úgy érték el, hogy messzemenően alkal­mazták az új technológiát. (Tomi Vince, Szolnocska) 8 -------------------------------------------------------------------------------------------------­s 5 1962. augusztus 12. Az allattenyesztesi termekeK elaaasaDan a íucsenyeci járás mezőgazdasági üzemei nem érnek el kielégítő eredményeket. Az első félévben több mint 3 millió liter tejjel, 2,5 millió tojással maradtak adósai a közellátás­nak és a^ertéshúseladást is csak 74,1 °/o-ra teljesítették. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: hol gyökereznek az eladásban mutatkozó fogyatékosságok? Akkor, amikor az egyes mezőgazdasági üzemek becsülettel teljesítik az­­állam iránti kötelezettségüket, mázok viszont mégcsak erőfeszítéseket sem tesznek a hibák eltávolítására. Nézzük meg először is a sertéshúseladás teljesítését. A luborecsi, mulykai, panyickédravcei, trencsi, buzitkai, malésztracini, velykilomi, és még több szövetkezet nem­csak teljesítette feladatát, de túl is teljesítette. Minek köszönhetik e szövetkezetek az elé# sikereiket? Elsősorban annak, hogy betartották a tervezett sertés­­állományt,' havonta ellenőrizték az állatok súlygyarapo­dását és a gondozók fizetését összekapcsolták az elért súlygyarapodással; továbbá bátran alkalmazták a haladó takarmányozási módszereket. E téren különösen a bu­­zitkaiak érnek el szép eredményeket. A buzitkai EFSZ egyébként a járás ama kevés szövetkezeteinek egyike, amely minden termékben eleget tett eladási feladatainak az év első hat hónapjában. Sajnos, nem . lehet ugyanezt állítani a velkézlievcei, kovácsovcei, a bulhari, csamov­­cei, radzovcei, a bolykovcei, a mikusovcei szövetkeze­tekről. E szövetkezetek még 50 %-ra sem teljesítik a sertéshúseladást, sőt a radzovcei csak 10, a mikusovcei 24,4, a csamovcei pedig mindössze 18,6 %-os tervtelje­sítést mutathat ki. E számokhoz nem kell külön kom­mentár. Annyit azonban meg kel! mondani, hogy a fogyatékosságokért nem a sertésgondozók a felelősek, hanem a vezetők, akik az említett szövetkezetekben nem gondoskodtak kellő takarmányalapról, nem szor­galmazták a gazdaságosabb, eredményesebb takarmányo­zási módszereket, és a sertésgondozók jutalmazásában is makacsul kitartanak a régi, elavult mellett. | kombájn, traktor, cséplőgép „zené­jétől“ hangos a plástovcei határ A hatalmas gabonatáblákról úgy fogj a ringó kalásztenger, mint az ég< gyertyaszál. Telnek a zsákok, raktá­rak, robognak a teherautók, trakto­rok a felvásárló üzem felé. A píástovceiek ebben a rohamtem­pójú munkában nem feledkezne! meg más fontos mezőgazdasági ten­nivalókról sem. — A lentépés nem tűr halasztást - morzsolgatja a lengubót M e 1 i s e 1 Pál traktoros. A múlt évben is szé| summa ütötte markunkat a lenma­gért. Ezen a táblán a plástovcei asszo­nyok hetekig hajlonghatnának reg­geltől napestig, ahol a két lentépő gép egy-kettőre rendre tépi az éret lent. -— Csak ne lenne ilyen szárazság - sóhajt a traktoros — sokkal tökéle­tesebb munkát végeznénk. Igaz-i Jani fiam? — szól hátra a lentépő gépen ülő, olajbarnára sült legény­kéhez. — Jól megy az így is. Csak eg; kicsit jobban megizzad az ember - törli meg verejtékes homlokát. — Ha elfáradtál, gyere egy kicsi traktort vezetni! Oszeli Jani nem kereti magát kétszer. Egy-kettőre felpattan a traktor nyergére. — Hány éves a Jani? — kíváncsis­kodom. — Már kijárta a kilencéveset. Tu­dom, hogy még nem volna szabad vezetni, de megszakadna a szíve, ha nem ülhetne a kormánykerék mögé. Gép ennek a gyereknek az istene. Kisgyermek korától mindig ott lábat­­lankodott a traktor körül. No majd szeptember elsejétől kiszerejtnesked­­heti magát a gépekkel. — Hogy-hogy szeptember elsejé­től? — Mert felvettek a Levicei Mező­­gazdasági Gépészeti Szaktanintézetbe — szólalt meg Jani. — Ez a gyerek három év múlva még a szputnyikot is megsarkan­­tyúzza, ha továbbra is így szereti a gépeket. — Azt éppen nem, de Pali bácsi Zetorját a jövő nyáron már biztosan megjavítom, ha elromlik — nevetett jóízűen a mokányképű zömök le­gényke. Simán indul a traktor. Zizegve dől rendre a len. Jani büszkén szorítja : a kormányt, szeme vidáman csillog a nap tükrében. —tó — Az eladás fogyatékosságairól a Íucsenyeci járásban A takarmányfélék begyűjtésében a járás nem egy szövetkezete végzett hiányos munkát. Pedig ha elgon­doljuk, hogy az év első hat hónapjában csak 14 szövet­kezet teljesítette a tej szerződéses eladási tervét, bizony az' említett szövetkezetek mulasztása hanyagságnak tűnik. A tej eladásában jó eredményeket ért el a szuhé­­brezovói, a dolnásztrehovai, a prsai, buzitkai, a velyki­lomi stb. szövetkezet. Ezzel szemben el kell marasztalni a balogi, az obeckovi, a bénái, a jelsovcei stb. szövet­kezetei, amelyek még 50 °/o-ra sem teljesítették a tej­eladás tervét. S mindjárt itt a kérdés: miért nem teljesítették? Elsősorban azért, mert ezekben a szövetkezetekben nagy volt a tej üzemi fogyasztása. Ha a tejéládás teljesítésé­ben fennálló fogyatékosságokat el akarják távolítani, mindenekelőtt csökkenteni kell a tej üzemi fogyasztását. A másik fontos követelmény, hogy minden szövetkezet­ben, ahol erre lehetőség van, be kell vezetni a kifejt •tej mennyisége utáni jutalmazást. A tojáseladásban is hasonló a helyzet. Csak 24 szövetkezet teljesítette a tojáseladást. Az eladási feladatok értékelésénél külön kell szólni a magángazdákról is. Az első félévben 3370 mázsa sertés­húst kellett volna eladniuk, de csak 1699 mázsa sertés­húst adtak el. Marhahúsból csak 84,5, tejből 64,7, tojás­ból pedig 81 %-os teljesítést mutathatnak" ki. E ténnyel kapcsolatban meg kell mondani, hogy hiá­nyos munkát végeznek az egyes nemzeti bizottságok is, amelyek tűrik, hogy az állami fegyelmet, (amely a ma­gángazdálkodókra is vonatkozik), tudatosan megsértsék Pártunk XII. kongresszusáig mindent el kell követni i a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek vezetői­nek, hogy az eladás terén mutatkozó hibákat eltávolít­hassák és a kongresszust a feladatok teljesítésével kö­szöntsék. Agócs Vilmos (Hajnácska)

Next

/
Oldalképek
Tartalom